Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-28 / 27. szám, péntek
Növekedett az SZSZK gazdaságának hatékonysága A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és az 1976. évi terv teljesítéséről ÚJ szó Az SZSZK gazdaságának 1976-os fejlődése a megelőző ötéves tervidőszakban elért pozitív eredményekre kapcsolódott. A feladatok sikeres teljesítése kedvező kiindulási alapot hozott létre a gazdaság további fejlesztéséhez, amely a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresz szusán előirányzott célok. elérésére irányul. Az állami terv alapvető feladatainak döntő többségét sikerült teljesíteni. Gyors ütemben fejlődött főleg az ipar és az építőipar. Az 5. ötéves tervidőszakban elért fejlődéshez viszonyítva ezekben az ágazatokban a termelés jelentősen megnövekedelt. Gabonafélékből a kukoricát kivéve a kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is jó termést értünk el. A termelés növekedését döntő mértékben a munkatermelékenység növekedése támasztotta alá, ami a termelés anyagigényességének csökkenésével és a progresszív szerkezeti változásokkal együtt a hatékonyság növekedését eredményezte. Mindez megteremtette a feltételeket az életszínvonal további emeléséhez, a lakosság szociális biztonságának szilárdításához. Továbbra is dinamikusan növekedett a lakosság pénzjövedelme. jó eredményeket értünk el a lakásépítésben, a tudomány, az iskolaügy és a kultúra te riiletén, valamint az állampolgárok egészségvé delmében. Az SZSZK gazdaságúban tapasztalt pozitív eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a dolgozók kezdeményező és aktív hozzáállása is, különösen a XV. kongresszust és a választásokat megelőző időszakban. A feladatok teljesítése és a gazdaság általános fejlődése azonban nem problémamentes. Az év folyamán számos kedvezőtlen belső és külső hatást kellett leküzdeni. A szélsőségesen kedvezőtlen időjárás például jelentősen kihatott a cukorrépa, a kukorica és néhány más termény hozamára, s ennek következtében az élelmiszeripar termelésére is. Az ipari termékek választéka és minősége sok esetben nem érte el a tervben feltételezett előirányzatokat. A beruházások szakaszán késve adtak át egyes kapacitásokat. Igényes feladatokat kellett megoldani a tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztésében. További problémákat okoztak a kapitalista országokból behozott nyers- és alapanyagok növekvő árai. Az SZSZK politikai-gazdasági fejlődésének elért színvonala lehetővé teszi a CSKP XV. kongresszusán előirányzott program, valamint az SZLKP kongresszusán elfogadott határozatok teljesítését, valamint az idei évi terv realizálását. Fokozni kell azonban a munka minőségét minden területen, elsősorban a fő ipari ágazatokban előirányzott szerkezeti változások megvalósításával, a termelési folyamatok hatékonyságának növelésével, a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia fogyasztásának csökkentésével, valamint a tudományos-műszaki haladás eredményeinek intenzív gyakorlati érvényesítésével. Az anyagi források képzése 1977.. I. 28. Ipar Az ipar a 6. ötéves tervidőszak első évében is dinamikusan fejlődött. Az ipari termelés növekedési üteme 7,4 százalékot ért el, a növekmény egyenlő értékű Szlovákia egész iparának 1950-ben elért teljesítményével. Az ipari termékek értéke csaknem 10 milliárd koronával haladta meg az előző évi szintet. A tervezett feladatokat főleg a hő- és a villanyáram-termelésben, az ércjövesztésben és — feldolgozásban, a gáziparban, a vegyiparban és az egészségügyi szükségletek gyártásában sikerült túlteljesíteni. Problémák fordultak elő az élelmiszeriparban és a textiliparban, ahol nem teljesítették hiánytalanul a tervezett feladatokat. Az ipari termelés pozitív szerkezeti változásai tovább növelték a gépipar és a vegyipar súlyát. E két ágazat részaránya a teljes termelésben az 1975-ös 45,5 százalékról 46,7 százalékra növekedett. A szerkezeti változások kedvezően hatottak a központi fejlesztési programokhoz tartozó szakágazatok teljesítményének növekedésére, amelyekhez 29 gépipari, 16 vegyipari és 19 köny- nyűipari vállalat tartozik. A szénjövesztésben a bányák az elmúlt évben 5 millió 850 ezer tonna barnaszenet és lignitet termeltek, ami több a megelőző évben elért mennyiségnél. A jövesztés rosszabbodó tektonikus feltételei kedvezőtlenül hatottak a tervfelada- lok teljesítésére a prievidzai Cígel-bányában és a Novákyi Szénbányákban. A hő- és a villanyáram-termelés a megelőző évhez viszonyítva 7,6 százalékkal növekedett. Az erőművek 11,8 milliárd kWó villanyáramot termeltek, 11 százalékkal többet mint tavaly, a folyamatos áramellátásra azonban kedvezőtlenül hatottak a gyakori üzemzavarok. A kohászat termelése az ércjövesztéssel együtt 6,3 százalékkal növekedett. A gépipari termelés növekedése 11,6 százalékot ért el, amihez különösen hozzájárult a központi fejlesztési programokhoz tartozó termelés, a numerikusán irányított szerszámgépek, a mezőgazdasági gépek, az építő és útépítő gépek, a személy- és a tehergépkocsik, valamint az adat- feldolgozó berendezések gyártásának növekedése. A vegyipari termelés 8,3 százalékkal növekedett, ezen belül a gumiiparban 10,5 százalékos, a cellulóz- és papíriparban 8,9 százalékos, a kőolajiparban 8 százalékos volt a növekedés. A könnyűipar 6,8 százalékos növekedési ütemén belül gyorsabb ütemben növekedett a hazai nyersanyagok felhasználására épülő termelés, vagyis a fafeldolgozó, az üveg-, a porcelán- és a kerámiaipar. Az építőanyagok gyártása 7 százalékkal növekedett. Bár az élelmiszeripar termelésének növekedése nem érte el a tervben előirányzott ütemet, mégis jelentős mértékben bővült a termékek választéka és javult a minőségük. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelésben eszközölt anyagi ráfordításokkal, főleg a műtrágyák, a vegyszerek és a nagy termőképességű fajták fokozottabb fel- használásával jelentős mértékben sikerült enyhíteni a kedvezőtlen időjárás hatását, így a bruttó mezőgazdasági termelés körülbelül a megelőző év szintjén maradt, a növénytermesztés 0,8 százalékkal volt alacsonyabb, az állattenyésztés pedig 0,4 százalékkal magasabb. A gabonatermés — kukorica nélkül — 15 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintet. Úgyszintén jónak mondható a burgonya, a, gyümölcsfélék és a szőlő hozama. Ezzel szemben a megelőző évinél alacsonyabb hozamot adott a cukorrépa, a kukorica, továbbá az olajos növények, a zöldségfélék, a hüvelyesek és a tömegtakarmányok hozama is elmaradt a megelőző évitől. Az állattenyésztés fejlődését több kedvezőtlen tényező befolyásolta, így a szarvasmarhaállomány az év folyamán csak 2,7 százalékkal növekedett, s a tehénállomány enyhén csökkent. A tervezett állományhoz 3600 szarvasmarha hiányzott. A sertésállomány ezzel szemben 4,9 százalékkal, illetve csaknem 175 ezerrel volt nagyobb a tervezettnél. A baromfiállomány létszáma szintén meghaladja mind a tavalyi, mind az idei évre előirányzott szintet. Juhokból 38 700 hiányzik a tervezett létszámhoz. Az év folyamán növekedett az állatok termelékenysége. Az egy tehénre eső évi fejési átlag 2707 litert az egy tyúkra eső tojáshozam 205 darabot ért el. A vágóállatok felvásárlását kivéve folyamatos volt az állati termékek felvásárlása. Élősúlyban számítva 413 200 tonna vágóállatot vásároltak fel, ami kevesebb az előirányzott mennyiségnél, a 65,7 ezer tonna felvásárolt vágóbaromfi mennyisége azonban 7,7 százalékkal haladja meg az előirányzott szintet. A tej felvásárlása — 1210,5 millió liter — a megelőző évhez viszonyítva 2,8 százalékkal növekedett. Erdő- és vízgazdaság Az erdőgazdaságban 4,7 millió erdei köbméter fát termeltek ki, ezzel az előirányzott feladatot 102 százalékra teljesítették. Az erdősítési munkák tervét úgyszintén túlszárnyalták. A nyilvános vízvezetékek az elmúlt évben 385 millió m3 ivóvizet szolgáltattak, s a nyilvános vízvezetékekből fogyasztó lakosság részaránya 52,3 százalékról 54,7 százalékra nőtt. Építőipar Az építőipari vállalatok 26,7 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami 2,2 milliárd korona értékkel több, mint az előző évben. Ez egyébként 8,8 százalékos növekedést jelent. A jó eredmények ellenére nem volt megfelelő az elvégzett építőipari munkák szerkezeti összetétele. A javítómunkák végzésének üteme gyorsabb volt, mint az építkezéseké. Jó eredményként könyvelhető el az, hogy a kiemelt beruházásokon a tervfeladatokat túlteljesítették. Továbbra is nehézségek merültek fel az építkezések határidőre való befejezésében és a befejezetlen beruházások számának csökkentésében. Közlekedés és távközlés A nyilvános teherszállító eszközökön 228 millió tonna árut és nyersanyagot szállítottunk, 3,6 százalékkal többet mint az előző évben. A vasúton szállított áru mennyisége 123 millió tonna volt, ami lényegében megfelel a tavalyelőtti szintnek. A tervteljesítés ezen a területen 97 százalékos volt. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat szállítóeszközei 102,7 millió tonna árut szállítottak; a tervfeladatokat 1,7 százalékkal teljesítették túl. A folyami teherszállításban 2,4 százalékkal teljesítettük túl a tervet. A távközlésben újabb fejlődésnek lehettünk tanúi. Több mint 400 ezer új telefonállomást szereltek fel, ami 10,6 százalékkal több, mint a tervben előirányzott. A telefonállo- ®ások száma ezzel 721 000-re növekedett. Az anyagi erőforrások alapvető tényezőinek fejlődése a sérülésekből eredő munkaképtelenség aránya 3,6 százalék körül volt, ami megfelel a sokévi átlagnak. Az építőiparban a foglalkoztatottság a tervezett szinten volt. Az ágazatban 192,4 ezren dolgoztak, ami 1,9 százalékkal több, mint 1975-ben. Az alapiskolát 85,5 ezer fiatal fejezte be; 34,4 százaléka középiskolákon, 53,7 százaléka ipari szaktanintézetekben folytatta tanulmányait, 4,8 százaléka pedig munkaviszonyba állt. A szocialista szektorban dolgozók havi átlagkeresete (az efsz-ek nélkül) 2336 koronát ért el, ami az 1975-ös évhez viszonyítva 2,8 százalékkal több. Az iparban dolgozók havi átlagkeresete 2360 korona volt, ez 1975-höz hasonlítva 2,7 százalékkal magasabb. A munkatermelékenység és a dolgozók átlagkeresetének növekedése közötti arány nem felelt meg teljes mértékben a tervezett színvonalnak. Az építőiparban dolgozók havi átlagkeresete 2595 korona volt: 2,8 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység az iparban a tavalyelőtti évhez viszonyítva 4,4 százalékkal emelkedett; az ipari termelés növekedésében a munkatermelékenység részaránya 64,2 százalék volt. Az iparban a munkaidőt 92,5 százalékra használták ki, ugyanúgy, mint 1975-ben. A túlórák részaránya 5,3 százalék volt — szintén az előző évi szinten maradt. A dolgozók műszakszáma az előző évi 1,429- ről 1,432-re növekedett. A műszakszám egyebek között a gépiparban, a szén- és szénkitermelésben, a fafeldolgozó- és a textiliparban emelkedett. Az építőiparban a munkatermelékenység növekedése összhangban volt a tervfeladatokkal, az előző évhez viszonyítva 6,8 százalékkal növekedett. Beruházás A beruházísokon végzett munka terjedelme (a Z-akció- kon és az egyér.i lakásépítésen kívül] 46,3 milliárd korona értékű volt. 1975-höz viszonyítva ezen a területen a növekedés 8,4 százalék. Az egyes építkezéseken azonban még mindig nem teljesítik egyenletesen a szállítási és egyélj beruházási feladatokat. 1975-höz hasonlítva a beruházások keretében az építőmunkák aránya 2,1 százalékkal volt nagyobb. A gépek és berendezések szállítói teljesítették feladataikat, s a növekedés üteme gyorsabb volt az 5. ötéves tervidőszak éveiben elért átlagnál. A kiemelt építkezéseken 104,6 százalékra teljesítették a feladatokat. Az elmúlt évben 1975- höz viszonyítva kedvezőbb eredmények születtek az építkezések befejezése terén is. Tudomány és technika A tudományos-kutatási intézetek a legfontosabb feladatok megoldására irányították figyelmüket, s 150 kísérleti és fejlesztési feladatot oldottak meg. A megoldott kutatási és fejlesztési feladatok gyakorlati alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez, a deviza- és munkaerő-megtakarításhoz. Külkereskedelem Szlovákia külkereskedelmi forgalma 19,2 százalékkal növekedett; ebből 23,4 százalékkal a szocialista, s 12,7 százalékkal a kapitalista országok felé. Aránylag gyors ütemű volt a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsere-forgalmunk, amely 26,2 százalékkal növekedett. Az exportunk 25,3 százalékkal, az importunk 14,3 százalékkal nőtt. Főleg a gépipari termékek kivitele növekedett, míg a kohóipari termékek exportja csökkent. Szlovákia állami gazdasági szervezeteinek gazdálkodása Fogíalikoztatottság, bérek Népgazdaságunk fejlődése kedvezően befolyásolta a foglalkoztatottság tervezett növekedését. A dolgozók száma 1976 végén (a szülési szabadságon levő nők nélkül) 2147 ezer volt. A foglalkoztatottak 44 százaléka nő. A szülési és gyermek- gondozási szabadságon * levő nők száma 103 ezer körül mozgott, ez 1975-höz viszonyítva 9000-rel több. A balesetekből és A szlovákiai gazdasági szervezetek anyagi eszközökkel való gazdálkodása megfelelt' a tervezett színvonalnak. Teljes mértékben megteremtették a feltételeket a költségek tervezett növekedéséhez, amely a nyereség és a jövedelmezőség növekedésében nyilvánult meg. A teljesítmények 1975-höz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedtek. 1975 ugyanazon időszakához viszonyítva mérsékelten csökkentek az egy korona teljesítményre jutó bér- és egyéb személyi költségek. Életszínvonal A személyi fogyasztás csaknem 5 százalékkal növekedett, míg a lakosság jövedelme az elő?ő évhez viszonyítva 5,4 százalékkal nőtt. Az egy lakosra jutó pénzjövedelem Szlovákiában 698 koronával volt nagyobb az 1975 ös évinél. A növekedés 69,4 százaléka a munkatevékenységből ered. A szociális juttatások 8 százalékkal növekedtek. A lakosságnak folyósított kölcsönök értéke 13,9 százalékkal nőtt. A lakosság az elmúlt évben 4,8 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1975-ben. Bár az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem nem teljesítette a tervét, a kiskereskedelmi forgalom az 1975-ös évihez viszonyítva 4,5 százalékkal növekedett. Az élelmiszervásárlás továbbra is az ésszerű táplálkozás követelményeinek felel meg. Az áruellátás választéka elsősorban a bútor, a textil- és a ^ cipőféleségekből volt hiányos. A kiskereskedelmi árak szintje 1976-ban lényegében változatlan maradt. A múlt év folyamán 45 909 lakás épült, ebből 14 894 az egyéni és az ünsegélyes lakásépítés keretében. 1976-ban tovább javultak a nevelési-oktatási feltételek. Az óvodákban 171000 gyermeket gondoztak, ami 8,3 százalékkal több, mint 1975-ben volt. A kilencéves alapiskolákat 687 000 tanuló látogatja. A szakközép- iskolákon, valamint a gimnáziumok nappali tagozatán 133 ezren tanulnak. A főiskolák nappali tagozatát több mint 50 ezer diák látogatja. A múlt évben 30 ezerrel nőtt azoknak a gyermekeknek és fiataloknak a száma, akik igénybe veszik a közétkeztetési lehetőségeket. A kulturális tevékenység területén szintén szép eredmények születtek. 1976-ban 2700 új könyv jelent meg összesen több mint 21,5 millió példányban, továbbá 301 féle folyóirat, ebből 12 napilap. A Szlovák Televízió összesen 5942 órán keresztül sugárzott, a műsorok 45 százalékát színesben adta„ Az egészségügyben ugyancsak tovább emelkedett az ellátás és a gondoskodás színvonala. Egészségügyi intézeteinkben 49,5 ezerrel nőtt a férőhelyek száma. Kedvező volt a fordulat a bölcsődék terén is. A férőhelyek száma a múlt évben elérte a 21 804-et. A múlt év végén egy orvosra 358 személy kezelése jutott, ami az 1975-ös 375-tel szemben javulást jelent. A szociális juttatásokra megközelítőleg 15,3 milliárd koronát fizettünk ki, 8,6 százalékkal többet, mint 1975-ben. A múlt évben továbbra is kedvezően alakult a népszaporulat. 44 000 házasságot ki'tőitek és az élve született gyermekek száma elérte a 100 000- et. A lakosság természetes szaporulata 55 000 volt, ami 3000- rel több, mint 1975-ben. 1.976 végén a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 4 millió 819 ezer lakosa volt, ami az ország lakosságának 32,2 százalékát alkotja.
