Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-10 / 40. szám, csütörtök
A TERMELÉSI FELADATOK SIKERES TELJESÍTÉSÉVEI • Mai számunkban az Üj Szú szerkesztőségében január 28-án rendezett kerekasztal-beszélgetés további részvevőinek felszólalásait közöljük. Jón Žatko mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója Növelni kell az állatállomány létszámát es termeiÉenysüet Bár a 6. ötéves tervidőszak első évében az állattenyésztés általános eredményeire kedvezőtlenül hatott a tömegtakarmányok alacsonyabb hozama, a Szlovák Szocialista Köztársaságban az év második felében mégis tovább növekedett az állatállomány iétszáma, és javult a termelékenysége is. Az egy tehénre számított átlagos évi tejhozam például az 1975-ös 2823 literről 1976-ban 2829.7 literre növekedett, s 100 tehéntől 91,2 borjút sikerült felnevelni az 1975- ös 88,5 borjúval szemben. Az egy anyasertéstől elválasztott malacok átlagos száma az 1975-ös 14,83 darabról 16,11 darabra nőtt. \ sertések átlagos napi súlygyarapodása 0,49 kg-ról 0,50 kg-ra alakult. t:?, előző évhez viszonyítva növekedni* a megtermékenyített üszők és .■rívasüIdők száma, ami kedvezően lianu e szocialista szektorban tartott allatállomány létszámára. A szarvasmarha-állomány az elmúlt évben 67,8 ezorrel, ebből a tehénállomány 15,7 ezHrrel, a sertésállomány 148 ezerrel, ebből az anyasertés-állomány 3,7 ezerrel nőtt. Hasonló eredményeket értünk el a baromfinál, ahol a létszám 1 millió 831 ezerrel, ezen belül a tojók száma 465,3 ezerrel lett nagyobb. A juhállomány 800 darabbal növekedett. Ez az ágazat a következő években jelentős gazdasági ösztönzésben fog részesülni. A szocialista szektorban elért pozitív fejlődés eredményeit némileg gyengítette az egyéni termelőknél tartott állatállomány létszámának csökkentése. Ezt a szocialista szektorban az állattenyésztés intenzitásának fokozásával kell ellensúlyozni, melynek járható útja az átlagos napi súlygyarapodás növelése a marha- és a sertéshizlalásban, az egy anyasertéstől elválasztott malacok számának növelése, a szaporulat elhullási arányának további csökkentése, valamint a magasabb átlagos vágósúly elérése. A múlt évben elért eredményekből kiindulva 1977-ben arányosan kell növelni az állati termékek felvásárlását, éspedig az 1976 ban felvásárolt mennyiséghez viszonyítva 24,8 ezer tonna vágóállattal (ebből 16,2 ezer tonna vágósertéssel), 1,3 ezer tonna vágóbaromfival, 19,5 millió liter tejjel és 3,7 millió tojással. A szarvasmarha-tenyésztésben a felvásárlás évi tervének teljesítéséhez a hízómarha átlagos napi súlygyarapodását a múlt évi 0,78 kg-ról legalább 0,80 kg-ra kell emelni. Az átlagos vágósúly alsó határa pedig 472 kg lesz, amely 5 kilogrammal több, mint a múlt évben. A tej évi fel- vásárlási feladatának teljesítéséhez a szocialista szektorban legalább 2890 literes lejési átlagot kell elérni, ami 69 literrel haladja meg a múlt évben elért szintet. A szarvasmarha-tenyésztés feladatainak teljesítését előnyös gazdasági ösztönzők is támogatják. A szocialista szektor jelenlegi ser- tésálománya lehetővé teszi a vágósertések 1977-re előirányzott felvásárlási tervének teljesítésiét, ehhez azonban a vágósúlyt a múlt évi 106 kg-ról 108,5 kg-ra kell növelni. A magasabb átlagos vágósúly eléréséhez adva vannak a gazdasági feltételek is, hiszen a hússertések vágósúlyának felső határát 130 kg-ra, a többi sertésnél 115 kg-ra emelték, s eddig a szintig a legmagasabb árat fizetik. A termelés intenzitásának fokozása természetesen az átlagos napi súlygyarapodás fokozatos növekedését is növeli. Itt az előirányzott minimális szint ebben az évben 0,51 kg. A sertéstenyésztésben arról is gondoskodni kell, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki az 1978-as feladatok sikeres teljesítéséhez, ezért a szocialista szektorban gondoskodni kell arról, hogy az anyasertés-állomány már 1977 július 1-ón elérje a tervezett létszámot. Az 1977 január elsejétől érvényesített új, előnyös gazdasági feltételek serkentően hatnak a juhtenyésztés sokoldalú fejlesztésére, főleg az anyajuh-állomány növelésére és az intenzív bárányhizlalásra. A szervezett bárányhizlalás azonban nem fékezheti az anyajuh-állomány feltételezett bővített újra tenyésztését. A tenyésztők minden egyes olyan új anya után, amellyel december 31-ig növelik az alapállomány előző évi létszámát, 300 korona prémiumot kapnak. Ez év január elsejétől a vágójuhok felvásárlási árai is változtak, előnyösebb árak léptek érvénybe az intenzíven és a félig intenzíven hizlalt bárányoknál. Az A osztályban fizetett kilogrammonkénti 12,50 és a B osztályban fizetett 11,— koronához 4,— korona árkiegészítő pótlékot fizetnek, ha a gyapjú hossza meghaladja az 1,5 centimétert. A vágóbárányok fel- vásárlási árához minden kilogramm után az irháért további 1,50. korona felárat is beszámítanak, ha a gyapjú hossza 1,5 em-től 3 cm-ig terjed. Az intenzív hizlalásból értékesített bárányoknak 32 kg-os átlagsúly mellett időprémium is jár a termelőknek, éspedig decembertől áprilisig az A osztályban az alapár 40, a B osztályban 30 százalékban. Az időprémium májusban és júniusban 30, illetve 20 százalékra csökken. E kedvező gazdasági feltételek esetén érdemes tehát nagyobb figyelmet szentelni a juhtenyésztés fejlesztésének, főleg az intenzív bárányhizlalásnak. A mezőgazdasági vállalatokban a téli kampány keretében intézkedéseket tesznek a belső takarmányforrások mozgósítására. Szükségesnek tartjuk, hogy a termelők még nagyobb mértékben használják ki a szalma ízesítésének, emészthetősége fokozásának különböző lehetőségeit. Célszerű zootechnikai intézkedésekkel, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítésével, s a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével további megtakarítások érhetők el a termékegységre eső takarmányfogyasztásban. A téli időszak hátralévő részében ezért a politika-szervező munkát az állattenyésztés szakaszán elsősorban a termelési feladatok egyenletes teljesítésére, a dolgozók állat- tenyésztési termékekkel való folyamatos ellátására kell összpontosítani. Vincze Zoltán mérnök, a Tudományos Gaze Intézete Banská Bystrica-i állomásán A célok eléréséhez űj mód és fii feltételekre van sí Štefan Homolka mérnök, a tudományok kandidátusa, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének igazgatója: Körzeti állomásaink munkája a termelési feladatuk hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítésére irányul Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista társadalmunk nem csekély igyekezetei fejt ki annak érdekében, hogy mezőgazdasági termelésünk dinamikusan fejlődjön, hogy kialakuljanak a feltételek a bővített újratermeléshez az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A jelenlegi feltételek között ennek az is fontos feltétele, hogy érvényesüljön a tudományos- műszaki haladás. A 6. ötéves tervidőszak legfontosabb feladatai közé tartozik a mező- gazdasági termelés intenzitásának fokozása, a termőtalaj hatékony kihasználása, éspedig azzal a céllal, hogy fokozatosan teljes önellátást érjünk el az élelmiszerek termelésében. A CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött feladatok nagy igényeket támasztanak a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetével szemben is, amely sajátos helyet tölt be tudományos intézeteink rendszerében. Lz a sajátos helyzet elsősorban abból adódik, hogy az intézet legfőbb feladata a legújabb tudományos-műszaki ismeretek kísérleti és állandó jellegű gyakorlati bevezetése. Intézetünk tehát a tudományos-mű- szaki ismereteket közvetíti a gyakorlat .bányában, miközben szem előtt tartja a mezőgazdasági termelés fejlesztésiének perspektív irányzatait, valamint az egyes termelési körzetek specifikus természeti, termelési és gazdasági feltételeit. E feladatok teljesítéséhez a körzeti állomások rendszere felel meg a legjobban, amelyek munkája elsősorban — a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának elbírálására, azok bevezetésére irányul, s egyúttal a magas fokon szakosított mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelően szakavatott tanácsadószolgálatot is teljesítenek. — Kidolgozzák továbbá a mezőgazdasági termelés szako sításával, koncentrálásával, a kooperációval és az integrá cióval kapcsola tos problémák megoldásának műszaki tervjavaslatait az irányító szervek és a mezőgazdasági vállalatok, illetve a kooperációs körzetek számára. — Együttműködnek az illetékes szervekkel a mezőgazdasági termelés fejlesztésének előrejelzési munkálataiban, ami szorosan a koncentráció és a szakosítás elmélyítésének folyamataihoz tartozik. — Az intézet és a hozzá tartozó állomások további jelentős feladata az új mezőgazdasági épületek alkalmasságának felülvizsgálása és elbírálása, valamint a mezőgazdasági termelés egész rendszerében a szakértői tanácsadás és a tipizáló tevékenység végzése. Intézetünk részt vesz a nagy szövetkezetek és állami gazdaságok optimális vetésforgóinak kidolgozásában, s a figyelmet elsősorban a szemes kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek, a technikai növények, a takarmánynövények és a zöldségfélék termesztésének szakosítására és koncentrálására összpontosítja. Az egyes állomások munkájában előtérte kerül a gabonafélék termesztésének intenzifikálása, különösen a kelet-szlovákiai kerületben, továbbá a tömegtakarmányok termelésének és technológiai feldolgozásának ésszerűsítése. Az állattenyésztés szakaszán gyakorlati feltételek között vizsgáljuk az intenzív szarvasmarhatartás nagyüzemi módszereit, beleértve az új takarmányozási rendszerek és az új takarmányozási technika érvényesítését. E feladatok teljesítése során intézetünk széles körben felhasználja a hazai és a külföldi tudományoskuta- tó-intézetek realizálásra váró eredményeit, s azokat a felülvizsgálás és elbírálás alapján alkalmazásra ajánlja a szakosított mezőgazdasági vállalatok egyes típusainak gazdálkodási rendszerében. Saját feladatokat látnak el az intézet körzeti állomásai, amelyek Szlovákia agroökológiai feltételeinek megfelelően kaptak elhelyezést. A szlovákiai kerületekben összesen 12 körzeti állomás működik, ezek a következők: — a nyugat-szlovákiai kerületben — Malacky, Piešťany, Nové Zámky (Érsekújvár) és Levice (Léva); — a közép-szlovákiai kerületben — Žilina, Liptovský Hrádok, Banská Bystrica és Rimavská Sobota (Rimaszombat); — a kelet-szlovákiai kerületben — Košice, Trebišov, Bardejov és Poprad. A körzeti állomások hálózata jelentős mértéklíen elősegíti a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítését a mezőgazdasági gyakorlatban, éspedig a különböző termelési-gazdasági feltételek szerint, s a komplex gazdálkodási rendszerek keretében. A körzeti állomások munkája alapján reális fejlesztési tervek és koncepciók valósíthatók meg az egyes termelési körzetekben, s így a gazdálkodási rendszer állandó ésszerűsítése jelentős tényezővé válik a mezőgazdasági termelés távlati dinamikus fejlesztésében, a lakosság tervszerűen javuló élelmiszer-ellátásának biztosításában. A 6. ötéves tervidőszakban olyan igényes feladatok hárulnak szocialista mezőgazdaságunkra, hogy azokat a meg szokott módszerekkel aligha tudnánk teljesíteni. Ezért a CSKP XV. kongresszusának határozataiból kiindulva már a jelenlegi időszakban is olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés további eredményes fejlesztését. A termelőerők intenzív fejlesztése érdekében a mezőgazdaság szakaszán is hatékonyabban kell kihasználni a tudomány és a technikai fejlesztés legújabb vívmányait, s ennek megfelelően új szempontokat kell érvényesíteni a mezőgazdasági termelés szervezeti felépítésében. A fejlődés jelenlegi szakaszában elsősorban a termelés koncentrálásáról van szó, amit a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum keretei között eredményesen megvalósíthatunk. A mezőgazdasági vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködése lehetővé teszi, hogy a különböző szinten gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok fokozatosan megszabaduljanak az elaprózott, sokágazatú termeléstől, s optimálisan gazdaságos szocialista nagyüzemi termelést folytassanak. Ez elősegíti a társadalmi munkatermelékenység további gyors növelését, ami népgazdasági szempontból is nagyon szükséges folyamat. A termelés szakosítását és koncentrálását a szövetkezetek további egyesülése nélkül is meg lehet valósítani, éspedig a kooperációs szerződések és megállapodások keretében, a kooperációs tanácsok és a járási szervek vezetésével és irányításával. A mezőgazdaság további fejlesztése az 1990-ig kidolgozott járási tanulmányokból indul ki, amelyek részletesen tartalmazzák a 6i ötéves tervidőszak termelési feladatait, a tervezett beruházásokat, valamint azokat a célokat is, amelyeket a termelés koncentrálása és szakosítása által kell elérni. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma azzal bízta meg a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetét, hogy a pontosított járási tanulmányok alapján a kooperációs körzetekben dolgozza ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének realizációs tervdokumentációit, beleértve a szükséges területrendezéseket is. A tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy a kitűzött igényes célokat csak a termőtalaj helyes kihasználásával, a termelés intenzitásának sokoldalú fokozásával lehet elérni. Ezért az említett realizációs tervdokumentációk részlet talaj rendezi használására, mezőgazdaság irányaztait, é mesztett növi hetővé tegye kező nemzed jó kthasználá: A termelés sítása folyan kell, hogy a tartozó gépek lis kihasználd választani a j bantartását. 1 mezőgazdaság műhelyeiben tés szakaszán digi munkát, varok megelő: ző javítások, i javítások jelei vetelményeknt tén is csak sí nológiai móds megállapításra lehet eleget tf A realizáció: állattenyésztés zik el az egy« hogy az üzem rűsítés után i tét vagy techn timálisan kiha ruházások leh< lis koncentrác latcsoportok s mok szakosítás A szarvasma állományforgót kooperációs kő sítési programi huzamosan sí üszőtenyésztő geket kell kiéj ben, ahol erri a területek kö kell használni. Meg kell azo állattenyésztési ból nagyobb 1í koncentráció é téséhez, mint e Itt ugyanis a t tozzák a i Ugyanakkor az centrálásában nak határt, ez daság adott lel ban, a középtáv rozott keretekb Tervdokumen szem előtt tai összhang alaku mesztés és az s a mezőgazda tásának fokozás nyezeti feltétel irányzott fejles valósítása lehe tott termelési i nyitásának ehi] tástechnika seg alapok maximá nálását. Fekete József, a Calovói (Nagymegyeri) Nagyi ÖSSZEHANGOLT TERME Szerintem a szerződéses eladási tervek egyenletes teljesítésének alapja az egyes termelési szakaszok összehangolása. Vállalatunk a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és komárnói (komáromi) járásból tíz gazdaságot foglal magába. Annak ellenére, hogy a sertéshizlalás került előtérbe, mégis a gabonatermesztésben elért eredményekért kaptuk meg a Munkaérdemrendet. Ezt azért említem meg, mert hangsúlyozni akarom, hogy eleget és jó minőségű szálas, valamint szemes takarmány nélkül az állattenyésztésében nem tehet kellő termelékenységet elérni. Mi az úgynevezett téli kampányt még a nyáron megkezdtük. Aszály idején ciszternával is hordtuk a vizet a szomjazó növényeknek. A megfelelő tápanyagellátás, öntözés eredményeként a lucerna átlagos hektárhozama szárazanyagban számítva 100—110 mázsa volt. A lucerna termésének egy részéből szénát, más részéből zöldlisztet készítettünk, vagy préselt takarmány előállításához használtuk fel. Véleményem szerint a lucernát kár más takarmányfélékkel szilázsolva tárolni. Igyekszünk megoldani a kukorica- programot is. Szakembereink számítása szerint olyan kedvező feltételekkel rendelkezünk, hogy májusi morzsolt állapotban szá mítva elérhet jük a 80 mázsás hektárhozamot. E célunk meg valósításához jobb vetőgépekre lenne szükségünk, ugyanis a nagyobb hozamok eléréséhez több egyed kell. A mostani vetőgép arányosan megfí tőmagot juttatni ból évek óta na el. Az eredménn elégedettek, sze, fajta cukorrépát méséből több cu a cukorgyárak. kukoricakóróval < tósított cukorréjp tűk. Elmondhat mányalappal ren azt tartjuk, a t< resztül fejik, ezé felelő minőségű i mányt. Az elmúlt évbe ben jó eredményi zósertések napi i
