Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-15 / 45. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Kőműves jeligére: A munka­törvénykönyv 1975/54 sz. vég­rehajtási rendeletének 18. §-a szerint azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaidejét az egész m.ptári évben különbözően ál-, lapították meg, valamint azok­nak a dolgozóknak, akiknek munkáját jelentősen befolyá­solják az időjárási viszonyok, minden olyan alacsonyabb munkaigényű időszakban merí­tett egy hét szabadságért (a kérdéses szervezet központi szerve és az illetékes szakszer­vezeti szövetség központi szer­ve kölcsönös megállapodása értelmében (két napi további szabadság jár, legfeljebb azon­ban egy hét terjedelemben. Az Építésügyi Minisztérium 1965. november 15-én kelt 51. számú irányelveinek VI. cikke­lye értelmében (lásd az Épí­tésügyi Minisztérium 1967/12 sz. Közlönyét, valamint dr. Ur- banec és dr. Týc 1971-ben ki­adott „Dovolenka na zotave­nie“, Práca, Bratislava c. tör­vénymagyarázat 47—48. olda­lát). Ilyen további szabadság engedélyezhető az építési szak­mában azoknak a dolgozóknak, akik az építkezéseken dolgoz­nak, még ha azokra más szer­vezetekből küldik is ki őket — továbbá kavics, kő, kerámiai nyersanyagok nyerésénél, a kő­nek a bányában való megmun­kálásánál dolgozóknak, az elő­regyártott elemek változó he­lyen való gyártásánál, az idény jellegű téglagyárakban, az egész éven üzemelő téglagyá­rakban a nyerstermelésben dol­gozók esetében, ha a szakmá­ban munkájuk végzése közben ki vannak téve az időjárás ha­tásának. Minden vállalat, üzem igaz­gatója előre megjelöli azokat a munkahelyeket, ágazatokat, szakmákat és a további meg­kötéseket azokra a munkahe­lyekre vonatkozóan, ahol a to­vábbi szabadságot engedélye­zik. A további szabadság a máso­dik félévre tervezett munkák befejezése után a következő naptári év január 1. és már­cius 15-e közötti időszakban merített szabadság után jár. Az Időszakos üzemeltetésű tégla­gyárakban ez a határidő a de­cember 1. és március 15. közti Időszak. Ez a meghosszabbítás jár az elmúlt évi szabadság merítése, valamint a folyó évre járó szabadság merítése esetében is azzal, hogy a további szabadsá­got a rendes szabadsággal egy­idejűleg kell meríteni. Azokban az üzemekben, ahol bevezették az ötnapos munka­hetet, az említett téli időszak­ban merített első két hét után egyenként 2—2 nap meghosz- szabbítás jár, de a harmadik hét után már csak 1 munkanap meghosszabbítás illeti a dolgo­zót, mivel a meghoszabbított szabadság ideje összesen leg­feljebb 1 hét lehet. Ha a dolgozóknak a munka­adó szervezet utasítására kel­lett megszakítaniuk szabadsá­guk merítését, a meghosszabbí­tott szabadságot legkésőbb március végéig kell meríteniük. A munkaadó vállalatok az ilyen jellegű munkahelyeken üzemi szabadságot írhatnak ki a szakszervezeti szervekkel va­ló előzetes megállapodás alap­ján. Az ön fürdőkezelése (szabad­ságának terhére) nem esett a kérdéses időszakra, tehát az így merített szabadságért nem igényelhet jogosan további sza­badságot. Nagyon sürgős jeligére: A munkatörvénykönyv 99. §-a ér­telmében éjjeli munkának szá­mít a 22—6 óra között végzett munka. A munkatörvénykönyv 117. §-a, valamint az 1968/111 és 1968/200 sz. hirdetmények értelmében minden éjjeli mű­szakban ledolgozott teljes mun­kaóráért 0,80—2 korona össze­gű pótlék jár. Ha a dolgozó csak éjjeli műszakban dolgo­zik, akkor ez a pótlék órán­ként 3 koronára emelhető. Az éjjeli pótlék nem jár, ha az éjjel végzett munka túlórái munka és mint ilyen van fizet­ve. Ezzel szemben a szombaton és vasárnap végzett munkáért a megállapított pótdíjon kívül — ha éjjeli munkáról van szó — jár az éjjeli pótlék is. Az éjjeli munkáért járó pót­lék összegét rendszerint a kol­lektív szerződés állapítja meg. Ha vállalatukban eddig még nem kötöttek kollektív szerző­dést (ezt az üzemi bizottság vezetői tudják, de tudniuk kell róla a bérosztály dolgozóinak is), az éjjeli munkáért járó pótlék összegét a szakszerveze­ti szervekkel való megegyezés alapján a vállalat igazgatója határozza meg. Az éjjeli pótlék kifizetése pe­relhető Igény, amely az esedé­kességtől számított egy éven belül évül el. Ha vállalatuk üzemi bizottsága mellett meg­szervezték már a döntőbírás­kodási bizottságotf rozhodcov­ská komisia), akkor ennél a bizottságnál, ha még nem szer­vezték meg, a járásbíróságon beadott keresetben igényelhetik az éjjeli pótlék kifizetését. Igénybe vehetik ügyvéd kép­viseletét is. R. M.: A teljes rokkantság csak a dolgozó számára fel­mondási ok (lásd a munkatör- vénykönyv 51f §-ának 1. bek. c) pontját), de a munkaadó vállalat ezen az alapon nem adhat érvényes felmondást. A munkaadó vállalat azon az ala­pon, hogy ön egészségi okok­ból tartósan nem képes dol­gozni, adhatna az üzemi bizott­ság előzetes hozzájárulása alapján a munkatörvénykönyv 46. §-ának 1. bek. d) pontja értelmében felmondást (írásban kézbesítve), de csak abban az esetben, ha a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztálya a munka törvénykönyv 50. §-a értelmében jogerős döntéssel előzetesen hozzájárult a fel­mondáshoz. A jnb munkaügyi osztálya az ilyen esetben rend­szerint figyelembe veszi, hogy belátható időn belül remény van-e arra, hogy munkahelyé­re visszatérésen (akár mint részleges rokkant). A fent em­lített hozzájárulások nélkül a felmondás érvénytelen lenne és azt a járásbíróságon beadott keresetben sikeresen megtá­madhatná. Az ilyen keresetet a munkatörvénykönyv 64. §-a értelmében legkésőbb a fel­mondási idő eltelte utáni há­rom hónapon belül kellene be­adni, ellenkező esetben az a jogigény megszűnik. Dr. F. J. Céltudatos tevékenység Eredményes munkáról adhat számot a Veľký Blh-i (nagyba- logi) polgári ügyek testülete, amelynek elnöke Kovács Sa­rolta tanítónő. Tavaly 12 név­adót, 25 esküvőt és 14 temetést rendeztek. A padarovcei (pádá­ri) dŕažicei (perjési), valamint a szövetkezeti aktíva segítségé­vel 35 Idős embert látogattak meg és hat emlékestet tartot­tak. A csak polgári esküvőt tar­tott fiatalok beírják nevüket az emlékkönyvbe, amelyhez a raj­zokat Ida Čonková, a polgári ügyek testületének tagja, a hnb előadója készíti el szabad ide­jében. Minden fiatal pár és a névadáson résztvevő gyerekek ajándékokat kapnak. A műsor­ról a SZISZ-tngok és az isko­lás gyerekek gondoskodnak. A szertartások színvonalát a jö­vőben emeli a nemrég vásárolt villanyorgona. A? anyakönyvve­zetőnek, Ivos Ilonának bőven akad dolga, mivel a már emlí­tett községeken kívül anya­könyviig ide tartozik Uzovská Panica (Uzapanyit) és Rokot- ník (Rakottya) is. —nj— Hasznos segítség Közel negyedszázados múltra tekint vissza a košicei Műsza­ki Főiskolának a kerület fej­lődő iparát segítő sokrétű: a mérnökük és a tudományos dol­gozók nevelése, a tudományos kutatások, kísérletek terén kifejtett tevékenysége. Alojz Pažák professzor, a fő­iskola rektora arról tájékozta­tott, hogy a Műszaki Főiskola tudományos-kutatási kapacitása jelenleg évente küzel 33 000 órát tesz ki. Az iparvállalatok, üzemek megrendelései alapján jelentős kutatási feladatokat oldanak meg. A tudományos dolgozók nevelésben 68 professzor, il­letve docens vesz részt. Az előző ötéves tervidőszak alatt a bányászat szakaszán 3, a kohászat részére 6, a gép­ipar számára 7, a többi ipari ágazat területén két alapvető problémát oldottak meg. Az 1976—80-as évekre az ed­diginél még tübb konkrét tu­dományos feladat, probléma megoldását vállalta a Műszaki Főiskola. A 6. ötéves tervidő­szakra szóló kutatási tevékeny­ségének tervében a főiskola a tudomány és technika fejlesz­tésével kapcsolatos 63 állami feladatot vállalt. A tervben sze­replő 87 tudományos-kutató fel­adatból 28 at közvetlenül Ke­let Szlovákia iparvállalataiba fognak megvalósítani. Ezenkívül a košicei Műszaki Főiskola közvetlen műszaki se­gítséget is nyújt igényes kon­krét műszaki problémák meg­oldásában a vállalatoknak. A főiskola és a gyakorlat kapcsolata elmélyítésének, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának további formá­ja abban nyilvánul meg, hogy a főiskola legjobb szakembe­rei bekapcsolódnak az iparvál­lalatok, üzemek komplex racio- nalizációs brigádjainak tevé­kenységébe. Jelenleg az iskola huszonhét szakembere kilenc ra- cionalizációs brigádban dolgo­zik. (ik) Pult alatt, puli felelt VILLÁMLÁTOGATÁS BAKÁN Álmos kora délelőtt. Az el­dugott, kis élelmiszerboltban mindössze egyetlen vevő tar­tózkodik. Lukovics László otthonosan nyit ajtót. — Jó reggelt, Zsófikal Ilyen sokan vannak? A bolt vezetője széttárja karját. — Hát... Azért mindig betéved valaki. — Akkor körülnézünk egy kicsit. — Tessék, csak tessék! Elnézem a boltvezető ar­cát. Nyugodt. A felügyelő most a vásárlóhoz fordul. — Sikerült a bevásárlás? Kapott mindent? — Igen, kaptam. — Szabad a számlát? A bevásárlótáskából ismét pultra kerül az áru. Né­hány perc feszült figyelem. — Rendben van — nyújt­ja át a számlát Lukovics László a meglepett vevőnek. Tekintetével most a polco­kat veszi sorra. *— Friss ez a kávé? A szavatossági határidőre na­gyon ügyeljen, Zsófika. A konzerveknél is. Bekukkantunk a raktárba. — Mintha egy kicsit sok lenne az áru — jegyzi meg a felügyelő. — Talán nem is. Kicsi ez a raktár, alig férek el ben­ne — magyarázza a bolt vezetője. A felügyelő ismét a pol­cokat veszi sorra. Egy ár­cédula hiányzik, a többit rendben találja. Gyorsan, módszeresen dolgozik, fi­gyelmét semmi sem kerüli el, még a tűzrendészeti be­rendezések sem. Egy pillan­tás a mérlegekre, a hűtő- szekrénybe. — Ezt a halsalátát már nem szabad árusítani. A mérlegekre vigyázzon, Zsó­fika. Tudja, az áruátvétel­nél is érhetik esetleg meg­lepetések. Az iratok rend­ben vannak? A napi forgal­mat rendszeresen feladja? Lukovics László belelapoz az iratokba. Láthatóan elé­gedett. — Tej, kenyér kapható egész nap? — kérdi meg váratlanul. A válasz kissé bizonyta­lan. — Feltétlenül rendeljen tartósított tejet, Zsófika. Ha csupán néhány litert, ak­kor is. Tejnek, kenyérnek nem szabad hiányoznia. Egyre sűrűbben nyílik a bolt ajtaja. A bakai gazdasz- szonyok elégedetten távoz­nak. A bolt ugyan kicsi, de minden megtalálható benne. A felügyelő közben jegyző­könyvet készít a röpellenőr- zésről. „ ... ellenőriztem az el­adás becsületességét, az ügy­intézést rendben találtam, a raktárkészlet reális, elfekvő áru nincs, a mérlegek pon­tosak, a panaszkönyvben be­jegyzés nincsen. A bolt ve­zetőjének feladatul adtam, hogy pótolja a hiányzó ár­cédulákat, rendeljen elegen­dő mennyiségű tejet, péksü­teményt.“ "jóleső érzéssel távozunk az élelmiszerboltból. Né­hány utcával tovább ismét megállunk. Lukovics Lász­lónak a bakai étterem kony­hájában akad elintéznivaló­ja. — Itt, ebben az étterem­ben kezdtem a szakmát mint ipari tanuló. Ha erre járok, nem mulasztom el, hogy be ne kukkantsak. Huszonkilenc bolt és ti­zenegy vendéglátóüzem tar­tozik Lukovics László körze­tébe. Bizony nem kevés. Nem is csoda, ha gépkocsi­ját jól ismerik a csallóközi utakon. — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a boltok és a vendéglők vezetőivel jó kapcsolatot alakítsak ki. Szeretném, ha megéreznék: nem ellenük, értük, velük dolgozom. A felügyelő mun­kája a szokásos ellenőrzé­seken túl egyéb problémák­ra is kiterjed. így minde­nekelőtt személyi kérdések­re, az áruellátásra. Persze, a felügyelő tekin­télyét szakmai hozzáértése alapozza meg elsősorban. Lu­kovics László ipari tanuló­ként kezdte. Pincér — sza­kács az eredeti foglalkozá­sa. — Hát igen. Voltam sza­kács is, pincér is. Való­ban nem bántam meg, jó iskola volt. Négy esztende­je dolgozom ebben a beosz­tásban. Úgy gondolom, elé­gedettek a munkámmal. Tény, hogy az ellenőr­nek, felügyelőnek jó ember­ismerőnek is kell lennie. — Azt hiszem, ismerem az embereimet. Bár a kör­zetem valóban nagy, igyek­szem mindenüvé a lehető leggyakrabban eljutni. Ma­gától érthető, hogy akadnak problémák, fogyatékossá­gok. Mi azonban arra tö­rekszünk, hogy megelőzzük a súlyosabb hibákat. Ebből következik, hogy a lelkiismeretes boltvezető szí­vesen látja az ellenőrt. Ta­nácsot kér, tanácsot, útba­igazítást kap bonyolult kérdésekben. — Nem szeretem azt a bi­zonyos „rámenős“ mód­szert: büntetni és minden­áron büntetni, ha kell, ha nem kell. Sokan talán el sem hinnék, hogy szép szó­val többre megy az ember. A toleranciának természete­sen vannak határai. Ha nem segít a jóakaratú figyelmez­tetés! ... A felügyelő szeme min­denütt ott van. Pult alatt, pult felett. Összekötő ka­pocs a központ és a bol­tok, az elárusítók és vevők között. „Kutyát bottal ker­getni a nyúl után, nehéz dolog“ — mondotta Luko­vics László. Bizony nehéz, mert ezt a munkát szeretni kell. Szeretni és tudni kü­lönbséget tenni: ember és ember, vétség és vétség kö­zött. BALOGH P. IMRE ÚJ szó 1977. n. is. 6 Naponta 320 000 liter tejet dolgoz majd (el a bratislavai Rožňavai utcában épülő 2. számú tejfeldolgozó üzem. A gyár berendezését a Chotebori Gépgyár dolgozói szerelik. A tejgyárat az idén júliusban helyezik próbaüzembe. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents