Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-28 / 27. szám, péntek
A Slovenka vállalat vranovi gyára, amely hazánk egyik legfiatalabb üzeme, tavaly több mint 226 ezer kötött ruhát szállított a Szovjetuniónak, amely a gyár legnagyobb megrendelője. A vranovi üzem ezen kívül Norvégiába is szállít termékeiből. Felvételünkön: Marta Vozárová és Marta Forgáőová SZISZ- és szocialista munkabrigád-tagok a körkötőgép kezelése közben. (Fe vétel: A. Haščák — CSTK) Irányítás és ellenőrzés Hatékonyabb ellenőrzést valamennyi szinten ® Előtérben a panaszok intézése Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusát követően egyre igényesebb feladatok hárulnak a népi ellenőrző bizottságokra. Kétségtelen, hogy az irányítás és ellenőrzés elválaszthatatlan egymástól. Nem véletlen tehát, hogy ellenőrző szerveink munkájára fokozott figyelemmel tekintünk. A tervfegyelem, az érvényes törvények, rendeletek és előírások következetes megtartása a totíábblépés elengedhetetlen feltétele, olyan követelmény, amely nem tűri, nem tűrheti a kompromisszumokat. Dunajskú Stredán (Dunaszer- tlahelyen) Halász Vilmossal, a |nb Népi Ellenőrző Bizottságának elnökével és Vida Imre j&iérnökkel, a szóban forgó trzerv alelnökével ültünk zöld tisztái mellé, hogy egyrészt vakoljuk a felmerülő problémákat, másrészt keressük, kutassuk a hatékonyabb ellenőrzés ltoikéntjét. A járási ellenőrző szerv az «lmúlt esztendőben számos felkérést, vizsgálatot végzett. Ezek közé tartozott többek között a népesedéssel összefüggő kérdések körültekintő elemzése, amelyhez végeredményben a Szlovák Szocialista Köztársaság 88/1974-es rendelete adott útmutatást. A vizsgálat tárgyát mindenekelőtt az óvodai, bölcsődei és nem utolsósorban iskolai férőhelyek aránya alkotta. Ugyanakkor kiterjedt a gyermekruházati ellátásra, a gyermekek élelmezésével és étkeztetésével összefüggő problémákra, sőt a szolgáltatásokra is. Egy további problémakör, a lakásépítés is foglalkoztatta a járási ellenőrző szerveket. Elsősorban a tervteljesítés fo- lamatosságát vették szemügyre, különös tekintettel a minőségi mutatók megtartására. Nem váratott magára a kiskereskedelmi hálózat, valamint a vendéglátóipar helyzetének a felmérése sem. Tény, hogy az elmúlt időszakban jelentős javulás volt tapasztalható, viszont nem elhanyagolandó momentum: hellyel-közzel komoly fogyatékosságok is tapasztalhatók. A járás közvéleményét csakúgy, mint az ellenőrző szervek figyelmét mindjobban foglalkoztatja a talajvizek most kezdődő vizsgálata. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 282/1976 számú rendelete szigorúan őrködik a talajvizek felett. Különös hangsúlyt és nyomatékot kap ez a rendelet Csallóköz viszonylatában, hiszen közismert tény, hogy itt található hazánk, sőt talán Közép-Európa legnagyobb víztartaléka — tízmilliárd köbméter a becslések szerint. Az ellenőrzés tulajdonképpen mindenre kiterjed, így mindenekelőtt a tisztító- és szűrőállomások építésére, a silóvermek a és trágyatelepek megfelelő szigetelésére, a vegyszeres gyomirtással és a műtrágyázással kapcsolatos kérdésekre. Elöljáróban talán elmondhatjuk, hegy a földművesszövetkezetek nem minden esetben rendelkeznek megfelelő vízgazdasági berendezésekkel. Az ellenőrzés magától érthetően kiterjed az olajszennyezés megakadályozására, a mérgező anyagok tárolásának problémáira. A Jnb Népi Ellenőrző Bizottságának hatáskörébe tartoznak a lakosok panaszai is. Nyilvánvaló, hogy ez az ellenőrző bizottságok tevékenységének egyik legérzékenyebb pontja. A múlt esztendőben 83 panasz érkezett* amelyek közül legtöbb a lakáskérdéssel kapcsolatos. Kissé meghökkentő arány: az összes beérkezett panasz közül 47 nem volt indokolt, Felfigyeltető, hogy az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva mintegy 100 százalékkal nőtt az olyan panaszok száma, amelyek a polgári együttélés megsértésével állnak összefüggésben. A viszályok oka leggyakrabban a közös családi házak építésében keresendő, szülők, gyermekek nem tudnak megegyezni, megosztozni a családi fészken. Persze, egyéb problémák is adódnak, amelyek valóban sok gondot, gyakran feleslegeset okoznak mind az ellenőrző szerveknek, mind a nemzeti bizottságok dolgozóinak. A népi ellenőrző bizottság sokrétű tevékenységéből mindössze néhányat „szúrtunk“ ki. Ügy véljük, a fenti példák meggyőzően bizonyítják, hogy ellenőrző szerveink csupán akkor tehetik hatékonyabbá munkájukat, ha széles körű támogatást kapnak nemcsak a társadalmi szervezetektől, de valamennyi polgártól. Nem titok, hogy mind a mai napig sok kívánnivalót hagy maga után az üzemi, vállalati ellenőrző szervek munkája. Ennek részben a szakemberhiány is az oka. Előfordul, hogy az üzemi ellenőrzés tervszerűtlen, formálissá válik, következésképp nem teljesítheti küldetését, pedig az ellenőrzésnek ez a láncszeme rendkívül fontos. Végezetül, de nem utolsósorban szólnunk kell a megelőzés kérdéséről is, amely tulajdonképpen az ellenőrzés egyik legalapvetőbb célkitűzése. A végső cél tehát semmi esetre sem a vétségek megtorlása, hanem a károk megelőzése. A dunaszerdahelyi tapasztalatok hűen tükrözik azt a folyamatot, amely a XV. párt- kongresszust követő időszak egyik lesajátosabb jellemzője: irányítás és ellenőrzés elválaszthatatlanok egymástól. BALOGH P. IMRE------------------------ KOMMENTÁLJUK ÉL ETMÓDUNK TERMÉSZETES TARTOZÉKA Az üdülés, a pihenés, az utazás, hazánk és a külföld tájainak megismerése szocialista életmódunk egyre megszokottabb, természetes tartozéka. A lakosság ilyen irányú személyi szükségleteinek növekedésiére népgazdaságunk fejlődése, a lakosság szociális és gazdasági feltételeinek állandó, tervszerű javítása ad módot. Szlovákia lakosságának jövedelme az előző ötéves terv utolsó évében 1970- hez képest 36,6 százalékkal, a személyi fogyasztás pedig 35,6 százalékkal nőtt. A munkaerő, a munkabírás felújítását is elősegítő pihenés ma már dolgozóink alapvető szükségletei közé tartozik, s kielégítésiére számos intézmény, utazási iroda — a Čedok, az Ifjúsági Utazási Iroda, a Tatratour, a Slovakotur stb. — és nem utolsósorban a szakszervezet hivatott. Üzemi, vállalati és szakszervezeti üdülők hazánk minden pihenésre és üdülésre alkalmas pontján találhatók: a Magas- és Alacsony-Tátrában, a Kis- Kárpátokban, fürdővárosainkban, Bratislavában, Prága és más nagyvárosunk környékén. Az 5. ötéves terv időszakában félmillió dolgozó vett részt szakszervezeti üdülésen, másfél milliónyian pedig családtagjaikkal együtt a vállalati és üzemi üdülőket vették igénybe. Bel- és külföldi aktív és passzív turistaforgalmunk évről évre rtő. Belföldi turistaforgalmunkat tekintve előkelő helyet foglalunk el a világ országainak ranglistáján. Míg 1970-ben Szlovákia minden polgára átlag nem egész négyszer vett részt üdülésen, utazáson, 1975-ben már több mint hatszor volt aktív részese a turistaforgalomnak. Az 5. ötéves terv éveiben hazánkból 11,2 millióval többen utaztak külföldre, mint az előző ötéves terv időszakában, hazánkat pedig ugyanazon idő alatt 51 millió, azaz az előzőhöz viszonyítva háromszor több külföldi turista látogatta meg. A. 6. ötéves terv folyamán a gazdasági és szociális fejlődés irányelvei a belföldi turistaforgalom 28—30 százalékos növekedését feltételezik. 1980-ban tehát hazánkban 39 milliónyian vesznek majd részt a turistaforgalomban. A külföldié utazó csehszlovák turisták száma előreláthatólag 25 százalékkal nő, hazánk pedig a 6. ötéves terv éveiben az előzőhöz képest egyliarmaddal több külföldi látogatóra számíthat. A turistaforgalom növekedése természetesen a megfelelő feltételek — szállás, étkeztetés, egyéb szolgáltatások — fejlesztését is megköveteli. 1971—75 között Szlovákiában 9485 hellyel bővült a szállásadó intézmények, 59 000 hely- lyel a vendéglátóipari egységek, 1695 hellyel pedig a Slo- vakoterma gyógyszállóinak kapacitása; a turistaforgalmi központok is számos új létesítménnyel gazdagodtak. A turistaforgalom fejlesztésére a 6. ötéves terv folyamán is nagy gondot fordítunk. A tervek szerint 1980-ig Szlovákiában a turistaforgalmi létesítményekben 6300-zal, a szak- szervezeti üdülőkben 1400-zal, a Csehszlovák Állami Fürdők intézményeiben pedig 1300-zal növekszik a szálláshelyek száma, a vendéglátóipari létesítmények pedig 41 000 hellyel gazdagodnak. Üj szállók, gyógyintézetek, szakszervezeti és vállalati üdülők épülnek. Autós turistáink számára és örömére 25 új autókemping és 40 benzintöltő állomás épül. . A turistaforgalom nagyarányú fejlesztése, az e téren nyújtott szolgáltatások bővítése, tökéletesítése a lakosság, dolgozóink szellemi és kulturális igényeinek kielégítését is szolgálja. FLORIÄNNÉ M. MÁRTA A TETANUSZ Fertőzésnek mondjuk az emberi test reakcióját a benne megtelepedett, növekedő és szaporodó kórokozókkal szemben. A fertőző betegség ennek a kölcsönhatásnak a látható kifejezése. Ha a fertőzött egyén egészségi állapota változatlanul jó marad, miután szervezetébe baktériumok hatoltak, akkor néma fertőzésről beszélünk. Az ember állandó kölcsönhatásban él a környezetével, s mindig tökéletesebb alkalmazkodásra törekszik. Az alkalmazkodóképesség hiánya pusztulást jelent. A fertőző betegségek esetében gyógyulás után a csírák elpusztulnak, vagy pedig a baktérium elveszti kórokozó tulajdonságait. Ha az ember megváltoztatja tartózkodási helyét, megváltozik a baktériumkörnyezet és ezzel az egyensúly is. Ez magyarázata annak, hogy fertőző betegségek lépnek fel a bevándorolt egyéneknél, míg a bennszülött lakosság egészséges marad. Hosszabb tartózkodás után az ember alkalmazkodik az új körülményekhez. Megfordítva: ha a kórokozó csírák számukra idegen helyre kerülnek, a következmények attól függnek, vajon alkalmas vagy alkalmatlan életkörülményekre találnak-e. Az első esetben járvány keletkezik, míg az utóbbi esetben a behozott betegség rövidesen megszűnik. A kórokozók időnként fertőzőképesek, máskor ártalmatlanok lehetnek. Ezt egyaránt észlelhetjük a természetben és a laboratóriumi kísérleteknél is. Az emberi testbe való behatolás után a kórokozókat megkötheti, elhatárolhatja, és elpusztíthatja a bőr-, ill. a nyálkahártya reakciója, vagy a fertőzés a vér, illetve a nyirok- utakon keresztül elterjed a szervezetben. A kórokozók bizonyos csoportja az idegek mentén terjed. Ha a kórokozók a vérbe jutnak, ott rendszerint kimutathatók, akárcsak az ember ürülékében. Nem zárható ki ellenben fertőző betegség, ha a kórokozót nem tudjuk kimutatni a vérben, a vizeletben vagy a székletben. Minden fertőző betegség lap- pangási időszakkal kezdődik. Ezalatt az idő alatt a kórokozók szaporodnak. Ez az idő az egyes kórokozóknál más és más. A láz a csírák és mérgeik által az agyban levő hőszabá- lyozó-központra kifejtett hatás következménye. Sok fertőző betegségnél olyan jellegzetes a láz kezdete és lefolyása, hogy tisztán a láz magasságából és a lázgörbe alakjából fontos támpontokat kapunk a diagnózishoz. A tetanusz, bacilus által okozott ferlőző betegség, melyet a harántcsíkolt izomzat fájdalmas összehúzódása, görcsrohamok, és általános központi idegrendszeri tünetek jellemeznek. Már kb. 3000 éve ismert betegség. Kórokozóját 1889-ben fedezték fel, spórás baktérium, amely lovak és szarvasmarhák ürülékével kerül a talajba, sőt az ember székletének 25 százalékában is kimutatható. Spórája rendkívül ellenálló és jóformán mindenütt megtalálható, leggyakrabban az utcák és a megművelt kertek földjében, valamint a lakások porában. A földben igen elterjedt, és a bőr vagy a nyálkahártyák valamilyen folytonossági hiányán keresztül hatol a szervezetbe. A tetanusz kifejlődéséhez tehát szükség van arra, hogy a bacilus kedvező körülményekre leljen a szervezetben. A bélbe jutva pl. nem fertőzőképes, nem kórokozó. Csak akkor az, ha sérült a nyálkahártya. Nyílt törések, mély szúrások, valamint sebészeti és nőgyógyászati műtéti beavatkozások különösen alkalmasak a betegség keletkezéséhez. Maga a bacilus a behatolás helyén marad, nem terjed szét a szervezetben, hatását az általa termelt méreg — toxin — útján fejti ki. A toXin az idegszálak mentén terjed, egy része azonban a vérárammal és a nyirokereken keresztül eljut az izmokba és az idegekbe, végül pedig az, agyban rögzítődik. Ha a méreg már az idegsejtekben rögzítődött, a betegség lefolyása végzetes. A tetanusz lappangási ideje átlagosan 5—30 nap, s minél rövidebb, annál súlyosabb a lefolyása. Kezdetben enyhe tünetek mutatkoznak, elsősorban a behatolás helyén. Első jellegzetes tünete az arcizmok görcsös összehúzódása. Az izomzat görcsös, fájdalmas megfesztilése később az egész szervezetre terjed és rohamokban jelentkezik. A betegség lefolyása viszonylag .kevésbé veszélyes akkor, ha a lappangási időszak hosz- szabb 8—10 napnál, s ha az izomösszehúzódások lassan fejlődnek ki. A kezelés főleg a megelőzésre összpontosul, tehát a gyanús sebek ápolására és tisztísására. A gyógyítás célja a bacilus megsemmisítése a behatolás helyén, a toxin vándorlásának és az idegközpontokba való eljutásának megakadályozása oltással. A védőoltás ennél a fertőző betegségéi rendkívül fontos, nemcsak a veszélyes foglalkozású egyéneknél, hanem az egész lakosságnál. Dr. KVASZ LADISLAV 1977. I. 28.
