Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-04 / 34. szám, péntek

Terjed a szaratovi mozgalom * Ellenőrök kereszttüzében ® Csökken a reklamációk arányo Krihó Ferencet, . a Galántai Bútorgyár üzemgazdászát, igaz­gatóhelyettest "nem érte várat­lanul a kérdés: az ellenőrzés­nek melyik rendszere vált be a legjobban? — Az az ideális állapot, ha ki-ki saját munkájáért felel, önmaga ellenőre. Végered­ményben ebben rejlik a szara­tovi mozgalom lényege is, amely valóban biztatóan bon­takozik ki üzemünkben. Az ellenőrzés, akárcsak az irányítás, tervszerűséget igé­nyel. Az „aki irányít, ellen­őriz“ elv megtartása a zökke­nésmentes termelés elengedhe­tetlen feltétele. Kritérium, amely az irányítás valamennyi szintjén fokozott követelmé­nyeket támaszt. — Valamennyi részleg veze­tője fél évre szóló ellenőrzési tervet dolgoz ki. Fogyatékos­ságok előfordulása esetén ja­vaslatot kell tennie azok ki­küszöbölésére. Nyilvánvaló, hogy az ellen­őrzés bármelyik láncszemének a kiesése komoly következmé­nyekkel járhat. A nyersanyag­szállítmányok vegyi elemzésé­vel kezdődően, a technológiai folyamatok megtartásán ke­resztül a késztermék komp­lex ellenőrzésével bezárólag valóban mindenre kiterjedő fi­gyelemmel végzik az üzem el­lenőrei munkájukat. Tudvalevő, hogy a Galántai Bútorgyár igényes exportfel­adatokat is teljesít. Ez a tény is megköveteli a vezető dolgo­zóktól, hogy tevékenységük súlyponti kérdéseként foglal­kozzanak az ellenőrzés haté­konyságának növelésével. — Évi átlagban hetvenöt millió korona értékben hasz­nálunk fel nyersanyagot. Az árutermelés már már megköze­líti a 150 millió koronát. Ért­hető, hogy a minőségi ellen­őrzések során mutatkoznak bi­zonyos hibák. Tény viszont, hogy a vállalati „nagy ellen­őrzések" alkalmával rendsze­rint jól megálljuk a helyünket. Ami a reklamációkat illeti, a megengedett arányt nem lép­jük túl. Nincs okunk kételkedni az igazgatóhel yettes szavaiban. Tekintetünk a vállalati ván­dorzászlóra esik. — A múlt évben háromszor nyertük el a vándorzászlót. Reméljük, negyedszer is sike­rül. A galántaiak reménye két­ségtelenül jogos. Annál inkább, mert a rendszeresen» végzett ellenőrzések anyagából kide­rül: a tervfegyelem megtartá- -sa körül sem merülnek fel problémák. Előfordul, hogy egy-egy nyersanyagféléből át­menetileg hiány mutatkozik. Nos, az üzem vezetői nem vár­nak ölbe tett kézzel. „Ráhajta­nak“ annak a terméknek a gyártására, amelyhez minden nyersanyag a rendelkezésükre dolgozók, a népi ellenőrök, a munkavédelmi technikusok mind-mind rendszeresen fel­ügyelnek tevékenységünkre. Mindettől eltekintve a követ­kezetes önellenőrzés vált be a legjobban. A tej feldolgozása tulajdonképpen megköveteli, hogy valamennyi gyártási sza­kasz lebonyolítását alapos vizsgálat kövesse. Erre a cél­ra laboratórium áll az üzem rendelkezésére. — Hadd jegyezzem meg, áll. Az ilyen operatív intézke­dések lehetővé teszik, hogy végül is egyenletesen, folya­matosan teljesítsék tervüket. — Üzemünkben az ellenőr­zés nem csupán a minőségi mutatókra, a tervfegyelem megtartására terjed ki. Magá­tól érthetően nem feledkezünk meg a munkafegyelemről, a munkaidő megtartásáról sem. Pontos, precíz munkát vé­geznek a Galántai Bútorgyár dolgozói. S ez nem is lehet másként, hiszen önmagukról mondják: „Mi nem számolha­tunk centiméterekben, mérté­künk a milliméter!...“ S te­gyük hozzá: a milliméterekben sem tévednek! Reklamáció nélkül A MILEX n. v. galántai üze­me az elmúlt esztendő máso­dik felében egyetlen reklamá­ciót sem kapott. Ez a tény két­ségtelenül hatékony ellenőr­zést feltételez. Perecz Gyula igazgató nem is titkolja elége­dettségét. — Sokat, nagyon sokat kö­szönhetünk a szaratovi mozga­lomnak. Az ellenőrzés rend­szerétől valóban sok függ. Ügy gondoljuk, hogy a mi rendszerünk könnyen áttekint­hető, rugalmas. Egyetlen pa­pírlapról leolvashatok szinte mindent! ... Tejfeldolgozó üzemről lévén szó, nem vitás, hogy az ellen­őrzésnek sokrétűnek kell len­nie. — Valóban, ellenőrök ke­reszttüzében végezzük mun­kánkat. A vállalati, üzemi el­lenőrzésen kívül a higiéniai állomás, az állami minőségel­lenőrzés, az állategészségügyi ELSZOMORÍTÓ ADATOK Az elmúlt évben a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás területén 70 esetben pusztított a vörös kakas. Ez azt jelenti, hogy átlagban minden ötödik nap tűz ütött ki. Az anyagi kár 1116190 korona. Az elő­ző évhez viszonyítva tavaly a tűzesetek száma 19-cel több, az anyagi kár viszont 4 865 770 koronával volt kisebb. A lán­gokban négy ember lelte halá­lát, hatan pedig égési sebeket szenvedtek. A tűzoltók és a lakosság gyors beavatkozása 1976 ban 26 260 500 korona ér­téket mentett meg a pusztulás­tól. Tizienöt tűzesetet a száraz avar égetésével okoztak, hulla­dékégetéssel három esetben idéztek elő tüzet, két esetben pedig a gyerekek voltak a tettesek. Elgondolkoztató, hogy hat esetben a szakemberek gyújtogatást állapítottak meg. Négy-négy esetben a rövidzár­lat, illetve idegen test gépbe való kerülése idézte elő a tü­zet. —né— hogy laboratóriumunk felszere­lése nem minden tekintetben megfelelő. Ennek ellenére jó eredményeket érünk el. A mi esetünkben viszont nagyon komoly tényező, vajon mi tör­ténik termékeinkkel, amíg az üzem kapuját elhagyva a fo­gyasztó asztalára kerülnek. Nos, óhatatlanul felvetődik a szállítás problémája. Az igazgató tájékoztatásából kidé rül, hogy nem mindig áll ren­delkezésükre elegendő szállítá­si eszköz. Az autóforgalmi vállalat kocsiparkja — véle­ményük szerint — immár el­öregedett, a helyzeten hamaro­san javítani kellene. — Bármennyire is legyen jó a belső ellenőrzés, a fogyasz­tó végső soron minket okol a hibáért, ha csökkent érté­kű, esetleg romlott árut kap. Tény azonban, hogy a szállí­tás, a tárolás során sok min­den történhet a tejtermékek­kel. Az üzem dolgozóiunk, tech­nikusoknak, vezetőknek egy­aránt érdeke a minőségi mu­latók megtartása. Az ismétlődő hibák egy esztendőre is vissza­hatnak az anyagi érdekeltség­re. Talán úgy is mondhat­nánk: az irányítás, önellenőr­zés, ellenőrzés, anyagi érde­keltség négyszögében végzik munkájukat a MILEX galántai üzemének dolgozói. Két üzem ellenőrzési rend­szerének kulisszatitkaiba te­kintettünk be — igaz, csak kulcslyukon. Ügy véljük, az ellenőrzés módszere, amelynek hatékonyságát az elért ered­mények támasztják alá, köve­tendő s kivétel nélkül minde­nütt alkalmazható. BALOGH P. IMRE Kommentáljuk Új polgári bizottságokat választunk Alig néhány hónapja választottuk meg különböző szintű képviseleti szerveink tagjait, és most újból választások előtt állunk: letelt a polgári bizottságok ötéves megbíza­tási időszaka, április végéig újakat kell választanunk. Alig­ha kell valakinek is megmagyarázni, mi a szerepük ezek­nek a bizottságoknak, hiszen valamennyien — főleg a na­gyobb városok és községek lakosai — valamilyen módon bizonyára kapcsolatba kerültünk velUk, saját környeze­tünkben is láttuk munkájuk gyümölcseit. Elegendő, ha megemlíjük, hogy tagjai hívják meg a lakosokat a nyilvá­nos gyűlésekre, a társadalmi munkákra, állást foglalnak a lakás, óvodai vagy bölcsődei kérvényekhez, fáradoznak a szocialista együttélés elősegítésén, a társadalmi tulajdon védelmén, a lakóházak és környékük rendjének fenntartá­sán, felhívják az illetékesek figyelmét, ki szorul rendkívüli szociális segélyre vagy másfajta segítségre. Fontos kapcsot jelentenek a nemzeti bizottságok, a képviselők és a la­kosság között. Tolmácsolják az állampolgárok jogos észre­vételeit, javaslatait, panaszait és fordítva, tájékoztatják az adott körzet lakosságát a területi igazgatási szerv dönté­seiről, rendeleíeiről. Szlovákiában eddig több mint kétezer polgári bizottság működött és tegyük hozzá, többnyire sikeresen. Az elmúlt üt év alatt azonban sok minden megváltozott, ezért szük­ségessé vált, hogy számuk megnüvekedjen. így pl. mintegy 400 nemzeti bizottság szűnt meg, elsősorban a községek egyesítése miatt. Azokban a községrészekben, ahol a te­rületi átszervezés után nincs nemzeti bizottság, különösen sok tennivaló vár a polgári bizottságokra ugyanúgy, mint az új városnegyedekben, új lakótelepeken. Nagyon jól be­vált, ha a helyi nemzeti bizottság képviselőinek választó­körzete azonos volt a polgári bizottság körzetével. Ez le­hetővé tette a közvetlenebb kapcsolatot és az ügyek ru­galmasabb intézését. Ezért főleg Bratislavában és Košicén és a többi nagyobb városban gyakorlattá akarják tenni a bizottságok ilyen területi megosztását. A múltban előfor­dult, hogy egy-egy bizottság túl sok lakos érdekeit képvi­selte, ezért a nagyobbakat úgy osztják fel, hogy egy-egy körzetbe kb. háromezer lakos jusson. Fontos, a demokrácia közvetlen gyakorlására kitűnő le­hetőséget nyújtó fórumukról van szó, tehát senkinek sem lehet közömbös, kiket bízunk meg a következő öt évre e/zel a funkcióval. Igaz, hogy időigényes, sok körültekin­tést igénylő, önkéntes társadalmi munkáról van szó, de mindenütt akadnak olyanok, akik szívesen vállalják ezt a megbízatást. A Nemzeti Front szervezetei az S—15 tagú polgári bizottságokba tapasztalt, széles látókörű, termé­szetes tekintélynek örvendő polgárokat jelölnek. Újra je­lölik azokat, akik eddigi munkájukkal nem okoztak csaló­dást. Számolnak a tavalyi választási bizottságok aktív tag­jaival, a társadalmi szervezetek funkcionáriusaival, a nem­zeti bizottságok volt képviselőivel, mindazokkal a köz­ügyek iránt fogékony fiatalokkal, nőkkel és idősebbekkel, akik szívesen segítenek a nemzeti bizottságoknak és a la­kosságnak mindennapi apró gondjaik intézésében és a tár­sadalmi feladatok teljesítésében. Az októberi választási gyűlések igen látogatottak voltak, az élénk viták tükrözték a lakosság érdeklődését a felada­tok iránt, azt, hogy egyre többet akarnak tenni lakóhelyü­kért, a városért, a községért. Olyan tőke ez, melyet nem hagyhatunk kihasználatlanul, építenünk kell rá további munkánk során. A polgári bizottságokat megválasztó nyil­vános gyűlések újabb jelentős lépést jelentenek a lakóhely közösségi életének fejlesztésében, az országos és a helyi kezdeményezések támogatásában. CSIZMÁR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ A manduiaműtétről Nagy lendülettel kezdték meg az új és feladatainak teljesítését a nyitrai Béke Bútorgyár dolgozói. Ebiven az évben is elsősor­ban a hatékonyság növelésére és a minőség javítására törek­szenek. {.Pavel Matis felvétele) A mandulakivétel is műtét, és minden műtét beavatkozás a test normális állapotába, te­hát sohasem közömbös az em­beri szervezet szempontjából. Ezért a műtéthez csak akkor folyamodunk, ha már más kiút nincs. A mandulaműtét csak akkor javasolt, ha a mandula a szervezet számára fölösle­gessé vált, sőt káros hatással van működésére. A mandula szó alatt az or­vostudomány nem két mandu­lát, hanem legalább is hatot ért, mivel tulajdonképpen egy egész rendszerről van szó, az ún. Pirogov—-Waldeyer-féle nyi­rokgyűrűről, amely a légző- és emésztőszervek kezdeti sza­kaszán helyezkedik el. Ennek legkifejlettebb részét nevezzük mandulának. Ha felülről lefelé kezdjük a sorolást, első az ún. orrmandula, továbbá az Eusz- tach-féle fülkürt bejáratánál levő tubális mandulák, a nyi­tott szájban jól látható két garatmandula és a nyelv tö­vén elhelyezkedő nyelvgyöki mandula. Ezek közül főképp az orrmandula és a garatman­dula okoz nehézséget. E man­dularendszer fő feladata a szervezet védelme. A beléleg­zett levegőben, az ételben és az italban előforduló baktériu­moknak a felfogása és közöm­bösítése a feladata. Ezenkívül más funkciói is vannak, ame­lyek még nincsenek teljesen tisztázva. Éppen ezért a man­dulaműtétet csak akkor java­soljuk, ha a mandulák már nem képesek ezt a feladatot teljesíteni. Sok esetben a rosszul működő mandulák te- nyésztalajul szolgálnak olyan baktériumoknak, amelyek az egész szervezetre károsak. Az orvosnak minden műtét előtt meg kell győződnie a mandulák működéséről, és csak azután döntheti el, hogy szükséges e a műtét vagy sem. A gyermek orrgaratmandulá- jának megnagyobbodása, idült lobja káros következmények­kel járhat. Orrlégzési akadályt képez, ezért nyitott szájjal al­szik, valamint elzárhatja a fü 1 - kürtöt és ezzel rejtett nagyot- halláshoz vezethet, állandó náthával, köhögéssel, fejfájás­sal, hrtrgőmegbetegedéssel járhat. Ha a gyermeknél is­mételten mandulakörnyéki tá­lyog fejlődik ki, ez esetben a műtét feltétlenül szükséges. Az orrmandularnűtét sokkal egyszerűbb, mint a góratman- duláé, és gyakran igen jó eredménnyel jár. A torokmandulák idült gyul­ladása betegséggóca is lehet a szervezetnek, és másodla­gos, súlyos betegségeket okoz­hat a szívben, a vesében, az Ízületekben, a szemben, a bő­rön stb. A kórisme felállítása nagy körültekintést igényel. Ismételt és súlyos lefolyású tályogképződés, szív, vese, ízü­let stb. másodlagos megbete­gedése esetén, vagy ha a mandulák hegesen kötöttek, belőlük híg, gennyes váladék nyomható ki, a környezetük erezeti, és a nyaki nyirokcso­mók megnagyobbodottak, egye­düli gyógymód a mandulák el­távolítása. Továbbá indokolt akkor, ha az ismételt mandula- törlet bakteriológiai kivizsgá­lása során olyan baktériumo­kat találtak a mandulában, amelyek további komplikációk­hoz vezetnek. A leggyakoribb ilyen komplikáció: a reumati­kus megbetegedés, a vesegyul­ladás, a különböző bőrbetegsé­gek stb. Ilyen esetben nagyon fontos a vérvizsgálat is, amely­ből kitűnik a mandula szűrő­képességének tökéletlensége. Ha a vérben olyan ellenanya­gokat találnak, amelyek káros baktériumok jelenlétére utal­nak, az orvos a mandulaműté­tet határozottan javasolja. Ha a garatmandula mérték­telen'1 megduzzad — ami a gyermekeknél nem ritka —, annyira beszűkítheti a garat és az orr közötti járatot, hogy a gyermek beszéde orrhangúvá válik, és gyakorlatilag csak a száján át képes lélegezni. Ez az állapot megakadályozza a levegő előmelegítését, porszű­rését és páradúsítását: a gyer­mek szája kiszárad, ami lég- csőhurutra, sőt tüdőgyulladás­ra is hajlamosítja. Vé&ül arra szeretném a szü­lők figyelmét felhívni, hogyha az orvos akár a garat — akár az orrmandula műtétje mellett döntött, gyermeküket igyekez­zenek előzőleg pszichikailag erre a beavatkozásra felkészí­teni. Magyarázzák meg neki (különösen ha kisebb), hogy a műtét nem fog fájni, az or­vostól ne féljen, műtét közben ne sírjon, nyugodtan viselked­jék. Továbbá győzzék meg őt arról, hogy ez a beavatkozás szükséges, mert a műtét után a mandulagyulladás miatt nem kell annyit ágyban fe­küdnie. Dr. SINKA LAJOS 1977. II. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents