Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-26 / 25. szám, szerda

A CHILE! KOMMUNISTÁK HARCBAN A JUNTÁVAL A Pinochet-rendszer külföldön Is üldözi ellenfeleit A Chilei Kommunista Párt fokozza erőfeszítéseit a fasisz­ta juntával szembeni ellenállá­si mozgalom megszilárdítására, a szocialisták és a kommunis­ták szövetségének elmélyítésé­re, a chilei haladó erők akció­egységének megteremtésére — jelentette ki a Volkstimme cí­mű osztrák lapnak adott nyi­latkozatában Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtit­kára. A párt tevékenységének célja — mint hangsúlyozta — az elnyomás felszámolása, a junta megdöntéséért vívott harc kiszélesítése. Meg kell szilárdítani a kom­munisták és a szocialisták egy­ségét és összeforrottságát és megállapodást kell elérni a kereszténydemokratákkal — hangsúlyozta a Chilei Kommu­nista Párt főtitkára a Giorni cí­mű olasz hetilapnak adott in­terjújában. Azon a véleményen vagyunk — hangsúlyozta Cor­valán —, hogy számos olyan kérdés van, amelyben meg le­het állapodni ezekkel az erők­kel. Természetesen, vannak ne­hézségek is, de megvannak a feltételek ezek kiküszöbölésé­hez. A chilei titkosrendőrség, a DINA emberei igyekeznek be­épülni Nyugat-Európában a chilei menekültek szervezetébe, a szolidaritási bizottságokba. A DINA megfigyelés alatt tart­ja a menekülteket, sok esetben terrorizálni igyekszik őket, és nem riad vissza a gyilkossá­goktól sem. A legelterjedtebb francia nyelvű belga napilap, a brüsz- szell Le Soir interjút közöl er­ről Gladys Diaz chilei újság­írónővel, akit több évi rabság után a múlt év őszén látványo­san szabadon engedtek a Pi- nochet-junta emberei. Az újságírónő elmondotta: A DINA-ügynökök a szabadon bo­csátott és száműzött foglyokat az első perctől kezdve megfi­gyelés alatt tartják. Gladys Diaz közölte a belga lappal, hogy a Pinochet-junta most új módszerekkel kísérle­tezik ellenfelei elhallgattatá­sára. Mivel a nemzetközi köz­vélemény nyomására kénytelen bizonyos számú politikai fog­lyot szabadon bocsátani, az újonnan letartóztatott szemé­lyeket hivatalosan „eltűntnek“ nyilvánítják, így semmiféle fel­világosítást sem adnak róluk. Az újságírónő szerint az el­hurcoltak egy részét azonnal meggyilkolják, másokat titkos börtönökbe, koncentrációs tá­borokba hurcolnak. Ezekben a táborokban legalább három­ezer „eltűnt“ van, akikről csa­ládjuk sem tud semmit. SCHMIDT—MONDALE MEGBESZÉLÉSEK Az amerikai alelnök Bonnban Bonn — Bonnba érkezett Walter Mondale amerikai alel­nök. Mondale érkezésekor je­lezte, hogy a nyugati világ gaz­dasági problémáiról, a kelet nyugati kapcsolatokról és a fejlett ipari, valamint a fejlő­dő államok viszonyáról kíván eszmecserét folytatni vendéglá­tóival. Tegnap délután megkezdő­dött Bonnban Walter Mondale amerikai alelnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár megbeszélése. A két politikus egy órán át négyszemközt tár­gyalt, majd csatlakozott hozzá­juk Genscher nyugatnémet kül- ügy-, Apel pénzügy és Fride- richs gazdaságügyi miniszter, valamint Wischnewski kancel­lári államminiszter. Mondale (aki hétfőn este ér­kezett a nyugatnémet főváros­ba) kedden fogadta Walter Stoesselt, az Egyesült Államok bonni nagykövetét, aki tájé­koztatta a nyugatnémet kor­mány gazdasági kül- és kato­napolitikai helyzetéről. A tárgyalások megkezdése előtt nagy feltűnést keltett a Die Welt című jobboldali nyu­gatnémet napilap keddi cikke. A lap a New York Timesre hi­vatkozva idézi Schmidt kancel­lárt, aki a múlt héten amerikai újságírók előtt kijelentette: nem tartja szükségesnek az amerikai gazdasági elképzelé­sek követését, a hozzájuk való igazodást. Tekintettel arra, hogy az NSZK gazdasági hely­zete jobb nyugat-európai part­nereinél, a Die Welt szerint Schmidt Inkább a „német pél­da“ követését javasolta. Min­den amerikai közgazdásznak, aki szerint gazdasági problé­máink megoldásához infláció­ra van szükség, Európába kel­lene jönnie a kérdés tanulmá­nyozására“ — jelentette ki ál­lítólag a kancellár. Hozzáfűzte, hogy nincs szüksége az ameri­kai leckére, mert a nyugatné­met gazdaság jobb az ameri­kainál“. A Die Welt szerint a kancel­lár visszafogottan nyilatkozott Carter beiktatási beszédéről is. Mint mondotta, hiányzik belőle a „tiszta irányvonal“. Hiba len­ne Carter részéről, ha nem ké­szítené kellőképpen elő a nyu­gati állam- és kormányfők ter­vezett csúcstalálkozóját. Kedden Klaus Bölling nyu­gatnémet kormányszóvivő men­tegetőző nyilatkozatában cáfol­ta, hogy Schmidt nyilatkozatá­val az új amerikai elnök gaz­dasági tanácsadóit akarta vol­na megsérteni, vagy kioktatni. Az Egyesült Államok 122 városában tiltakozó felvonulásokat ren­deztek a B—1 mintájú bombázók gyártásának költséges prog­ramja ellen. A tiltakozási akciókban több mint 40 békeszervezet, több szakszervezet, számos politikai és közéleti személyiség vett részt. A képen: A tüntetők egy része a washingtoni Fehér Ház előtt. (ČSTK — ZB felvétele) Szovjet—koreai magas szintű megbeszélések Moszkva — Moszkvában ked­den folytatódtak Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök megbeszélései Pák Szong Csol- lal, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjával, a KNDK miniszterelnökével. A baráti, tárgyszerű légkör­ben lezajlott találkozón foly­tatták a szovjet—koreai együtt­működés elmélyítésével kap­csolatos alapvető kérdések át­tekintését. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok továbbfejlesztésének. Folytatták a kölcsönös érdek­lődésre számottartó nemzetközi kérdésekről megkezdett eszme­cserét is. Pák Szong Csol tegnap meg­koszorúzta a Lenin Mauzóleu­mot és virágot helyezett el az ismeretlen Katona sírján. GISCARD d'ESTAING SZAÚD ARÁBIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Rijad — Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden befejezte négy­napos hivatalos szaúd-arábiai látogatását és visszautazott Pá­rizsba. A francia államfő hazautazá­sa előtt sajtóértekezletet tar­tott Rijudban, hogy véleménye szerint a közel-keleti béke helyreállításának lehetőségei sohasem lesznek jobbak, mint az idén. A genfi béketárgyalá sok felújításával kapcsolatos Izraeli halogató taktikára cé­lozva, nyomatékosan hangoz­tatta: Úgy vélem, a résztvevők­nek semmi okuk sincs azt fel­tételezni, hogy a jövőben,1978- ban vagy 1979-ben a béke esé­lyei jobbak lesznek, mint most. Ezért egyáltalán nem indokolt „várjunk, és majd meglátjuk!“ politikát folytatni. „Franciaország közvetlenül nem érdekelt a közel-keleti konfliktusban — folytatta Va­léry Giscard d’Estaing —, ezért* részvétele a genfi konferen­cián nem kötelező. Ám ha a konferencia bizonyos szakaszá­ban célszerű lenne a francia részvétel, akkor nem ellenez­nék ezt“. MEGJELENT A SZOVJET KATONAI ENCIKLOPÉDIA 2. KÖTETE Moszkva — Moszkvában ki­adták a szovjet katonai en ciklopédia második kötetét. A kötetben központi helyet fog­lalnak el azok az anyagok, amelyek a kommunista párt ka­tonapolitikáját világítják meg és szemléltetik vezető, irányító szerepét, amely a szovjet ál­lam törhetetlen katonai erejé­nek alapja. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a Nagy Honvédő Háborúról szóló anyagok — Ír­ja a Krasznaja Zvezda szovjet katonai napilap a könyv re­cenziójában. „A Varsói Szerződés“ című cikk a szocialista államok ka­tonai-politikai szövetsége meg­teremtésének történetéről tá­jékoztat és hangsúlyozza e szövetség védelmi jellegét. Ki­emeli azt a gyökeres különb­séget, amely megkülönbözteti az imperialista államok agresz- szív szervezetekbe zárkózott katonai csoportosulásaitól. 1977» 1. 26. Az Indiai Köztársaság 27 éve, 1950. január 26-án alakult meg. 1947 augusztusában a Nemze­ti 'Kongresszus párt kormányt alakított Indiában s élére Dzsavaharlal Nehru állt. A nemzeti függetlenség kivívása után az országban kiéleződtek a társadalmi ellentétek. Az újonnan alakult reakciós pár­tok kiszolgálták a nemzeti bur­zsoáziát és monopoltőkét. A kommunisták egy része és a szociáldemokraták kiváltak a Nemzeti Kongresszusból. Indiát köztársasággá kiáltották ki, de a Brit Nemzetközösség tagja maradt. A politikusok már a köztár­saság kikiáltása óta emlegetik, hogy India a szocialista utat választotta, valójában azonban a tőkés fejlődés útjára lépett. A fejlődésnek volt bizonyos szocialista jellege: a kormány biztosítja az állampolgárok pol­gári jogait, tiltja a kasztonkí- vüliek megkülönböztetését, öt­éves terveket dolgoznak ki, ál­lami szektorokban fejlesztik a nehézipart és az alapvető nem­zeti iparágakat, támogatják a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődését és a nők törvény előtti egyenlőségét hirdetik. Az eltelt 27 év az Indiai Köz­társaság életében Hatalmas fej­lődést és nagy változásokat ho­zott. India a dél-ázsiai térség­ben egyre jelentősebb szerepet játszik: befolyást gyakorol az övezet politikájára, erőviszo­nyainak kialakítására és a nem­év októberében a hazafias erő­ket a reakció offenzívája elleni mozgósításra. Az utóbbi évek jelentős poli­tikai és szociálgazdasági válto­zásai mélyreható alkotmánymó­dosítást tettek szükségessé. Az Indiai Köztársaság 27 éve Pozitív semlegesség zetközi politika különböző te­rületein aktív részt vállal. Indira Gandhi kormánya 1966 óta már sok súlyos gazdasági és belpolitikai kérdést megol­dott. A jobboldal azonban igyekszik kihasználni az ország nehéz helyzetét, tüntetések­re, tiltakozó gyűlésekre, sztráj­kokra és passzív ellenállási ak­ciókra buzdítja a népet. A kor­mány 1975 júliusi és augusztu­si Intézkedéseivel megerősítette a kormánypárt helyzetét, és a rendkívüli állapot bevezetésével megfékezte a politikai válságot. A jobboldali ellenzék azonban ennek ellenére is szüntelenül mesterkedik és veszélyezteti az ország biztonságát. Az Indiai Kommunista Párt országos ta­nácsa ezért szólította fel múlt A közelmúltban elnöki ren­delet kibocsátásával életbe lép­tek az indiai alkotmányt módo­sító és kiegészítő törvénycikke­lyek. Az alkotmánymódosítás Indtát „szuverén, szocialista, világi és demokratikus köztár­saságként“ nevezi meg. A mó­dosítások növelik a központi parlament szerepét, fokozottan hangsúlyozzák az állampolgá­rok jogait és a törvény előtti felelősségét, s első ízben ha­tározzák meg alkotmányjogilag az államellenes tevékenység kritériumait. India nagy súlyt fektet szom­szédaihoz fűződő kapcsolatai­nak megjavítására, Pakisztán­nal, Bangladessel és Sri Lanká­val. Kínával nehezen oldható meg a határrendezés, Peking álláspontja megmerevedett. Az indiai politikusok azt a célt tűzték maguk elé, hogy a béke biztosításának útján az In­diai-óceánon létrehozzák a gaz­dasági és politikai együttműkö­dés reális alapját, és kiharcol­ják az idegen támaszpontok megszüntetését, a partmenti ál­lamok visszavonulnak s együtt­működési és biztonsági rend­szert építenek ki a térségben. Indiának a nemzetközi fóru­mokon tanúsított magatartása bizonyítja, hogy Indira Gandhi kormánya a világbéke fenntar­tása, a békés egymás mellett élés elvének érvényesülése, a gyarmatosítás elleni küzdelem híve. Küzd az Indiai-óceán tér­sége békéjének megszilárdítá­sáért és igyekszik ennek az ügynek megnyerni a térség va­lamennyi államát. India a po­zitív semlegesség politikáját folytatja, és a szocialista kö­zösség szövetségesének vallja magát. 1971-ben kötött barátsá­gi szerződést a Szovjetunióval, s az utóbbi években egyre élénkebb kereskedelmi, gazda­sági, politikai és kulturális kap­csolatokat tart fenn a szocialis­ta tábor országaival, köztük ha­zánkkal is. KODAY BERTA Á SZOVJETUNIÓ és Magyar- ország árucsere-forgalma 1977- ben 10 százalékkal emelkedik, és eléri a 3,7 milliárd rubel értéket. JOSZIP VRHOVEC, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja vezetésével jugosz­láv pártküldöttség érkezett Ró­mába. OSKAR FISCHER, az NDK külügyminisztere tegnap meg­kezdte hollandiai hivatalos lá­togatását. Röviddel megérkezé­se után fogadta őt Julianna ki­rálynő. A BONNI hadügyminiszté­rium jelentése szerint Ham­burgban folytatta hadgyakor­latát a nyugatnémet Bundes­wehr. A LENGYEL polgárok 1977. január 1-ig több mint 334 mil­liárd zlotyt helyeztek el az ál­lami és szövetkezeti takarék- pénztárban. CHARLES SAMBA SISSOKHO, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere január 28-án hivatalos látogatásra a Lengyel Népköz- társaságba utazik. MILOS MINICS, a JSZSZK külügyminisztere, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke a közeljövőben hivatalos látoga­tást tesz a Magyar Népköztár­saságban. AZ IZRAELI kormány 13,6 milliárd dollár értékű költség- vetési Javaslatot nyújtott be a parlamentnek az 1977-es évre. AZ OLASZ munkások tavaly több mint 176 millió órát sztrájkoltak béremelésért. AZ AMERIKAI kereskedelmi mérleg hiánya az elmúlt évben elérte a 9 milliárd dollárt, eb­ben az évben pedig megközelí­ti a 11 mllllárdot. F. MITTERAND, a Francia Szocialista Párt első titkára háromnapos látogatásra Mexi­kóba repült, ahol találkozik Jósé Lopez Portillo mexikói el­nökkel. PARAGUAYBAN a két legna­gyobb legális ellenzéki párt — a Liberális és a Radikálisan Liberális Párt — egyesült, hogy közös harcot vívjon Stroessner diktátor üzelmel el­len. LOPEZ MICHELSEN kolum­biai elnöknek az ország négy ellenzéki pártja jegyzéket nyúj­tott át, amelyben tiltakoznak az ország vidéki területein mű­ködő haladó erők üldözése el­len. A KREML nagytermében meg­nyílt a DOSZAAF (a Szovjet Hadsereg, Légierő és Flotta önkéntes Honvédelmi Szerve­zete) VIII. kongresszusa. BUKARESTBEN aláírták az 1977. évi román—kínai árucse­re-forgalmi és fizetési jegyző­könyvet. A dokumentum az 1976-os évhez viszonyítva a kölcsönös áruszállítások 20 százalékos növekedését Irá­nyozza elő. Az 1977-es év fo­lyamán Románia teherautókat, fúróberendezéseket, diesel- és villamos mozdonyokat, tartály­vagonokat, fém- és vegyipari termékeket szállít, Kínából pe­dig szerszámgépek, koksz, gyapjú, hengereltáru, vasötvö­zetek, textil- és élelmiszeripari termékek érkeznek. Rhodesia jövője „aggasztja” Londont London — A brit fővárosban mély csalódást váltott ki a kormánynak Rhodesia jövőjé­vel kapcsolatos kudarca. Cros­land külügyminiszter a tervek szerint a parlamentben beszé­det mond, amelyben Ismerteti a válság részleteit. Crosland egyben utasította Ivor Richard nagykövetet, a genfi konferen­cia brit elnökét, hogy marad­jon továbbra is Afrikában és folytassa tárgyalásait a dél-af- rikai kormány és a színes bőrű lakosság képviselőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents