Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-12 / 11. szám, szerda

Igényesség és felelősségtudat Beszélgetés Paksi László elvtárssal, az SZLKP Dunajská Stredai járási bizottságának titkárával A párt alapszervezet ékben ezekben a napokban elkezdettek az értékelő évzáró taggyűlések. Az SZLKP Dunajská Streda-i járási bizottságának plénuma a közelmúltban megtartott ülé­sén foglalkozott az értékelő taggyűlések politikai-szervezési előkészítésével, s egyben kitűzte a feladatokat az elkövetke­ző időszakra. Az ülés légkörét és színvonalas lefolyását ked­vezően befolyásolta, hogy azon megjelent JOZEF LENÁRT elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A plénum után néhány kérdést tettünk fel Paksi László elvtársnak. • Milyen politikai-szervezési intézkedéseket foganatosítottak az értékelő taggyűlések előtt? — A járási pártbizottság el­nökségének határozata értel­mében nagy figyelmet fordí­tunk az értékelő taggyűlések előkészítésére. Megtartottuk a járási pártbizottság aktivistái­nak és a pártszervezetek elnö­keinek értekezletét, melyen is­mertettük velük azokat az irányelveket, melyek alapján az értékelő taggyűléseket kell lebonyolítani. A taggyűlések előkészítését differenciált el­járással végeztük. Ily módon az egyes pártalapszervezetek amellett, hogy állandó figyel­met fordítanak a párt egységé­nek, erejének megszilárdításá­ra, sorainak erősítésére, vala­mint a pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítésére, figyelmüket azokra a konkrét gazdasági, politikai és ideoló­giai feladatokra és problémák­ra összpontosítják, melyeknek megoldása döntő fontosságú a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak teljesítése szempont­jából. Járásunkban a 189 alap­szervezet 70 százaléka a mező­gazdaságban fejti ki tevékeny­ségét. Ebből következik, hogy ezekben az alapszervezetekben aprólékosan foglalkoznak a gazdasági feladatokkal, melyek kapcsán figyelmüket a terme­lés hatékonyságának és minő­ségének fokozására irányítják. Minden alapszervezetben egy bizottságot hoztunk létre, mely felméri a XV. kongresszus óta elért eredményeinket, ugyanak­kor alkotó igényességgel elem­zi az egyes fogyatékosságok okát. A CSKP KB III. és V. plenáris üléseinek határozatait minden alapszérvezetben le­bontják és feldolgozzák helyi viszonyaikra. • Hogyan ítéli meg a járás pártalapszervezeteinek munka­tevékenységét az értékelt idő­szakban? — Mindannyiuk örömére szolgál, hogy alapszervezeteink túlnyomó többsége valamennyi szakaszon jó irányító és szer­vező munkát végzett. A mező- gazdaságban dolgozó alapszer­vezetek fő figyelmüket a ga­bonatermesztés növelésére, a szemesekből való önellátotlság biztosítására fordították. Járá­sunkban hatvan métermázsán felüli átlaghektárhozamot ér­tünk el kenyérgabonából, ele­gendő mennyiségű és jó minő­ségű terimés takarmányt ter­mesztettünk. Sikeresen teljesí­tettük tervfeladatainkat az ál­lattenyésztésben. 1976-ban 800 vagonnal több szemest adtunk az állami raktárakba, mint 1975-ben, túlteljesítettük a tej és húseladási tervünket. A já­rási pártbizottság irányításával a mezőgazdasági üzemek egyre szélesebb körben valósítják meg az üzemközi kooperációt és integrációt. A plenáris ülés megelégedéssel állapította meg, hogy a termelőüzemekben el­mélyül a tudományos alapokon való termelés, javult az irányí­tó munka színvonala. • A hatodik ötéves terv a minőség és hatékonyság eme­lését tűzte ki fő célul. Az ér­tékelő taggyűlések felmérik az alapszervezetek tevékenységét ezen a téren is, illetve kitűzik a feladatokat? — Járásunkban a pártszerve­zetek irányításával és haté­kony tömegpolitikai munkával sikeresen zártuk a hatodik öté­ves terv első évét. Ismerjük eredményeinket, de nem rejtjük véka alá azt sem, hogy hol szorít a cipő, miben kell javu­lást elérnünk. Az értékelő gyűlések küldetése, hogy ezek­ről őszintén, nyíltan és tár­gyilagosan tárgyaljanak, s egyben megtalálják n kivezető utat a továbbfejlesztés irányá­ba. Egy bizonyos: mi a legna­gyobb tartalékokat magukban az emberekben, az irányítás és a szervezés formáinak és mód­szereinek javításában és töké­letesítésében látjuk. Örömünk­re szolgál, hogy járásunk dol­gozói elkötelezett, alkotó mun­kával fejezik ki támogatásukat pártunk politikája iránt. Ez olyan szilárd és megbízható alap, melyre mindenkor szá­míthatunk és építhetünk. To­vábbi tőkénk a dolgozók magas fokú aktivitása és kezdeménye­zése. Ezt támasztották alá a CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére kibontakozott kötelezett­ségvállalások. A termelési mutatók növelésében úttörő szerepet töltenek be a szocia­lista munkabrigádok. Csupán a Csilizköz egyesített szövetke­zetben 24 szocialista mun­kabrigád dolgozik, melyek eredményesek az újító- és racionalizációs mozgalom­ban is. Káderpolitikánk alap­pillérét a politikailag és szak­mailag fejlett, tehetséges ká­derek felkarolása képezi. Járá­sunk mezőgazdasági üzemeiben 250 mérnök és 670 középisko­lai végzettségű szakember dol­gozik. A kommunisták tovább­képzéséről a járási pártbizott­ság 470 propagandistája és 366 lektora gondoskodik. Tudatosít­juk, hogy a mezőgazdasági ter­melésben elért jó eredményeink ellenére, vannak tartalékaink, melyek feltárásával javulást érünk el a hatékonyság és a minőség fokozásában. • A plénum foglalkozott a tagsági alap minőségi fejlesz­tése terén elért eredmények­kel és célokkal is. — Az elemző értékelés meg­állapította, hogy ezen a szaka­szon jó úton haladunk. A XV. kongresszus és a CSKP KB 2. plenáris ülése határozatai szel­lemében a járási pártbizottság elnöksége javaslatot terjesztett elő a tagalap fejlesztésére 1981-ig. Elmondhatjuk, hogy pártszervezeteink döntő többsé­ge kellő hozzáállást tulajdonít ehhez a kérdéshez. Ennek ered­ményeképpen a tagjelöltek ki­választása előkészítés után tör­ténik, melynek kapcsán tagje­lölteknek nagy többségükben fiatal, aktív SZISZ-tagokat, a termelésben jó eredményeket elérő egyéneket vettünk fel. Minőségi javulást értünk el a tagsági alap fejlesztésében, s az 1971-es évhez viszonyítva 1976-ban 16,5 százalékkal növe­kedett a kommunisták száma járásunkban. Javult a pártcso­portok munkája, elmélyült a kommunisták és pártonkívtiliek kapcsolata. 1976-ban 323 tagje­löltet vettünk fel, akiknek 61,7 százaléka fizikai dolgozó, 20,7 százaléka szövetkezeti dolgozó, 90,7 százaléka 35 éven aluli. Növekedett a dolgozó nők arányszáma, de képviseletük a legtöbb alapszervezetben így sem arányos. A jövőben javíta­ni kívánjuk a dolgozó nők arányszámát az alapszerveze­tekben, valamint a felelősség- teljes vezető beosztásokban is. • Mire irányul az elkövet­kező időszakban a járás kom­munistáinak legfőbb figyelme, s hogyan biztosítják az 1977 es terv)eladatok teljesítését? — Az értékelő évzáró tag­gyűlések egyik fontos küldeté­se abban van, hogy meghatá­rozzák a pártszervezetek tevé­kenységét az elkövetkező idő­szakra. A járásban kedvező lég­körben léptünk a hatodik öt­éves terv második évébe. A kommunisták figyelme a ter­melés hatékonysága, minősége és gazdaságossága feltételei­nek megteremtésére irányul. A pártszervezetek a gazdasági ve­zetéssel karöltve komplex elem­zést végeznek a termelés ha­tékonyságának és minőségének fokozása érdekében. A plenáris ülés határozata értelmében já­rási méretben ebben az évben 2,5 százalékos takarékosságot kell elérni az energiafogyasz­tásban, 3,5 százalékot az anyag­takarékosságban, csökkenteni kell a tej és hús termelésére fordított szemes takarmányok mennyiségét. — Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára az em­lített plénumon nagyra érté­kelte a járási pártbizottság és a járás kommunistáinak mun­káját, méltatta az elért ered­ményeket. Felhívta a figyel­met az előttünk álló feladatok teljesítésének fontosságára. Ki­fejezte meggyőződéséi, hogy a járás kommunistái mindent megtesznek e nemes célok megvalósítása érdekében. A járás kommunistái ennek jegyében tartják meg értékelő évzáró taggyűléseiket. SVINGER ISTVÁN 1977. I. 12. A kirakatrendező szakiskola végzettjei számára Prága 6. város­kerületében kísérleti szakközépiskolát nyitottak, amely a maga nemében egyedülálló a CSSZK-ban. Az első diákok tavaly már le is érettségiztek. A kirakatrendezői szakiskola diákjainak több mint egynegyede jelentkezik erre a szakközépiskolára. Képün­kön: a szakmunkásképző másodikos diákjai maketteken gyakorol­ják a rendezést. (Felvétel: Z. Humpálová — ČTK) A z 1976—77-es pártoktatási év második feléhez köze­ledik. A csaknem 120 ezer lek­tor és propagandista hatékony hozzájárulásával a hallgatók fokozatosan elsajátítják a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének programját úgy, ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa anyagai tartalmazzák. Ezenkí­vül tanulmányozzák az SZKP XXV., valamint a szocialista or­Félidő szagok kommunista és munkás­pártjai kongresszusainak hatá­rozatait. Megismerkednek az ötéves terv nagyszabású terveivel, a marxizmus—leninizmus érvé­nyesülésével, a békepolitika je­lentőségével, a politikai irány­vonal taktikájával és stratégiá­jával, valamint azokkal a fel­adatokkal, amelyeket időben és a megfelelő minőségben, meuy- nyiségben kell teljesíteni. Tu­datosítják, bogy a népgazdaság dinamikus fejlesztésében rejlik a nép életszínvonala emelésé­nek legfontosabb feltétele. Az említett feladatok telje­sítéséhez a pártoktatás értékes hozzájárulása abba» mutatko­zik meg, hogy úgy magyaráz­za a politikai összefüggéseket, hogy a résztvevőket az ismere­tek sokoldalú érvényesítésére készteli. Megtanítja az embert arra, hogyan kell jobban dol­gozni és élni. Emeli a hall­gatók szocialista öntudatát, amely három fő részt foglal magában: 1) a politikai és szakismeretek eszmei összessé­gét, 2) az osztályöntndatot, 3) a szocialista elkötelezett tevé­kenységet. A nézetek és akciók ilyenfaj­ta egysége magas igényeket tá­maszt mindazokkal szemben, akik részt vesznek annak ki­alakításában. A lektoroktól és propagandistáktól megköveteli, hogy az elméletet a gyakorlati életből vett példákkal támasz- szák alá, megvilágítsák a prob­lémák lényegét és a megoldás útját. Az előadóknak olyan ké­pességekkel kell rendelkezniük, hogy elsajátíthassák az új is­mereteket a hallgatókkal, akik ezeket továbbadják munkatár­saiknak, s valamennyien aktí­van részt vesznek a párt poli­tikájának érvényre juttatásá­ban. Szükséges, hogy a pártokta­tás hallgatói rendszeresen ta­nulmányozzák az ajánlott iro­dalmat is és a szervezett isme­reteket érvényesítsék a gyakor- latban. A több tízezer teljesített és túlteljesített kötelezettségválla­lás, a bányászok és kohászok rekordteljesítményei, az újító­javaslatok, valamint a raciona­lizációs intézkedések és talál­mányok sok tekintetben a sike­res pártoktatásnak is tulajdo­níthatók. A pártoktatás hatékonyságá­nak nincs fontosabb mértéke, mint a mnnkaeredmények. Az 1975—77-es pártoktatási év második felére nézve is fon­tos az elmélet és a gyakorlat szerves összehangolásai Ezen a téren vannak még tartalékok, amelyek kiaknázásához hozzá­járulhat a pártoktatás résztve­vőinek hatékonyabb irányítása. IRp) A Kelet-szlovákiai Vasmű tavaly egy és háromnegyed millió korona értékben gyártott terméke­ket a szocialista országok számára. A kiviteli terv teljesítésében nagy érdemeket szerzett a Vas­mű második acélipari üzemének Pavol Liker (jobboldalt) vezette szocialista brigádja. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) A MUNKA NEVELTJE MÁSODIK MŰSZAKBAN SZÖVI A JÖVŐT A szem a lélek tükre — tart­ja a közmondás. Nyílt, tiszta tekintete sok mindenről tanús­kodik. Az évek és a gondok finom barázdákat szántottak az arcán. Vannak olyan gondok, ame­lyek az arcon hagynak nyo­mot, ám vannak olyanok is, amelyek az ember szívéig ha­tolnak. Most nem a szeméről és az arcáról fogjuk leolvasni az éle­tét. Minek is tennénk, Füz^k Etelt, az Opatovái (Apátfalvai) Poľana textilgyár munkásnőjét a gyárban végzett munkáról sokan ismerik. Mennyi fonalat készített tu­lajdonképpen? A tanoncévek alatt, aztán a fonodában töltött 17 év alatt, mennyi is lehetett összesen? — Nem is tudom. Ma, amikor az egy főre eső norma napon­ta 2ÍÜ kilogramm, én átlagban 320—330 kilogrammot készítek. Természetes, hogy ez nem volt mindig így, hiszen régen auto­mata gépek nem voltak. No de azért összegyűlne, ha összeszámítanánk, több kabátra való gyapjúfonal. Igen, a kabát... Amikor meg­jelent munkaadói előtt, leány­kori kabátjából szinte áradt a nyomorúság, a kegyelemkenyé­ren élő árva sorsa. ... és az iskolai bizonyítvá­nya? — Van bizonyítványom, a negyedik polgáriból! Ma sem tudja, megsajnálták-e vagy csak valaki helyett vették fel a gyárba. Szerencsés napom volt, gondolta magában, és et­től a perctől kezdve fonta éle­te szilárd és megbízható fona­lát. A vörös fonal, a legegyene- sebb út megismerése után az­tán belépett a pártba. Ma az a szerencsés, aki Fü­zek Etel tapasztalataiból merít­het, aki tőle tanulhat. (Ez a vezetők és a fiatal munkásnők, leányok véleménye.) Ö a legjobb a közép-szlová­kiai kerület minőségi versenyé­ben. Erről tanúskodik Banská Bystricán, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság épülete előtt álló tábla és a becsület­könyvben található aláírás is. És erről tanúskodik a kisker- tes ház boldogsága. A férje szocialista brigád ve­zetője, ő maga kommunista, a fia orvos. Mindez a munkásnő, az állhatatos, szorgalmas, a szakmájához hűséges, meggyő­ződését pedig az élet legnehe­zebb perceiben is védő asszony­ról tanúskodik. B. KYSELOVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents