Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-10 / 9. szám, hétfő

A munkára való jog náluk és nálunk A munkára való jog az ember egyik legfőbb, elidegeníthetetlen joga, s mint ilyet az ENSZ Emberi fogok Chartája is leszögezi. Amíg azonban a szocialista közösség országaiban a munkára való jog természetes és magától értetődő, a tőkésvilág országaiban sok millió ember hiába keres munkát, megélhetési forrást, hogy eltarthassa magát és családját. A képen balról: nyugatnémet vas­munkások tüntetése; az NSZK-ban ma több mint 900 000 a mun­kanélküliek száma. A képen jobbra: egy plakát, amely különböző munkalehetőségeket kínál Prágában 1976 decemberében. Munkát és nem jótékonyságot követel e;z a fiatal amerikai. A kép az Atlantában (Georgia állam) megtartott tüntetésen készült, melynek részvevői tiltakoztak a munkanélküliség és az állandóan emelkedő megélhetési költségek miatt, de ugyanígy készülhetett volna az Egyesült Államok más városában. A képen jobbra: a leg­különbözőbb munkaalkalmat kínálják a plakátok Prága utcáin. Ugyanakkor az Egyesült Államokban mintegy 10 millió, az NSZK- ban 900 000, Franciaországban 1 450 000 a munkanélküli. 1977. I. 10. A fenti felvétel a detroiti Cadillac autógyár előtt készült a munL kát kereső munkanélküliek egy csoportjáról. Mint azt Carterx megválasztott amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok­ban jelenleg 10 millió ember van munka nélkül. Az alsó kép a CKD Praha vállalat iparitanulókat kiképző üzemében készült. A fiatalok itt széles körű lehetőségeket találnak különféle szakmák elsajátítására. A felvételen: az iskolából érkezett diákok az üzem gépeivel ismerkednek (ČSTK-f el vételek) Állattenyésztési kerdojelek Csökkent a tejtermelés Kelet-Szlovákiában rA tél várva várt fehér su­bájával beborította a vetése­ket. Vannak, akik azt gondol­ják, hogy most már a mező- gazdasági dolgozók téli pihe­nője is megkezdődött. Nos, ez csak részben van így. A kelet­szlovákiai kerületben például ezekben a napokban is a me­zőgazdaságról esik a legtöbb szó. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kerület mező- gazdasági dolgozói néhány héttel ezelőtt elfogadták a ke­rületi pártbizottság felhívását, s az új esztendőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy 1 millió t szemes termény­nyel járuljanak hozzá hazánk gabonatermesztéséhez. Ez ter­mészetesen csak az érem egyik oldala. A kerület mező- gazdasági dolgozóira a növény- termesztésen kívül más jelen­tős feladatok is várnak. Min­denekelőtt az állattenyésztés­ben és főleg a tejtermelésben mutatkozó problémákat kell felszámolniuk. Ugyanis elgon­dolkoztató, hogy a kelet-szlo­vákiai kerületben 1973-ban és 1974-ben egy tehénre 2900 li­teres fejési átlagot sikerült el­érni, de ezt az eredményt tar­tóssá tenni, illetve tovább nö­velni már képtelenek voltak, sőt 1976-ban tejtermelésük már 9 millió literrel volt kevesebb a tervezettnél! Mi a visszaesés oka? A kerület állattenyésztői, a zootechnikusok többsége ta­valyelőtt és tavaly is a ked­vezőtlen őszre, a takarmányok rossz minőségére hivatkozott. A kerületi és a járási mező- gazdasági termelési igazgató­ságok szakemberei meghallgat­ták ezeket a panaszokat, de mentségül nem fogadták el, már csak azért sem, mert szá­mos példával Igazolni tudták, hogy az egymáshoz közel levő gazdaságokban meglehetősen eltérőek az eredmények, és ezek másra is figyelmeztetnek. Míg például a Valalikyi Állami Gazdaságban 3570, a Veíká Idaiban 3500 literes fejési át­lagot érnek el, a közelben le­vő Buzitai Efsz-ben csak 1560 litertl Hasonló példákat sorolr hatunk fel az északibb fekvésű vidékekről is. Sóiban sikerül tartani a 2830 literes fejési át­lagot, de Bystrében egy tehén­től átlagosan már csak 1300 liter tejet képesek kifejni évente. Intézkedések A Kelet-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes gazdaságokban nem fordítottak kellő figyelmet a nagy tejhozamú tehénállo­mány nevelésére. Több gazda­ságból a takarmányellátásra panaszkodtak, de vannak rá példák, hogy éppen ezekben a gazdaságokban — a hanyag­ság következtében — rosszul tárolták a takarmányt, s ezért annak tápértéke lecsökkent. Nem beszélve arról, hogy ezekben a gazdaságokban na­gyon rövid időn belül — 4—5 év alatt — szinte az egész ál­latállományt kicserélték! Ezekkel a problémákkal a közelmúltban az SZLKP Kelet­szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak plenáris ülése is foglal­kozott, melyen a kerület egyes mezőgazdasági üzemeinek fő eootechnikusal és üzemgazdá­szai Is részt vettek. Ezen a plenáris ülésen intézkedéseket foganatosítottak, amelyek sze­rint minél előb változtatni kell a törzsállattenyésztő állomás, az állatorvosi szolgálat és az állattenyésztők közötti nem ki­elégítő kapcsolatokon, mert a fejlődést csak a jól összehan­golt munka indíthatja el. Mivel a téli hónapokban a kerület napi tejtermelése az át­lagos 1,2—1,3 mllliő literről rendszerint 0,6—0,7 millió li­terre csökkent, az illetékes szakemberek szükségesnek tartják minden gazdaságban megvizsgálni, vajon az istál­lókban működik-e a fűtés, megoldott-e a szellőztetés, mert a tehenek tejhozamára ezek is nagy befolyással van­nak. Juraj Mikita, a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság ve­zetője külön felhívta a gazda­ságok főzootechnikusalnak a figyelmét arra, hogy tegyenek meg minden lehetőt az állat- tenyésztésben is a kétműsza- kos munka bevezetésére. Mind­ezen túl arra is kérte a gaz­daságok vezetőit, hogy készít­senek személyre szólóan lebon­tott napi munkaterveket, eze­ket függesszék ki az istállók­ban, hogy mindenki tisztában legyen a reá bízott feladatok­kal. Mivel a plenáris ülésen több felszólaló Is hangsúlyoz­ta, hogy milyen ösztönzően ha­tott az egyes gazdaságokban a fejők között meghirdetett ver­seny, úgy döntöttek, hogy ezt a módszert terjeszteni kell. A kerület gazdaságaiban ezekben a napokban az egyes istállók fejői között már meg is indult a verseny. SZÁSZAK GYÖRGY Moszkva—London buszjárat Utasszállító nemzetközi autó- buszjáratok indítását tervezi a Szovtranszavto szovjet gépko­csitársaság igazgatósága. Az új járatok a tervek szerint Lon­donnal, illetve Béccsel kötik majd össze a szovjet fővárost. A társaság jelvényét haszná­ló járművek már 25 ország út­jain közlekednek. Eddig a fő feladat a teherszállítás volt. A teherforgalom máris igen je­lentős Moszkva, valamint Hel­sinki, London, Koppenhága, Stockholm, Göteborg és Basel között. Az első utasszállító já­ratok Is beindultak már Kisl- nyov—Bukarest, Kijev—Várna és Munkács—Kassa útvonallal. A Szovtranszavto legnagyobb megrendelői jelenleg a KGST tagországai. Széntermelési rekord Lengyelországban A lengyel szénbányászok ta­valy minden korábbinál na­gyobb mennyiséget, 180 millió tonna szenet hoztak felszínre, nyolcmillióval többet, mint 1975-ben. A széntermelésnek 1980-ra el kell érnie a 210 millió tonnát. Jelenleg kilenc korszerű, gépesített szénbá­nyát készítenek elő a fejtés­hez, a legfontosabb beruházás azonban a lublini szénmedence feltárása. Innen előreláthatólag évente 25 millió tonnát aknáz­nak majd ki, vagyis annyit, amennyi Franciaország egy évi termelése. A lengyel szénbá­nyászat az USA, a Szovjetunió és Kína után a negyedik he­lyen áll a világon, sőt az ex­portban csupán az Egyesült Államok előzi meg. Növekvő hústermelés Bulgáriában Bulgáriában 1970—1975 kö­zött a hús- és húskészítmény- termelés 323 ezer tonnáról 484 ezer tonnára nőtt, az egy lakosra Jutó mennyiség pedig 41,1 kilogrammról 57 kilo­grammra. 1980-ban a termelés várhatóan eléri a 65 ezer tonnát, egy lakosra számítva pedig a hetven kilogrammot. Különösen fontosnak tartják a sertéshústermelés növelését, amely 1975-től 1980-ig körül­belül 50 százalékkal lesz na­gyobb. E mennyiségnek mint­egy 70 százalékát az állami mezőgazdasági üzemek szállít­ják. Szovjetunió és Románia gépipari együttműködése A népgazdasági tervek koor­dinációja eredményeként a szovjet—román kereskedelem­ben az előző ötéves tervidő­szakhoz képest 1976 és 1980 között 55 százalékkal nő a gé­pek és berendezések kölcsönös szállítása. 1976 végéig 18 ter­melési-műszaki együttműködést írtak alá, amelyek alapján szé­lesebb területekre terjed majd ki a kooperáció és a szakoso­dás, elsősorban a hajógyártás­ban, a papír- és cellulózipar­ban, az olajfeldolgozásban, valamint a vagon- és traktor- gyártásban. Egyezményt írtak alá a vegyszerek, valamint a gyógyszerek szakosított gyártá­sáról is. Az ipari együttműkö­dés további bővítésének kérdé­seit a két ország februárban esedékes vegyes bizottsági ülé­sén tekintik át Szintetikus szálak gyártása az NDK-ban Az egy főre jutó szintetikus- szál-termelésben az NDK áll a világranglista élén. A világ több mint ötven országában is­mert a Dederon, a Grisutln, a Wolpryla és a Regan márka. Az ötéves terv előirányzata szerint a szintetikus szálak termelése 1980-ra 135—140 ezer tonnára emelkedik az 1975. évi 113 ezer tonnáról. Ezáltal 80 millió négyzetméter­rel több ruhaanyagot gyárt­hatnak majd. A premnitzi gyár a Wolpryla termelését 25,7 százalékkal, a Grisutin gyár­tását 36,5 százalékkal növeli, a gubeni üzem pedig 25,4 szá­zalékkal több poliészterszálat termel 1980-ban, mint 1975-ben. Á szlntetikusszál-gyártásban szoros együttműködés alakult ki a Szovjetunió és az NDK között. Közös racionalizációs brigádokat létesítettek, ame­lyek előbb a kurszki és a cser- nigovi üzemek, majd a schwap- zai és a gubeni gyárak tech­nológiáját vizsgálják felül a termelés Intenzív fejlesztése érdekében. Lengyel hajóexport Norvégiába A lengyel hajóipar egyik leg­nagyobb partnere Norvégia, a megrendelések nagyságrendjét tekintve csak a Szovjetunió előzi meg. Jelenleg norvég megrendelésre összesen 754 ezer regisztertonna térfogatú, 29 teherhajó készül, amelyek kőolaj, érc, cseppfolyós gáz, vegyi anyagok, tömegáruk szál­lítására alkalmasak. Említést érdemel, hogy Lengyelország is vásárol hajót Norvégiától. A Trosvik hajógyárban most készül egy 2400 tonnás komp­hajó, amely Swinoujscie és Ytad között fog közlekedni. Elődje ugyancsak norvég szár­mazású volt. Drágul a kávé A kávé, a tea és a kakaó világpiaci ára már most is re­kordszinten mozog, s további növekedése várható. A kávé gyors ütemű drágulása akkor kezdődött, amikor Í975 júliu­sában Brazíliában katasztrofá­lis fagykárok voltak. A termés- kiesés miatt az exportálható kávémennyiség az egész vilá­gon 44,7 millió zsákot tesz ki, 10 millióval kevesebbet a fo­gyasztó importországok szük­ségleteinél Az USA mezőgaz­dasági minisztériumának véle­ménye szerint a világ kávé­termése leghamarább 1979-80- ban térhet vissza a normális szintre. A kolumbiai exportőrök 1976 első 10 hónapjában 67 ezer tonnával kevesebbet szállítot­tak külföldre, mint az előző év azonos időszakában. A vlsz- szaesést több tényező okozza: részben a szárazság is csök­kentette a termést, de a ter­melők és a kereskedők is visz- szatartják a termést további drágulás reményében. A meny- nyiségi visszaesés ellenére a kávéexportból származó bevé­tel az említett időszakban 723,6 millió dollár volt, 189 millióval több, mint az előző évben.

Next

/
Thumbnails
Contents