Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-29 / 28. szám, szombat

A MEZŐGAZDASÁGI PÄRTMUNKA első vonalában Az új igényeknek megfelelően Falusi pártalapszervezeteink a mezőgazdaság szocialista átépítésének időszakában pótolhatatlan segítséget nyújtot­tak a párt mezőgazdasági politikájának érvényesítéséhez, a kezdő szövetkezetek gazdálkodásának eredményes elindítá­sához. Az első lépéseknél az volt a legfontosabb feladatuk, hogy alkotó munkára, a szocialista nagyüzemi termelés előnyeinek kihasználására vezessék a szövetkezetek tagjait, a fejlődő közös gazdaságokat megvédjék az osztályellenség támadásaival szemben. Azóta a szövetkezetek nagy lépést tettek előre a párt által mutatott helyes úton. Szervezeti összetételükben, a termelés szervezésében és az emberek, gondolkodásában főleg a CSKP XIV. kongresz- szusát követő évek hoztak jelentős minőségi változást. Az addig 800—900 hektáron gazdálkodó efsz-ek egyesülé­sével 2200—5000 hektár földterülettel rendelkező nagy me­zőgazdasági üzemek alakultuk. Á termelés központosítása és szakosítása nagyobb köve­telményeket támasztott a párt irányító, politikai-szervező, eszmei-nevelő munkájával szemben. A mezőgazdasági üze­mekben beálló új körülmények és szükségletek a pártalap- szervezetek szervezeti felépítésének tökéletesítését is meg­követelték. A legmegfelelőbb szervezeti formák keresése közben sok efsz-ben nagy párlálapszervezetek jöttek létre. Másutt ki­bővítve az eredeti falusi pártalapszervezet formájánál ma­radtak anélkül, hogy változtattak volna belső tagozódásu­kon. A szervezeti felépítéssel párhuzamosan az alapszerve- zetek bizottságai összetételét is javították, ami kedvezően hatott a párt befolyásának, vezető szerepének növekedé­sére az efsz-ek vezetőségében. A nagy igyekezet és ered­mények ellenére azonban a hiányosságok is felülötték a fejüket, mert a politikai munka súlya hovatovább az egye­sült szövetkezetek székhelyére összpontosult s az egyesült gazdasági egységekben gyengült a politikai közélet. Nem véletlen tehát, ha a CSKP KB 1975. évi októberi plénumülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel s határozatá­ban helyes irányt mutatott a mezőgazdasági üzemek párt- alapszervezetei szervezeti kiépítéséhez, a falusi pártmunka hatékonyságának növeléséhez. A határozat legfontosabb kö­vetelménye, hogy cselekvőképes, létszámban is szilárd párt- szervezeteket építsenek ki az efsz-ekben. Ez lehetővé teszi a termelésbe, a gazdasági és a társadalmi-politikai kérdé­sekbe való mélyebb behatolást, a párt befolyásának elmé­lyítését, az ellenőrzés jogának következetesebb érvényesíté­sét. Azokon a helyeken, ahol a szövetkezeti alapszervezet egyúttal több nemzeti bizottság tevékenységében érvényesí­ti befolyását, a taglétszám növelésével a falusi pártszer­vezetet is meg kell szilárdítani és munkájába be kell kap­csolni a regisztrált kommunistákat. Ezen a téren a Bralislava-vidéki járásban a Dunajská Lužná i Efsz pártépítési tapasztalatai szolgálhatnak köve­tendő példával. A közel ötezer hektáros gazdaságban az ágazati irányítás követelményeihez olyképpen módosították a pártmunkát, hogy ágazatok szerint négy, összesen 122 taglétszámú pártalapszervezetet hoztak létre. Ezek tevé­kenységét a járási pártbizottság a 13 tagú üzemi párt- bizottság hathatós segítségével irányítja. É szervezeti ki­építésnek egyik pozitívuma a kommunisták célszerű elhe­lyezése a termelési szakaszokon. A másik eredménye, hogy a kommunisták a szövetkezet gazdálkodásának ható­sugarában működő üt falusi part alapszervezetben is aktívan dolgoznak a Nemzeti Front választási programjának telje­sítéséért. A szervezeti kiépítésnek ez a rendszere biztosítja a párt vezető szerepének' következetes érvényesítését mind a szövetkezetekben, mind pedig az egyesült szövetkezetek községeiben. Hasonló módon jártak el a pártépítés szervezésében a vágfarkasdi Haladás Efsz kommunistái. A korábban far kás­ái és negyedi szövetkezet egyesülésével a kommunisták négy pártalapszervezetbe tömörültek, s így fejtik ki tevé­kenységüket az üzemi pártbizottság hathatós közreműkö­désével az üzemegységekben, mindamellet a falusi párt- alapszervezetek munkájában sem állt be fennakadás. Mezőgazdaságunkban — akárcsak népgazdaságunk más területein — a párt vezető szerepének és befolyásának érvényesülése — az elmondottakon kívül — elválaszthatat­lan a tagállomány javításától, a szövetkezeti-, üzemi párt- alapszervezetek eszmei- nevelő munkájától. Belátható időn belül mind a két területen jelentős minőségi változást kell elérni, hogy a szövetkezetek teljesíthessék a hatodik öt­éves tervidőszak igényes feladatait. Ezért helyénvaló, ha a szövetkezetek kommunistái most a januári és februári taggyűléseik előkészítésének időszakában bíráló igényes­séggel egyúttal mérlegre teszik a pártépítésben, a gazda­ságpolitikai feladatok teljesítésében elért eredményeiket, munkájuk hiányosságait és ezekből levonják a szükséges következtetéseket. A pártépítés elvei szerint Az Alsónyitrai Efsz kommunistáinak tapasztalatai 10 Nagy segítséget nyújtanak' a pártcsoportok Tudatformálás, eszmei-politikai nevelés 1977.. I. 29. A nagycétényí székhelyű Al- sónyitrai Eísz kommunistái a szövetkezetek egyesülése után már másodízben mérik fel a pártmunkában elért eredmé­nyeiket. Két évvel ezelőtt, amikor a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében rátér­tek a korszerű, hatékonyabb gazdálkodás útjára, nemcsak a kis szövetkezetek földjeit, ál­latállományát, hanem az üze­mi pártalapszervezetek tapasz­talatait is összpontosították. — Ez volt a célravezető — jegyezte meg Ján Homola elv­társ, az efsz pártalapszerveze- tének elnöke. — Bár több ja­vaslat hangzott el a pártépítés szervezeti formáinak érvénye­sítésével kapcsolatban. a többség határozata mindjárt kezdetben egyértel­műen a szövetkezet pár talap­szervezete mai formája mellett foglalt állást. Az alapszervezet pártbizott­ságának első teendője az volt, hogy az alakuló taggyűlés ha­tározata értelmében a szövet­kezet minden ágára kiterjessze és megszilárdítsa a párt vezető szerepét. — Hogyan szereztek érvényt ennek az alapelvnek, ha a gaz­dasági részlegek üzemi párt- alapszervezetei beolvadtak az efsz párta lapszervezetébe? — Az alapszabályzat szerint a szokásos módon — fejtette ki véleményét Homola elvtárs — mind az öt gazdasági rész­legen életerős 10—13 tagú pártcsoportot alakítottunk, mi­vel tudtuk, hogy sikeres párt­munkánknak ez az alfája-ome- gája. Most, hogy ismét értékel­jük tevékenységüket, tudatosít­juk, mily nagy segítséget je­lentenek számunkra. A párt­csoportok feladata ugyanis a pártmegbízatások rendszerének kialakítása, a taggyűlés hatá­rozatni teljesítésének megszer­vezése és ellenőrzése. Ezért ügyelünk arra, hogy rendszere­sen tartsák üléseiket. Többsé­gük a taggyűlés után tartja megbeszéléseit, ahol a határod zatok teljesítéséből adódó fel­adatokat vitatják még, és a kö­vetkező taggyűlés napirendi pontjait ismertetik. Természe­tesen, ha szükséges, egyéb al­kalmakkor is összejönnek. Pél­dául most, az értékelő taggyű­lés előtt közösen elemzik az elvégzett munkát. A szövetkezet alapszervezeté­nek pártbizottsága hűséges se­gítőtársakként tartja számon a pártcsoportokat. Ez csendült ki Pavel Sabo bizottsági tag­nak, az alapszervezet alelnö- kének nyilatkozatából is: Hűséges segítőtársak — Pártbizottságunk szoros kapcsolatban áll a pártcsopor­tokkal, hiszen minden egyes­nek van képviselője a bizott­ságban. Rajtuk keresztül kap­juk az értesüléseket, és köz­vetítésükkel tolmácsoljuk a bi­zottsági ülések határozatait, a felsőbb szervektől kapott infor­mációkat. Ezenkívül nagy a szerepük a termelési tervek teljesítésének szervezésében, segítésében, a munka hatékony­ságának fokozásában, a szövet­kezeti tagok alkotó kezdemé­nyezésének kibontakozásában. Ezért gondot fordítunk arra, hogy pontosan ismerjék a terme­lési célokat és azt, hogy mi­lyen eljárásokkal lehet őket megvalósítani. Noha ezen a té­ren elég sok fogyatékossággal kell megküzdeniük, mégis nagy­ra értékeljük erőfeszítéseiket. Pontos számadatok még nem ismeretesek a szövetkezet múlt évi gazdálkodásának eredmé­nyéről. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a növénytermelés szakaszán, ahol a mostoha idő­járás is nehezítette a munkát, távolról sem teljesítették elő­irányzott tervüket. A pártalap­szervezet kommunistái azonban munkájuk értékelésekor ezzel a ténnyel is bátran szembenéz­nek. Senki sem igyekszik más­ra hárítani a felelősséget, hi­szen mindnyájan ott voltak a tervezéskor, a termelés szerve­zésekor, valamennyien elisme­rik: „ha a rendelkezésünkre álló erőket kellő időben moz­gósítjuk, csökkenthettük volna az aszályos időjárás kedvezőt­len hatását“. A hibát nyíltan beismerni, elemezni azt a hely­zetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy mi­lyen módon lehet kijavítani ez a jellemzője a szövetkezet pártalapszervezete és kommu­nistái munkájának. — Ugyanúgy nem mehetünk el sző nélkül amellett, hogy a 822 létszámú tagságunkból, melynek női tagjaink több mint a felét teszik ki, eddig csak ötöt sikerült megnyerni a párt­ba — vallotta be Pavol Kozár elvtárs, az efsz elnöke. Az aktivitás fokmérője — Annak azonban örülhe­tünk — folytatta —, hogy kommunistáink nagy többsége cselekvően kiveszi részét a lak­helye szerint illetékes falusi pártalapszervezet munkájából. S végeredményben ennek kö­szönhető, hogy szövetkezeteink falvaiban virágzó társadalmi, kulturális élet folyik, ami csak növeli az efsz pártalapszerve- zetének tekintélyét. Ján Tomka elvtárs főmérnök, a pártalapszervezet lektorcso­portjának vezetője a gazdasági feladatok teljesítését összhang­ba hozta a tudati tényezők tervszerű fejlesztésével, majd kijelentette: — Pártbizottságunk ezen be­lül nagy körültekintéssel szer­vezi és irányítja a pártokta­tást. Célunk, hogy a párttagok és a szövetkezet tagjai elsajá­títsák a marxista—leninista ideológiát, a párt politikájának elvi alapjait. Ezenfelül a párt- bizottság és az efsz vezetőségi tagjai számára előírtuk a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­tem elvégzését. Miért tartjuk ezt oly fontosnak? Azért, hogy a kommunisták és a szövetke­zet tagjai tudományos megalapozottsággal adjanak választ a párt állás­pontjáról a társadalmi fejlődé­sünk által felvetődő gyakorla­ti kérdésekre. A tudati ténye­zőknek fontos szerepe van népgazdasági feladataink tel­jesítésében is, ezért helyezzük előtérbe az eszmei-politikai ne­velést. A pártalapszervezet rövid kétéves működése során befo­lyását az ifjúságra is kiterjesz­tette. Ezt a gondoskodását fémjelzi az a tény, hogy a múlt év szeptemberében 43-as taglétszámmal megalakult a SZISZ szövetkezeti alapszerve­zete, mely minden szükséges támogatást megkap a pártalap­szervezet kommunistáitól és az efsz vezetőségétől. A teljesség­re való törekvés nélkül azt is meg kell említeni, hogy a pártbizottság javaslatára tavaly októberben a szövetkezet keretében létre­jött a CSSZBSZ alapszervezete is, amely 240 taggal ígérete­sen kezdte működését. Képviselni a párt politikáját Beszélgetés Kmetyó Károly elvtárssol, a Bajcsi Állami Gazdaság üzemi pártbizottsága elnökével A levicei (lévai) Milex tejfeldolgozó üzemben készítik a kitűnő minőségű közkedvelt kemény sajtokat. Felvételünkön: Konczová Irén a sajtokat darabolja. (Felvétel: B. Palkoviö — ČSTK) A Bajcsi Állami Gazdaság­ban minden előkészületet meg­tettek a termelés ágazati irá­nyításának érvényesítésére. Minthogy az ezzel kapcsolatos új feltételek kialakításában nagy felelősség hárlul a kom­munistákra, Kmetyó Károly elv - társtól, az üzemi pártbizottság elnökétől kérdeztük, hogyan készítették elő a pártalapszer- vezeteket az új irányítási rend­szer fogadására? — Ha úgy vesszük — kezdte Kmetyó elvtárs —, lényegében, már ami gazdaságainkat illeti, az ágazati irányítás elve nem új keletű. Az előző évek fo­lyamán erről a kérdésről, mind pártszinten, mind pedig a gaz­dasági vezetésben többször be­szélgettünk, s eközben ehhez igyekeztünk módosítani a párt­munkát. • Az ágazati irányítás elő­feltételezi a termelés közpon­tosítását és szakosítását, az irányításban közvetlenül részt­vevők szakmai és politikai képzettségének emelését. Mi a helyzet ezen a téren igazgató- sági méretben? — Bátran mondhatom, hogy a termelés központosítását és szakosításának folyamatát már az előző esztendőkben elindí­tottuk. Ennek megfelelően össz­pontosítottuk a farkasdpusztai és a haraszti üzemrészlegeket, s egybehangoltuk a két major­ság üzemi pártalapszervezetei- nek munkáját is. Minden fele­lős posztra szakmailag képzett, politikailag fejlett vezetőket igyekeztünk állítani, s lényegé­ben ezeken az üzemrészlege­ken már megteremtettük az ágazati irányítás feltételeit. Ezt az eljárást a többi üzemrészle­gen most tovább folytatjuk. A szakmai képzettséget illetően sok jól bevált, a gyakorlatban jártas szakemberünk van, akik tulajdonképpen az egykori kommenciós családok sarjai. Mivel egyes szakemberek elő­rehaladott kora miatt néhány helyen amúgyis nemzedékvál­tásra lesz szükség, megfelelő képzettségű eszmeileg fejlett fiatal káderek beállításáról, tartalékolásáról is gondoskod­tunk. Tudjuk, hogy az átállás az újra emberi sorsokat érint, ezért ezt a kérdést igen érzé­kenyen, úgyis mondhatnám hu­mánusan kezeljük. • A párt munka tökéletesíté­sére és a kommunisták eszmei­politikai tudásának növelésére milyen feltételeket teremtet­tek az üzemi pártbizottságban? — Aki közelebbről ismeri gazdaságunkat, tudja, hogy a dolgozók tudatformálására min­dig nagy gondot fordítottunk. S ez vonatkozik a pártoktatás­ra is, amelynek támogatására szlovákiai méretben második­nak politikai kabinetet létesí­tettünk. Itt készítjük fel lekto­rainkat a pártoktatás előadásai­ra. • Mit várnak a pártalap­szervezetek értékelő taggyűlé­seitől? — Ha csak néhány sorban kellene válaszolnom, ennyit mondanék: tovább növekedjék pártalapszervezeteink súlya, je­lentősége nemcsak a munka­hely, hanem a lakóhely és a családok életében is, legyen képes még hatékonyabban kép­viselni a párt politikáját. Ezek természetesen a szervezeti élet és a felelősség további szilár­dítását feltételezik. Taggyűlé­seinken egyébként sokat fo­gunk beszélni elveinkről, cél­jainkról, a pártélet mozgalmi jellegének kérdéseiről és gaz­daságpolitikai céljaink eléré­séről. S természetesen mun­kánkban mind jobban igyek­szünk gyümölcsöztetni az SZKP és a többi testvérpárt gazdag harci tapasztalatait. Az oldal anyagát írta: SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents