Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-01 / 31. szám, kedd

Ki ne szeretné a szép és célszerű bútorokat? A válasz ma­gától értetődő: valamennyien. Bútorgyáraink tisztában van­nak a velük szemben támasztott jogos és természetes köve­telményekkel, hiszen a gyorsuló ütemben épülő lakásokat be is kell rendezni. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy év­ről évre nagyobb választékot kínáljanak a vásárlóknak. Ez persze nem megy máról holnapra, de az utóbbi években lé­nyeges javulásnak lehettünk tanúi. A helyzet javulása a meglévő bútorgyáraink korszerűsítésének, bővítésének és az új bútorgyárak üzembehelyezésének köszönhető. Másodsor­ban pedig a nagyfcfkú gyártmányfejlesztésnek, amelynek ered­ménye: a bővülő bútorválaszték. Mivel és hogyan járulnak hozzá a választék bővítéséhez a bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútorgyárak, erről beszélgettünk Stanislav Susedka mérnök­kel, a vállalat termelési-műszaki igazgatóhelyettesével. — A gyártmányfeljesztés vál­lalatunkban az ötödik ötéves tervidőszakban érezhetően ja­vult — válaszolja az igazgató­helyettes. — Az utóbbi évek­ben ugyanis szinte teljesen megváltoztattuk termelési prog­ramunkat, de ez nem jelenti azt, hogy most már pihenhe­tünk. Jelenleg már újabb típu­sú lakószoba-berendezések gyártását készítjük elő, ame­lyek a már ismert Ornamo és Neva újabb változatai lesznek. Ezeket túlnyomórészt kivitelre gyártjuk — elsősorban a Szov­jetunió megrendeléseinek te­szünk eleget. Ebben az évben körülbelül 3000 lakószoba-gar­nitúrát szállítunk az említett típusokból a legnagyobb szo­cialista államba. • Ezeken kívül milyen új­donságokat várhat még válla­latuktól a vásárló? — A felsorolás eléggé hosz- szú lenne. A közeli hónapok­ban és években a különböző típusú ülőgarnitúráktól kezdve a szekrénysorokig új nevekkel ismerkedhet meg majd a vá­sárló. Ilyen lesz például a Sofia II, kétágyas/ garnitúra, illetve az Eda ülőgarnitúra. Új technológiai eljárással — poli- uretán alkalmazásával — gyárt­juk majd az Armando nevű fo­telt. Újdonság lesz a szétnyit­ható Mirka típusú fotel is, amelyből a hazai üzleteinken kívül a Szovjetunió és Len­gyelország részére is szállí­tunk. Eredményes az együtt­működésünk a jugoszláv szak­emberekkel. Segítségükkel most folyik két új típusú franciaágy gyártásának élőkészítése. • A hatodik ötéves tervidő­szak további éveiben milyen lesz vállalatukban a gyárt­mányfejlesztés? — A gyártási programunkat továbbra is hasonló ütemben változtatjuk, mint eddig. A gyártmányfejlesztés keretében számolunk majd a Monika tí­pusú hálószoba-berendezés és a Blanka elnevezésű lakószo­ba-garnitúra gyártásával. Itt szeretnék visszatérni a Jugo­szláviával való, úgyszólván még kezdődő, de máris gyümölcsöző együttműködésünkre. Eredmé­nyeként a hazai bútorüzleteink­be már a közeljövőben többfé­le új típusú bútort szállítunk, s bővül a Szovjetunióba irá­nyuló exportunk választéka is. Megemlítem még a kefegyár­tást is. A hatodik ötéves terv­időszakban ugyanis lényegesen bővítjük az egyik gyárunkban előállított fogkefék választékát is. Ésszerűbbel] a vagányokon is! 1977.. II. 1. Az 1977-es évben több jelen­tős évfordulót és eseményt kö­szönthettünk. Ezek közé tarto­zik az NOSZF 60-ik évforduló­ja és a Szakszervezetek IX. kongresszusa is. Ezek ismét al­kalmat adnak arra, hogy a dol­gozók fokozottabb mértékben kibontakoztathassák kezdemé­nyezőkészségüket. Ezt igazolják az újabb és újabb szocialista vállalások is. A vasútak dol­gozói sem maradnak le ezen a területen más ágazatok élenjá­ró vállalatainak dolgozóitól. A vasúti dolgozók szakszervezeté­nek területi bizottsága a kö­zelmúltban értékelte a vasuta­sok múlt évi vállalásainak tel­jesítését. Az új munkamódszerek alkalmazásával A kezdeményezésben minde­nekelőtt a szocialista munka­brigádokat illeti a dicséret, amelyek tagjai a vállalási moz­galomnak az élén járnak. Az említett ülésen elhangzottakból megtudtuk, hogy a vasutasok körében 1499 szocialista mun­kabrigád működik, összesen 17 510 taggal. Nyíltan meg kell mondani, hogy az eredmények nem tükrözik teljes mértékben ezt a nagyfokú aktivitást. A vasutasok nem teljesítették hiánytalanul múlt évi tervüket, lemaradás volt pl. az árurako­dási tervfeladataik megvalósítá­sában is. Ez arról is tanúskodik, hogy több esetben csupán papíron létezik a szocialista munkabri­gád és a szocialista vállalás. Jól tudjuk viszont, hogy a 6. ötéves tervidőszak „minőségi követelményei“ a vasúti dolgo­zókra is érvényesek. Nemcsak a tervfeladatok lettek igénye­sebbek, nagyobb igényeséggel kell alkalmazni az új munka- módszereket is. Elsősorban a szaratovi, a Zlobin- és a Ba- szov-féle munkamódszerek al­kalmazására kell törekedni. A vasúti építővállalatban már si­keresen kamatoztatták a Zlo- bin-féle módszer előnyeit. A szaratovi tapasztalatokat pedig január 1-től hasznosítják a mozdony- és kocsitelepeken. Értékes vállalások Amint az említett ülésen el­hangzott, az elmúlt évben négy vállalati, hatvanöt üzemi, tizen­kilenc összevont, tizenhárom- ezer négyszázhatvan kollektív és harmincnégyezer hatszázhar­mincnégy egyéni szocialista vállalás született a vasúti dol­gozók kezdeményezése alapján. Összértékük: 28 760 111 korona. A vasúti dolgozók figyelem­be vették a központi szervek felhívását is, s így 4490 liter naftái takarítottak meg, 1263 tonna hulladékvasat és 6' tonna színesfémet gyűjtöttek össze, valamint 5160 kilowattóra vil­lamosenergiát takarítottak meg. A felsorolt adatok igazolják, hogy a ,,kék hadsereg“ dolgo­zóinak többsége helyesen értel­mezte az igényes feladatok tel­jesítéséből rájuk háruló tenni­valókat. Sikesen fejlődött a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom pl. a leopoldovi, a žilinai és a No­vé Zámky-i (érsekújvári) moz­donytelepeken. A komplex szo­cialista racionalizációs brigá­dok létrehozásában már nem ilyen kedvező a helyzet, pedig ezek segítségére szintén nagy szükség van. Az újítók segítségével A bratislavai*' üzemrészig dolgozói bekapcsolódnak az újítómozgalomba is. Az elmúlt évben több mint 210 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, sajnos 43-mal kevesebbet, mint 1975- ben. A 145 gyakorlatban alkal­mazott újítás összesen 1 392 562 korona jövedelmet jelentett a vasút számára. Ebben az évben ismét meg­határozták azokat a feladatkö­röket, amelyek megoldásában az újítók nagyon sokat Segít­hetnek. A legsikeresebb újítók között említhetjük meg Jozef Hujsi mérnököt, aki a bratislavai mozdonytelep dolgozója. Ta­valy három újítási javaslatot nyújtott be, amelyek „hozama“ 147 441 korona volt. További újítók: Ernest lludák, a leo­poldovi mozdonytelepről, Ľudo­vít Stano, Karol Moder és Ru­dolf Masaryk — ők a trnavai Vasúti Gépgyár és Javítóüzem dolgozói. A kezdeményezők közül csu­pán néhányat soroltunk fel. Tény viszont, hogy az újítók­nak a jövőben „jobban rá keli hajtaniuk“, hogy a kitűzött fel > adatokat maradéktalanul telje­síthessék. F. R1SZDORFER O Honnét meríti a vállalat az „ötleteket“ a gyártmány­fejlesztési program összeállí­tásához? — Az ötletadók, vagyis az új típusok javaslóinak és fej­lesztőinek zömét a bratislavai Fa- és Bútoripari Fejlesztési Intézet dolgozói alkotják. Ezenkívül vállalatunknak is van gyártmánytervező osztá­lya. A fejlesztési intézet dol­gozóival nagyon szoros az együttműködésünk, nemcsak a gyártmányfejlesztés, hanem a technológiai eljárások fejlesz­tése terén is. Nem utolsósor­ban nekik köszönhető, hogy a bratislavai 01-es üzemünkben a múlt év végén üzembe he­lyezhettünk egy korszerű ter­melési folyamatokat ellenőrző berendezést — a PROCES- SOGRAF-ot — amely egyéb­ként magyar gyártmány. Az ipari televízió-kamerákkal ellá­tott műszaki berendezés sok mindenre képes. Többek között jelzi, hogy hol van anyag­hiány, vagy hol van valami­lyen más okból fennakadás a termelési folyamatban. A vállalatban tudják, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a termelőüzemek számára a minőség javítása a jelszó. En­nek jegyében végzik munkáju­kat, s éppen ezért csatlakoz­tak a Mladá Boleslav-i Gépko­csigyár dolgozóinak felhívásá­hoz is. Szocialista vállalásuk­ban rögzítették a gyártmány­fejlesztésre vonatkozó felada­taikat is. Csupán egy mondat a szocialista vállalásból: „A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok hiánytalan megvalósításával az 1980-as év végére az 1975-ös évhez viszo­nyítva a tervek szerint 46,5 százalékos termelésnövekedést érünk el.“ Ebben pedig a gyártmányfejlesztésnek és a technológiai berendezések fej­lesztésének is sok része lesz. Ehhez még annyit fűznénk hozzá, hogy a termelés növe­kedése nemcsak a vállalat dol­gozóinak, hanem a bútorvásár­lóknak is örömére szolgál. PÄKOZDI GERTRÜD A két vojanyi erőműben az idén a 12 blokk közül négyet rekonstruálnak. A 2-es számú erőmű első blokkjának javí­tását már ebben a hónapban megkezdik. A rekonstrukció után a blokkok teljesítménye 110 megawatt lesz. A javítási munkálatokat elsősorban az I. Brnói Gépgyár, a Bratisla­vai Termostav, a Žilinai Elektrovod és a Libereci Villany- szerelő Vállalat dolgozói, valamint a vojanyi erőmű kar­bantartói végzik. Felvételünkön: (balrólJ Ján Huska, Ste­fan Pachota, Juraj Fuchs és Stefan Karkoš, az I. Brnói Gépgyár dolgozói a javítás után a blokk tetejét szerelik. <* (Felvétel: A. HašCák — ČSTK) Fűrészáru - hat országba Lozorno rendezett, fejlődő község, egyike a legszebb Bra­tislava környéki falvaknak. Pormentesített utak és járdák és a házak előtti kis kertek teszik még vonzóbbá az erdő övezte települést. Lozorno mellett húzódik a Brno felé ve­zető autópálya is. A falunak azonban más nevezetessége is van. Itt működik ugyanis a ži­linai Drevoindustria egyik leg­kisebb üzeme. Nemcsak a leg­kisebb, hanem a legrégibb is. Az üzem megalapítása még 1918-ra vezethető vissza, ami­kor hatan kezdtek itt dolgoz­ni. Fokozatosan kialakultak egy nagyobb üzem létrehozá­sának a feltételei. Sajnos, a termelőcsarnok 1938-ban le­égett, de két év múlva már az újonnan felépítettben kezdhet­tek munkához. Ez a csarnok még ma is szolgál. Az üzem korszerűsítése — Amint látja — világosít fel Ján Záhora, az üzem igaz­gatója — két keretfűrésszel dolgozunk, amelyek a gömbfa és más fűrészáruk vágására szolgálnak. Továbbá hat körfű­részünk van, amelyekkel a Bystrice pod Hostýnem-i Ton vállalat számára készíti a bú­toriparban használatos léceket, ezenkívül pedig a súľovi Bytča üzemnek szállítunk megfelelő faanyagot a sílécek, szánkók és a jégkorongütők készítéséhez. A préselésre alkalmas faanya­got a bratislavai testvérüze­münkbe szállítjuk. A különbö­ző célokra használható fűré­szelt árut hat országba ex­portáljuk, mégpedig Svédor­szágba, Ausztriába, Olaszor­szágba, Görögországba, az NDK-ba és Magyarországra. A fűrészáruk előállításához szük­séges gömbfát a környező er­dőgazdaságokból kapjuk. Ha az üzem korszerűsítéséről akarunk beszélni, nem mellőz­hetjük a dolgozók munkakez­deményezését, az újítómozga­lomba való bekapcsolódását, mert az utóbbi években ezen a területen is jelentős eredmé­nyeik születtek. Felépítették a fűrészportárolót, amelyből az egyes földművesszövetkezetek rendszeresen elszállítják a szá­mukra értékes anyagot. Gépe­sítették a gömbfának a keret­fűrészhez való szállítását és részben gépesítették a keretfű­rész működését is. A 6. ötéves tervidőszakban szeretnék megvalósítani az üzem teljes felújítását és több munkafolyamat létesítését. Kü­lönösen az árunak a vasúti te­herszállító kocsikba való bera­Az egyik munkacsoport a fa feldolgozása közben kása vár gépesítésre. Ehhez vagy autódarura, vagy más tí­pusú darura lenne szükség. Se­gítségükkel nagy mértékben megkönnyítenék ezt a nehéz fizikai munkát, s legkevesebb 15 százalékkal növekedne a munkatermelékenység. A 6. ötéves tervidőszak első éve — A 6. ötéves tervidőszak első évét már lezártuk. Érde­kelne bennünket, hogyan telje- sítették a múlt évi tervfelada­taikat? — Az elmúlt év valóban si­keres volt számunkra — mond­ja az igazgató, s állítását má­ris adattal bizonyítja. — A termelési tervet 108,9 száza­lékra teljesítettük. A munka­termelékenység is növekedett. A balesetek száma pedig lénye­gesen alacsonyabb volt a meg­előző évnél. Hogy mi rejlik a számok és tények mögött? A Drevoindustria lozornói üzemében az egyik hajtóerő a szocialista munkaverseny. Az itt dolgozó emberek elégedet­tek. Erről tanúskodik a dolgo­zók közötti jó viszony is, és áz, hogy a négy részlegen va­lóban jó munkacsoportok ala­kultak. A dolgozók a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére szocialista vállalást tettek, amelyek összértéke 70 000 ko­rona volt. Vállalásukat teljesí­tették, sőt bizonyos mértékben túl is szárnyalták, ezenkívül szebbé és jobbá tették munka- környezetüket. Az üzemben már hagyománya van az újító­mozgalomnak is. Pl. több ér­tékes újítási javaslatot nyúj­tott be Ján Bukovsky, a szak- szervezet üzemi bizottságának elnöke. — Valamennyi dolgozó hoz­zájárulásával a nehézségek elle­nére arra törekszünk, hogy tervfeladatainkat ebben az év­ben is hiánytalanul teljesítsük — tette hozzá a fentiekben bú­csúzóul az üzem igazgatóia. STEFAN KOCIÁPJ A bútorvásárlók örömére

Next

/
Thumbnails
Contents