Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-24 / 54. szám, csütörtök
TRAKTOROSOK, KOMBÁJN AZ EMELVÉNYEN A GÉP LELKE AZ EMBER Gazdagabb étlap kevesebb munkával Újdonságok o Salima '77 D pavilonjában A Liptovsk^ Mikulás mellett levő bobroveci völgyben, a Béke Pionírtáborban lassan megtelik a tágas terem. Cserzett arcú traktorosok, kombájnosok foglalnak helyet az asztalok mellett, a szlovákiai gépes traktorállomások és gépjavító üzemek legjobb dolgozói. Amikor Pavel Molnár szakágazati igazgató szól a jelenlevőkhöz, mindenki feszülten figyel. A felsőbb párt- és gazdasági szervek nevében elismerését fejezi ki azoknak, akik áldozatos munkájukkal segítették elő a termelési feladatok teljesítését s 20 millió korona értékű munkával végeztek többet a tervezettnél. Nem volt könynyű dolguk, mert sok gondot okozott a szükséges nyersanyagok és alkatrészek beszerzése. DuSan Pagáí, a szakágazati igazgatóság politikai osztályának vezetője néhány további adattal jellemezte az elvégzett munkát. A gép- és traktoréllomások, valamint a gépjavító üzemek 317 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek. Főleg a szántással és a nagy szakértelmet igénylő növényvédelmi munkákkal nyújtottak nagy segítséget. A szakigazgatósághoz tartozó 35 vállalat a lehetőségekhez mérten igyekezett minél több munkát elvégezni. A szakosított brigádok a jövőben még jobb feltételek között dolgozhatnak, mert a mezőgazdaság a 6. ötéves tervidőszakban mintegy 49 000 traktort és több mint 10 000 kombájnt kap, s ebből a mennyiségből megfelelő arányban részesülnek a gép- és traktorállomások. Egymás után hangzanak el a beszámolók, s teljes kép alakul ki a vállalatok tevékenységéről. A gép- és traktorállomások főleg olyan munkafolyamatokat végeznek, amelyek alapos szaktudást igényelnek. A már említett növényvédelmi brigádok tagjai igazán nagy teljesítményt érnek el. Jónéhányan több mint 3000 hektáron permeteztek gyomirtó és növényvédő szereket. A versenyben az első helyre Feketevízi Mihály és Vörös István, a Holicei (geilei), valamint Ján Frank, a Senicai Gép- és Traktorállomás dolgozói kerültek. Ivan Baláí, a Holicei Gépés Traktorállomás igazgatója vidáman parolázott a kiváló dolgozókkal. — Büszke vagyok rátok fiúk, továbbra is mutassátok meg, hogy mit tudtok! — Mi megtesszük a magunkét — mondották a kitüntetett traktorosok —, csak idejében kapjuk meg a vegyszereket és a szükséges alkatrészeket. Bojtos Vince, Mackó János és Nagy István, a VeTky KrtíS-i Gép- és Traktorállomás növényvédő brigádjának tagjai lelkesen csatlakoztak hozzájuk: — Jól ismerjük már körzetünkben a dombokat és a völgyeket, tudjuk, hogy melyik dűlőben milyen gyorsan mehetünk a gépekkel balesetveszély nélkül. Ha kell, az éjt nappallá, az ünnepet hétköznappá tesszük — mondotta Nagy István. A kombájnosok versenyében az első helyet a Liptovsk^ Mikuláá-i GTÁ szerezte meg. Kombájnosai közül Zdeno Lehotsktj és Jaroslav Salay E 512-es kombájnnal 614 hektárról takarította be a gabonát. A két talpraesett fiatal már tíz éve járja a gabonamezőket az ország különböző részeiben. A múlt évben a levicei (lévai) és a luCeneci (losonci) járásban is arattak. Munkájukat otthon fejezték be. így jött létre a végeredmény, 614 hektárról 40 mázsás átlagos 'hektárhozam mellett 21111 mázsa gabonát takarítottak be. Az örökké mosolygó Zdeno erről így nyilatkozott: — A jól megjavított géppel minden időt ki kell használni a betakarításra, a jő eredményért naponta meg kell küzdeni. Az országszerte ismert Ignác Bobek József, az Érsekújvári GTÁ traktorosa, a szántóverseny győztese. Ignác Klucho, az Ogyallai GTÄ kombájnosa kiváló munkájáért megkapta az Aranykombájn Jelvényt. Klucho, a Hurbanovói (ogyallai) Gép- és Traktorállomás többszörösen kitüntetett kombájnosa azért kapta meg az Aranykombájn-jelvényt, mert E 512-es kombájnjával évek óta több mint félezer hektár gabona termését takarítja be. A múlt évben 806 hektár gabonát aratott le. — Én azt tartom — mondotta —, hogy a géppel rugalmasan kell dolgozni. Ha buja a gabona, akkor csökkenteni kell a sebességet, ha pedig ritkább, akkor rá lehet kapcsolni. A kombájnosok szavaiból a felelősségérzet csendült ki. Lényegében az volt a mondanivalójuk, hogy a gép lelke az ember. Ahogy törődnek vele, úgy dolgozik. A traktorosok szántási munkaversenye azonban nem hozta meg a várt eredményeket. Csak Bobek József, a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Gép és Traktorállomás dolgozója teljesítette a verseny feltételeit. Skoda 180-as traktorával 2377 hektárt szántott fel. — Naponta 13—15 hektárt is felszántottam — mondotta a kiváló traktoros. — A munkahelyen nem tétlenkedek, amikor oda érkezem, mindjárt kezdem is a munkát. Nyári időszakban például már hajnali 3 órakor is a tarlót hántottam. Az értekezlet befejezésekor a traktorosok és kombájnosok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a gépeket jobban kihasználják és az eddigieknél még több szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. BALLA JÓZSEF A Salima '77 negyedik évfolyama bezárta kapuit. A kiállított élelmiszeripari termékeket és gépi berendezéseket a látogatók tízezrei nézték végig, egyesek a szakemberek, mások a háziasszony szemével. Az utóbbiakat elsősorban az érdekelte, hogy az elkövetkezőkben mivel bővíthetik az étlapot, illetve mi az, ami lehetővé teszi, hogy az asztalt kevesebb munka árán még változatosabban lehessen megteríteni. Az érdeklődők erre elsősorban a D pavilonban kaptak választ, ahol a hazai élelmiszeripari vállalatok mutatták be termékeiket, közöttük a legújabhakat is. Úgyszólván nem volt részleg, ahol két-három termék mellett ne lett volna ott „A Salima '77 újdonsága" feliratú tábla. A pavilonba belépőt a húsfeldolgozó ipar bemutatója fogadta. A látogató már útjának kezdetén meggyőződhetett arról, hogy legnagyobb élelmiszeripari termelési-gazdasági egységeinkben nem feledkeznek meg a gyártmányfejlesztésről, s ezt a tartósság fokozása, a nagyobb félkészárú-választék, valamint a higiénikusabb és magasabb színvonalú kiszolgálás jegyében teszik. Tovább bővül például a vákuumcsomagolású áruk választéka, sőt csomagolásban sütesre előkészített szeletet is kínálnak. A gyorsabb és színvonalasabb eladást szolgálja a csomagolt hús, ami egyre nagyobb menynyiségben és változatban — például szeletekre vágva — kapható. A részleg új, kétségkívül legfigyelemreméltóbb terméke volt a nyershúsból készülő Nitrán szárazszalámi. Az ésszerű táplálkozásban egyre nagyobb szerepet kapnak a növényi zsiradékok, az étolajak és a vaj, az utóbbiból is elsősorban a csökkentett kalóriatartalmú. A zsíripar termékeinek széles választéka igazolta, hogy az iparág fejlesztési programja összhangban van az ésszerű táplálkozás követelményeivel. Hazánkban 1975-ben fejenként 215 kilogramm tejet, illetve tejterméket fogyasztottunk. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében e mennyiség 10 kilogrammal lesz nagyobb, az egészségügyi dolgozók által javasolt optimális mennyiség pedig 250 kilogramm. A tejfeldolgozó iparra tehát nem kis feladatok várnak, hiszen a fokozott fogyasztás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődést is feltételez. Ez utóbbiról adott tájékoztatót az iparág kiállítási részlege. A hagyományos kiviteli termékek, a szárított tej, a juhtúró és egyes sajtfélék mellett bemutatták azon termékeiket, amelyek az elmúlt évben, sőt csak az utóbbi időben kerültek a piacra. Ilyen a tartósított tej, amelynek két hónap a jótállási ideje. Az Idén a tavalyi mennyiség kétszeresét kerek tíz millió litert kapnak a vásárlók. Újdonság a negyedliteres csomagolásban és fogyasztható állapotban árusított vaníliás és kakaós puding, valamint a Dita és a Dita speciál pasztőrözött sajt. , A hatodik ötéves tervidőszak éveiben zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk is dinamikusan fejlődik. 1975-ben tejenként 82 kilogramm zöldséget és 55 kilogramm gyümölcsöt fogasztottunk, s 1980-ig az átlagfogyasztásnak zöldségből 7, gyümölcsből pedig 10 kilogrammal kellene növekednie. A cél elérésének feltételeit a „Vitaminok részlege" taglalta. A látogatók itt megismerkedhettek zöldség- és gyümölcstermesztésünk termékeivel. A kiállítás látogatói a Szesz és Konzervgyárak vezérigazgatóságának részlegénél sokáig elidőztek. A mai háztartást már nehezen lehet tartósított készételek nélkül elképzelni, hiszem a gyorsan elkészíthet vacsora nagyon megkönnyítheti a háziasszony munkáját. A látogatók meggyőződhettek arról, hogy a konzerviparban is rohamos a fejlődés, a választék egyre nagyobb. A részleg két forgó állványa külön is magára hívta a figyelmet. Az egyiken gyermektáplálékok széles választékát, a másikon pedig a legújabb termékeket, többek között a többféle gyümölcsből készült kompótot, a csökkentett cukortartalmú, savanykás lében eltett szilvát és piros paradicsomot, a fekete ribiszkéből készült dzsemet és szörpöt mutatták be. A Sör- és Malátagyárak vezérigazgatóságának részlegén a sörök bőséges választéka mellett gazdag volt az üdítő italokat bemutató részleg. Az üzletek, cukrászdák tényleges kínálatára gondolva szinte hihetetlennek tűnik, hogy Szlovákiában több mint harminc fél« üdítő italt készítenek. Sokan érdeklődéssel nézték végig a malom és sütőipar termékeit, hiszen újdonságokat itt is láthatott az érdeklődő. Tovább bővül a tésztafélék ós a csomagolva árusított kenyerek választéka. Jelenleg a kenyerek tizenkilenc tagú családjának közel felét már csomagoltan is -árulják. Újdonság a piacon a kilós és a diabetikus kenyér, a vitaminokkal dúsított és többtojásos tészta, valamint a túrós lepény. EGRI FERENC Zdeno Lehotsky és Jaroslav Salay, a Liptovsktj Mikulás i GTÁ és Szlovákia legjobb kombájnosai. (A szerző és Koritár felvételei) Ha reggelre még jegessé válik is a tető, napközben az egyre melegebben tűző napsugarak már sejtetik — nincs messze a tavasz. Vajon milyen lesz a kikelet, mit hoz az 1977-es év a Ko§ice-vidéki járás földműveseinek? — ezzel a kérdéssel kerestem fel Jozef Hronec elvtársat, az SZLKP KoSice-vidéki Járási Bizottságának titkárát. — Felkészülten várjuk a tavaszt — válaszolta a titkár, majd így folytatta: — Nagy feladatok várnak ránk 1977-ben. Mint ismeretes, a ícözponti tervek feladatul adták a keletszlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy 1980-ban már 860 000 tonnányi szemes termény termelésére legyenek képesek. Kerületünk növénytermesztői megtárgyalták ezt a feladatot — s figyelembe véve a reális lehetőségeket, az önellátás megvalósításának fontosságát —, s vállalták, hogy 1980-ban a tervezettnél 140 000 tonnával többet, vagyis 1 millió tonna sze1977. me s terményt termelnek. A Ko-' 5ice-vidéki járásról elmondhaII. 24. tom, hogy a kerület harmadik legjelentősebb gabonatermelő 5 vidékének számít, és ebből adó- dóan az 1 millió tonna szemes termény 17,6 százalékát, teMILYEN LESZ A KIKELET? PÁRBESZÉD A KOSlCE-VIDÉKI JÄRÄS MEZŐGAZDASÁGÁRÓL hát 175 000 tonnát a mi járásunkban kell termelni. 1977-ben és a következő években is ezért méltán gabonatermesztésünk növelésére kívánjuk a legnagyobb gondot fordítani. — A feladatok megvalósításának sikere elsősorban az embertől, találékonyságától, és nem utolsósorban helytállásától függ, de fontos a célok kitűzésének helyes volta is. Az Önök járásában céljaik meghatározásakor miből indultak ki? — Tény, hogy nem könnyű ez a feladat, de hangsúlyozom, hogy reális. Célkitűzéseink megfogalmazásakor az elért eredményekre építettünk. Tavaly 36 800 hektáron termesztettünk gabonaféléket és 35,9 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Az 1975-ös év gabonatermesztési eredményeihez viszonyítva 18 822 tonnával termeltünk többet. Több mezőgazdasági üzemünkben már egészen kimagasló eredmények is születtek. A Hraniőná pri Hornáde-i Efsz-ben például 57,6, a seüaiban 48,7, a Cafiaiban 48,1 mázsás átlagos hektárhozamokat értek el. A Valalikyi Állami Gazdaságban 1655 hektárról 50,4, a nagyídaiban 1100 hektárról 47 mázsás átlagos hektárhozam elérésének örülhettek. Természetesen azt sem hallgathatom ei, hogy volt hét olyan szövetkezet, ahol az agrotechnikai előírásokat nem tartották meg, s ezért terveiket sem tudták maradéktalanul teljesíteni. — Melyek? — Például a Budulovi Efsz. Nekik az idén nagyon meg kell mutatniuk, hogy pár évvel ezelőtt nem véletlenül kaptak Munkaérdemrendet. Az idén 3125 hektárnyi vetésterületükön 47,8 mázsás átlagos hektárhozamot kell elérniük ahhoz, hogy teljesítsék .a tervet, s hogy a tavalyi lemaradást — az 1300 tonnányi gabonát — is behozzák. Mi bízunk a bodollói növénytermesztőkben, s azt is tudjuk, hogy sok becsületes, jó kommunista dolgozik ott, akik a nehezebb feladatokkal is képesek megbirkózni. Ugyancsak nagy feladatok várnak a csécsiekre is. Ök tavaly hatvan tonna gabonával maradtak adósak, ezért az idén egy-egy hektár földterületről 6,9 mázsával kell többet betakarítaniuk, mint 1976-ban. Ez azt jelenti, hogy összesen 8510 tonna szemes terményt kell termelniük, vagyis 45,4 mázsás átlagos hektárhozamot kell elérniük. Hasonló a helyzet a Buzitai Efsz-ben is. Ahhoz, hogy behozzák a lemaradást és teljesítsék ez évi feladataikat, nekik 2 695 hektárnyi vetésterületről 44,7 mázsás átlagos hektárhozam elérésével 12 050 tonna terményt kell betakarítaniuk. A további négy gazdaságban a tavalyi lemaradás már nem volt ilyen jelentős. — 1977-ben a gabonatermesztés szakaszán a Kosicevidéki járásban milyen eredményeket kell elérni? — Járásunkban gabonafélékből a múlt évi 35,9 mázsáról 39,4 mázsára kell növelni az átlagos hektárhozamot, vagyis 12 700 tonnával kell többet termelnünk, mint tavaly. Ez öszszesen 149 450 tonna terményt jelent. A feladatok fontosságával, megvalósításuk lehetőségeivel az év kezdetén behatóan foglalkoztunk egy járási aktívaértekezleten, amelyen valamennyi szövetkezetünk és állami gazdaságunk képviselve volt. Napjainkban — az említett értekezlet határozatai alapján — minden gazdaságban a saját helyzetükből kiindulva Intézkednek annak érdekében, hogy eredményeink minél jobbak legyenek, hogy sikeresen haladhassunk tovább az önellátás megvalósítása felé vezető úton. — E feladatok megvalósításában kiktől várnak még segítségét? — A legtöbb feladat a nővénytermesztőkre hárul, de természetesen a falusi pártszervezetek, a hnb és a SZISZ-tagok segítségére is számítunk. Mindenekelőtt pedig sokat várunk a tudomány legújabb vívmányainak felhasználásától. továbbá a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban álló üzemektől. Járásunkban tavaly például problémát okozott a kukorica határidőben való betakarítása, mivel nem volt elegendő gépünk. Ez az állapot az idén már minden bizonnyal nem fog bekövetkezni, ugyanis 20 kukoricakombájnt kaptunk a Szovjetunióból. Ezek a gépek a szem kiváló betakarításán kívül a szárat is begyűjtik. SZ. GY