Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-15 / 45. szám, kedd

ÚJABB ALÁÍRÁSOK A csehszlovákiai művészeti alkotószövetségek bizottságai­nak felhívását további művészek írták alá. A Szovjetunió megrendelésére készülő gép szerelésén dolgoznak a vítkovicei K. Gottwafd Vasmű 5. számé műhelyének dolgozni. (ČSTK-felvétel] HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A 6. ötéves tervidőszakban Szlovákia vegy- és közszük­ségleti ipara — összhangban a CSKP XV. és az SZKP XXV. kongresszusán me ghal ár ózott gazdasági irányelvekkel — továbbra is ütemesen fejlődik. 1976—1980-bcm az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által irányított ágazatokban a tér melés növekedési üteme a tervek szerint 42,9 százalékos lesz, s ezzel a növekedéssel arányosan gyarapodnak az ágazatok exportfeladatai is. Az igényes feladatok teljesíté­se érdekében az ágazat valamennyi irányítási szintjén in­tézkedéseket foganatosítottak. Az irodalom területén dol­gozó alkotóművészek: Jozef Frais, Vladimír Justl, Václav Švarc, Jan Nuvák, Vladislav Hora, Irena Zítková, Jirí Binek, Vojtéch Karrtor, Jan Rak, Jiŕí Faltus, Vera Procliázková, Jo­sef Špičák, Ludvík Kundera, František Pilar, Jiŕí Karén, Mi­roslav Stoniš, J. R. Pick, Ludvík Streda, Hana Belohradská, Vla­dimír Medek, Iva Hercíková, Adolf Branald, Hana Zantovská, Zora Wolfová, Alois Vojkűvka, Milan Števček, Drahomír Illik, Maria Bieblová, Roman Cílek, Václav Kraus. Cseh műépítészek: Stadislav Dlabal, Eva Kunová, Adolf Vé­le, Id. Jaroslav Kosek, Ifj. Ja­roslav Kosek, Josef Pauer, Jiŕí Haloun, Jiŕí Vančura, Zdenek Krejza, Josef Vrana, Elina Ka- iišová, Josef Polák, Pravoslav Rezler, Václav Rajníš, Karel Wachtl, František Lopata, Jiŕí Lacina, Josef Kalous, Antonín Míka, Miloslav Heŕmánek, Ja­roslava Staiíková, Libor Pech, Jaroslav Kríž, Vladimír Matyáš, František Cermák, Josef. Pade- vét, Jiŕí Vasiluk, Pavel Bouška, Zdenék Rezníček, Jan Kováŕ, Vladislav Marek, yáclav Kolá- tor, Milan Mauric, Bohumil Kmínek, Antonín Macháček, Mi­loslav Hrubec, Jifí Vodiážka, Josef Šubrt, František Vondrá- ček, Josef Sedláček, Bohumil Kuba, Marie Mundilová, Jiŕí Franék, Ľubomír Košek, Franti­šek Prskavec, Kvetá Podzimko- vá, Jana Chmelíková, Vladimír Bredler, Jiŕí Smejkal, Miloslav Gill, Miroslav Stisla, Pavel Si- meček, Libuše Kratochvílová, Petr Vencelídűs, Jaroslav Ho- fer>ek, Marie Rehulová, Marie Koláŕová, Jirí Koberský, Ja­roslava Tenglerová, Václav Fi- landr, Jan Bindr, Ladislav Pos­píšil, Jan Horák, František Richtr, Petr Brauner, Miroslav Strnad, Josef Dostál, Stanislav Svoboda. Szlovák műépítészek: Jiŕí Sovadina, Ivona Tužinská, Pa­vel Oravec, Ivan Michalovič, Milan Vaníček, Imrich Janko- vich, Zdenék Doležal, Ivan Iliš, Cyril Sirotný, Miroslav Fašung, Lóránt Janda, Tibor Varga, Euard Horváth, Dušan Bálent, Ivan Kočan, Ivan Jamnický, Ľu­bomír Noris, Mária Žilinčano­va, Pavol Dubec, Otto Gross­mann, Augustín Kondrád, Ma­rián Záhorský, Marta Krempas- ká, Rudolf Krajíček, Fepor Šim- ko Ladislav Jágerský, Irina Kedrová, Imrich Ehrenberger, Ján Lenčo, Pavol Mrázek, Ka­rol Ružek, Ivan Gürtler, Juraj Talaš, Ivan Kulin, Miloslav Tengler, Stefan Mačai, Peter Jančo, Rudolf Masný, Anna Dandárová, Adam Adamov, Šte­fánia Krumlová, Marián Malo- vaný, Ladislav Pinkalský, Eva Grebertová, Eva Horková, Jozef Slíž, Alexander Braxatoris, Du­šan Kedro, Marián Sulik, id. Martin Kušý, Peter Štetina, Eva Jáchimová, Ján Fečík, Jaroslav Florek,.Radko Auer, Pavel Cup­ká, Miroslav Janček, Alexander Glaus, Milan Boroš, Pavel Seve­rin, Ján Šturmayr, Peter Koš- fál, Táňa Košťálová, Marián Jurčak, Igor Gerdenich, Antoš Dieter, Mária Csellághová, Jo­zef Martinka, Sonja Hájková, Pavel Guoth, Ivan Marko, Pavol Rapant, Marta Kropiláková, La­dislav Boŕuta, Id. Karol Ros- mány, Fedor Milterholzer, Ma­rián, Šmotlák, Marta Straková, Štefan Štempák, Karol Blažej, Ivan Múranica, Miloslav Mud- rončík, Jaroslav Nemec, Georgi Turzunov, Darina Titelová, Vla­dimír Šimko, Jozef Skala, Ka­rol Chudomelka, Juraj Schar- nagl, Ján Masaryk, Jozel Mo­ren, Ivan Matušík, Jaroslav Ki­lián, Peter Vlach, Ján Bahna, Fedor Minárlk, Melánia Ševčí- ková, Lumír Lýsek, Soiía Lýse- ková, Valentín Grúber, Milena Solovičová, Mikuláš Dolský. A Szlovák Színművészeti Szö­vetség tagjai: dr. Leopold Slo­vák, dr. Ernest Štric, Viktor Kubai, Eva Rysová, Viera Pav- líková, Viera Lajchová, Pavol Mikulík, Maximilian Remeň, Vie­ra Vávrová-Hladká, Eva Blalio- vá, Martin Slivka, Jarmila Štít- nická, Rudolf Urc, Ivan Turzo, dr. Jifina Provazníková, Ľud­mila Mičíková, Osvald Zahrad- ník. A Szlovák Filmvállalat dol­gozói: Dušan Trančík, Bedŕich Vodérka, Mária Lamačková, Ľu­bomír Štecko, Mikuláš Fodor, Igor Turis, Stefan Bujná. A Banská Bystrica-i Jozef Gregor-Tajovský Színház ope­raegyüttesének tagjai: Miroslav Smíd, Koloman Čillík, Dagmar Rohová, Vojtech Javora, Jolana Marčeková, Viera Plecitá, Ján Hadraba, Ľubomír Hanes, An­ton Marko, Ján Biniguez, Juraj Sanitra, Helena Luhanová,- Eva Halászová, František Bernatík, Jozef Bislák, Milan Schenko, František Urcikán, Milan Pú- pala, Gustáv Krajčovič, Mária Boráková, Ján Zemko, Stanislav Borš, Viliam Kozák, Eva Bére- šová, Branislav Vargic, Adriana Danišová, Zuzana Holubcová, Mária Longauerová, Vojtech Lakatoš, Jarmila Vašicová, Má­ria Stopková, Emília Psotová, Mária Trégerová, Marta Likat- ská, Štefan Kazimír, Ján Holič, Jaroslav Lámoš, Mária Murga- šová, Terézia Babjaková, Mi­chaela Cibulová, Eugen Kalo, Jaroslava Horniaková, Štefan Rebo, Andrej Bystran, Mária Burešová, Alžbeta Dzúrková, Dana Sekerková, Oľga Tichá, Františka Mertinková, Vil ifim Trgo, Eva Piatriková, Júlips Vá- radi, Štefan Babjak, Darina Su­rová, Emília Rothová, Mária Handlovská, Ladislav Kômíveš, Soňa Váradiová, Helena Meli- šová, Dušan Kozák, Michael Ra- ček, Bernard Adámik, Anton Kozák, Miroslav Heller, Miro­slav Masár, Mária Kalická, Ma­rian Kalický, Mikuláš Doboš, Zdenko Slejskal, Ivan Ťažký, Ján Turčaj, Jirí Procházka. A Banská Bystrica-i Kerüle­ti Bábszínház együttese: Marta Mikešková, Štefan Píšša, Ján Šávolt, Hana Kvítiková, Štefan Smiihla, Oíga Zarembová, Karol Zaremba. A Csehszlovák Rádió bratis­lavai stúdiójának dolgozói: dr. Ján Vdoviák, Vladimír Rusko, Juraj Hafama, Milan Mlsna, Vla­dimír Fišera, Milan Materák, Jela Lukešová, Vladimír Mina- rovič, Ján Valentík, Peter Jer- guš, Gustáv Lagéň, Anton Glézl, Olivia Binderová, Ladislav Sta- roň, Dušan Bryndza, Gabriel Halmo, Bartolomej Trnavec, Ľudmila Ječmínková, Vladimír Nosáľ, Erika Bauerová, Mária Oradníčková, Anna Ulická, Ha­na Kbstolanská, Július Paluš, Ľudovít Klimits, Ján Miškovič, Emil Fillo, Kvela Slobodníko- vá, Emília Drugová, Mikuláš Bugár, Jozef Dánai, Ľuba Har ková, Imrich JenČa, Viera Weid- lerová, Pavol Iludík, František Obžera, Viola Muránska, Eva Galandová. A Szlovák írószövetség tag­jai: Štefan Králik és Ivan Sto­dola nemzeti művészek, Mária Jančová-Hečková érdemes mű­vész, Michal Chudá, Ján Sed Ják, Zlata Dônčová, Maria Haš- tová, Vladimír Petrík, Ľudmila Rampáková, Viktor Kochol, Eleonóra Gašparová, Ľudo Ze- lienka, Lýdia Vadkertiová, Na taša lanská, Ondrej Nagaj, Jo­zef Pavlovič, Miro Procházka, Gyurcsó István, Ozsvald Árpád, Zsélyi Nagy Lajos, Mács József, Vasil Dacej, Andrej Kusko, Ivan ProkipČák, Jozef Šelepec és a fiatal írók közül fana Gavalco vá, Marián Hevesi. A felhíváshoz csatlakozott: Ladislav Ťažký, Ivan Macibský és Szőke Józsel. További aláírások: Ina Her manóvá, Jan Novotný, Ludvík Uhlíŕ, Miroslav Sameš, Oldŕych Audy, Kanel, Pacner, František Neužil, Jozef Malik, Jirí Elman, Zdenék Mathauser, Arnošt Her­man, Rudolf Mertlík, Stanislav Bártl, Vítézslav Kocourek, Ji- i'í Medek, Zdenék Volný, Pavel Toufar, Bedŕich Skočdopole, Zdenék Lahoda, Jaromír Horec, Vítézslav Houška, Pavel Hanuš, Václav Jelinek, Jaroslav Holou- bek, Jindŕich Bešta, Miloslav Švandrlík, Jiŕí Bartoš, Vlasta Smržová, Iason Urban, Václav Mikolášek, Josef Dubský, Jiŕí Ševčík, Václav Zeman, Vladimír Rohlena, Josef Novák, Josef Rant, Jarmil Sekera, Karel Za- jíček, Vlastimil Maršíček, Jifí Havel, Ilona Borská, Ivo Štuka, Jan Knob, Antonín ITofava, Vé- ra Sládková, Josef Suchý, Ro­man Ráž, Jaroslav Vojtéch, Alois Bejblík, Vladimír Kolár, Karel V. Burian, Josef Holler, Jaroslav Kokoška, Zdenék Bid­lo, Zbynék Polívka, Boŕivoj Ko­pie, Vlastimila Petrovičová- Neffová, Jiŕina Vrtišová. A minisztérium rendkívüli fi­gyelmet szentelt az említett pártkongresszusokon meghatá­rozott feladatok ágazati szint­re való lebontásának. Az intéz­kedések egyebek között a kö­vetkező feladatokat tartalmaz­zák: — El kell érni, hogy a kivi­tel' növekedési üteme nagyobb legyen a behozatalénál. Ugyan­akkor növelni kell a külkeres­kedelem hatékonyságát is. Ezt magasabb kiviteli árakkal és a termelés exportigényének csökkentésével, valamint a ha­zai források jobb és ésszerűbb kihasználásával lehet biztosíta­ni. — Az egyes évekre megsza­bott kiviteli feladatokat fél év alatt legkevesebb 50 százalékra kell teljesíteni, a Szovjetunióba irányuló exporlfeladatoknak pe­dig 51 százalékát kell hat hó­nap alatt megvalósítani. Ugyan­akkor a Szovjetunióba irányuló kiviteli feladatoknak minden évben december N15-ig eleget kell tenni. — Javítani kell a kivitelre irányuló termékeink minőségét, műszaki paramétereiket, és a divat követelményeinek megfe­lelően gazdagítani kell a ter­mékek választékát. # — Továbbá el kell mélyíteni az ágazat termelési-gazdasági egységeinek együttműködését a külkereskedelmi vállalatokkal és szervezetekkel. A hatodik ötéves tervidőszak­ban tovább fejlesztik a szocia­lista államokkal való gazdasá­gi és műszaki együttműködést, ami az ágazat további fejlődé­sének elegendheletlen feltéte­le. A reszort tovább bővíti a nem szocialista országokkal való, kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködést is. A múlt évben az ágazat a szocialista országokba irányuló exportfeladatait 178 millió ko­ronával túlteljesítetle, ami 1075- höz viszonyítva 6,6 százalékos növekedést jelentett. A kedvező tervteljesítés valamennyi ter­melési-gazdasági egység érde­me, a legjobb eredmények pe­dig a Slovcepa, a Slovakotex és a Slovchémia termelési-gaz­dasági egységekben, valamint a nyomdaiparban születtek. Az ágazat vállalatai tavaly terven felül 130 millió értékű árut szállítottak a Szovjetunióba. Az SZSZK Iparügyi Miniszté­riuma kedvező eredményekről adhatott számot a múlt év vé­gén a kapitalista országokba irányuló exportfeladatok telje­sítése terén is. A tervezettnél több mint 350 millió korona ér­tékkel szállítottak többet a ka­pitalista országokba. Az exportfeladatok teljesíté­sében az ágazat az elmúlt év­ben olyan eredményeket ért el, amelyek egyúttal tükrözik az egyes üzemekben, vállalatok­ban végrehajtott intézkedések hatékonyságát is. Az 1977-re meghatározott ter­vek alapján az ágazat vállala­taiban 6,5 százalékkal növelek a termelést. A kiviteli felada­tok pedig ugyancsak nagy mér­tékben növekednek. A szocia­lista országokba az idén 8,1 százalékkal, a kapitalista or­szágokba pedig 27 százalékkal szállítanak többet a reszorthoz tartozó vállalatok, mint a múlt évben. A vegyipar elsősorban karbamidot, polipropilént, gép- kocsiabroncsokat és más termé­keket szállít külföldre, a köz­szükségleti ipar pedig bútorc kát, cipőket, üvegárut stb. Ebben az évben is megkülön­böztetett figyelmet szentelnek a szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval va­ló együttműködésnek. Ez az együttműködés jelentősen hoz­zájárul majd az ágadat további dinamikus fejlődéséhez. SZABÓ LAiJOS Élelmiszeripari termékek seregszemléie Holnap nyitja kapuit a Salima ’77 A mezőgazdaság és az élei miszeripar fejlődési irányának elsősorban a lakosság még sok oldalúbb élelmezését kell szol­gálnia. A racionális táplálko- ás követelményeinek megfelelő­en szükséges növelni a munka termelékenységet, kell haszno­sítani a tartalékokat, valamint a legújabb műszaki, technikai ismereteket. Eleget termelni azonban még nem minden. A mennyiségi mu­tatókon túl az eddigieknél na­gyobb és sokoldalúbb minősé­gi követelményeknek is eleget kell tenni. Az élelmiszeripar­ban a minőségi változás az egyre jobb és tartósabb termé­kek előállítását és választéká­nak bővítését, a gyermektáplá­lékok széles skáláját, a diabe­tikus és az alacsony kalóriatar­talmú élelmiszerek gyártását, valamint a félkészáruk és a készételek ipari előállításának bővítését feltételezi, úgyhogy ezek választéka és csomagolása valóban a házimunka megköny- nyítését szolgálja. Vajon milyen mértékben si­kerül a feladat teljesítése élel­miszeriparunknak? A megjelölt úton hol tartanak a világ ál­lamai? Mi az, amit eladásra kínálhatunk világszínvonalat képviselő élelmiszeripari ter­mékeink és gépi berende­zéseink közül, és mit ér­demes megvennünk, illetve az élelmiszeripari termékek előállítása és az előállításuk­hoz szükséges berendezések gyártásának szakaszán milyen lehetőségek nyílnak a nemzet­közi együttműködésre? E kér­désekre ad választ a holnap nyíló élelmiszeripari kiállítás, a Salima ’77. A Salima a világ élelmiszer­ipari termékeinek seregszem­léje, hiszen ezúttal több mint 6U0 kiállító mutatja be élelmi­szer ipari termékeit és e ter­mékek gyártására szolgáló gé­peit. Az élelmiszeripari szalon további jelentősége, hogy a ma­ga nemében egyedülálló ren­dezvény a szocialista tábor­ban. A KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottsága határozata értelmében a Salima ’77 köz­ponti témája a „Hús és hús­termékek“, és ennek megfele­lően Brnóban a szocialista álla mok húsipari szakembereinek konferenciájára is sor kerül. A szalon központi részét a D pavilon képezi. Itt mutatja be az általa kivitt és behozott termékeket a Koospol külke­reskedelmi vállalat kisebb teslvérvállalataival, az Uniccop- pal és az Intercooppal közö­sen. E pavilonban láthatók élelmiszeripari termelési gaz­dasági egységeink termékei is. A szocialista és a kapitalis­ta országok élelmiszeripari ter­mékeit a C pavilonban összpon­tosítják. Legnagyobb területen a Szovjetunió élelmiszeripara mutatkozik be. A szovjet rész­leg túlnyomó részét a zöldség- és a gyümölcskonzervek, a cu­koripari termékek és a gyógy­szeripar számára termesztett növények foglalják éí. Magyar- ország, Lengyelország és Bul­gária elsősorban konzervipari termékeit mutatja be. A pa­vilon nagyobb kiállítói közé tartoznak még Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Jugoszlávia, India és Spanyolország élelmi- szeripari vállalatai. A B, F és H pavilonokat a hazai, valamint a külföldi cé­gek által gyártott élelmiszer- ipari gépek és berendezések töltik ki. A gépek és berende­zések elsősorban a szakembe­reknek adnak tájékozódási le­hetőséget az iparág fejlettsé­gét illetően, a különböző auto­mata és félautomata gépsorok és az egyes élelmiszeripari üzemek makettjei azonban t a laikus érdeklődését is felkeltik. Azok számára, akik február 16 és 23-a között nemcsak a látnivaló kedvéért mennek Brnóba, hanem vásárolni *is akarnak, a G pavilon áll ren­delkezésre. A vásárlási lehető­ség nagyban hozzájárul a láto­gatók számának nagyarányú növekedéséhez. A rendezők az­zal számolnak — és ehhez megfelelő mennyiségű árut tar­talékolnak —, hogy a pavilon i nyitvatartás ideje alatt 6 millió korona értékű árufor­galmat bonyolít majd le, tehát napi közel egymilliót. Az el­adásra kínált áru egyharmadát olyan termékek teszik ki, ame­lyekkel a fogyasztók naponta találkoznak az üzletek polcain, és amelyek az ésszerű táplál­kozásban elsőrendű szerepet játszanak. Az eladásra kínált áru kétharmada élelmiszeripa­ri különlegesség lesz. Jogosan hirdeti tehát a Salima ’77 egyik tájékoztatója, hogy a nemzet­közi élelmiszeripari szalon a világ ízeinek randevúja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents