Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-09 / 39. szám, szerda

Trebisov és Bardejov ismét példát mutat Jozef Lenárt elvtárs szívélyes jókívánságait fejezi ki Miloslav Botfa elvtársnak ((J. Koleníík felvétele — CSTK) MUNKAÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI MILOSLAV BODA ELVTÁRSAT (CSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratlslavában tegnap átnyújtotta a Munkaérdemvendet Miloslav Bocidnak, az SZLKP KERB elnökének, a CSKP. KERB alelnökének. A magas állami kitüntetést a köztársasági elnök adományozta Boda elvtársnak 50. születésnapja alkalmából a pártban és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban végzett sokévi áldozatkész munkásságáért. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke, Miloslav Hruskoviő, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára. Viliam Salgoviő, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Ladislav Ábrahám, Ján Janik, Ludovít Pezlár, Gejza Slapka és Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, BohuS TrávniSek, az SZLKP KB Titkárságának' tagja, Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke, Ignác janák, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára és Vladimír PiroSík, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára. Jozef Lenárt elvtárs méltatta a jubiláns érdemes tevékenységét, amelyet szocialista társadalmunk építésében és fejlesztésében kifejtett, majd erőt, egészséget kívánt további felelősségteljes munkájához. • » • Miloslav Boda elvtársnak a magas állami kitüntetés alkalmából jókívánságait fejezte ki Milos Jakes, a CSKP KERB elnöke, aki a bizottság vezetősége tagjainak jelenlétében átnyújtotta a CSKP KERB üdvözlő levelét. A levélben értékelik M. Boda elvtársnak a pártban és a közéleti tisztségekben végzett munkáját, és külön az SZLKP KERB jelentős hozzájárulását a párt egységének és akcióképe9ségének megszilárdításához. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Szövetségi Gyűlés vezető tisztségviselőinek, Ján Markának, Václav Davidnak és Alois Hálának jelenlétében fogadta Miloslav Botfát, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselőjét. Gratulált a jubilánsnak, és átadta neki a Szövetségi Gyűlés üdvözlő levelét. (Folytatás az 1. oldatrólj a lakosságtól eredő bevétel tervét 200 000 koronával teljesítik túl, s a tervezettnél 100 000 korona értékű áruval többet juttatnak a piacra. A helyi gazdálkodási üzemekben az egy főre jutó szolgáltatások értékét 203 koronáról 215-re növelj lik. A nemzeti bizottságok által irányított üzemekben a tervezettnél 500 000 koronával nagyobb bevételt akarnak elérni. A felajánlás továbbá a megkezdett építkezések számának csökkentésére is vonatkozik. A Z-akció beruházásos részében 9 óvodát és bölcsődét, 5 sportlétesítményt, 5 művelődési otthont adnak át 33 millió korona értékben. Szociális-gazdasági téren a járás kötelezettségvállalása csaknem 122 millió korona értékű, s 33 747 egyéni, 1,194 kollektív felajánlást, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és az üzemek 57 együttműködési megállapodását összegezi. Az állampolgárok nevelése A felajánlás komplexen foglalkozik a szocialista neveléssel, konkrét feladatokat tartalmaz a politikai nevelőmunkában, az oktatásügyben, a kultúrában. Tovább javul a járás 96 amatőr együttesének munkája, a trebisoví Vagongyárban, a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaságban és Trebisovban új fúvószenekarokat alakítanak. Ismerd meg barátaink országát jelszóval versenyt szerveznek, amelybe bevonják a központi falvakat, az amatőr együtteseket. Bardejov: 31,1 millió korona Bardejov lakossága ez idén szocialista felajánlásának értéke 31,1 millió korona. Ebből az iparra és a kereskedelemre 3,9 millió, a mezőgazdaságra több mint egymillió, a nemzeti bizottságok által irányított üzemekre 824 000 és a „Z"-akcióra 25,4 millió korona jut. A város szolgáltatóüzeme a tervezettnél 30 000 koronával több bevételt ért el, 42 000 korona értékű villanyenergiát és vizet takarít meg, 41 dolgozó szocialista gondozásba veszi munkagépét. A nyugdíjasok, rokkantak és ötévesnél fiatalabb gyermekek ruhaneműjét öt nap alatt gyorsasági pótlék nélkül tisztítják ki, s egy nappal lerövidítik a mosás, a vegytisztítás és a rádiójavítás idejét. Szeptember a példás szolgáltatások hónapja lesz, s négy további részleget is bevonnak a példás szolgáltatóüzem cím elnyeréséért folyó versenybe. A bardejovi felajánlás több feladatot tartalmaz az életkörnyezet megjavításával kapcsolatban. A felszabadulás 32. évfordulójáig új filmszínházat, október végéig pedig garázsokat, március végéig 80 lakást, és az év végéig egy új áruházat adnak át. A „Z"-akci6 beruházásos részében 11,5 millió korona értéket hoznak létre. Az üzemek és vállalatok a városnak Figyelemre méltó „Az üzemek és vállalatok a városnak" nevű akció, amelynek keretében közös szocialista felajánlásokat tesznek. A vállalatok és az üzemek konkrét segítséget nyújtanak a város legfontosabb problémáinak megoldására: A Magasépítő Vállalat bardejovi üzeme és a 07 szerelővállalat az idén felújítja a szal Folytat ás az 1. oldalról) kednünk kell a termelési kooperáció elmélyítésére és támogatására, mert ez az egyik leghatékonyabb útja a csehszlovák és a lengyel gazdaság sikeres fejlesztésének. A jelenlegi nemzetközi helyzetet, a fejlődő országokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok bővítését, valamint a helsinki értekezlet Záróokmánya teljesítésével kapcsolatos feladatokat illető kérdésekről is tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia külügyminisztere, Jan MuSaJ, Csehszlovákia lengyelországi nagykövete és Ján Mltrega, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete. • • « Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter tegnap Jozef Nágukat: betiltják az olyan rádióműsorokat, amelyek „bármely terület lakosságát az ország rendjével és biztonságával öszszeegyeztethetetlen tettekre ösztönözné". A megállapodás továbbá leszögezte: a rádióadásból ki kell zámi az olyan programokat, amelyek háborúra vagy háborúra vezető akciókra szólítanának fel, ugyanúgy az olyan adásokat is, amelyek tudatosan a nemzetközi megértést aláásó liamis információkat terjesztik. A fasiszta „információk szabad áramlása" a München előtti Csehszlovákiába és a harmadik birodalom ügynökeinek „szabad mozgása" Csehszlovákia területén az egyik oka volt államunk széthullásának. Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a burzsoá tájékoztatási eszközök — elsősorban az angol Times — „a tájékoztatások szabad áramlása" segítségével óriási szolgálatot tettek Henlelnnek és Hitlernek, amikor München előtt nem a szövetséges állam kormányát, hanem az ellenzéket, Henleín híveit támogatták. A gyalázatos müncheni szerződés Csehszlovákia szétveréséhez vezetett. A kalózmódszerek felélesztése A hitlerista Németország fölött aratott győzelem óta nyilvánvaló volt, hogy nem tűrhetjük meg az információterjesztés kalózmódszereit. Természetesnek tűnt, hogy a nemzetek közti információcsere problémáit két és többoldalú szerződések alapján kell megoldani. „A szabad információáramlás" jelszava néhány évvel Winston Churchill hírhedt fultonl beszéde után tűnt .fel újból. A nyugati nagyhatalmak agresszív körei ebben az időben újból hangoztatták, a tájébadtéri strandot, és átadja a 350 helyes diákéttermet. A Druzba Efsz és a Kovo Vállalat kibővíti a sportpályát, s egyúttal be is keríti. Az építőipari középiskola a katonai alakulattal együtt új sportpályát épít. A Snaha, az Agrostav, a CEDOK, a vendéglátó ipari üzem és a zöldségfelvásárló üzem új üzleteket épít a város fürdőnegyedében. Értékes kezdeményezések A felajánlás tartalmazza a nemzeti bizottságoknak a kulturális nevelőmunka, valamint az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés terén végzett tevékenységét is. A sok akció közül említsük meg azt az elhatározást, hogy az összes alapiskolában megszervezik az ateista szakköröket és a szülői akadémiákat. A polgári ügyek

1 testületei felajánlották, hogy tovább emelik a szertartások színvonalát. 1977 első felében megszervezik a nőképviselők, második felében pedig a fiatal képviselők találkozóját, az egyes választókörzetekben évente legalább kétszer nyilvános gyűléseket tartanak, ahol a képviselők számot adhatnak munkájukról. JAROSLAV MESKO lepka csehszlovák külügyminiszter-helyettes kíséretében Bratislavába érkezett. A lengyel külügyminisztert szlovákiai útjára elkísérte Jan Musal, varsói csehszlovák nagykövet és Wladyslaw Ksiazek, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa. A bratislavai repülőtéren a vendégeket szívélyesen fogadta Július Hanus, az SZSZK kormányának alelnöke, Daniel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője, Vladimir Margetin, az SZSZK erdő- és vízgazdasági minisztere, Ladislav Martinék, Szlovákia fővárosának főpolgármestere, valamint az SZSZK kormányhivatalának több vezető dolgozója. Jelen volt Boleslaw Bendek, bratislavai lengyel főkonzul és Szlovákia fővárosa konzuli hivatalainak több vezetője. koztatások szabad áramlásának" jelszavát, és ennek a tézisnek a becsempészésére még az ENSZ és az UNESCO fórumát is igénybe vették, ahol a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején többségben voltak. Ebben az időben a hidegháború szolgálatában olyan diverziós információs központok alakultak, mint az ún. Szabad Európa és a Szabadság rádióállomás. A Zürichi Nemzetközi Sajtóintézet aktívan propagálta „a szabad világ" jelszavát. 1953-ban könyvet adott ki „A szabad információáramlásról", és ezzel a jelszóval alapjában véve a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás jogosságát védelmezte. így „a szabad Információáramlás" a hidegháború elválaszthatatlan része lett. A hidegháborúban nem az ágyúk, hanem a felforgató rádióállomások, újságok, folyóiratok és más tájékoztatási eszközök jutnak szó.hoz. A tőkés Nyugaton ennek a politikának alapján a szerteágazó propagandarendszer alakult ki „szakemberek" foglalkoznak a katonai-politikai hírszerzéssel és a pszichológiai háborúval. Idegen államok lakosságának félrevezetésével, uszításával foglalkoznak. Az imperialista stratégák gyanús gondjai A kapitalizmus védelmezői intenzíven kihasználják a sajtót, a rádiót, a televíziót és a filmet a tőkés rendszer megmentésére. Általuk próbálnak az emberek érzelmeire, világnézetére és tetteire hatni a tőkés országokban, de a többi államban is. Az imperialista stratégák a feszültség enyhülését arra akarják felhasználni, hogy ,,a szabad információáramlás" révén Egy reakciós blöff háttere Csalás a szabadság jelszava alatt Az utóbbi években óriási átalakulások mennek végbe a világban. A helyzet napról napra változik. A nemzetközi kapcsolatok új korszakának egyik megnyilvánulása volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia, amelynek jelentősége egyedülálló. Az euró pai nemzetek és a többi világrész nemzeteinek békereménye szilárd alapokat kapott azokban a kötelezettségekben, amelyeket a konferencia résztvevői vállaltak, hogy teljesítik a nemzetközi kapcsolatoknak a Záróokmányban rögzített nemzetközi alapelveit. A helsinki Záróokmány alapja az alapelvek deklarációja, amely megszabja az aláíró államok közti kapcsolatokat. Ezt a deklarációt, amelyről a hidegháború hívei szívesen megfeledkeznének, valóban a békés egymás mellett élés chartájának nevezhetjük. Tíz pontból áll, többek között tartalmazza A SZUVERÉN EGYENJOGÚSÁG ÉS A SZUVERENITÁSBÓL EREDŐ JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁNAK elvét. Ide tartozik minden egyes állam egyenjogúsága, a területi sérthetetlenségre, a szabadságra, a politikai függetlenségre való joga. Az aláíró államok kötelezték magukat, hogy kölcsönösen tiszteletben fogják tartani azt a Jogot, hogy szabadon megválasszák és fejlesszék politikai, szociális, gazdasági és kulturális rendszerüket, és szabadon határozhassák meg törvényeiket és rendeleteiket. Tartalmazza AZ EGYMÁS BELÜGYEIBE VALÓ BE NEM AVATKOZÁS elvét, amely megtiltja a közvetlen és a közvetett, az egyéni és a kollektív beavatkozás minden formáját. Ezzel összhangban az aláíró feleknek tartózkodniuk kell az olyan terrorista vagy felforgató tevékenység közvetett vagy közvetlen támogatásától, amely egy másik állam kormányának megdöntésére irányul. Éppen ezzel a két alapelvvel kapcsolatban kell megemlékeznünk arról, hogy a reakciós propaganda milyen figyelmet szentelt a Záróokmány további részének, a humanitással öszszefüggő kérdésekben folytatott együttműködésre vonatkozó megállapodások előkészítésének. Ma újabb egybehangolt kampány tanúi lehetünk, amelynek célja nyilvánvaló — alá akarják ásni a Helsinkiben megszilárdult európai béke alapjait, félre akarják vezetni a közvéleményt a tervezett belgrádi találkozó előtt. Egyik divatos jelszavuk „a tájékoztatások szabad áramlása". A burzsoá propaganda a nemzetközi kapcsolatok egyik elsőrendű tényezőjeként említi ezt a Jelszót, amelyet -a helsinki „harmadik kosár" egyik alapvető követelményét sértő akcióra — a nemzetek közti megértés aláásására akarja kihasználni. Egy náci bulletin tanúsága Az emberiségnek már vannak bizonyos tapasztalatai ezzel a jelszóval kapcsolatban, amelyet arra használtak fel, hogy elkendőzzék az állami szuverenitás elleni támadásokat és a más országok belügyeibe való .beavatkozást a tájékoztatási eszközök segítségével. Népünknek is közvetlen tapasztalata van erről. így pl. a harmincas években, amikor elterjedt a rádió, a fasiszta Németország aktívan kihasználta agresszív céljaira. Az 1939—1940. évi német rádióadásról kiadott bulletin nyíltan ezt írja: „A Saar-vidék odacsatolásáról folytatott népszavazásért, az általános hadkötelezettségért, a német jogok viszszaállításáért a Rajna mentén, a szudétavidék visszacsatolásáért, a cseh-morva protektorátus megalakításáért folytatott harc — mindez megkövetelte a rádió kihasználását". A fasiszta Németországban olyan méreteket öltött a tájékoztatási eszközöknek agreszszív célokra való kihasználása, hogy a többi európai országnak lépéseket kellett tennie a náci propaganda szennyes áradata ellen. Egyéni intézkedések születtek, és kísérlet történt a kollektív védekezésre is. Igy pl. Ausztria a hitlerista rádiópropagandával szemben védekezve, a tömegtájékoztatás történelmében először bevezette a náci rádióadás zavarását. München előtti tapasztalatok Az agresszív náci propaganda egyre jobban veszélyeztette az emberiséget. Erre hívta fel a figyelmet a Nemzetek Szövetségének konferenciája, amely 1936 szeptemberében nemzetközi megállapodásokat fogadott el a rádiónak békés célokra való felhasználásáról. A megállapodást 37 ország küldöttsége támogatta. A megállapodást aláíró országok kötelezték maGUSTÁV HUSÁK ÉS LUBOMÍR STROUGAL FOGADTA EMIL WOJTASZEKET