Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-27 / 26. szám, csütörtök
i Mségi SlaMai Mol jelentése o CSSZSZK 1376. évi népgazdaságfejleszlésj tetve teQesftésérä'l (Folytatás az 1. oldalról) latban gyorsabb ütemben növekedett a kivitel, mint a behozatal. A kapitalista piacokon továbbra is fennálltak az értékesítési nehézségek, főleg gépipari termékek kivitelében. Tovább emelkedett az élet- színvonal. A lakosság pénzjövedelme 4,6 százalékkal, az átlagbér 2,8 százalékkal, a szociális ellátásból származó jövedelem 8,7 százalékkal növekedett. A nyugdíjellátás 1976. január 1-én megvalósított rendezése több mint 3 millió állampolgár életfeltételeit javította. » A kiskereskedelmi forgalom az 1975-ös évihez viszonyítva 3,7 százalékkal növekedett. Az áruválasztékot több új, jó minőségű hazai és importált termék gazdagította. Az év folyamán 132 ezer lakás készült el. A tervezett feladatok teljesítésében tapasztalt egyes eltérések és hiányosságok ellenére az 1976-os eredmények jó kiindulási alapot képeznek a gazdaság további progresszív fejlődéséhez. I. Az alapvető termelési ágazatok fejlődése 1977.. I. 27. Ipar A központilag tervezett ipari termelés 1976-ban 5,5 százalékkal növekedett, vagyis 0,1 ponttal gyorsabban a tervben előirányzott ütemnél. A növekedés dinamikája az állami tervnek megfelelően eltérő volt az egyes ágazatokban. A bruttó termelés a gépiparban 8,9 százalékkal, a vegyiparban 8,6 százalékkal, az üveg-, porcelán- és kerémiaiparban 7,6 százalékkal, a fafeldolgozó és az építőanyag-iparban 7,4 százalékkal növekedett. A termelés növekedési üteme az élelmiszeriparon és az építőanyag-iparon kívül valamennyi ágazatban gyorsabb volt az állami tervben előirányzottnál. A termelés fejlesztésében fontos szerep jutott a központi fejlesztési programoknak, melyek keretében a termelés növekedési üteme 5 ponttal megelőzte az ipari termelés általános növekedési ütemét. Gyorsabb ütemű volt az SZSZK ipari termelése, amely 7,0 százalékkal növekedett, míg a CSSZK ipari vállalataiban a termelés növekedése 5,0 százalékot ért el. Az egyes ipari ágazatokban 1956-ban a következő eredményeket értük el: a szénjövesz- tés állami tervét túlszárnyaltuk, 117,7 millió tonna szenet és lignitet termeltünk, ami 2,9 százalékkal haladja meg az 1975- ös eredményt. A villamosener- gia-termelés elérte a 62 688 millió kWó-t, ami 5,8 százalékkal több a megelőző évben elért teljesítménynél. Az áramfogyasztást azonban főleg az erőművek üzemzavarai miatt szabályozni kellett a nagyfogyasztóknál. A lakosság ellátásában nem került sor az áramszolgáltatás korlátozására. A csúcsmegterhelés fedezését jelentősen elősegítette a szocialista államok egyesített energiarendszeréből átvett teljesítmény. Az áramellátásban fennálló helyzet továbbra is szükségessé teszi a takarékossági intézkedések érvényesítését. A kohászat termelése 3,9 százalékkal növekedett, ezen belül az ércjövesztés 6,0 százalékkal. A színesfém-kohászat termelése 2,7 százalékos, a vaskohászat termelése 4,0 százalékos növekedést ért el. A vegyipar termelése 8,6 százalékkal növekedett, ezen belül a kőolaj-ipar 9,1 százalékkal, a gumiipar és a műanyagok gyártása 7,9 százalékkal, a cellulóz- és papíripar 6,9 százalékkal növekedett. A petrolkémiai ipar termelésének gyors ütemű növekedése a Szovjetunióból importált kőolaj feldolgozása alapján lehetővé tette a népgazdaság kemizálásának további elmélyítését. A petrolkémiai iparban feldolgozott kőolaj mennyisége 6,2 százalékkal, a gázolaj gyártása 4,4 százalékkal, a gépkocsibenzin gyártása 10,7 százalékkal, a fűtőolajok gyártása pedig 7,2 százalékkal növekedett. Gyors ütemű növekedést sikerült elérni a műanyagok, valamint a fosz- foros és a káliumtartalmú mű- tárgyák gyártásában. A gépipari termelés 1975-höz viszonyítva az elmúlt évben 8,9 százalékkal " növekedett. Gyorsabb ütemű, 9,7 százalékos volt a növekedés az általános gépiparban, míg a nehézgépipar termelésében 7,4 százalékos növekedést sikerült elérni. A termelési tervek teljesítésében a fő figyelem a központi fejlesztési programok teljesítésére összpontosul, amelyek 46 termelési szakágazatot és 134 gépipari vállalatot érintenek. A központi fejlesztési programok keretében a vegyipari gépek és berendezések gyártása 11.4 százalékkal, a textilipari gépek és berendezések gyártása 9,3 százalékkal, a numerikus vezérlésű szerszámgépek gyártása 22,4 százalékkal, a teherautóké 10,0 százalékkal, az autóbuszoké pedig 11,1 százalékkal növekedett. Ugyancsak növekedett a tartós - fogyasztási cikkek gyártása: a hűtőszekrények gyártása 5,4 százalékkal, az automatikus mosógépek gyártása 11,3 százalékkal, a rádiókészülékek is gramorádiók gyártása 22,2 százalékkal, a magnetofonok gyártása 44,1 százalékkal, a tv-készíilékek gyártása 2,4 százalékkal növekedett. Az építőanyagok gyártásában 7.4 százalékos növekedést értünk el. A cementgyártás 2,7 százalékkal, a betonból készült építőelemek gyártása 5,9 százalékkal, a nem égetett falazóanyagok gyártása 10,9 százalékkal, az égetett fedőlemezek gyártása 15,5 százalékkal, a kerámiai falicsempék gyártása 6 százalékkal, a kerámiai padlócsempék gyártása 3,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar termelése 0,1 százalékkal növekedett, tehát nem sikerült elérni az állami terv előirányzatát. Ebben a fejlődésben megmutatkoztak az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlásában tapasztalt kedvezőtlen jelenségek. A lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátása ennek ellenére folyamatos volt, s a belkereskedelem számos új élelmi- szeripari" termékkel gyarapodott. Az év folyamán az ipari vállalatok fokozott gondot fordítottak a termékek minőségének és műszaki színvonalának javítására, ami elősegítette a termelés általános színvonalának emelését. Ennek ellenére a bélés külkereskedelmi megrendelők ellátásában egyes vállalatoknál fogyatékosságok fordultak elő főleg a határidők megtartásában és a szállítások minőségében. Az ipari termelés feladatainak teljesítésében csekély mértékű volt a foglalkoztatottság növekedése. A központilag tervezett iparban átlagban véve 2561,5 ezer személy dolgozott, vagyis 14,6 ezerrel (0,6 százalékkal) több, mint 1975-ben. Mezőgazdaság A kedvezőtlen feltételek, főleg a csapadék hiánya a vegetáció döntő hónapjaiban negatívan hatottak a növénytermesztés eredményeire, melynek színvonala az 1975-os színvonal alá süllyedt, ami az állattenyésztés eredményeit is befolyásolta. A mezőgazdasági össztermelés az előzetes adatok szerint 74,1 milliárd koronát ért el, vagyis 2,7 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben és 8,0 százalékkal kevesebbet a tervhez viszonyítva. A növény- termesztés ebben 43,0 százalékos részarányt képviselt, 6,3 százalékkal maradt el a megelőző év színvonalától, 14,6 százalékkal pedig a tervtől. Az állattenyésztési termelés 0,2 százalékkal meghaladta az 1975-ös színvonalat, 2,2 százalékkal azonban elmaradt a terv előirányzatától. Az állami alapokba irányuló mezőgazdasági árutermelés 46,7 milliárd koronát ért el, vagyis 0,5 milliárd koronával kevesebbet, mint 1975-ben és 2,0 milliárd koronával kevesebbet a tervhez viszonyítva. A gabonatermesztés hozzávetőleg az 1975-ös színvonalon maradt. A szálas takarmányok termelése kb. ötödrésszel maradt el a megelőző év színvonalától. Zöldségfélékből az 1975-ben kitermelt mennyiségnek csak a 70 százalékát sikerült elérni. A tömegtakarmányok alacsony hozama kedvezőtlenül hatott az állatállomány, főleg a tehénállomány fejlődésére. A tehenek átlagos évi tejtermelése az előzetes adatok szerint 2805 litert ért el, a tyúkok átlagos évi tojáshozama 220 darab volt. Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelők tiszta tápanyagban számítva összesen 1674 ezer tonna ipari trágyát vettek át, vagyis 1 hektár mezőgazdasági földterületre több mint 241 kg tiszta tápanyag jutott. A mezőgazdasági munkák gépesítését 6105 traktor, 2089 gabonakombájn, 407 répabegyűjtő és 632 burgonyabegyűjtő szállítása segítette elő. Erdőgazdálkodás Erdőgazdaságainkban a múlt év folyamán — erdeink termő- képességének és más feltételeknek megfelelően — összesen 16,9 millió köbméter fát termeltek ki. Ez a mennyiség a tervben előirányzottnál 3,2 százalékkal több és 4,1 százalékkal több az 1975-ös évben kitermeltnél. Egyébként a múlt évben 41,2 ezer hektárnyi területet erdősítettek, 3,3 százallékkal többet, mint 1975-ben. Vízgazdálkodás Tavaly a lakosság 64,8 százaléka nyilvános vízvezetékhálózatból nyerte a vizet, ez 1,1 ponttal több, mint 1975-ben volt. Az ivóvíztermelés 1,3 milliárd köbméterre növekedett, ami 5,4 százalékkal több az előző évinél. A nyilvános vízvezetékhálózattal ellátott községek száma 2960-ra nőtt s ez 18l-gyel több, mint 1975-ben volt. Építőipar Az építőiparban a tervezett feladatokat túlteljesítették. Az ágazat vállalataiban 77,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el, 7,6 százalékkal többet, mint 1975-ben. A terven felül végzett építőipari munkák értéke 0,7 milliárd korona volt, ami az állami tervnek (7,9 százalékos túlteljesítését jelenti. Növekedett az építőipari dolgozók száma is, és elérte az 539 000-et. Az építőipari dolgozók munkatermelékenysége az 1975-ös szinthez viszonyítva 6,4 százalékos növekedést ért el, 1,2 ponttal többet az állami tervben előirányzott feladatnál. Közlekedés A nyilvános teherszállító eszközökön 600,0 millió tonna árut szállítottunk, ami az 1975-. ös évhez viszonyítva 3,4 százalékos növekedést jelent. Ezen a területen 99,5 százalékra teljesítettük az állami tervet. Vasúton 277,0 millió tonna árut szállítottunk, 1,7 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A vasúti árurakodási tervet 100.1 százalékra teljesítettük. Az év folyamán a szállítók nem használták ki megfelelő mértékben a rakodótereket, ami főleg 1976 első. negyedévében kedvezőtlenül hatott az eredményekre. A szilárd tüzelőanyagok szállításában előirányzott tervezett feladatokat 100,8 százalékra teljesítettük. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat szállítóeszközei 317.2 millió tonna árut szállítottak, 4,9 százalékkal többet, mint tavalyelőtt. A folyami teherszállítás területén a tervezett feladatokat 2,9 százalékkal túlteljesítettük. 2419,5 millió személy vette igénybe a nyilvános közlekedési eszközöket, ami 1,1 százalékkal több, mint 1975-ben. Távközlés Telefonállomásaink száma 120 000-rel növekedett, s így 1976 végéig hazánkban csaknem 2,7 millió telefonállomást tartottunk nyilván. Annak ellenére, hogy a növekedés ezen a területen nagyobb volt a tervezettnél, az elintézetlen kérvények száma mindig sok. A televízió első műsorát az ország egész lakossága, a második műsort pedig a lakosság 60 százaléka veheti. A múlt évben a postahivatalaink 2320 millió levelet és 30 millió csomagot kézbesítettek. II. Beruházások és tudományos-műszaki fejlesztés Beruházás Népgazdaságunkban 134,1 milliárd korona értékű beruházási munkát végeztünk el a múlt évben. (A Z-akcióban és az egyéni lakásépítéseken kívül.) A beruházás keretében az építőipari munkák értéke 75,5 milliárd korona volt s 58,6 milliárd korona értéket tettek ki az épülő objektumokra szállított gépek és berendezések. Az 1975-ös évhez viszonyítva 5,2 százalékkal növekedett a beruházási munkák értéke. Az 1976-os évben megvalósított beruházásokkal 143,8 milliárd koronával növeltük állóeszközeink értékét, ami 5 százalékkal több, mint 1975-ben volt. T udományos-műszak j fejlesztés A CSKP KB 1974 májusi és a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatokkal összhang* ban a tudományos-kutatási intézményeink a legfontosabb feladatok megoldására összpontosították figyelmüket. A múlt év folyamán a tudományos kutatási alap további fejlődésének lehettünk tanúi, s így növekedett a kutatóintézeteinkben dolgozók száma is. Tudományos kutatóintézeteink összesen 515 állami kutatási és fejlesztési feladatot oldottak meg. III. Külgazdasági kapcsolatok Az irányelvekkel összhangban 1976-ban a külkereskedelmi forgalom növekedése na-” gyobb volt, mint a nemzeti jövedelemé. Ez arról tanúskodik, hogy hazánk nagyobb mértékben bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba — mindenekelőtt a szocialista országokkal való együttműködésbe. Az 1975-ös évhez viszonyítva exportunk 11,8 százalékkal növekedett, ebből a szocialista államokba 16,0 százalékkal. Behozatalunk 10,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. A népgazdasági tervek összeegyeztetésének a KGST-tagor- szágok keretében és a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményeknek köszönhető az együttműködés további elmélyítése és az árucsere-forgalom növelése. IV. Életszínvonal A termelés növekedésével összhangban emelkedett az életszínvonal. A népgazdaság további fejlődése a fi. ötéves tervidőszak első évében lehetővé tette, hogy kielégítsük a lakosság valaineny- nyi rétegének növekvő anyagi és kulturális szükségleteit, megtartsuk és fejlesszük az elért magas életszínvonalat, s megszilárdítsuk a szociális biztonságot. 1976 végén a népgazdaság dolgozóinak száma (a gyermekgondozási szabadságon lévő nők nélkül) mintegy 7 millió 125 ezer volt. A dolgozók 45,4 százaléka nő volt. A betegség és a baleset miatti munkaképtelenség 4,1 százalékos volt, ami azonos az 1975. évi szinttel. A személyi fogyasztás csaknem 3 százalékkal növekedett. Jelentősen nagyobb lett a társadalmi fogyasztás: egy lakos mintegy fiBOU koronát kapott a társadalmi alapból készpénzben, valamint az ingyenes termékek és szolgáltatások révén ami B,6 százalékkal több, mint 1975 ben. A lakosság pénzbevétele 305.5 milliárd korona volt, ami 4,fi százalékkel több, mint az előző évben. (A CSSZK ban 4,3 százalékkal, az SZSZK-ban 5,4 százalékkal.) 1976-ban az előző évhez viszonyítva 13,4 milliárd koronával volt nagyobb a lakosság pénzjö- vedelme, ebből 6,9 milliárd koronát képeitek a bérek és 4,7 milliárd korona volt a szociális juttatás. A szociális juttatások elsősorban az 1976. január elsejei nyugdíj módosít ások következtében növekedtek. Az átlagos havi bérek 1975 luiz viszonyítva 2,8 százalékkal növekedtek és elérték a 2370 koronát. A lakosság pénzkiadása 292,7 milliárd korona volt, ami 4,0 százalékkal több, mint az előző évben. 1976 ban a bankbetétek 12,8 milliárd koronával növekedtek, miközben tovább növekedett a hosszú távú betétek részaránya. A kiskereskedelmi forgalom értéke 220,2 milliárd korona volt, ami 3,7 százalékkal több, mint 1975 ben. Tovább növekedett a húsfogyasztás. Az egy főre eső tej- és tejtermékek fogyasztása (vaj nélkül) mintegy 208 kg volt, a tojásfogyasztás pedig 294 darab. Az élelmiszer fogyasztás struktúrájában folytatódott az ésszerű táplálkozás irányvonalának érvényesülése. A szociális biztosítás pénzjuttatásaira és szolgáltatásaira 57,4 milliárd koronát fordítottunk, ami 9,1 százalékkal több, mint 1975-ben. A 121/1975 törvény megvalósítása következtében 1976. január elsejétől a nyugdíjakra fordított összeg 31,4 milliárd koronáról 35.6 milliárd koronára növekedett. A kifizetett nyugdíjak száma 3 651 000 volt (1975-ben 3 580 0001, Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege az említett szociálpolitikai intézkedések következtében a dolgozóknál 13,9 százalékkal növekedett és elérte az 1085 koronát. A betegbiztosítási járulékra 21 milliárd koronát fordítottunk, ami 2,4 százalékkal több, mint 1975-ben. Ebből az összegből 10 milliárd korona a gyermekpótlékra esett (1975-ben 9,8 milliárd korona) és 1,5 milliárd korona a gyermekgondozási segélyre. Egy gyermekre havonta átlag 315 koronát fizettek, ami 1,3 százalékkal több, mint 1975-ben. Az oktatásügyben figyelmet szenteltek az oktatói-nevelői munka javításának. Az óvodákban 522 000 gyermeket helyeztek el, ami az adott korosztályú gyermekek 70 százalékát jelenti. 1975-ben 475 000 gyermek járt óvodába, ami a 3—5 éves gyerekek 87,4 százaléka volt. Az alapiskolák tanulóinak száma 1000-rel növekedett és elérte az 1 882 000 et. A gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák nappali tagozatára 88 639 diákot vettek fel. Az alapiskolát elvégzett tanulók 38,4 százaléka folytatta tanulmányát az említett iskolákon. A középiskolákba felvett tanulók 17,7 százaléka az alapiskolák nyolc osztályát végezte el. A főiskolák nappali tagozatán 127 000 diák tanul, ami 8000-rel több, mint az 1975/76-os tanévben. A kultúra és a művészet területén továbbra is sikeresen teljesítettük a legfontosabb feladatot, vagyis a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelését. Pél* daként említhetjük meg 7000 új könyv megjelenését 82 millió példányban. 1060 folyóirat, ebből 30 napilap jelent meg. 1764 filmalkotás született, ebből 43 játékfilm. Tovább tökéletesedett a csehszlovák egészségügy egész rendszere. Az egészségügyi létesítmények kapacitása 183 000 ággyal növekedett, ebből a kórházakban I lii 000 ággyal. Ezer lakosra 10,3, illetve 6,6 kórházi ágy jutott. 1976 végén egy orvosra 357 lakos jutott, ami kilenccel kevesebb, mint 1975-ben. 132 000 új lakás épült, ami 2100-zal több, mint amennyit az állami terv előirányzott. A CSSZK ban kb. 86 000 lakás, az SZSZK-ban 46 000 lakás épült. A lakások 23 százaléka állami, 25 százaléka szövetkezeti, 22 százaléka üzemi, 30 százaléka egyéni építkezés keretében készült el. A CSSZSZK ban az állami tervet 101,6 százalékra, a CSSZK-ban 101,4, az SZSZK-ban pedig 101,9 százalékra teljesítették. Prágában összesen 9700, Bratislavában pedig 4700 lakást adtak át. A népesedés az elmúlt évekhez hasonlóan kedvezően alakult. Annak ellenére, hogy a szülőképes korban lévő nők száma már néhány éve csökken, az élve született gyermekek száma 288 000 volt, ami 1300-zal kevesebb, mint 1975- ben. Az elhalálozott személyek száma 169 000, ami ezerrel kevesebb, mint 1975-ben. A természetes szaporulat 119 000 volt. A nők 18—22 éves korosztályának csökkenése következtében a házasságkötések száma 138 ezerrel csökkent (ami 3000-rel kevesebb, mint egy éve), de a válások száma is 31000-re csökkent (1 ezerrel). 1976 végén a CSSZSZK-nak 14 976 000 lakosa volt, ebből a CSSZK-nak 10 160 000, az SZSZK-nak 4 816 000.
