Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-15 / 14. szám, szombat
TOVÁBB ERŐSÖDNEK A SZOVJET—OLASZ KAPCSOLATOK Forlani külügyminiszter hazautazott Moszkvából Moszkva — Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság külügyminisztere befejezte hivatalos látogatását a Szovjetunióban, és tegnap hazautazott Rómába. A látogatás végén hivatalos közleményt tettek közzé, amelyben mindkét fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a szovjet— olasz kapcsolatok minden téren tovább erősödnek. A Szovjetunió és Olaszország között as elmúlt években lényegesen növekedett az árucsere-forgalom. A két ország közti gazdasági együttműködés további lehetőségeket tár fel. A tudományos és kulturális együttműködés is jó irányban halad. A tárgyalások során mindkét fél hangsúlyozta, hogy maradéktalanul törekedni kell az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányának teljesítésére. Ebben nagy jelentősége van az államfők és politikusok kölcsönös eszmecseréjének is. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió és Olaszország kormányai egyaránt hangoztatták szilárd elszántságukat a nemzetközi feszültség enyhítésére Irányuló törekvésük fokozására. A Szovjetunió és Olaszország a katonai enyhülés érdekében sürgeti konkrét lépések megtételét. A két fél időszerű nemzetközi kérdésekről szólva a fegyverkezési hajsza és a tömeg- pusztító fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetését is sürgette. Forlani, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására hétfőn érkezett Moszkvába, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel megbeszéléseket folytatott a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatairól, valamint a két országot kölcsönösen érintő nemzetközi kérdésekből. Az olasz diplomácia vezetőjét szerdán fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP 'KB főtitkára is. Leningrádba való elutazása előtt Arnaldo Forlani csütörtökön nyilatkozatot adott a Moszkvai Televíziónak, és ennek során a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott Leonyid Brezsnyevnél tett látogatásáról, és Andrej Gromikoval folytatott tárgyalásairól. A szovjet vezetőkkel szívélyes baráti légkörben lezajlott nyílt véleménycserén — mondotta Forlani — megállapították, hogy a Szovjetunió és Olaszország kapcsolatai jók, évről-évre nő a két ország közötti áruforgalom, fejlődnek kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai. Szovjet segítséggel épült óriásprés Franciaországban Giscard elnök és Kirillin miniszterelnök-helyettes beszéde 1977. I. 15. Párizs — A francia Közép- hegységben lévő Issoire-ban Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök és Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes jelenlétében adták át rendeltetésének a francia—szovjet gazdasági együttműködés legújabb és talán eddig leglátványosabb eredményét jelző objektumot, a Szovjetuniótól rendelt és 400 szovjet szakember által többéves munkával összeszerelt, 65 ezer tonnás hidraulikus présgépet. A prést, amely egyedülálló egész Nyugat-Európában, az Interforge nevű, külön e célra alakult részvénytársaság üzemelteti majd. A 100 millió frankba került kolosszus súlya 12 ezer tona, (tehát az Eiffel torony súlyának" több mint másfélszerese), magassága 30 méter. A gigantikus prés segítségével kemény fémötvözeteket lehet pontos formára alakítani, például a repülőgépgyártásban. Giscard d’Estaing az avatóünnepségen elhangzott beszédében a szovjet ipari berendezés felépítését francia földön „a Franciaország és a Szovjetunió közötti mintászerű együttműködés jelképének“ nevezte. Hangsúlyozta, hogy a prés a szovjet technológia fejlettségéről tanúskodik és a két or- . szag közötti csere jobb minőségi egyensúlyának és harmonikusabb fejlődésének záloga. Politikai téren az óriási hidraulikus prés felénítése „a franÚjabb provokációk Lagos — Az imperialista erők és támogatóik új provokációra készülnek a független Angola! Népi KÖ7társaság ellen — íria a West African Pi- lnt című nigériai lap. A lap figye’meztet arra, hogy az angolai nép ellenségei az amerikai imperialisták, s a dél-afrikai fajüldöző rezsimek igyekeznek az Angola elleni felforgató tevékenységbe néhány afrikai ország reakciós köreit is bevonni. E^k az erők támogatják az Unita és az FNLA banditáit, akik igyekeznek megdönteni a törvényes kormányt. A cikk emlékeztet az USA, Belgium és Franciaország egyes katonai vezetőinek tavalyi afrikai útjára, amelynek célja a NATO számára új támaszpontokat nyerni, amelynek legfőbb feladata a fekete kontinens népe nemzeti felszabadító harcának elnyomása. cia és a szovjet kormánynak a gazdasági együttműködés kiterjesztésére és változatossá tételére irányuló határozott szándékáról tanúskodik“, — mondottá a francia köztársasági elnök. Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy az óráisprés a szovjet—francia együttműködés erősödésének ékesszóló példája. Az utóbbi években a tudomány, a technika és a gazdaság különböző területein elmélyült a kooperáció Franciaország és a Szovjetunió között. 1969 és 1974 között a francia—szovjet árucsere volumene több mint kétszeresére nőtt és sikeresen halad annak a feladatnak a megvalósítása, hogy 1975 és 1979 között a két ország közötti árucserét újra megkétszerezzék, sőt ha lehet, megháromszorozzák — jelentette ki Kirillin. A francia sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a prés elkészültével, és a televízió már szerdai híradójában bemutatta az impozáns berendezést. NEH IÁN Y Ml T\ 1 ssssc )RBAN Erich Honecker és Joszip Broz Tito elvtársak szívélyes eszmecseréje (Foto: CSTK — ZB] ERICH HONECKER JUGOSZLÁVIAI KÖRÚTON Teljes nézetazonosság a megvitatott kérdésekben Belgrád — Az NDK párt és állami küldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének a vezetésével hivatalos és baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodik, pénteken a horvátországi Eszék közelében vadászaton vesz részt. Ennek befejeztével Zágrábba utazott és ott szombaton megbeszéléseket folytat a Hor- vát Szocialista Köztársaság vezető képviselőivel. A pénteki jugoszláv lapok első oldalukon, képekkel illusztrált részletes tudósításokban számolnak be a két ország csütörtökön zárult párt- és államközi tárgyalásairól és a közös közlemény aláírásáról. A lapok közlik Erich Honeckernek és Joszip Broz Titonak ezt követően adott nyilatkozatát. Honecker elvtárs egyebek között hangsúlyozta: „A most aláírt közös közlemény jelentős lépés a két párt és állam baráti kapcsolatainak további elmélyítésében. Hangsúlyozni szeretnénk mind az NDK és Jugoszlávia népe, mind pedig a világ közvéleménye előtt azt a szilárd elhatározásunkat, hogy folytatjuk együttműködésünket a két ország népének és szocialista együttműködésének érdekében. Mindent megteszünk a nemzetközi biztonság növeléséért és azért, hogy hozzájáruljunk a világ békéjének szavatolásához“. Erich Honecker hozzáfűzte: „Tárgyalásainkat az elvtársiasság és a bizalom hatotta át, ezért rendkívül hasznosak is voltak.“ Joszip Broz Tito többek között kijelentette: „Egyetértek Honecker elvtárs nyilatkozatával. A tárgyalással, amely minden bizonnyal nagy jelentőségű lesz Jugoszlávia és az NDK további együttműködése szempontjából, nagyon elégedettek vagyunk. Megbeszéléseink igen barátiak voltak. Álláspontunk csaknem minden fő kérdésben azonos. Szerintem ez az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának az eredménye. Az ott elfogadott elvek hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy tartalmas megbeszéléseket folytassunk és gyorsan kialakuljanak a közös álláspontok“ — hangoztatta Tito elvtárs. ŐRSÉGVÁLTÁS ELŐTT WASHINGTONBAN Ford üzenete az „unió helyzetéről" Washington — Gerald Ford távozó amerikai elnök az „unió helyzetéről“ szóló szokásos évi elnöki üzenetében elbúcsúzott a törvényhozás tagjaitól, és lényegében az amerikai közvéleménytől. Ennek kapcsán szorgalmazta, az új SALT-egyezmény megkötését, de egyúttal sürgette az amerikai katonai erő növelését. További külpolitikai kérdésekről szólva kiemelte, hogy sikerült megőrizni a stratégiai nukleáris egyensúlyt és visszaszorítania a nukleáris háború rémét. E téren határozott haladásként értékelte a Leonyid Brezsnyevvel folytatott tanácskozás alapján létrejött vlagyivosztoki megállapodást a stratégiai nukleáris fegyverek plafonjáról. Belpolitikai kérdésekről szólva azt állította, hogy az unió helyzete jobb, mint amikor 1971 augusztusában átvette az elnökséget. Washington már Carter elnök jövő heti ünnepélyes beiktatására készül, de kormányának javasolt tagjait korántsem fogadja egyöntetű lelkesedés a törvényhozásban. A szenátus igazságügyi bizottsága immár több napja hallgatja meg Griffin Bellt, Carter igazságügymi- niszter-jelöltjét, főként arról: melyik oldalon állt a faji megkülönböztetés felszámolásáért vívott küzdelmekben. LEONYID BREZSNVEV, az SZKP KB főtitkára jókívánságait fejezte ki az örmény atomerőmű építőinek, akik üzemba helyezték az erőmű 405 megawatt teljesítményű részét. NYIKOLAJ PATOLICSEV, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Bukarestbe érkezett. Látogatása során a két ország közötti árucsere-forgalomról szóló jegyzőkönyvet írnak alá az 1977-es évre. TODOR ZSIVKOV, a 3KP KB első titkára, az államtanács elnöke, fogadta a baráti látogatáson Bulgáriában tartózkodó Raul Castrót, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkárát, a Minisztertanács és az Államtanács első alelnökét. PÚJA FRIGYES, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Törökországban, Izmirből Isztambulba utazott. A BIZTONSÁGI TANÁCS folytatta a rhodesiai rezsim Botswana ellen elkövetett agresszív akcióinak megtárgyalását. INDIÁNAK nincs szüksége nukleáris fegyverek beszerzésére, mivel biztonsága szempontjából elegendő számára a hagyományos haderő is — jelentette ki Raina tábornok, az indiai szárazföldi hadsereg főparancsnoka. HO SI MINH-VÁROSBAN az állami Ipari üzemek száma az elmúlt évben az 1975-ös évhez viszonyítva megkétszereződött, az alkalmazottak száma pedig a hatszorosára emelkedett. FRANCIAORSZÁGBAN a zöldség ára az elmúlt évben átlagosan 84 százalékkal emelkedett, ebből a sárgarépáé 148 százalékkal, a pőréé 111 százalékkal, a burgonyáé 40—110 százalékkal, a karfiolé 78 százalékkal, a káposztáé 183 százalékkal, a fejes salátáé 35 százalékkal. KONKRÉT EREDMÉNYEK nélkül fejeződtek be a katonai és ipari együttműködésről szóló kétnapos amerikai—nyugatnémet megbeszélések, amelyeken részt vett Georg Leber, az NSZK hadügyminisztere és Martin Hofman, a szárazföldi erők amerikai minisztere. NYUGAT-NÉMETORSZÁG legnagyobb városaiban január 16-a és 22-e között megrendezik a Német Kommunista Párt hetét. Herbert Mies, a párt elnöke kijelentette, hogy ezt az akciót az NSZK dolgozói életérdekeinek védelmére rendezik, az együttműködés és a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös megértése politikájáért vívott harcának szentelik, és a helsinki konferencia Záróokmánya megvalósításáért rendezik. om mentárunk Jurij Kornilov, a TASZSZ kommentátora „Mítoszok és tények“ című cikkében többek között a következeket írja: A Washington Post közölte, hogy a Washingtonban tevékenykedő számos, bizottság egy újabb, valóban drámai elnevezésű „veszélyfigyelő bizottsággal“ .növekedett. E különös bizottság — amelyet teljes joggal nevezhetnénk „feszültséget szító bizottságnak“ — Washingtonban történt létrehozásának ténye önmagában újabb bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államokban milyen kitartóan munkálkodnak az enyhülés ellenfele, akik igyekeznek megátolni a Szovjetunóival való kapcsolatok javulását. Tevékenységük nem tükrözi Washington hivatalos irányvonalát: James Carter, az Egyesült Államok új elnöke már a választási hadjárat során állást foglalt a Pentagon étvágya méréskelésének szükségessége mellett, süregtvén a költségvetés 5—7 milliárd dolláros csökkentését és a figyelemnek a Szovjetunióval folytatandó SALT-tárgyalásokra történő összpontosítását. A „szovjet veszély “mítoszának felfújásával kapcsolatos kampánynak az a célja, hogy az új amerikai kormányzatot megakadályozzák említett ígéreteinek valóraváltásában. Az amerikai sajtóorgánumok tanúsítják, hogy azok közül, akik jelenleg mindenkinél han gosabban hirdetik az állítólagos szovjet veszélyt, sokan vagy a katonai ipari komplexummal, vagy pedig a hadiköltségvetés 7,2 százalékát. Ezek a tények. A Szovjetunió terméseztesen mindent megtesz, hogy a szovjet nép alkotó munkáját megbízhatóan védelmezze. De mi köze e ténynek a „szovjet katonai potenciál zabolátlan növeléséről“ hangoztatott rosszinMítoszok és fények ipart kiszolgáló biztosítótársaságokkal és pénzintézetekkel fonódnak össze. Ezek éppen azok a személyek, akik egy húron pendiilnek a Pentagonnal, a CIA hamisítványszerkesztőivel és provoka tőreivel, és mindenféle „csoportocskák- kal“, és bizottságokat,, tákol- nak össze, nagy hangon hirdetik a nem létező „szovjet veszélyt“ és szuper-titkos adatokat hoznak nyilvánosságra a „szovjet fegyverkezés fokozódásáról“. Köztudott, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államoktól eltérően nem növeli katonai költségvetését, nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, szakadatlanul növeli az életszínvonal javítását célzó előirányzatokat. A Szovjetunió 1976-ban a költségvetés 7,8 százalékát költötte védelmi célokra, ezzel szemben 1977-ben már csak a dulatú állításokhoz? A Szovjetunió — és ezt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nemrégiben ismételten hangoztatta Kingsbury-Smith amerikai szemleíróval folytatott beszélgetésében — senkit sem fenyeget és senkit sem készül megtámadni. Ami pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek valóságos állapotát illeti, mindenekelőtt azoknak az elfogulatlan katonai szakértőknek a kijelentéseit kell figyelembe vennünk, akik azt tanúsítják, hogy jelenleg körülbelül azonos a katonai potenciál, amit egyébként Cyrus Vance, a leendő amerikai külügyminiszter is elismert legutóbbi nyilatkozatában. A Szovjetunió minden fórumon, ahol a fegyverkezési hajsza fékezéséről van szó, következetesen és állhatatosan védelmezi az egyenlő bizottság elvét. És nem a Szovjetunió hibája, ha a fegyverkezési hajsza korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon a másik fél gyakorta próbálkozik úgy fordítani a dolgot, hogy nyilvánvaló előnyöket biztosítson magának, ezáltal megnehezítve a tárgyalások előrehaladását. Lehetséges, hogy az Egyesült Államokban egyesek — az idők szellemének ellenére — Ismét fel szeretnék éleszteni a Szovjetunió ellen a „hidegháborús“ módszereket „a nagy bumeráng politikájával“ együtt? Ha ilyen elképzeléseket ma is szövögetnek, kiagyalóiknak nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy az idők megváltoztak. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében, és ez kedvező visszhangra, értékelésre talál az Egyesült Államok józan államf ér fiainál, és nagy megelégedést kelt az amerikai társadalom széles köreiben. Mind a szovjet nép, mind pedig az amerikai nép a világ jövőjét nem a konfrontációhoz és a fegyverkezési hajszához vezető veszedelmes úton, hanem a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés széles országútján látja biztosítottnak.
