Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-26 / 25. szám, szerda

NEM SZABAD ELFÁRADNI Eredményes munkáról adtak számot Szoros kapcso­lat az ifjúsággal Egyre több nő dolgozik az alapszervezetben A bratislavai Ľudib termelőszövetkezet öataji üzeme elektromos biztosítékok hüvelyeit készíti. Az üzem dolgozói termékeik egyötödét a tőkés országokba exportálják. A képen: Margita Gombí­ková (előtérben), az üzem egyik dolgozója. (Felvétel: VI. Andor — ČSTK} A bardejovi JAS Cipőgyár kommunistáinak igyekezete A minőségi termelésért Jó cipőt gyártanak £ Teljesítik a tervet 1977.. I. 26. Á bardejovi cipőipar csak­nem húszéves múltra tekint vissza, ez alatt az idő alatt kö­zel 100 millió pár lábbelit gyártott. Kezdetben Augusztus 29 Cipőgyár néven, majd 1973 óta — önálló gazdasági egy­ségként — JAS n. v. néven sze­repel. Kelet-Szlovákia egyik je­lentős exportáló üzeme. Ennek ellenére ezt az új, önállósított gyárat sem kerül­ték el a kezdő vállalatok gyer­mekbetegségei“. Nem volt ele­gendő és képzett szakember, a vállalati szinten szervező, irá­nyító munkát végző gazdasági dolgozóknak nem volt kellő ta­pasztalatuk. Mindezek következménye­ként — az 1973—74-es sikerte­len évek után — a gyár az ötödik ötéves tervidőszak fel­adatait sem teljesítette minden mutatóban. Sok gondot okozott a minőségi termelés meghono- sitása. Rengeteg előre nem várt objektív és szubjektív problé­ma vetődött fel a gyárban. Fel­sorolásuk szinte lehetetlen. Nincs is erre szükség, mert örömmel számolhatunk be ar­ról, hogy az elmúlt év folya­mán is még jelentkező, belső és külső okokból származó fogyaté­kosságok ellenére, a barde­jovi JAS Cipőgyár teljesítelte a 6. ötéves tervidőszak első évé­nek feladatait, s — amint erre Jozej Demeš vállalati igazgató utalt — ebben nagy érdemeik vannak a gyár kommunistái­nak, példamutató igyekezetük­nek. Erről — javaslatára — az üzemi pártbizottság elnökével, František Marko elvtárssal be­szélgettünk. — A CSKP XV. kongresszu­sán jóváhagyott népgazdasági tervből a mi gyárunkra is fo­kozott feladatok hárulnak, kü­lönös tekintettel arra, hogy ter­mékeink 64 százaléka exportra készül — hangsúlyozta a párt­elnök. — Közel harminc kül­földi állam, túlnyomórészt a Szovjetunió részére gyártunk cipőket. Az állami terv alap­ján 1980-ig 850 000 lábbelivel kell többet gyártanunk, mint 1975-ben. A 6. ötéves tervidő­szak első évében — a tervnek megfelelően — 8 millió 200 000 pár lábbelit gyártottunk, s ami külön örömet jelent számunkra, sikeresen teljesítettük kiviteli tervünket a Szovjetunióba, aho­vá évi termelésünk több mint felét irányítjuk. Marko elvtárs a továbbiakban azt is elmondta, hogy a gyár életében igen nehéz időszak volt az 1976-os esztendő. Iga­zán példamutató helytállást kö­vetelt a terv sikeres teljesítése a gyár ötereznégyszáz embffrt számláló munkaközösségétől. Nem nehéz elképzelni, mit je­lent egy exportáló üzem kol­lektívája számára, amikor a kereskedelmi partner — a termékek minőségi fogyatékos­ságára hivatkozva — nem ve­szi át az exportra gyártott láb­belit. Sajnos, ilyen eset is elő­fordult. — Tudatában voltunk és va­gyunk annak — folytatta a pártelnök —, hogy nekünk kommunistáknak kell jó pél- dát mutatnunk, s mindent meg­tennünk a sikeres tervteljesí- tés és a minőségi termelés ér­dekében. Népgazdasági érde­keink követelik meg, hogy si­keres munkát végezzünk. Gyá­runk kommunistái: munkások, technikusok, mérnöknök, tiszt­ségviselők, kivétel nélkül sík- raszálltunk azért, bogy végre bizonyítsunk, s eredményesen zárhassuk a gazdasági évet. Ez volt a legfontosabb feladat pártbizottságunk számára is. Ennek érdekében igyekeztünk elmélyíteni a párt vezető szere­pét a politikai és a gazdasági élet minden területén, a mar­xizmus—leninizmus és a prole­tár nemzetköziség szelle­mében megerősíteni a kommu­nisták eszmei, szervezeti egysé­gét. Nagyon szívesen beszámo­lok arról is, hogy kommunis­táinknak sikerült megnyerni­ük pártunk politikája támogatá­sára a gyár párton kívüli dolgo­zóit is. Erre igen sok példát felsorolhatnék. De talán elég, ha elmondom, hogy pártunk hí­vó szavára megmozdult gyá­runk egész munkaközössége, amikor rendkívüli műszakokat szerveztünk. Ha szükség volt rá, a vezető gazdasági dolgo­zók, az adminisztratív munka­erők is odaálltak a gépekhez, munkaasztalokhoz és lelkesen dolgoztak éves tervünk sikeres teljesítése, a minőségi terme­lés érdekében. Arra a kérdé­sünkre, hogyan készülnek a gyár kommunistái az évzáró taggyűlésekre, a pártelnök így válaszolt: — A gyár dolgozói részéről az elmúlt évben megnyilvánult lelkesedést a koanrríunistákkal folytatott beszélgetések idején vállalt fokozott felelősségérze­tet szeretnénk még magasabb szintre emelni, hogy gyárunk ez évi igényes feladatait sike­resen teljesíthessük. Nem kis feladatokról van szó, hiszen az árutermelés értéke megközelíti a 700 millió koronát. Mindent megteszünk azért, hogy az álta­lunk gyártott, JAS névjeggyel ellátott 8 millió 400 000 pár láb­beli jó minőségű áruként ke­rüljön a hazai piacra, illetve a világ csaknem harminc államá­nak vásárlóihoz. A terv szerint gyors ütemben nő a gyár nye­resége, s az előző évhez viszo­nyítva 19 millió koronával több. Ezeknek a feladatoknak a je­gyében készülnek gyárunk kom­munistái az évzáró taggyűlé­sekre. Az előkészületek folya­mán a tennivalók meghatáro­zásakor a minőségi termelés került előtérbe. Az a meggyőző­désünk, hogy törekvéseinket si­ker koronázza, s a bardejovi cipőipar fennállása 20. évfor­dulójának esztendejében a sike­res tervteljesítés közepette gyártott termékeink jó nevet szereznek gyárunknak. KULIK GELLÉRT A Horná Potöíí-i (Felsőpato- nyij Egységes Földművesszö­vetkezet kommunistái gondos előkészület után január 15-én tartották értékelő taggyűlésü­ket. Számba vették mindazt, ami elmúlt évi munkájukban dicséretreméltó, de kommunista nyíltsággal szóltak arról is, amit az idén jobban és több következetes­séggel kell elvégezni. Tóth István, a pártalapszer- vezet elnöke kétszeresen elége­dett. Egyrészt azért, mert az irányításával működő alapszer­vezet az elmúlt évben eredmé­nyes munkát végzett, s elége­dett azért is, mert az évzárón ismét érvényesült az év folya­mán gyakran hangoztatott alapelv: konkrét, határozott és tárgyhoz szóló volt az értéke­lés, akárcsak az azt követő vi­ta, amelynek eredményeként az idei évre értékes és részletes munkatervet fogadtak el. Napokkal ezelőtt a pártel­nökkel a terv részleteiről be­szélgettünk. — Tervünk legnagyobb érté­ke — kezdte — hogy azokra a területekre összpontosítja a fi­gyelmet, amelyek valóban lé­nyegesek. Elsődlegesnek jelöl­tük meg az idei népgazdaság­fejlesztési tervből ránk háruló feladatok teljesítésére való mozgósítást. A mezőgazdaság­ban ez minden eddiginél lénya- gesebb, hiszen a termelés növe­kedése olyan arányú, amilyenre eddig még egy évben sem volt példa. A kommunistáknak a munkában jó jjéldáva'l kell elől­járniuk. — Ennek feltétele, hogy a párttagok ott legyenek vala­mennyi munkaszakaszon. E té­ren mi a helyzet? — Szövetkezetünk 310 tagja közül 65 párttag, ,s így alap- szervezetünk valamennyi terme­lési szakaszon képviselve van. Az értékelő taggyűlésen ennek ellenére további javulást is célul tűztünk ki. Az irányító szerep érvényesülése ugyanis hatásosabb, ha az a munkakol­lektívák keretében történhet. Jelenleg 3 szocialista munka­brigádunk van. Célunk, hogy a jövőben további, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívákat alakítsunk. A szervezettség terén a járás legjobb alapszervezetei közé tartozunk, mégsem vagyunk elégedettek. A szövetkezei, tagjajnak közel 30 százaléka nő, de pártalapszervezetünk- nek jelenleg mindössze három nő tagja van, s közülük ket­tőt az elmúlt évben vettünk fel. Az idén előreláthatólag három új párttagjelöltünk lesz, köztük . egy nő. A pozitív változás tehát már megindult, s ezt a jövőben is folytatni akarjuk. Új tagjaink minden bizonnyal példával és bizonyítékkal szol­gálnak nődolgozóinknak, hogy az arra érdemeseknek valóban a pártban a helyük, s eredmé­nyesen bekapcsolódhatnak a munkába, még akkor is, ha anyák, ha a család gondjainak többsége rájuk is hárul. A földművesszövetkezet és a falu szoros kapcsolata elenged­hetetlen követelmény, hiszen a szövetkezet tagjainak túlnyomó többsége helyi lakos. Ezt véve figyelembe, a felsőpatonyi szö­vetkezet kommunistái értékelő gyűlésükön törvényszerűen a hnb-vel való együttműködésü­ket is számba vették. Az ered­mény messzemenően pozitív. — Az elmúlt év végén közel százférőhelyes óvodát kapott a falu, aminek felépítésében so­kat segítettünk. Gépek kölcsön­adásával segítettünk az utak portalanításában, és szorosan együttműködünk a helyi ifjú­sági szervezettel. A SZISZ-alap- szervezet zenekarának hangsze­reket vettünk, anyagilag támo­gattuk kirándulásuk it, de ami­kor nálunk „szorít a cipő“, mint legutóbb például szüretkor, ak­kor a fiatalok sietnek segítsé­günkre. A hnb-vel közösm irá­nyítjuk, segítjük az ifjúsági szervezetben folyó ideológiai munkát. — Az ideológiai munkában első helyen szerepel a pártok­tatás. Erre t-ár hagyományé san a téli időszakban fordítunk különös gondot, ami­kor kevesebb a munka. Ilyen­kor sűrűbben tartjuk az előadá­sokat. Örömmel mondhatom, hogy a ezaklajjokon és a járá­si lapon kívül valamennyi ta­gunk járatja és rendszeresen olvassa a Pártélet-et és valame­lyik politikai napilapot. Tag­jaink rendszeresen részt vesz­nek a gyűléseken. Talán itt említhetem meg elhatározásun­kat, hogy még az idén emlék­szobát létesítünk. Ez különálló épület lesz, amit társadalmi munkával hozunk létre. Minél nagyobb egy alapszer­vezet, ai.nál komolyabb szerep jut a pártcsoportoknak. Tudják ezt a felsőpatonyi kommunisták is, ezért már korábban szigo­rúan munkaszakaszok szerint szervezték át a csoportokat, így azok speciális problémák­kal foglalkozhattak, s ezzel nagyban elősegítették a terme­lési feladatok teljesítését. — Végül még egy kérdés: az idei munkát illetően milyen egyéni feladatokat tűzött maga elé az elnök? — A régit, kétszeresen alá­húzva. A ránk váró feladatok egyre nagyobbak, s ez egyre fokozottabb aktivitást igényel. A párt jogosan elvárja tőlünk, hogy rugalmasan végezzük a ránk bízott munkát, tudatosít­va, hogy közben egymásért cselekszünk. E munkába., nem lehet, nem szabad elfáradni. Ezt kérem elvtársaimtól, s ezt a követelményt támasztom ön- magammal szemben is. EGRI FERENC Fiatal város Kolárovo (Guta). Fiatal üzemekkel, fiatal mun­kásokkal. „öreg“ csak a 25 éve működő szolgáltatóüzem. Persze ez nem jelenti, hogy az itt dol­gozók öregek, illetve, hogy az üzem berendezése elavult. El­lenkezőleg: az alkalmazottak átlagos életkora 32 év, az üzem pedig a kor kívánta ütemben fiatalodik. Egy panaszlevél intézése so­rán látogattam az üzembe. Tóth Józsej elvtárssal, a pártszerve­zet elnökével beszélgettem. A szolgáltatóüzem kommunis­táinak létszáma 75. Ebből tizen­hét tagjelölt. Gondosan ügyel­tek arra, hogy nők, fiatalok, munkások, technikusok legye­nek a tagjelöltek. A legidősebb tagjelölt a 24 esztendős Gogh Tibor gépkocsivezető. Egyéb­ként a pártszervezet tagságá­nak átlagos életkora 29 év. A legidősebb PuskeT. Mihály, aki már nyugdíjas, de tevékeny tagja a pártszervezetnek. Négy csoportba szervezve te­vékenykedtek a kommunisták. Mindegyik csoport teljesítette a feladatokat, de a Veszelka János vezette pártcsoport, a fa­részlegen dolgozó kommunisták VALIA1NI A FELELŐSSEGET Jól dolgoznak a pártcsoportok $ A tagjelöltek nevelése és tag jelöltek tevékenysége mi­nősíthető a legjobbnak, örven­detes tény, hogy ez a legnépe­sebb csoport. A minősítés sor-. rendjében következő a festő- részlegben létesült pártcsoport, melynek vezetője Ilrotkó János. — A legfontosabb az eszmei- politikai nevelés meszervezése — mondja az elnök. — Az üzem 609 dolgozója közül, a kommunistákat, tagjelölteket is beleszámítva, összesen 210 dol­gozó vesz részt a pártoktatá­son. További fontos feladatnak a politikailag jól felkészített tagjelöltek kiválasztását tart­juk. Erre vonatkozólag határo­zati javaslatot készítünk elő. Szeretnénk, ha megvitatnák a kiválasztással kapcsolatos ten­nivalókat, vállalnák a tagjelöl­tek vezetésével járó feladato­kat. Ugyancsak ezzel kapcsolatos, hogy a SZISZ üzemi szerveze­tének tevékenységéért is fele­lősséget vállalnak a pártszer­vezet tagjai. Az évzáró taggyű­lésre való felkészülés során foglalkoztak az ifjúsági szerve­zet tevékenységének értékelé­sével. Dícsérőleg említi, hogy Nagy István kőfaragó, ifjú kommunista a 98 tagú szerve­zet élén jó munkát végzett. A fiatalok lelkesen dolgoztak az üzemi bölcsőde építésénél, 2500 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Célszerű és hatásos volt az ifjúsági szervezet veze­tőségének az a törekvése, hogy minőségi követelmények sze­rint szervezték meg a tevé­kenységet. A tagkönyvcsere al­kalmával egyszerűen törölték azokat, akik csak névlegesen voltak tagjai a SZISZ üzemi szervezetének. — Nyilvánvaló — hangsú­lyozza az elnök —, hogy az ifjúsági szervezet tagságát mi utánpótlásnak tekintjük. Ebből következik az értük vállalt fe­lelősség. Fontos feladatnak tartják a kommunisták és a dolgozók kö­zötti kapcsolat erősítését is. Évente legalább két alkalom­mal nyilvános pártgyűlésre hív­ják meg az üzem dolgozóit A kapcsolat kérdése azonban sok­kal inkább cselekvés kérdése', semmint vita tárgya. Vita leg­feljebb azon lehet, hogy mun­kahelyenként és műhelyenként hogyan forduljon a pártszerve­zet a dolgozókhoz. Természete­sen azon elv alapján, hogy a párt vezető szerepét nem hiva­tali intézkedés, hanem közvet­len, baráti kapcsolat és példa- mutatás alapján kell biztosíta­ni. Az üzem jelene, jövője, sor­sa hatalmas témakör, és a kom­munisták felelősséget éreznek iránta, tehát további problémák megvitatását készíti elő a párt­szervezet vezetősége. — A problémák hozzászólá­sokra késztetnek, vitára indíta­nak mindenkit. Ezeknek ho­gyan szab irányt a pártszerve­zet? — Vállaljuk a felelősséget és annak tudatában szabunk irányt a jövőnek — válaszolja befeje­zésül a pártelnök. HAJDÚ ANDRÄS

Next

/
Thumbnails
Contents