Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-12 / 11. szám, szerda
A társadalmi igényeknek megfelelően Terveiket folyamatosan és hiánytalanul teljesítik Budulovban (Bodollóban) egy mellékutca vezet az Egységes Földművesszövetkezetek VIII. Kongresszusa Efsz helyi központtal működő központi telepére. ' A bejáraton belül még nagy táblák sorakoznak. Ezek az idei feladatokat részletezik. így az első ízben itt járó idegen is részletes tájékoztatást kap a szövetkezetre váró feladatokról, még mielőtt bárkivel szót váltana. Megtudja, hogy a szövetkezetben pl. szemesekből az idén közel 48 mázsás átlaghozamot szeretnének elérni, továbbá 3,5 millió liter tejet terveznek eladni, ami 300 000 literrel több a tavalyinál. A táblák nyújtotta tájékoztatás valóban részletes és sokoldalú, így Stark Józseffel, a szövetkezet ailelnökével már elsősorban arról beszélgethettünk, hogy melyek azok a tartalékok, amelyek majd lehetővé teszik a minden eddigieknél nagyobb leiadatok teljsítését. — A növénytermesztés szakaszán terveink minden eddigit felülmúlnak, s jelenlegi lehetőségeink csúcspontját jelentik. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném — és ezt valamennyien kellően tudatosítjuk —, hogy a feladatok, ha igényesek is, tel- iesíthetők. Ügy nézünk rájuk, hogy a társadalmi igény diktálta őket, amelynek keretébe« a kelet-szlovákiai kerületben egymillió tonna szemes terményt kell termeszteni. A feladatok nagyságának jellemzésére legalább egy példát hadd említsek. Szövetkezetünk életében szemesekből eddig 41,6 mázsa volt a legjobb átlaghozam. Az idei terv teljesítése — amellyel már a tavalyi kiesést is pótolni tudjuk — ennél 6 mázsával nagyobb átlaghozam elérését teszi szükségessé. — Mire alapozzák a feladatok teljesítését? — Minden tartalék komplex és maradéktalan hasznosítására, valamint a tervek folyamatos teljesítésére. A szemeseknél — tavalyhoz viszonyítva — lényegében változatlan marad a vetésterület, a nagyobb hozamokat a gondosabban megválasztott fajtákkal, illetve hibridekkel. valamint az agrotechnikai követelmények pontos megtartásával kell elérni. 5200 hektár szántónk van. Ennek megfelelően az idei évre összevontuk a korábbi 25—30 hektáros parcellákat, a kialakított nagy táblák szerint pedig komplex munkacsoportokat hoztunk létre. Ennek tagjai az egyes táblák felett egy vezető dolgozó irányításával védnökséget vállalnak. Ez már lényeges feltétele annak, hogy a növény termesztésével kapcsolatban val;tmenynyi munkát idejében és kifogástalanul elvégezzenek, hiszen a tábla növényzete a csoport „tükörképe“ lesz. Különösen a szemes kukoricánál van ennek jelentősége. Négy évvel ezelőtt mindössze 400 hektáron termesztettük a növényt, az idén pedig már ezer hektáron fogjuk. A speciális céllal létrehozott kollektíva gyorsabban megismerkedhet a sajátos termesztési módszerekkel, ami annál fontosabb, hogy nincs öntözőberendezésünk, s így az esetleges vízhiányt az egyéb agrotechnikai követelmények mintaszerű teljesítésével tudjuk csak némileg ellensúlyozni. Szövetkezetünk állattenyésztői könnyebb szívvel kezdték az évet. Persze ez nem jelenti azt, hogy rájuk nem várnak nehéz feladatok. Előnyük elsősorban az, hogy jó alapokról indulnak, és tavalyhoz viszonyítva a feltételek is jobbak, beleértve a legfontosabbat, a takarmányalapot. — Ezt a tavalyi nehéz év után, sajnos, nem minden mező- gazdasági üzem mondhatja. — Mi szerencsére igen. Persze ennek érdekében tennünk kellett, és nem is keveset. A répafejet és -szeletet szalmával tartósítottuk, és a gondos munka eredményeként kitűnő sze- názst készítettünk. A szalma jó tömegtakarmánypótló, de önmagában csak szalma. Ezt tudatosítva megkezdtük a préselt takarmányok gyártását, hogy a szalmát egyéb takarmányokkal keverve hasznosíthassuk. — Mi az, amirfe az eredmények érdekében már most, a téli kampány során is nagy gondot fordítanak? — Egyrészt a már említett folyamatosság, másrészt a legjobbak tapasztalatainak általánosítása. Tavaly 2900 liter volt a fejési átlagunk, a péteri telepen átlagosan 3250, a bodol- lóin pedig 3100 litert fejtek. Az előbbi telepen dolgozó fejők párttagok, ők 90 tehenet gondoznak. Vállalták, hogy az idén tehenenként 100 literrel fejnek többet. Tapasztalataik, eredményeik és munkaaktivitásuk iránymutató a többi fejő számára is, s egyben valameny- nyiüket jobb eredmények elérésére ösztönzi. A munkaaktivitás fokozatát szocialista munkaversennyel is elősegítjük. Három kollektívánk — ebből kettő az állattenyésztésben dolgozik — már megszerezte a szocialista munkabrigád címet, további nyolc pedig most januárban alakult meg, s ebből négy kollektíva tagjai dolgoznak az állattenyésztésben. — Az igényes tervek teljesítéséhez milyen anyagi, műszaki bázisa van a szövetkezetnek? — Vannak igényeink, szeretnénk új gépeket vásárolni. Jövőre egy 500 férőhelyes tehénistálló építését kezdjük meg, jelenleg pedig az új 1700 férőhelyes borjúnevelde befejezésén szorgoskodunk. Itt fogjuk felnevelni a járás egy kooperációs körzetének borjúit. Amolyan borjúóvodáról van szó, mivel az állatok tíznapos korukban kerülnek hozzánk, és hat-héthónapos korukban adjuk vissza őket a szövetkezeteknek. Ez olcsóbbá és gazdaságosabbá teszi a borjúnevelést, és a tejtermelés fokozását is elősegíti. Lényegesnek tartjuk a gazdaságosságot is. Például az évi 200 napig tartó legeltetés nálunk törvényszerű. Vannak sziklás, meredek hegyoldalaink, amelynek füvét csak juhokkal tudjuk hasznosítani, tehát tervszerűen bővítjük juhtenyésztésünket. Gépparkunk összetételét is gondosan alakítjuk ki. Nagy előnyünk például a megfelelő számú tehergépkocsi. Az aratás kezdetétől egészen a szemes kukorica betakarításának befejezéséig mi egyetlen traktort sem használtunk szállításra. A traktorokat teljes egészében a talajelőkészítésre és a vetés gyors elvégzésére összpontosíthattuk. így — bár nehéz volt az ősz — határidőben végeztünk el minden munkát. EGRI FERENC Sikerekben gazdag évtized Több baromfihúst és tojást adtak el <£ Fokozódott a munka termelékenysége <£ Hétmillió korona tiszta haszon >£ Meghonosítják a róka- és nyérctenyésztést A Levicei (Lévai) Szövetkezeti Baromfitenyésztő Vállalat idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Aránylag rövid idő ez egy üzem életében, de elég ahhoz, hogy bizonyítsa létjogosultságát. Induláskor 16 szövetkezet adta össze a beruházáshoz szükséges pénzösszeget. A kisebb telepeken elhelyezett baromfi tenyészetekben ugyanis drága volt a termelés és a dolgozók nem tudták kellő ütemben növelni a munka termelékenységét. Az elmúlt évtized alatt Juraj Deák mérnökkel, a vállalat igazgatójával többször is beszélgettünk a termelés problémáiról. Sok gondot okozott a megfelelő tenyészállatok kiválasztása és a legkorszerűbb termelési módszerek bevezetése. Az utóbbiak közül megemlíthetjük a tenyészcsibék ketreces nevelését. Ennek a módszernek elég sok híve volt, de jónéhá- nyan ellenezték is. A tapasztalatok végül is bebizonyították, hogy a „rabságban“ nevelt csibék később jól tűrik a ketreceket, és nagyobb • termelékenységük is. Beváltak a háromemeletes ketrecek, amelyek lakói elég fényt kapnak. Ilyen módon több állatot helyezhetnek el a termekben. Év elején az igazgatóval egy kis számvetési előzetest végeztünk. Jóval több baromfihúst és tojást termeltek, mint az 1975- ös évben. Bár az értékesítési ár olykor kedvezőtlenül ala-t kult, mégis jelentős a tiszta haszon. Szerényen számítva is hétmillió korona körül mozog. A tojáseladási tervet félmillió darabbal, a húseladásét pedig 50 tonnával teljesítették túl. Még számítgatják a végeredményt, de úgy látszik, hogy egy tojóra megközelítőleg 260 —276 darab tojás termelése jut. Egy tojás előállításához aránylag kevés szemes takarmányt használnak fel. A mélyalmon tartott csibék 56 napos korukban már elérik az 1,56 kg-os súlyt. A kimutatások szerint egy kilogramm súlygyarapodáshoz mindössze 2,5 kg abrakot fogyasztanak. A munka termelékenysége, amint az adatok is bizonyítják, elég jó. A 6. ötéves tervidőszakban tovább korszerűsítik az üzemet. A broilercsibéket is három- emeletes ketrecekben hizlalják. Mivel az eredmények biztatóak, kísérletképpen továbbra is hizlalnak csirkéket fóliasátrak alatt. A beruházási összegek az ilyen termelési módszer alkalmazásával gyorsan megtérülnek. Sok vita után született meg a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság határozata, amely szerint a szövetkezeti baromfitenyésztő vállalat hatáskörét ki kell terjeszteni az egésa járásra. Ennek értelmében január 1-től már a közös szövetkezeti állat- tenyésztő vállalat nevet veszik fel. Az igazgató több távlati tervről tájékoztatott. A 6. ötéves tervidőszakban Jur nad Hronomban sertéshústermelő kombinátot építenek. Az első szakaszban 1200 anyakocát tartanak és ha minden sikerül, mintegy 22 000—23 000 darab malacot választanak el. A tervek szerint a korszerű berendezésekkel ellátott istállókban évente 2300 tonna húst termelnek. Az összpontosítás egyik eredménye lesz, hogy meghatározott takarmányfogyasztással állandósítják a súlygyarapodást. Régi álmok is valóra válnak. A nagy hústermelő kombinát születésével egy idő ben a tervek szerint mintegy 10—12 versenyló számára építenek istállókat. Ily módon akarnak hozzájárulni a lósport fellendítéséhez. A gazdaságosság szempontjait figyelembe véve róka- és nyérctenyészetet is létesítenek. Ezekkel az állatokkal etetik fel a hulladékokat és a különböző melléktermékeket. Sokan azt mondják, hogy a lévai járásban nehezen törnek előre az új haladó termelési módszerek és lassan valósul meg a szakosítás is. Valami igazság lehet ebben, de az új üzem is bizonyítja, hogy a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság megtette az első komolyabb lépéseket « termelés koncentrálására, összpontosítására. BALLA JÓZSEF/ AZ ÉPÍTŐK MINDENÜTT OTT VANNAK Növekedett a termelékenység és a nyereség Kilenc SZMB közül négy már érmet szerzett Fél évvel korábban zárták az ötéves tervidőszakot Munkájuk nyomán gazdagodik a járás Mindössze nyolcéves múltra tekinthet vissza a Veľký Kr tíš t (Nagykürtösi) Járási E pí tőv állal at, eredményei azonban olyanok, mintha vezetői, dolgozói több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznének. A vállalat 424 dolgozójának munkája nyomán a járás majd minden részében épült valami: lakótömb, üzlet, iskola, üzem stb. Mindezt szorgalmas munkával végezték, amit az is bizonyít, hogy a vállalat évi tervét december 13-án már teljesítette. Viktor S r ni k igazgatóval az elért eredményekről és a jövő terveiről ,az új irodaház irodájában beszélgettünk. — Jóleső érzés tudni, hogy kitűzött feladatainkat maradéktalanul és határidőire sikerült teljesíteni — mondja. — Ezért elsősorban vállalatunk dolgozóit illeti dicséret. Sok esetben kedvezőtlen körülmények között, problémákkal küzdve vétöbb lakótömböt építettünk. Járásunk örvendetesen fejlődő iparát is segítettük: befejeztük a Borászati Üzem első szakaszának építését, új munkacsarnokot adtunk át a Pletának. — Ilyen eredmények csak megfelelő irányítással, jó szerVíktor Srnik, a vállalat igazgatója gezlék munkájukat. Felettes szerveink fokozott figýelmet szentellek vállalatunk fejlesztésének, amivel elősegítették feladataink megvalósítását. Elmúlt évi termelési tervünk értéke meghaladta a 43 millió koronát, de ezt szorgalmas munkával 2,5 millióval még meg is toldottuk. Az építkezések értéke 33 millió koronát tett ki. Tizenegy hónap alatt ebből 31,5 milliót teljesítettünk. Az eredményes tervteljesítés mellett a költségvetés mutatói is kedvezően alakultak. A tervezetthez viszonyítva több mint másfél százalékkal növekedett a munkatermelékenység. Ennek következtében természetesen a tervezett nyereség is pozitívan alakult: 3 875 000 korona helyett 4 246 000 koronát tett ki. — Milyen létesítményekkel gazdagították a járást 1976- ban? — Több jelentős építkezésünk is volt .Ezek közé sorolható a Veľká Calomija-i (Nagy- csalomijai) 13 osztályos Kilencéves Alapiskola, mely 15 millió koronás beruházással épült. A munkát sikerült úgy elvégezni, hogy szeptember elsején megkezdődhetett a tanítás, bár egyes munkákat még azután végeztünk el. Befejeztük Bušin- cén (Bussán) a bevásárlóközpont építését, melynek beruházási értéke 3 millió korona. Átadtuk Želovcében (Zsélyen) a Mezőgazdasági Szaktanintézet új épületét, az óvodát Modrý Kameííben (Kékkőn). A járási székhelyen az üzlethálózatot bővítettük ki textil-, cipő-, készruha- és élelmiszer-elárusítóhelyekkel. Építettünk egy nyári vendéglőt is. Ezek értéke 5,5 millió korona. Persze, ezek csak a jelentősebb tételek, ezeken kívül számos kisebb építkezésünk is volt. — Melyek azok a jelentősebb létesítmények, amelyeket az 5. ötéves tervidőszakban építettek fel? — Hamarjában nehéz lenne mindet felsorolni, de néhányat talán említhetek. Első helyre tenném a sztomatológia épületét a járási kórház mellett, melyhez hasonló csak Brnóban épült hazánkban. Kétkörzetes egészségügyi központot adtunk át Nagycsalomiján és kétemeletes áruházat Kékkőben,, bevásárlóközpontot Nagycsalomiján. A lakásépítés terén is jelentős feladatokat oldottunk meg. Keikét kilenclakásos épületet adtunk át Kékkőben és Vinicában (Ipolynyéken). A mezőgazdasági dolgozók részére járásszert© vezéssel és valóban lelkiismeretes munka nyomán születnek. Bizonyára elősegítette ezt a versenymozgalom is? — Vállalatunk majd minden dolgozója bekapcsolódik a különféle versenyekbe. Kilenc szocialista munkabrigádunk van, közülük négy már megszerezte a bronz fokozatot. A bronzérmes kollektívák 55 tagja Hajnár János, Zolcer István, Srníková Mária és Jámbor Miklós irányításával dolgozik. A brigádok segítik a tervfeladatok teljesítését, jelentős vállalásokat tesznek, melyek főleg a feladatok időbeni elvégzésére, a munkavédelemre, anyagtakarékosságra, minőségjavításra irányulnak. Dolgozóink közül már többen részesültek különféle elismerésekben. „Az építőipar legjobb dolgozója“ szakágazati kitüntetést Hut'an Ján, Bodzsár István, Strmý Ján kapta meg. A Szakszervezetek Központi Tanácsa Deák Istvánt, Vaskor Štejant, Balázs Lászlót részesít tette kitüntetésben. Rajtuk kívül sokan kaptak díszokleveleket, hiszen a felsoroltakon kívül számos olyan dolgozónk van még, akik megérdemlik az elismerő szavakat. — Milyen feladatok várnak a vállalat dolgozóira a 6. ötéves terv időszakában? — Tervünk igen jelentős, megvalósítása érdekében egyre igényesebb és felelősségteljesebb munkát kell végeznünk. Annál inkább, mivel a tervezett termelésnövekedés értéke eléri a hat százalékot. Az építkezésekre előirányzott összeg 235 millió koronát tesz ki, melyből 51 milliót javításokra, karbantartásokra fordítunk. Jelentős anyagmegtakarítással és önköltségcsökkentéssel a tervezett nyereség 24 200 000 korona lesz. Az elkövetkező időszakban az átlagbérek további növekedésével számolunk. A terv szerint 3,2 százalékkal lesznek magasabbak. A jövőben még fokozottabb figyelmet kell szentelnünk a munkaszervezésnek, hogy a fellépő hiányosságok ne fékezzék az egyes építkezéseket. Törekednünk kell a munkaidő gazdaságosabb kihasználására, hiszen ez korunk termelésének egyik alapvető feltétele. Bízom abban, hogy terveinket sikerül megvalósítanunk, és abban is| hogy az előzőkhöz hasonló jó eredményeket érünk majd el a 6. ötéves tervidőszakban. BOJTOS JÁNOS
