Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-02 / 32. szám, szerda
Értékelik a múlt évi eredményeket — kitűzik az új célokat Felvértezik a kommunistákat feladataik teljesítésére Beszélgetés IVAN KNOTEK elvtárssal, a galántai járási pártbizottság vezető titkárával Jelentős eseménnyel — az értékelő taggyűléssel — kezdik az évet pártunk alapszervezet ei. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének határozata értelmében ezeken a gyűléseken a kommunisták összegezik a pártmunka múlt évi eredményeit és tapasztalatait, s a munkatervekben kitűzik az alap- szervezetek idei fő jeladatait. A pártszervezetek■ egy részében már januárban lezajlottak az értékelő taggyűlések, a többiekben februárban tartják meg ezeket a fontos tanácskozásokat. Ivan Knotek elvtárssal, a galántai járási pártbizottság vezető titkárával arról be szélgettem, hogyan készültek fel a járás alapszervezetei az értékelő taggyűlésekre, s milyen tapasztalatokat eredményezett a tárgyalások eddigi lefolyása. — Az előkészületek folyamán a járási pártbizottság a CSKP KB politikai-szervezési irányelveiből indult ki — válaszolta Knotek elvtárs. — A járási pártbizottság a decemberi plenáris ülésen tárgyalta meg az értékelő taggyűlések előkészítésének fő céljait és teendőit. Ezekről a decemberben összehívott aktívaértekezleten tájékoztattuk a pártalap- szervezetek elnökeit és a járási pártbizottság aktivistáit. Az értékelő taggyűlések alapos előkészítésének jelentőségét annál inkább hangsúlyoztuk, mivel a januári és a februári taggyűléseken tulajdonképpen annak az évnek az eredményeit és tapasztalatait mérik fel az elvtársak, amelynek során megalapozták a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítését. A járási pártbizottság döntése értelmében januárban a fel- építményi szervezetek pártaláp- szervezeteiben és a részlegszervezetekben tartották meg az értékelő taggyűléseket, az ipari és'a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteiben pedig februárban zajlanak le ezek a tanácskozások. A járási párt- bizottság a legfontosabb szakaszokon működő pártalapszervezetek értékelő jelentéséi előzetesen megtárgyalta. — Hogyan nyilvánul meg a gondos és differenciált előkészítés eredménye? — Mindenekelőtt abban, hogy az alapszervezetek pártbizottságai nagy aktivitással dolgozták ki e taggyűlések anyagát, kellő alapossággal mérték fel a múlt évi munka eredményeit és vonták le a következtetéseket. Ez megmutatkozott a gyűlések élénkségében és látogatottságában is. A részvétel átlaga kilencven kilencvenöt százalék, de sok esetben, főképpen az iskolai pártszervezetekben százszázalékos megjelenést mutattak ki. Sok elvtárs — átlagosan a jelenlevők harminc százaléka — szólal fel a vitában. Minden egyes értékelő taggyűlésen részt vesz a járási pártbizottság képviselője. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a felsőbb pártszervek képviselőinek fellépése iránt. A járási pártbizottság és az a lapszervezetek felelősségteljes eljárása megmutatkozik a jelentések tartalmi színvonalában is. Általában nagyon alaposan értékelik a kommunisták részvételét a feladatok teljesítésében, s konkrétan meghatározzák a párttagok feladatait az elkövetkező Időszakra. — Milyen eredményekről adhatnak számot az alapszervezetek? — járásunkban az ipari termelés 1976-os tervfeladatait 1UÜ,6 százalékra teljesítették. A šalai Duslóban, a galántai járás legnagyobb vállalatában felmerült problémák ellenére az ipari vállalatok és üzemek huszonkilencmillió korona értékű terméket gyártottak terven felül. A mezőgazdasági üzemek is teljesítették a növénytermesztési és az állattenyésztési tervet. Ugyanakkor őszintén be kell ismernünk, hogy a járásban az utóbbi évtized legalacsonyabb terméshozamát takarították be a kukorica- és a cukorrépaföldekről. Kukoricából a járási átlag hektáronként harmincnyolc mázsa, cukorrépából pedig kétszázhuszonöt mázsa volt. Kétségkívül objektív okok — a kedvezőtlen időjárás — is közrejátszott ebben, le kell azonban vortnunk a tanulságokat a szubjektív okokból is, s a jövőben fokozott gondot kell fordítani mindenekelőtt az agrotechnikai követelmények megtartására. Az elmúlt évben nagy nehézségek merültek fel a beruházási feladatok megvalósítása terén. A Magasépítő Vállalat a hatszázharminc ágyas galántai kórház építésén a tervezett ti- zenkilencmillió korona értékű beruházási feladatokból mindIVAN KNOTEK elvtárs Krajüsovics F. felv. össze nyolcmillió korona értékű munkát végzett el, s a komplex lakásépítési feladatokat is csak ötven százalékra teljesítették, ami az óvodák, üzletek építésének késésében is megmutatkozik. A lemaradásból következő komoly problémákat az idén meg kell oldani. — Ezenkivi/l milyen jő célok elérésére kell összpontosítani gazdasági szakaszon a pártmunkát? — 1977-ben az ipari termelést a tavalyihoz képest mintegy hat százalékkal, a mező- gazdasági termelést pedig mintegy nyolc százalékkal kell növelni. A feladat igényessége abból következik, hogy az idén lényegében nem helyezünk üzembe új termelési kapacitást, a gyarapodást tehát a meglevő termelési eszközök jobb kihasználásával kell megvalósítani. A mezőgazdaságban többek között hektáronként átlagosan ötven mázsa gabonatermés és hatvan mázsa kukorica- termés elérésével számol a terv. Kiváltképpen fontos feladatnak tartjuk a munka minőségének javítását és a termelés hatékonyságának fokozását. A járási pártbizottság e feladatok teljesítésére összpontosítja a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek figyelmét. — Az elmúlt időszakban emelkedett-e a pártmunka szín vonala? — Az 1976-ban és az azt megelőzően elért eredményekhez nagyban hozzájárult a pártszervezetek, a kommunisták munkája. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítése során sikerüli rendszeressé tenni a pártalapszer- vezetek tevékenységét és kiépíteni a járási pártbizottság jó irányítási módszerét. Ez lehetővé tette, hogy rugalmasan lebontsuk a járás és az alapszervezetek feltételeire a CSKP XV. kongresszusának határozatait és sikeresen megkezdjük a ránk háruló feladatok valóra váltását. Ma már nincs olyan alapszervezet, ahol havonta ne tartanák meg rendszeresen a taggyűléseket. Az átlagos megjelenés meghaladja a 86 százalékot, a vitában átlagosan a jelenlevők huszonkét százaléka felszólal. A járási pártbizottság következetesen törődik a tagállomány fiatalításával. Tavaly több mint négyszáz új tagjelöltet vettek fel a pártalapszervezetek. örvendetes tény, hogy az új tagjelöltek több mint ki lencven százaléka 35 évesnél fiatalabb, nyolcvanöt százalékuk munkás és földművesszö- vetkezeti dolgozó és harminc százaléka nő. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében szüntelenül szem előtt tartjuk tevékenységünkben a lenini munkastílus elmélyítését. Egyik jól bevált formának mutatkozik az úgynevezett gottwaldi napok szervezése. A járási pártbizottság által irányított akció keretében havonta kétszer a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság választott tisztségviselői a politikai dolgozókkal együtt meglátogatják a kiválasztott pártalapszerveze- teket, átfogóan értékelik a pártmunkát és intézkedéseket javasolnak színvonalánífk további emelésére. A kádermunkára és a politikai nevelőmunkára a járási pártbizottság fokozott gondot fordít. Ezen a téren is számos kedvező eredmény mutatkozik. Az utóbbi két évben kétszeresére emelkedett az esti pártiskolák száma, jelenleg harminc ilyen iskola működik. Hasonlóképpen gyarapodott a Marxista—Leni- nista Esti Egyetem osztályainak a száma is. A pártoktatásban és a nevelőmunkában a lehelő legjobban igyekszünk kihasználni•az újonnan létesített Politikai Nevelés Házát. Arra törekszünk, hogy a kommunistákat alaposan felvértezzük nagy feladataink teljesítésére. — Köszönöm a beszélegtést. GÁL LÁSZLÓ A párttagság lenini elvének következetes érvényesítéséért A kommunista párt vezetésével társadalmunk magas fejlettségi fokot ért el, és az új, még igényesebb feladatok teljesítésének időszakába lépett. Ezért állandóan fokozódnak a követelmények a társadalom irányításával, főleg a kommunista párttal szemben. Növekszik a kommunista párt irányító szerepe, s ez, mint a szocialista társadalom fejlődésének objektív törvényszerűsége megköveteli, hogy pártunk, a munkásosztály és az összes dolgozó élcsapata állandóan emelje a népgazdaság, a kultúra, a nekongresszus határozataiból eredő feladatok növekvően igé- nyes volta megköveteli a pártélet tökéletesítését, ez pedig a tagság összetételével jelentős mértékben összefügg. A taggyűlések előkészítése és a tagság összetételének javítása során fontos szerep hárul a járási és a kerületi párt- bizottságokra, amelyeknek még differenciáltabban és következetesebben kell végezniük irányító munkájukat. A CSKP Központi Bizottsága 2. ülésén ráSablonosság nélkül velés irányításának színvonalát, javítsa a pártszervek, -alap- szervezetek és minden kommunista politikai és szervező munkáját. E feladatok teljesítése egész sor tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb tényező a tagság összetétele, amely döntő módon befolyásolja a pártáiét színvonalát, valamint a pártszervek és -szervezetek munka- eredményeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja, okulva az 1968—69-es társadalmi válság tanulságaiból, tudatosította, hogy a tagság összetételének minőségi javítása dialektikus egységet alkot a mennyiségi szempontokkal. Ezért a XIV. kongresszus meghagyta minden pártszervnek és -szervezetnek, hogy állandóan és céltudatosan szilárdítsa a párt forradalmi jellegét, a tagság sorait pedig erősítsék a politikailag és szakmailag le j lett munkásokkal, földművesekkel és értelmiségiekkel. Az elért eredmények elemzéséből kiindulva, a XV. pár4- kongresszus leszögezte, hogy a CSKP Központi Bizottságának 1971 szeptemberében a tagság összetétele minőségi javításával megfogalmazott irányelvét az alapszervezetek többsége helyesen értelmezte és elvszerűen megvalósította. Bizonyítja ezt az is, hogy a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban javult a párttagság összetétele és aktivitása, az előzőnél jobb lett a tagság szociális és kor- összetétele, s természetesen számbelileg is gyarapodott. A XV. kongresszus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a megoldásra váró feladatok a járási és a kerületi párt- bizottságoktól e folyamat még céltudatosabb és differenciáltabb irányítását követelik meg, hogy a szociális és kor- összetétel javítását következetesen egybekapcsolják a párt- szervezet munkahelyi irányító szerepének érvényesítésével, különösen a legfontosabb üzemekben. Ezért szükséges, hogy a pártalapszervezetek most esedékes taggyűléseiken a CSKP KB tavalyi júniusi határozatával összhangban a tagság összetételéről is tanácskozzanak. Bíráló elemzés alapján a szervezeteknek konkretizálniuk kell és ki kell egészíteniük a tagság összetételének javításával kapcsolatos terveiket. Tudatosítaniuk kell, hogy a XV. A párimunfcás MINDIG TUDTA, HOL A HELYE Mátyusföld és Csallóköz öreg kommunistái körében ismert Csernyánszky Márton elvtárs neve. 1902-ben Vágkirály- fán, munkáscsaládban született. Több mint 50 éve tagja a CSKP-nak. A forradalmi Má- tyusföldön (Galánta környékén] végzett aktív politikai munkát, amiért nem egy esetben kerüli szembe a kakastollas csendőrökkel és a gumi- botos rendőrökkel. Vágsellye, ahol abban az időben élt, forradalmi központja volt a má- tyusföldi kommunistáknak és a nincstelen zselléreknek. Állandó kapcsolatban állt a kommunista képviselőkkel, akik Mátyusföld községeit járták, Major István, és Steiner Gábor elvtárssal, akiknek nem egy esetben nyújtott menedéket, hogy a csendőrök ne tudják őket letartóztatni. Csernyánszky elvtárs felesége, Csernyánszky Anna, aki aktív résztvevője volt a kosúti eseményeknek, mint kommunista büszkén beszél ma is arról, hogy Dél-Szlovákia nincstelen zsellérei az 1930-as években megmutatták, hogyan kell harcolni a kapitalisták ellen. A felszabadulás változást hozott Csernyánszky Márton életében. Minden vonalon bekapcsolódott az új társadalom építésébe. Sok éven át mint vasúti munkás dolgozott. Falujában, a politikai munkából mindig kivette a részét. Ma is aktív pártmunkás és szívesen beszél emlékeiről. FARKAS SÁNDOR Csernyánszky Márton mutatott arra, hogy még mindig van több olyan járási párt- bizottság, amelyek nem küszöbölték ki teljes mértékben irányító munkájukban a gépies és sablonos módszereket. Ezeknek a pártszerveknek arra kell törekedniük, hogy megszűnjenek az egyes alapszervezetek munkája közti különbségek. A párt- alapszervezeteknek az elmúlt időszakban elért fejlődést folytatva, a problémák megoldásához újfajta hozzáállást kell választaniuk, erejüket a tagállomány irányításának javítására és gyarapítására, valamin! a párttagok új korosztályának előkészítésére és nevelésére kell összpontosítaniuk. Ez azt jelenti, hogy folytatniuk kell a munkások párttagsági számarányának növelését, mégpedig elsősorban a termelőüzemekben dolgozó munkások beszervezésével. Erre főképp a sok dolgozót foglalkoztató nagy gyárakban és vállalatokban nyílik lehetőség. A munkásosztály zöme nemcsak számbelileg, hanem fejlettségét és harcképességét tekintve is a nagyüzemekben tömörül, ezért műiden üzemet a párt erődjévé, bázisává keli változtatnunk. A mezőgazdasági üzemeket, az efsz-eket és az állami gazdaságokat szintén. A járási, a városkerületi és a városi pártbizottságok, valamint az alapszervezetek mély és átfogó elemzése alapján szükséges megvizsgálni és felszámolni a munkásság számarányának növekedésiét gátló okokat. Szükséges, hogy az alapszervezetek tökéletesítsék a tagjelöltek és a fiatal párttagok politikai és szakművelésének rendszerét. Arra kell törekedni, hogy a nevelés keretében a tagjelöltekkel megismertessék a pártkongresszusokon és a plenáris üléseken jóváhagyott okmányokat és határozatokat. Meg kell őket tanítani arra, hogyan kell a marxizmus—leninizmus elveit megvalósítani és alkalmazni a gyakorlatban. A tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésének szerves része a reájuk bízott konkrét pártfeladatok teljesítésének ellenőrzése. A pártalapszervezetnek azt is ellenőriznie kell, hogy a konkrét feladatok kijelölése során érvényesülte a céltudatosság elve, tehát, hoj?y a tagjelöltekre és a fiatal párttagokra képzettségeikkel összhangban álló feladatokat bíztak-e. Az is megtörténik, hogy a pártalapszervezetek vagy pártcsoportjaik nehéz feladat esetén segítséget ígérnek a tagjelöltnek vagy a fiatal párttagnak, de a megvalósítás azért sikertelen, mert nem tartják m?g ígéretüket. Ha ez megismétlődik, a tagjelölt nem tekinti magára nézve kötelezőnek feladata teljesítését, s ezzel felelősségérzete szenved csorbát. A pártalapszervezetek mostani taggyűlésein, amikor a XV. pártkongresszus és a központi bizottsági ülések határozatai teljesítését értékelik a párt- inunka egyes területein, nem szabadna megfeledkezni a tagjelöltek felvételével kapcsolatos határidőkről sem. Előfordul ugyanis, hogy néhol nem tartják meg a tagjelöltek felvételének határidejét. E téren az utóbbi időben javulás mutatkozott, de még mindig sok a teendő. KERTÉSZ PÁL
