Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-11 / 41. szám, péntek

KI A KÉPZETT? A KÁDERKÉRDÉS — A PÁRTPOLITIKA MEGVALÓSÍ­TÁSÁNAK FONTOS TÉNYEZŐJE Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint társadalmunk ve­zető politikai ereje magára vállalta a fő felelősséget szo­cialista társadalmunk állandó és sokoldalú fejlődéséért. A forradalmi gyakorlat azt mu­tatja: minél bonyolultabb és na­gyobb feladatokat teljesít a kommunista párt, annál na­gyobb a káderpolitika és a ká- dermunka fontossága. A CSKP XV. kongresszusa kiemelte, hogy a káderpolitika az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a párt .biztosítja vezető szere­pét és céljainak sikeres meg­valósítását a társadalom életé­ben. A káderpolitika csakúgy, mint bármilyen más politika, kifejezi egy adott társadalmi osztály érdekeit, és azt a célt követi, hogy megteremtse a feltételeket ezeknek az érde­keknek az érvényesítéséhez. A CSKP káderpolitikájának elmé­leti bázisa a marxizmus —leni­nizmus A káderpolitika gyakorlati érvényesítésének, a céltudatos kádermunkának a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista ér­telmiség érdekeit kell szolgál­nia. Lenin ;i marxista párt meg­alakításának idején azt irta, hogy a történelem során meg egyetlen osztály sem került ha­talomra, ha nem emelte ki so­raiból politikai vexetőit, olyan élvonalbeli képviselőit, akik a mozgalmai szervezni és irányí­tani tudják. A káderek a párt és a szó cialista társadalom fő értékei. Kulcsszerepet töltenek be a párt és az állam vezetésében és irányításában. A tudomá­nyos-technikai forradalom je lenlegi fejlődése fokán a ká­derek fejlettségétől, konkrét te­vékenységétől és képességeitől ffigg a tudományos irányítás további javítása, a termelés ha­tékonyságának növelése. a munka minőségének javítása a társadalom életének minden területén. A CSKP XV. kongresszusa nagyra értékelte az azt meg­előző időszakban végzett ká- dermunkál. Ez nem jelenti azt, hogy önelégültek lehetünk és megmaradhatunk az elért szín­vonalon, éppen ellenkezőleg, igényesebben előre kell halad­nunk és a káderpolitikában is következetesen érvényesíte­nünk kell a káderkiválasztás, -képzés, elosztás és -ellenőr- zés lenini elveit. A kádermunka nehéz és bo­nyolult kérdéskomplexumot foglal magában. Ahogy a XV. pártkongresszus kiemelte: a kádermunka olyan sokoldalú, tudatos, átfogó tevékenység, amely a káderek kiválasztásá­val, képzésével, elosztásával, értékelésével, a kádertartalé­kok létesítésével, a káderek nyilvántartásával, a róluk való mindennapos gondoskodással, személyes, egészségügyi és más szükségleteik kielégítésével kapcsolatos. A kommunista párt arra törekszik, hogy a vezető tisztségeket rátermett, arra al­kalmas emberek töltsék be. A múltból tudjuk, hogy a képzett­ség fogalmát a jobboldali op­portunista erők hogyan fosz­tották meg az eszmei-politikai és az osztályszempontokból. A XV. kongresszus határozataiból kiindulva iá kívánok mutatni néhány kérdésre azzal kapcso­latban, hogyan értelmezi a kommunista párt a vezető ká­derek képzettségét, mi tarto­zik a képzettség fogalmába. A képzettség fogalmába tar­tozik a politikai fejlettség, az osztályüntudal, az elméleti is­meretek elsajátítása és külö­nösen a munkatapasztalatok, készségek és szokások összes sége, továbbá a széles látókör, valamint az erkölcsi tulajdon­ságok és a .személyi képessé­gek összessége. A CSKP XV. kongresszusá­nak ezen a téren jóváhagyott határozataiból nagy felelősség hárul a pártszervekre és a ve­zető dolgozókra azért, hogy a fontos tisztségeket olyan em­berekkel töltsék be, akik szívü­kön viselik a munkásosztály érdekeit, politikailag fejlettek, .szakmailag rátermettek, fele­lősségteljes alkotómunkát vé­geznek, tárgyilagosak, szocia­lista módon vállalkozó kedvű­ek, szem előtt tartják az ész­szerűség követelményeit, kivá­ló erkölcsi tulajdonságaik van­nak, képesek arra, hogy ma­gatartásukkal, c :lekedeteik- kel és politikai elkötelezettsé­gükkel megnyerjék a dolgozó­kat a párt poli ti ká ja, e politi­ka gyakorlati megvalósítása számára. Ami a képzettség politikai szempontját illeti, a vezető dolgozó számára a legfonto­sabb, hogy elsajátítsa a mar­xista—leninista elméletet, amelynek alapos ismerete nél­kül lehetetlen helyesen tájéko­zódni a bonyolult nemzetközi eseményekben, nem lehet el­igazodni társadalmunk «’ ’<:-:;ben sem. A nagyfokú eszmei-politikai tudás és az eszmei érettség minden vezető dolgozó számá­ra elengedhetetlen. Már Lenin figyelmeztetett rá, hogy a he­lyes politikai álláspont kialakí­tása nélkül egy bizonyos osz- lály nem tudja megtartani ural­mát, s égért termelési felada­tinak megoldására sem képes. Ez a létei ma is érvényes. Minden vezető dolgozónak tudatosítania kell elsősorban azt, hogy nem gépeket, vagy berendezéseket, hanem embere­ket irányít. A vezető fontos társadalmi tényező egy bizo­nyos csoporton belül. Éppen ezért a politikai kritérium a legfontosabb kritérium mun­kájának értékelése során. A vezető l inden határozatával befolyásolja a termelési felada­tok teljesítését, sőt a termelés­űén dolgozó emberek magatar­tásának alakulását is. Ezért nem mindegy hogy a vezető dolgozók döntései pozitív vagy negatív visszhangot váltanak-e ki. A párt fontosnak tartja, hogy a határozatok és a dön­tések pozitív és kedvező poli­tikai légkört teremtsenek, amelyben jő emberi kapcsola­tok alakulhatnak ki, továbbá, hogy a határozatok elősegítsék a kitűzött feladatok teljesíté­sét és túlteljesítését, a dolgo­zók kezdeményezésének és munkaaktivitásának fejlődését. Az is fontos, hogy minden ve­zető dolgozó tevékenysége pár­tos legyen. Ezért a politikai fejlettséget nem lehet csupán formális megnyilatkozások alapján mér­ni, ahogy ezt még mindig szá­mos esetben teszik. A vezető dolgozók politikai profilja ki­fejezi a feladatok teljesítésé­hez való viszonyát, az akadá­lyokkal vívott harcban tanúsí­tott szívósságát. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a pártszerveknek nagy igényességgel kell értékelniük a vezető kádereket, mégpedig a valóban elért politikai és gazdasági eredmények alapján. Ez nem szubjektív óhaj, hanem egészen természetes és tör­vényszerű követelmény. A gyakorlat azt mutatja: a párt politikájá­nak megvalósításában mutatko­zó eltéréseket az okozza, hogy a vezető dolgozók nem egy­forma kezdeményezéssel, hatá­rozottsággal, áldozatkészség­gel, s felelőséggel fognak a problémák megoldásához. A politikai fejlettséghez hoz­zátartozik az is, mennyire tá­maszkodik a vezető dolgozó munkájában a pártszervekre, hogyan sajátítja el a párt po­litikáját és gazdasági irányvo­nalát, hogyan valósítja meg irányító mukájában, mennyire képes tárgyilagosan határozni, megfelelő módszerekkel érvé­nyesíteni a párt irányelveit. Nem utolsósorban annak fon­tosságát is ki kell emelnünk, hogy a vezető dolgozóknak he­lyesen meg kell tudni válasz­tani politikailag és szakmailag képzett munkatársait, nevelni őket, értékelni munkájuk ered­ményét. Jellembeli tulajdonsá­gaival példát kell mutatnia munkatársainak. Dr. JÄN MACHYN1AK Sok munkát ad a téli időjárás a Közép csehországi Energiaipari Üzemek dolgozóinak. A vastag zúzmara és jegesedés következtében gyakoriak az üzemzavarok. Képünkön: |an Navrátil sze­rein magasfeszUltségű vezeték üzem/avarának elhárításán dolgozik. ÍJ. Kruliš felvétele — ČSTK) I „Dunáról fúj a szél...“ Gyorsan vákooó táj A ki a főváros felől indul a Csallóközbe, az szinte állandóan látja a Duna-part hatalmas jegenyéit, érzi a fo­lyó felől érkező hűvös szelet. A táj nemcsak nyáron csodálatos, hanem ilyenkor, télen is. Rá adásul most zavartalanul gyö nyörködhetünk a sík vjdék nyújtotta látványban, nem za­varnak bennünket a szúnyogok. Dobrohostba (Doborgazra) étkezve felkapaszkodunk a Du­na jégbevonatú töltésére, mely alig néhány méternyire húzó­dik a falu egyik utcájának há­zaitól. A töltés túloldalán a Du- na-ág fehérük, melynek med­rét mintha kissé nagyra szabta volna a természet. Persze, hogy megesik tavasszal, a hóolvadás idején olykor szűknek találja medrét a víz. És nemcsak en­nek a holt ágnak a vize, ha­nem a Nagy-Dunáé is. Éppen ezért'építették a gátat, mely most eredeti rendeltetésén kí­vül a nagyobb dombokat nél­külöző doborgazi gyerekeknek szánkázásra is kitünően alkal­mas. Ezek a gyerekek ma már csak az idősebbek visszaemlé­kezéseiből tudhatnak valamit a falu múltjáról, a halászcé­hekről, a halászok életéről. Aligha gondolnak arra, hogy ez a táj minden eddiginél na­gyobb változások élőit áll, hi­szen a gabőikovo-nagymarosi vízi erőmű építése folytán a falut minden oldalról víz veszi majd körül. Az így létrejövő sziget a turisták paradicsoma lesz. A 670 lakosú Doborgaz most is a Csallóköz legszebb kisköz ségei közé tartozik. A község fejlődésére és csinosodására jel­lemző, hogy már kétszer (1974- ben és 1975-ben) végzett az első helyen a dunaszerdahelyi járás kisközségeinek versenyé­ben. A verseny megnyeréséért a hnb-t a járási és a kerületi nemzeti bizottság pénzjuta­lomban részesítette. A jutal­mat a doborgaziak a község fejlesztésére fordították. Erről a hub impozáns épü­letében értesültünk, ahol Stif­ter Istvánnal, a Kék Duna Efsz pártszervezete vajkai rész­legének alelnökével, a hub el­nökével és Crman Katalinnal, a hnb titkárával beszélgettünk. Elmondták, hogy az előző vá­lasztási időszakban a faluban új óvoda épült, melyben — mi­vel konyhája is van — délelőtt és délután egyaránt ott-lartóz- kodhatnak a gyerekek. Minden utcába bevezették a hálózati vízvezetéket és kibővítették a villanyhálózatot. Bekerítették a futballpályát és öltözői építet­tek. Utakat portalanítottak és gyalogjárót létesítettek. Rava­talozót építettek és bekerítet­ték a temetőt. A falu lakossá­ga büszke a kiültetett dísznö­vényzetre, a házak előtt húzó­dó zöldsávokra. Mindenki azon van, hogy az ő háza előtt levő zöldsáv legyen a leggondozot­tabb. Befejezés előtt áll az új, nyolcszázezer korona értékű művelődési ház építése. M ég felsorolni is »ok mindazt, amivel ez a kisközség az utóbbi években gyarapodott. Önkéntelenül is féimérül bennem a kérdés: mi i>ek köszönhetik eredményeiket a doborgaziakV — Mindenekelőtt a helyi 1« kos.ság segíteni akarásának válaszolja Stifter István. — Meg a képviselők aktivitásá­nak. Nálunk az emberek tuda­tosították, hogy saját maguk­nak dolgoznak. Az eredmények pedig mindenkit lelkesítenek. Persze, a jó szervezésnek is fontos szerepe van. Azt is ki szeretném emelni, hogy ered­ményeinket a pártszervezet ve zetésével értük el. Stifter elvtárs a doborgazi pártcsoport és egyben a pórt oktatás vezetője. Eddig négy előadást tartottak meg. A kö­zépfokú oktatás résztvevői a XV. pártkongresszus anyagát elemzik, főleg saját környeze­tük szem i pont jábó I. Pedig az itteni emberek még a* állami támogatásról is lemon­danának csak azért, hogy hely­ben építkezhessenek. A legkö zelebbi központi község Nagy szarva. A városok közül So mórja van a legközelebb. A huh elnök a faluban la­kik, de munkahelye a BJatná na Ostrove-i (Sárosfai) Kilencéves Alapiskola, mely­nek az igazgatója. A hnb tehát csak részben a munkahelye. Ezért alig győzi hangsúlyozni, milyen szerepet játszik az ügyek intézésében Crman Kata­lin, a hnb titkára, akivel rend kívül jó együttműködni. Crman elvtársnő már husza­dik éve a helyi nemzeti bizott­ság alkalmazottja. Két évtize des munkájára visszapillantva töblwk közt ezt mondja: — Számomra az 1965-ös ár­víz a legemlékezetesebb. Az egész községet ki kellett tele­píteni. Akkor még gondolni sem mertem volna, bogy Do iiz a felvétel még akknr készült, amikor a művelődési ház falait rakták. • (A szerző felvétele) Stifter István már az előző választási időszakban is a hnb elén állt. Amikor azt kérdem tőle, mikor érezte magát a leg­boldogabbnak nagy felelősség­gel járó tisztségében, így vála­szol: — Akkor, amikor megkaptuk a járástól a művelődési ház építésére szóló engedélyt. A falu népe örömmel látott hoz­zá a munkához. Különös elis méréssé! kell szólnom a képvi­selők és a tömegszervezetek vezetőinek kezdeményezéséről. Az építkezés igen jól halad, s májusra el is készül a művelő­dési ház, melynek a környé­két is rendbe hozzuk. Az épü­let elő ti parkolóhely is lesz. Ezenkívül további úl portalaní­tását tűztük ki célul. A község lakóinak kezdeményezésére to­vábbra is számítunk. A dobor- gaziakat érdekli lakóhelyük jö­vője. Ezt az is bizonyítja, hogy a képviselőjelöltek bemutatko­zásán mintegy kétezren vettek részt, s érdeklődlek terveink felől Azt szeretnék, ha minél több építkežésl engedélyt ad­hatnánk ki. Sajnos, (mivel nem vagyunk központi köz­ség) ez nem áll módunkban. borgaz egyszer ilyen szép falu lesz. Szerintem az itteni embe­rek igen becsületesek és őszin lék. A legkülönfélébb kérdé­sekkel és kérésekkel bizalom­mal fordulnak hozzánk. Nem csak arra kérnek meg, hogy kitől lsem a csekkeiket, igazol ványaikat, sokan még a beteg­ségüket is elpanaszolják. Tud­ják, hogy a hnb mindig az em­berek érdekeit tartja szem előtt. A jövő feladatairól szólva mind az elnök, mind a tit­kár fontosnak tartja az új léte­sítmények hasznos kihasználá­sát, a tömegszervezetek munka jának további javítását, az em­berek gondolkodásának for­málását. Arra is számítanak, hogy a vízi erőmű építése, il­letve az, hogy a terület üdül­tetési célokat szolgáló hely lesz, új igényes feladatokat ró majd rájuk. Amikor hazafele indultunk, a korai téli este már sötétség­gel vonta he a tájat. A Duna [elől még mindig hideg szél fújt. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents