Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-27 / 26. szám, csütörtök
Szépítgetés nélkül EGY ÉV TAPASZTALATAI # A FIATALOK POLITIKAI NEVELÉSE # SZERVEZÉSI FOGYATÉKOSSÁGOK Ä fiatalok politikai nevelésének jelentőségét sokan méltatták mór, általában ezzel kezdődik minden beszámoló, jegyzőkönyv. Gyakorlati megvalósításával és annak eredményeivel már sokkal nehezebb a helyzet, hiszen itt nem lehet sem kilókkal, sem koronákkal érvelni. Ottjártamkor belelapoztam a SZISZ Komáromi Járási Bizottságának értékelő beszámolójába, melyet Novák Béla alelnök készített. Meglepett az őszinte hangnem, a teljes igazság bemutatására törekvő igény. Egy jegyzőkönyv, mely ritka, mint a fehér holló. Az anyag a SZISZ jb elnökségének ülésére készült. — Mindenkiben van valami lokálpatriotizmus. Mikor kritikus hangnemű beszámolóját fogalmazta, gondolt-e arra, hogy ha a felsőbb szervek elé kerül, esetleg rossz szemmel néznek majd a járásra? — Miért? Ha a valóságot meghamisítva már itt rózsaszínben tüntetjük fel a dolgokat, s még a közbeeső szervek is simítanak rajta, mire felkerül pl. a Központi Bizottságba, ott teljesen torz képet kapnának a helyzetről. Gondjaink megoldásához pedig nem is várhatnánk segítséget, hiszen úgy nézne ki a dolog, hogy nálunk minden rendben van. — Milyen is tehát a helyzet a fiatalok politikai nevelése terén? — A SZISZ KB Elnökségének határozata alapján kidolgoztuk az 1976—77-es oktatási évre Szóló munkatervet. Az üzemi szervezetek és alapszervezetek elnökei, valamint a politikai neveléssel foglalkozó szakelőadók számára rendezett szemináriumokon és gyűléseken megbeszéltük ezt a tervet, s rajtuk keresztül ismertettük az alapszervezetek propagandistáival és lektoraival. Ezenkívül még tavaly áprilisban megtárgyaltuk a szervezési kérdéseket is. Tehát úgy tűnik, hogy lényegében mindent megtettünk a sikerért. Az érem másik oldalához tartozik az igazság: az említett akciókon nagyon gyenge, 60 százalékos volt a részvétel, s ez a határozataink teljesítésére erősen rányomta bélyegét. — Az előkészítések után egykét hónappal, már a májusi és júniusi taggyűléseken kiderült, hogy kevés figyelmet szenteltek a politikai nevelésnek. Az ezzel összefüggő feladatok teljesítése még a második ciklusú iskolákon és az ipari üzemek nagyobb alapszervezeieiben volt a legjobb. Az előkészítő munka során egész sor nem is új keletű problémával találkoztunk, melyeket a pártalapszervezetek- ben vagy a járási pártbizottságon kellett megoldani. A legtöbb gond a falusi és mezőgazdasági alapszervezetekben mutatkozott és mutatkozik ma is. A fogyatékosságok ci tagkönyvcsere előkészítésekor még markánsabban jelentkeztek, s a kiküldött funkcionáriusi aktíva a saját hatáskörén belül nem is tudta azokat megoldani. A SZISZ azon szervezeteiről van szó, melyek már hosszabb ideje nem teljesítik alapvető kötelességeiket. A falusi és mezőgazdasági szervezetek közül Kolozsnémán, Ekelen, Űjgyallán, Izsán, Bo- gyaréten, Tanyon, Gyulamajó- ron, Szilason, Megyercsen, Lakszakállason, Šrobárován, Ne- mesócsán és Vágfüzesen, az ipari üzemek közül pedig az Európa-szálló, az ógyallai jednota Fogyasztási Szövetkezet, a komáromi Otex, a CSAD, a Stavba Termelőszövetkezet, a járásbíróság stb. alapszervezeteiben. Az említett falusi • szervezetekben tavaly csak egy esetben, vagy egyáltalában nem tartottak vezetőségi ülést, természetesen taggyűlést sem. Az ipari üzemek közül a Stavba Termelőszövetkezetben és a járásbíróságon kívül másutt nem működik pártalapszervezet. A gazdasági vezetőknél pedig nem talál megértésre a fiatalok ügye: az alapszervezet elnökének nem teszik lehetővé, hogy elmenjen a gyűlésekre, a megbeszélésekre stb. • * * A felsorolt esetek alapján leszögezhetjük: rendszeres munka és szervezeti élet, a vezetőségi tagok kiválasztásakor alkalmazott következetes káder- politika nélkül a fiatalok politikai nevelését nem lehet megvalósítani. Ugyanis az említetteken kívül milyen hiányosságokról is van szó? Például szeptemberben és októberben meg kellett volna kezdeni az előadásokat, sok helyen azonban eltolódott az időpont, s vannak alapszervezetek, melyekben december végéig egyet sem tartottak meg. Az elmúlt oktatási évben 186 alapszervezet mellett 233 alakulat működött, míg napjainkban 195-re nőtt az alapszervezetek száma, az alakulatoké viszont 229-re csökkent. Ennek fő okaként a már említett fogyatékosságokat említhetjük meg, a másik ok pedig az, hogy az új alapszervezetek egy része a kilencéves iskolák pedagógusaiból áll, akik a pártoktatásban vesznek részt. A „Politikai alapismeretek" - kel foglalkozó csoportban az elmúlt oktatási évhez képest viszonylagos javulást értek el a mezőgazdasági fiataloknál. Az I. évfolyamot egy, a II.-at két, a III. évfolyamot pedig hét alapszervezet mellett indították el. A falusi szervezeteknél négy helyett csak kettőben hozták létre: Kolozsnémán és Üj- gyallán, de ezekben mind a mai napig nem kezdték meg az oktatást. A „Politikai aktualitá- sofc“-kal foglalkozó csoportok száma jelentősen csökkent a mezőgazdasági szervezeteknél, viszont először az idén sikerült megszervezni mezőgazdasági szervezetnél a Lenin-kört: Csal- lóközaranyoson. A politikai nevelés terén nagy segítséget nyújt a fiataloknak a járási pártbizottság és a Politikai Nevelés Háza, főleg ami az előadók biztosítását illeti. Ezenkívül már második éve 27 fiatal vesz részt az utóbbi intézmény által szervezett pártoktatásban. Az említett szervezési fogyatékosságok ellenére jó tapasztalatokról is lehet szólni, elsősorban az előadások színvonalának javulásával kapcsolatban. Több helyen filmvetítésekkel tették szemléltetővé az egyes témákat. Az alapszervezetek idejében megkapták a szükséges módszertani anyagokat is. Az egyetlen fogyatékosság az volt, hogy nem adták ki őket magyar nyelven, pedig a lektorok nagy többsége magyar nemzetiségű, s így esetenként megnehezítette a tárgyalt témák beható tanulmányozását. Az elmondottakhoz, gondolom, nem szükséges kommentárt fűzni. Viszont ismételten szeretném aláhúzni: örvendetes, hogy a SZISZ jb dolgozói őszintén feltárják problémáikat. Úgy érzem, hogy ha azok megoldását is ilyen szándékkal végzik majd, akkor elmondhatják, becsületes munkát végeztünk. MALINÄK ISTVÁN AZ AKTIVITÁS JEGYÉBEN Sikeresnek könyvelhetjük el az elmúlt esztendőt a SZISZ életében. Az ifjú nemzedék aktivitása állandóan növekszik, akár a mezőgazdasági, vagy ipari üzemek feladatainak teljesítését, akár a társadalmi élet irányításában való részvételüket tekintjük. A CSKP XV. kongresszusa és a képviselő- testületekbe való választások Jelentős ösztönzést nyújtottak törekvéseinkhez. Sor került a tagkönyvcserékre is. Az 19Z6-ra kitűzött feladatainkat teljesítettük. Az idei évet a SZISZ további munkája szempontjából fontos állomásnak tekinthetjük: szeptemberben lesz a SZISZ szlovákiai kongresszusa később pedig a SZISZ második kongresszusa. Az alapszervezetektől, ifjúsági csoportoktól, komplex racionalizációs brigádoktól, kollektíváktól és egyénektől kapott rengeteg levél arról tájékoztat bennünket, hogy legfelsőbb szerveink tanácskozását a fiatalok további munkasikerekkel akarják köszönteni. A kötelezettségvállalásokban főleg a tervek túlteljesítésére, az életkörnyezet szépítésére, a választási programok megvalósítására stb. tesznek ígéretet. Az ifjúság ott akarja kamatoztatni képességeit, ahol a társadalomnak erre a legnagyobb szüksége van. Ez igazolja, hogy megértette pártunk programját. Mielőtt még összeülnének a kongresszusok küldöttei, a szervezeti életen belül is sokat' kell tenni. A kongresszusokra való felkészülés már most, az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek lebonyolításával megkezdődött. A politikai és társadalmi életben, a munkában, a szociális és érdekvédelmi tevékenységben elért eredményeink értékelése, valamint az idei évre szóló feladatok kitűzése szempontjából az évzáró taggyűléseket fontos állomásnak tekinthetjük. Mindebből következik, hogy az alapszervezeteknek kritikusan kell értékelniük, felelősségteljesen kell elemezniük a szervezeti élet problémáit és fogyatékosságait, s az okok megtalálása után kitűzni a megoldáshoz vezető utat. Az évzáró taggyűléseken jóváhagyják az idei évre szóló terveket. Szükséges, hogy figyelembe vegyék az eddigi tapasztalatokat is* melyeket például a tagkönyvcserék során szereztek, s szorosan kapcsolódniuk kell a SZISZ Központi Bizottsága által „A SZISZ fö feladatai a CSKP kongresszusa után“ című kitűzött programhoz. A tervekben nem szabad megfeledkezni egyik legfontosabb küldetésünkről, a pionírszervezet támogatásáról. Minden alapszervezetben nagy figyelmet kell szentelni, káder-, szakmai és anyagi szempontból is a pionírcsoportok megsegítésének. Az évzárók az új vezetőségek megválasztását is magukkal hozzák. Lenin megállapítása, mely szerint a káderek döntenek mindenről, a mi munkánkra is érvényes. Az alapszervezetek vezetőinek felkészültségétől függ a munkájuk is. Ezért kívánatos, hogy olyan fiatal munkások, műszakiak és diákok álljanak az élen, akik már eddig is dolgoztak és megálltak helyüket a vezetőségben. Hiszen az ifjúsági szervezetnek olyan fontos küldetést is be kell töltenie, mint a fiatalok javaslása a párt soraiba. Ésszerű tehát, hogy azt kívánjuk, fiatul párttagok és tagjelöltek álljanak az alapszervezetek élén, akik a munkában megadják az alaphangot, s maguk is tapasztalatokat szereznek a társadalmi életben. Ezt megkívánja tőlük a párt is további munkájukban. Az alapszervezetek évzáró taggyűlései funkcionáriusi aktívánk fejlettségének próbakövét jelentik. Meggyőződésünk azonban, hogy jó politikai-szervező munkával teljesítjük feladatainkat, az évzárók méltó lépcsőfokai lesznek a két kongresszusnak s ösztönzést nyújtanak a szervezet további tevékenységéhez, mellyel a XV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez járulunk hozzá. Dr. ANDREJ GREŠ, a SZISZ Szlovákiai KB titkára KOMMENTÁLJUK FIATALOK, TAGJELÖLTEK Nagy eseményre készül a csehszlovákiai fiatalság. A Szocialista Ifjúsági Szövetség ez év szeptember 29-e és október 3-a között tartja meg Prágában második országos kongresszusát. A jelenlegi időszakban (januárban, februárban) valamennyi SZISZ-szervezet megtartja évzáró taggyűlését, majd (márciusban) az üzemi, vállalati SZISZ-gyűlést. A SZISZ járási konferenciáira áprilisban, kerületi konferenciáira májusban kerül sor. Az összejövetelek alkalmából a szokásosnál is többet foglalkozunk az ifjúságnak a társadalomban betöltött szerepével, a fiatalság kommunista szellemű nevelésével és sok más, a fiatalsággal összefüggő kérdéssel. Gyakori beszédtéma az is, hogy a rátermett fiatalok közül kérjék egyre többen felvételüket a kommunista pártba, legyenek tagjelöltek. Az agitátorok a gyűléseken és a személyes beszélgetésekkor azt emelik ki, hogy a lenini alapelvek szerint az lehet a kommunista párt tagja, aki elfogadja a párt programját, részt vesz valamenyik párt- szervezet munkájában, és anyagilag is támogatja a pártot. Az említett feltételek nemcsak a párt politikájának az elismerését, hanem azt is igénylik, hogy mind a tagjelölt, mind a párttag aktívan küzdjön a párt politikájának és határozatainak a megvalósításáért, egyben — saját tevékenységén keresztül is — szerezzen elismerést és tekintélyt a pártnak, a kommunista elveknek. A párt nemcsak képességeket, hanem tekintélyt kiváltó erkölcsi magatartást is követel tagjaitól. Élcsapat jellegéből következik, hogy tagjává csak olyanokat szabad felvenni, akik becsületes, dolgos életük mellett vállalni tudják a forradalmárok életét, a harcban állhatatosak, következetesek, elvi álláspontjukban szilárdak. A tudás mellett fontos az ügy igazába vetett hit, a bátorság, a nyíltság, a gerinces magatartás, az elvtársiasság, a fegyelmezettség, a párt céljaival való értelmi és érzelmi azonosulás. A pártba belépőnek számolnia kell azzal is, hogy egyéni érdekeit ála kell rendelnie a magasabb szempontnak, a közösség, a társadalom érdekének. Az ifjúság számára mindenkor nagy vonzóerőt jelentett a nemes eszmékért vívott küzdelem. Az ifjúság többsége ma is azért keresi a pártba vezető utat, hogy részese legyen az igaz ügyért, a dolgozó nép érdekéért folytatott harcnak. A CSKP ifjúságpolitikáját az határozza meg, hogy a fiatalság szerves része a társadalom osztályainak, rétegeinek, csoportjainak. A társadalom valamely osztályához, rétegéhez vagy csoportjához tartozás alapján alakul ki és formálódik az ifjúság élete és világszemlélete. Az a nézet, hogy az ifjúság a társadalmon belül önálló, öntörvényei szerint élő réteg, téves, helytelen, antimarxista. Az ifjúságnak mint meghatározott korcsoportnak különleges sajátosságai vannak. E sajátosságokat azonban sem túlbecsülni — mint ahogy ezt a nemzedéki ellentétek kiéleződését szükségszerűnek tekintő burzsoá teoretikusok teszik —, sem pedig lebecsülni nem szabad. Az ifjúság társadalmi helyzetét a társadalomba való beilleszkedés és az erre való felkészülés jellemzi és határozza meg. A CSKP ifjúságpolitikáját a párt, az állam, a társadalom céljai, objektív és szubjektív lehetőségei, az ifjúság társadalmi helyzete, a fiatalok eszmei, politikai, erkölcsi állapota, az ifjúság nevelésének, érdekei védelmének különböző tényezői alakították és alakítják. Azz ifjúságpolitika a párt általános politikájának szerves része. Célja: az ifjúság kommunista szellemű nevelése. Feladata: a fiatalok neveléséhez szükséges politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek megteremtése, a fiatalok társadalmi beilleszkedésének, a társadal- maisiasodás folyamatának elősegítése, az ifjúság alkotókedvének kibontakoztatása és a szocialista társadalom szolgálatába állítása. Az említett összejöveteleken a sok egyéb mellett mérlegre kerül az is, hogy a CSKP ifjúságpolitikája hogyan érvényesül a gyakorlatban, és a fiatalok közül kik valók a pártba, kik lehetnek tagjelöltek. BALÁZS BÉLA A Tesla Vállalat námestovói üzeme tavaly több mint 326 millió korona értékben gyártott RPP 16-os típusú irányító számítógépeket és hozzávaló alkatrészeket. A számítógép több mint 60 000 integrált áramkörből és félvezetőből áll. Felvételünkön: Marta Kozáková feltölti a számítógép telepét. {Felvétel: V. Gabčo — ČSTK.J 1977. I. 27.
