Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-09 / 39. szám, szerda

ERŐSÖDNEK A BARÁTI KAPCSOLATOK Antonín Kopek Moszkvában Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár bejrúti sajtóértekezletén. Mellette jobboldalt Fuad Butros, a libanoni kormány alelnöke látható. (Telefoto: CSTK — UPI) W a I dheim—Szár k i s z talál kozó Az ENSZ-főtitkár Ammanba utazott Moszkva — A tegnapi szovjet napilapok, a moszkvai Pravda, a Szovjetszkaja Rasszija és a Moszkovszkaja Pravda részlete­sen foglalkozik a prágai párt­küldöttség moszkvai látogatá­sával. A prágai városi pártbi­zottság küldöttségét Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja és a CSKP Prágai*Városi Bizottságának vezető titkára vezeti. A Moszkovszkaja Pravda rámutat, hogy a prágai küldött­ség az SZKP Moszkvai Városi Bizottsága vezető képviselői­London — A Szovjetunió őszintén törekszik a feszültség enyhítésére — hangsúlyozta Willy Brandt, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) elnöke a BBC angol televíziós társa­ságnak adott hétfői nyilatkoza­tában. Egy kérdésre válaszolva Wil­ly Brandt elutasította annak lehetőségét, hogy a Szovjet­unió váratlan támadást indít­hat a nyugati országok ellen. Rámutatott arra, hogy az eny­hülés egyformán megfelel mind a Kelet, mind a Nyugat érde­keinek. Ügy gondolom — jelentette ki az SPD vezetője —, hogy Róma — A Sette Giorni olasz hetilap február 8-i számában közli Carlo bongónak, a lap igazgatójának „A reakciós saj­tó tökéletesíti fegyvertárát“ cí­mű cikkét. Az igazgató foglal­kozik a rágalomhadjárattal, mely a szocialista országok, fő­leg a csehszlovákiai dissziden­sek akciója nyomán indult el az elmúlt hetekben a nyugati sajtóban. A burzsoá sajtó a hideghábo­rús években különféle hazugsá­gokat terjesztett a szocializ­musról. ma a szocialista orszá­gokkal, s az utóbbi időben a csehszlovákiai „valósággal“ foglalkozik. Azonban egyetlen jelentős nyugati lapnak sincs bátorsága megemlíteni a viet­nami halott gyermekek ezreit. vei, élükön Viktor Grisinnel, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsá­gának első titkárával folytatott beszélgetése során hangsúlyoz­ta a baráti és munkakapcsola­tok nagy jelentőségét, valamint a párt- és társadalmi szerveze­tek, a moszkvai és prágai mun­káskollektívák és intézmények közötti kapcsolatok fontossá­gát. Megállapították, hogy ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a kát főváros közötti baráti kap­csolatok további megszilárdítá­sához. az enyhülés eredményeként a béke még tartósabbá válhat, szélesedhetnek a népek közötti kapcsolatok. Willy Brandt végezetül hang­súlyozta- „l.eonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával ►lezajlott találkozóim alapján arra a következtetésre jutot­tam, hogy Leonyid Brezsnyev őszintén törekszik a háború ki- küszölésére, a katonai kiadá­sok csökkentésére, és arra, hogy az így felszabaduló ösz- szegeket az ország belső szük­ségleteinek fedezésére, a nép jólétének fokozására használ­ják fel“. és a rengeteg kiontott vért az amerikai bombázások alatt. C. Longo visszautasítja az álszenteskedők siránkozását, hogy a Keleten nincs szabad­ság, és rámutat saját hazája példájára. Ha egy olasz újság­író hisz a sajtószabadságban, és szeretné leleplezni egyik vagy másik politikai személyi­ség „tetteit“, vagy az üzemi visszaéléseket, rágalmazásért nagyon gyorsan a bíróság elé állítanák, ahol még a fasizmus idejéből származó törvények ér­telmében ítélkeznek felette. Ha valaki felelőssége teljes tudatában akar írni a szocialis­ta országokról, oda kell men­nie, s csak akkor írhat, ha meg­szabadult a különféle előítéle­tektől és elfogultságtól. lANY-ÍS! Jgi-SOR ROMESH CSANDRÄT, a Béke­világtanács főtitkárát tegnap Berlinben fogadta Albert Nor­den, az NSZEP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja. A baráti megbeszélés té­mája a békemozgalom tevé­kenységének további elmélyí­tése volt. KAZIMIERZ OLSZEWSKI, a lengyel Minisztertanács alelnö­ke, a KGST Végrehajtó Bizott­ságának elnöke fogadta a var­sói angol nagykövetet, akinek átnyújtotta a KGST Anthony Croslandhoz címzett levelét, amely a KGST és az EGK együttműködésének kérdéseit érinti. TOKIÓBAN tegnap megkezdő­dött a Japán Szocialista Párt 40. kongresszusa. A háromna­pos ülésen a küldöttek megvi­tatják a következő év akció- programját és más problémá­kat. A kongresszus megválaszt­ja a párt új vezetőségét is. A KUBÁBAN tartózkodó Ja­roslav Prokopec egészségügyi miniszterünk Havannában ta­lálkozott Jósé Gutiérrez Mu- nyizs egészségügyi miniszter­rel. Kuba egészségügyéről és a két ország együttműködésének lehetőségeiről tárgyaltak. ÚJABB öt baszk kommunis­tát tartóztatott le a spanyol rendőrség. A letartóztatottak részt vettek a kommunista párt által szervezett propagációs hét akcióiban. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt KB főtitkára csütörtökön Rómába érkezik — jelentette az l’Unita keddi szá­mában. A Portugál Kommunista Párt vezetője tárgyalásokat folytat Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával és a párt több más vezetőjével. ANVAR SZADAT egyiptomi államfő az Okaz című szaúd- arábiai napilapban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy találkozni kíván James Carterral, az Egyesült Államok elnökével. „Akár akarjuk, akár nem — mondotta —, az Egye­sült Államok fontos tényező a közel-keleti probléma megol­dásában.“ Bejrut — A közel-keleti kör­útja során Bejrútban Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a li­banoni elnöki palotában Eliasz Szárkisz államfővel tárgyalt. Az eszmecserén részt vett Sze- lim Al-Hossz libanoni minisz­terelnök és Fuad Butrosz kül­ügyminiszter. — Kurt Waldheim hosszabb megbeszélést tartott Szelim Al-Hossz libanoni miniszterel­nökkel is. Áttekintették az iz­raeli határ közelében, Dél-Li­Washington — Washingtoni jelentések szerint az új ame­rikai kormány máris megígér­te Izraelnek, hogy 300 millió dolláros gazdasági pótsegélyt folyósít számára és leszállítja az úgynevezett aeroszol-bombá­kat. Izrael tehát a Ford-kor- mány által jóváhagyott 500 millió dolláros gazdasági se­gélyen kívül további 300 millió dollárt fog kapni. Az 1 milliárd dolláros kato­nai segély a Carter kormány­zat idején is változatlan marad, Peking — A kínai lapok fel­hívják a figyelmet, hogy „a né­gyek, bandája“ elleni kampány nem problémamentes, sőt az utóbbi időben alábbhagyott a bírálat is. Amint a Csüng Csi központi pártlap februári szá­banonban kialakult helyzetet, s foglalkoztak a genfi közel-ke­leti békekonferencián való részvétel lehetőségével is. A nemzetközi szervezet leg­magasabb tisztségviselője — bejrúti rádiójelentések szerint — kilátásba helyezte az ENSZ részvételét a Libanon újjáépí­tésére irányuló segélyakciók­ban. A főtitkár kedden délben Li­banonból Jordániába utazott. de ezen kívül megígérték Izra­elnek, hogy kap aeroszol-bom­bákat is, amelyekből az Egye­sült Államok eddig még egyet­len partnerének sem szállított. Asraf Ghorbal, Egyiptom washingtoni nagykövete a hét­fői megbeszélésen figyelmez­tette Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, hogy az Iz­raelnek nyújtott amerikai se­gély növelése „nem szolgálja az arab-amerikai kapcsolatok javítását “ ma rámutatott, a nehézségek' abból származnak, hogy nagyon sok tisztségviselő kompromit­tálta magát a „négyekkel“ kapcsolatban, és ezért félnek a kampány további fejlemé­nyeitől. Az enyhülés egyetemes érdek Willy Brandt nyilatkozata Elítélő vélemény a nyugati rágalomhadjáratról Lankad a „négyek" bírálata? AMERIKAI PÓTSEGÉLY IZRAELNEK reakciós nézeteket csempéssze­nek mindenhová, ahová ez a nemzetközi reakciónak eddig nem sikerült. Ezért követelik, hogy nyissák meg a határokat ez előtt az áramlás előtt, és ezzel összhangban megváltoz­tassák az egyes államok tör­vényeit is. „A szabad információáram­lás“ jelszavát hangoztató embe­rek nem leplezik, hogy infor­mációikat elsősorban a szocia­lista országokra és a fejlődő or­szágokra akarják rákényszerí­teni, amelyeket állítólag meg­fosztanak a tájékoztatástól, sőt félnek tőle. Ezzel szemben sze­rintük a Nyugaton mindennemű információ szabadon és ellenőr­zés nélkül terjeszthető. Nézzük meg, mit tartalmaz a Szabad Európa és a Szabad­ság rádió különbizottságának jelentése. Ez a nemzetközi rá­dióadás bizottsága elnevezésű csoport 1972 augusztusában Ni­xon elnök határozata alapján alakult meg. Feladata a diver- ziós müncheni rádióadó tevé­kenységének tanulmányozása volt. A bizottság 1973 február­jában tette közzé jelentését, amely védelmezte a két uszító rádióállomás tevékenységét. „Kelet Európában azért szük­séges a tájékoztatás, hogy ezek­nek a társadalmaknak a tagjai helyesen és felelősségtelie- sen(!?) értelmezhessék a bel­politikai és a nemzetközi ese­ményeket ... A bizottság felve­tette a kérdést, milyen sokáig kell még a két rádióállomás­nak működnie. Nézetünk sze­rint addig, amíg a Szovjetunió és a kelet-európai országok nem hátrálnak meg pozícióik­ról, és nem engedik meg az igaz(l) tájékoztatások szabad áramlását, az Egybsült Államok érdeke, hogy ezek az adók foly­tassák tevékenységüket.“ A tőkés országok egves veze­tői továbbra sem mondanak le arról a kísérletről, hogy be­avatkozzanak a számukra ké­nyelmetlen bel- és külpolitikát folytató országok belügyeibe. „A szabad áramlás" valódi célja — a bomlasztás Amit egyesek a burzsoá Nyu­gaton információnak neveznek, azt mások nyíltan a szocializ­mus belső bomlasztásának. a nemkívánatos kormányok meg­ingatásának tartják. A hideg­háború óta beszédeik nem sok­ban változtak, nyelvhasznála­tukból eltűntek a legvadabb felhívások „a szocializmus fel­számolására“, annpk ellenére, hogy a hidegháborús szóhasz­nálat még mindig nem tűnt el. Ami az eszközöket és a célo­kat Illeti, azok ugyanolya­nok, mint öt, tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt. A burzsoá propaganda sok híve számára a hidegháború még nem ért véget. Az egyik közülük. Kari Mundt amerikai politikus és volt szenátor, a Szovjetunió-ellenes adások cél­jairól beszélve így válaszolt ar­ra a kérdésre, hogy mit vár az Amerika Hangja orosz hallga­tóitól: „Véleményünk szerint szabo­tálniuk kell a termelést a hon­védelem területén, hátráltat­niuk kell az ötéves terv teljesí­tésé^!), amelynek feladata a mezőgazdasági és az ipari ter­melés növelése. Számolunk az­zal, hogy időnként sikerül ki­jutniuk Oroszországból és az­tán eljönnek az Egyesült Álla­mokba, s a jól tájékozott oro­szoktól megtudjuk, milyen vé­delmi jelentőségű építkezések folynak az Ural mögött és Oroszország védelmi központ­jaiban.“ Ezt a cinikus kijelentést az amerikai kongresszus hivatalos jegyzőkönyve tartalmazza (Congressional Rekord, 1951. március 30.J. Nem kevésbé érdekes az, amit Robert C. Sorenson, a Szabad Európa rádióadó a hall­gatók elemzésével foglalkozó osztályának a vezetője ismert be. A hidegháború szociológiai as­pektusai című cikkében a szo­cialista országok hallgatóira gyakorolt hatás módszereiről ezt írta: „Az ellenséges hallgatókra gyakorolt hatás alábbi módsze­reit alkalmazhatjuk: 1. tiltott információk és cé­lok ismertetése, 2. a hallószervek szándékos izgatása, 3. bizonyos feltételekkel ma­gasabb életszínvonal ígérgetése, 4. a kilátástalanság hangula­tának fenntartása, 5. ellenzéki hangulat előidé­zése és támogatása, 6. a hallgatók meggyőződése arról, hogy hiány van az olyan termékekben, mint az élelmi­szerek, ruházati cikkek stb. Sorenson „a tájékoztatás ilyen módszereiről“ 1958-ban írt. Megváltozott valami azóta? Az ellenséges érzelmeket megőrizték A Polityka című lengyel fo­lyóirat felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a nyugati rádióadók még ma is ilyen „receptek“ szerint dolgoznak. A lengyel folyóirat igazát alátámasztják a nyugati politikai és közéleti ve­zetők kijelentései. így pl. Wil­liam Fullbright, amerikai sze­nátus külügyi bizottságának volt elnöke kijelentette: „Meggyőződésem, hogy ezek a rádióállomások (a Szabad Európa és a Szabadság rádió­ra gondol) sikerrel tevékeny­kednek az ellenséges érzelmek megőrzésében.“ Ezzel a megállapítással egyet­ért Paul Bartlett, a Radio New York World Incorporated volt elnöke, aki kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió, valamint a többi szo­cialista ország kapcsolatára be­folyást gyakorol az a szóhábo­rú, amelyet a Szabad Európa és a Szabadság rádió éjjel-nap­pal folytat ezek ellen az orszá­gok ellen. Bartlett továbbá leírta, hogy az erős müncheni rádióadó se­gítségével hogyan zavarták a moszkvai rádió adását. „A müncheni adó öt-hat perces orosz nyelvű programokat köz­vetített. Ezután a műsor hirte­len félbeszakad, és néhány ösz- szefüggéstelen angol mondat hangzik el. Azt a benyomást akarják kelteni a hallgatóban, hogy két adás zavarja egymást, illetve, hogy rádiókészüléke meghibásodott... Ügy gondo­lom, hogy az Egyesült Államok­ban senki sem tehetne ilyet, de a határokon túl mindenki azt csinálja, amit itt nem enged­hetne meg magának.“ Bartlett 1972 -májusában írás­ban követelte a szenátus kül­ügyi bizottságától, hogy szá­molják fel a Szabad Európa és a Szabadság rádióadót, és műszaki felszerelésüket hasz­nálják fel más célokra. ,,A rendszer bomlasztása" Meg kell említenünk, hogy a burzsoá sajtó nem is leplezi, mi a célja „a szabad Informá­cióáramlásnak“. A Neue Zü­richer Zeitung 1970 augusztusá­ban ezt írta: „A Szabadság rá­diónak az a feladata, hogy ideológiai diverziót folytasson a Szovjetunió ellen. Nem kell felhívnia a munkás- és paraszt­kormány azonnali megdöntésre, hanem csupán önálló (?) gon­dolkodásra kell késztetnie a hallgatókat. A francia Figaro mindjárt vá­laszt is ad arra, mit jelent ön­álló gondolkozásra késztetni a hallgatókat. „A Szabad Európa egyik vezetője szerint az adás célja, hogy kétséget támasszon a kommunista párt politikája felől és szektás irányzatokat terjesszen a hallgatók között.“ Amikor napjainkban az impe­rialista ideológusok „a szabad információáramlást“ propagál­ják, egészen nyíltan beszélnek? arról, milyen célt követnek a szocialista országok lakossága egyes csoportjainak befolyáso­lásával. „A Szovjetunió háború utáni fiatalságát a nyugati esz­mékkel akarjuk csalogatni“ — ezt a oélt tűzik ki a NATO teoretikusai. „Mivel a nyugati blokk vala­mennyi országa a Szovjetuniót tartja a legnagyobb ellenség­nek“ — mondja egészen nyíl­tan Wheeler, a londoni ún. kö­zép-ázsiai hírszerző központ egyik vezetője, a nacionalizmus Szovjetunión belüli terjesztésé­nek lehetőségével foglalkoz­nak. A nyugati sajtó a helsinki konferenciával kapcsolatban azt állította, hogy „a feszültség enyhülése hozzájárulhat a szo­cialista rendszer gyengítésé­hez“ (Times), hogy a szo­cialista országokkal folyta­tott együttműködés elképzel­hetetlen „a szovjet rendszer egyes változtatásai nélkül“ (Stampa), „a nyugati or­szágok a szabadság szelét akarják bevinni a szovjet rend­szerbe, hogy ezáltal megbom­lasszák ezt a rendszert“ (To­kio Simbunl. „A szabad információáram­lás“ jelszava tehát a valóság­ban nem az igaz tájékoztatások kétoldalú cseréjére vonatkozik, a NATO stratégiájának terveiben „a szabad információáramlás“ a szocialista világ alapjainak aláásását célozza. „A szabad információáramlás“ az állami szuverenitás alapelvei megsér­tésének, a más országok bel­ügyeibe való beavatkozásnak egyik formája. VACLAV DOLEŽAt (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents