Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-21 / 20. szám, péntek

Lehetőségeikhez mérten

MUNKÁJUKKAL SZEREZTEK ELISMERÉST

Hazánk minden munkahelyén hagyományai vannak már a szó cialista munkaversenynek, mely a dolgozók aktivitása, kezdeményezőkészsége kibontakoztatásé nak bevált formája. A szocialista munkabrigádok igyekeznek nemcsak a rájuk háruló munkát példásan elvégezni, hanem valami többletet is nyújtani, hogy kiérdemeljék ezt a címet. Hogy mi az a többlet, a kötelességeken túli tevékenység, azt n brigád lehetőségei szabják meg.

A komárnói (komáromi) Prior Áruházban négy kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím ezüst, kettő pedig a bronzfokozatért. Az áruház presszójában dolgozó tíztagú női szocialista munkabrigád az ezüstért versenyzők közé tartozik, s mint Száraz Benedek, az áruház igazgatója mondta, egyike a legjobb kollektíváknak.

Májuska Margit a szocialista munkabrigád vezetője arra a kérdésre, hogy mivel érdemelték ki ezt a dicséretet, mosolyog egyet, s előveszi a brigádnaplót:

— Az áruház 1969-ben nyílt meg, s mi 1972-ben határoztuk el, hogy jelentkezünk a szocialista munkaversenybe. 1975-ben kaptuk meg a bronz fokozatot. Hogy mivel érdemeltük ki a dicséretet? — ismétli meg a kérdést. — A munkánkkal — válaszolja is rögtön.

— Lassan tíz éve, hogy együtt dolgoznak, de még egyetlen panasz sincs a panaszkönyvükben — szól közbe Fekete Eszter, a Nőszövetség alapszervezetek elnöke.

— Elsődleges feladatunk a tervteljesítés — folytatja a brigádvezető. — Ahhoz, hogy a tervet teljesítsük, nekünk nem elég csupán odaállni a pult mögé. A vásárlók ugyanis a presszóba csak úgy mellékesen térnek be. Hogy „becsalogassuk“ őket, rendszeresen ismertetjük a hangosanbeszélőn keresztül, hogy mit kínálunk, milyen újdonság található nálunk, és persze nagy gondot fordítunk a tisztaságra, saját külsőnkre is.

Így aztán nem csoda, hogy az ezüst fokozatért folyó verseny kétéves időszakára előirányzott tervüket 50 000 koronával túlteljesítették. S ha azt is számítjuk, hogy ez jóformán filléres összegekből jött össze, akkor kétszeres értéke van ennek az összegnek. De ennél is többet mond, s a brigád munkáját dicséri az is, hogy míg az áruház megnyitásakor 70— 80 ezer korona volt a havi forgalmuk, tavaly decemberben ennek kétszerese, 160 000 korona lett.

— Ügyesek és készségesek •— mondja Fekete Eszter, amíg a brigádvezetőt, aki a presszó vezetőhelyettese is, elszólítja a munkája. — Az alkalmazottaink részére megrendelésre tortákat és hidegtálakat is készítenek. A két szakácsnő presszóbeli munkája mellett az ebédosztást is vállalta. Üzemi konyha híján ugyanis a Hydrostav vállalat konyhájáról hordjuk az ebédet.

— Mindenben megértjük és segítjük egymást, mert ez is

A presszó szocialista munkabrigádjának néhány tag/a, köztük (az álló sorban jobbról az első) Andriskin Irén, akit tavaly a harmadik és negyedik negyedévben is az áruház' legjobb elárusítójának minősítettek.

fontos ám ahhoz, hogy jól dolgozhassunk — veszi át a szót ismét a brigádvezető. — Nálunk nincs olyan, hogy én vagyok a főnök vagy a pénztárosnő, te meg csak ez vagy az. Mindenki megfogja a dolog végét, s ha a saját munkáját elvégezte, segít a másijíttik. Mert nem mindegy, hogy milyen hangulatban, környezetben dolgozik az ember naponta nyolc órát.

Évről évre többet

A dolgozók hangulatát a közvetlen munkatársak közti viszony mellett bizonyos fokig az is befolyásolja, milyen, a szociális gondoskodás, milyenek a munkakörülmények az adott munkahelyen. Ezzel a kérdéssel a legilletékesebbhez, az áruház igazgatójához fordultunk.

— Kétszáznégy dolgozónk 86 százaléka nő. A munkafeltételeket tehát az ő követelményeiknek megfelelően alakítjuk — tájékoztat Száraz elvtárs. — A munkakezdéssel, mivel nyolckor nyitunk, nincs problémánk. A zárással már inkább. A kisgyermekes anyáknak és a bejáróknak azonban a munkaidő módosításával, lerövidítésével igyekszünk segíteni. (A Május- ka-brigádból például nyolcán veszik igénybe ezt a segítséget: öt, hat, illetve hét órát dolgoznak.)

Az áruház alkalmazottainak 40 százaléka a környező falvakban lakik. A munkahelyre való beutazásból eredő problémák megoldására a jövőben újabb két lehetőség nyílik: idén először kap az áruház dolgozói számára egy szövetkezeti és egy állami lakást. Mint Száraz elvtárs mondta, ez nem sok, de remélik, hogy a jövőben növelni lehet majd ezt a számot. A másik lehetőség pedig, melynek még csak a terve van meg, egy munkásszálló építése az ingázó fiatalok számára.

— Ezt esetleg hasonlóan valósítjuk majd meg, mint a 120 férőhelyes óvoda építését, melyet idén Z-akcióban a jedno- tával, a Potravinyvel és a Vendéglátóipari Vállalattal közösen kezdünk — mondja az igazgató.

Van egy kis üdülőjük Patin- cén (Paton), dolgozóik ezt is és a nyugat-szlovákiai Prior áruházak Veiké Uherce-i vállalati üdülőjét is igénybe vehetik.

Lehetőségeikhez mérten évről évre igyekeznek többet nyújtani dolgozóiknak, s mint azt a presszó szocialista munkabrigádjának példája is mutatja, az áruház dolgozói erre rá is szolgálnak.

FLÖRIÁNNÉ M. MÁRTA--------------------“ KOMMENTÁLJUK --------------------A nők világnézeti nevelése

Nagy gondot fordítunk a nők világnézeti nevelésére. Többek között azért, mert a nők a szocialista társadalomban a gazdasági, a politikai és a kulturális életben jelentős szerepet töltenek be, s így nem lehet közömbös, hogy milyen világnézetet vallanak. A marxista—leninista világnézetük kialakítására irányuló törekvéseket anyai küldetésük is indokolttá teszi. A gyermekek jellembeli, akarati, erkölcsi tulajdonságainak kialakítására nagy hatással van a család, főleg az anya, világnézetük nagymértékben az anya világnézetének a hatására alakul ki. Sajnos, vannak anyák, akik a gyermekek vallásos nevelésében látják az erkölcs biztosítékát, s megíeledkeznek arról, hogy a kétsíkú nevelés rossz hatással van erkölcsi fejlődésükre.

A társadalmi élet több területén túlnyomórészt nők dolgoznak, így például az oktatásügyben, az egészségügyben, az államigazgatásban. Ezeken a helyeken tevékenységük csak akkor lesz összhangban a szocialista társadalom céljaival, ha a tudományos világnézetet vallják magukénak.

A Szlovákiai Nőszövetség ezért következetesen, céltudatosan harcol azért, hogy hazánkban minden nő a marxista—leninista világnézet talaján álljon. Ennek érdekében többféle formában tevékenykedik. Egyik ilyen forma az alapszervezeteken belüli politikai tanfolyamok szervezése. Előadásokat, beszélgetéseket, szemináriumokat tartanak a természettudományok témaköréből, tudományos filmeket vetítenek stb., hogy gondolkodásmódjukban, tetteikben elmélyítsék a politikai, társadalmi tudatot. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak a családban, az iskolában, a társadalomban folyó nevelés egységesítéséhez.

Több bevált, közvetett formája is van a nők tudományos világnézeti nevelésének. Ezek közé tartozik, hogy a Nőszövetség igyekszik a nőket megnyerni a nemzeti bizottságok mellett működő polgári ügyek testülete munkájának. Ezen a téren eddig szép eredményeket értek el. Szlovákiában a testületek tagjainak 86 százaléka nő. Számukra a Nőszövetség Központi Bizottsága időközönként szemináriumokat rendez, melyeken rámutatnak, hogy a polgári szertartások nagy hatással vannak az emberek érzelmi életére. Továbbá útmutatásokkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy névadó, házasságkötés stb. esetén egy- egy szertartást új, világos, konkrét tartalommal kell megtölteni, hogy megfeleljen a szocialista társadalom erkölcsi, szocialista és kulturális elveinek.

A Nőszövetség tudatában van annak, hogy a munkahelyi viszonyok, az irányítás színvonala, a munkakörülmények ugyan közvetett formában, de mégis hatással vannak az emberek világnézetére. Ezért az üzemekben működő alapszervezetek tagjainak feladata, hogy figyelemmel kísérjék, megfelelnek-e ezek a tényezők a követelményeknek. Ugyancsak feladatuk, hogy minden eszközzel javítsák a nőknek a munkához, a szocialista vagyonhoz való viszonyát.

A kultúra, a művészet ugyancsak befolyásolja a világnézetet. A Nőszövetségnek az „Élet szépsége“ című mozgalma is hozzájárul a nők tudományos világnézetének a kialakításához. Ebben az akcióban a kézimunkőzás mellett egyre inkább tért hódít a népi tánc, az éneklés, a szavalás, a szépirodalmi művek olvasása, a műkedvelő színjátszás.

Ezt a nemes célt szolgálja a nőszervezeteknek a gyermekintézmények felett vállait védnöksége, idős magányos emberek rendszeres látogatása, a róluk való gondoskodás.

A tudományos világnézetre nevelés nagyon bonyolult, igényes, hosszan tartó munkát követel. Ezért a Nőszövetség ilyen irányú tevékenysége elismerésre méltó.

KOVÁCS ELVIRA

V. Zevin, G. Golikov:

A szocializmus nagy építőié

Ma 53 éve halt meg Lenin. Az évforduló alkalmából részletet közlünk V. Zevin, G. Golikov: Lenin élete és tanítása című, a közelmúltban megjelent könyvéből.

DÖNTSÉK EL!

Látszatra semmi feltűnő nincs rajtam, teljesen hétköznapi vagyok. Naponta találkozom Önökkel. Egyiküknek-másikuknak állandóan szüksége van rám. Ahogy Önök megszemlélnek engem, ugyanúgy én is megnézem Önöket, s boldog vagyok, ha látom, hogy én is hozzájárultam az Önök boldogságához vagy társadalmunk előrehaladásához. Elsőrendű küldetésem, hogy szolgáljam az embereket. Legalábbis így gondolom, amikor látom, hogy Önök elégedettek a munkájukkal, s ez tükröződik az életszínvonalunk állandó emelkedésében, népünk és társadalmunk anyagi jóléte és kulturális szintje növekedésében. A mindannyiunk számára örömteli eseményekkel szívesen találkozom.

Az örömök mellett azonban, sajnos, számtalan civódás okozója vagyok, s ezáltal munkahelyeken az emberek közötti jó viszony, családokban a családi béke meg- rontójává válók.

Mint már mondtam, naponta találkozom Önökkel, hálájukat értékelem, egyesek hálátlanságát

viszont elítélem. így például azt is, ami nemrég idősebbik bátyámmal történt: a Nitran étteremben egy családjával ebédelő, 13—14 éves fiú egyszerűen félrerúgta őt. Bánt bennünket ez a dolog, mert nemcsak vele, hanem egész családunkkal lekicsinylőén bánt egy ember, aki még nem tudja, mi az élet, még eddig nem adott a társadalomnak semmit. S ami még báritóbb, a körötte ülők (szülei, nagyanyja és nővére), akiknek irányítaniuk kellene a fiút, ezt figyelemre sem méltatták.

Engem nemcsak a bátyám s magam miatt bánt a dolog, hanem mert szocialista társadalmunkat is sérelem érte. Én ugyanis egy közönséges tízfilléres vagyok, hazánk pénzrendszerének egyik tagja, s mint ilyen, több figyelmet érdemelnék, hisz a Csehszlovák Szocialista Köztársaság címerét viselem. Ezenkívül pedig az emberek érdekét szolgálom, s akarom becsülettel továbbra is szolgálni.

Döntsék el Önök, hogy jogos-e a felháborodásom?!

Dr. PETER VALENT

A

z Októberi Forradalom után Lenin pártja mint hatalmon levő párt előtt új feladatok merültek fel. „Mi, a bolsevikok pártja, meggyőztük Oroszországot — írta Lenin. — Elhódítottuk Oroszországot — a gazdagoktól a szegények számára, a kizsákmányolóktól a dolgozók számára. Most kormányoznunk kell Oroszországot.“ A munkásosztály és pártja, a szovjet nép azon munkálkodott, hogy a régi, elavult társadalmat szétzúzva építse az új, szocialista társadalmat. Mindazt, amit addig a szocializmusba való átmenetről szóló marxi—lenini tanítás, a párt programja elméletileg, célként és eszményként fogalmazott meg, most a forradalmi átalakítások lázas forrongásában gyakorlatilag, nap mint nap kellett megvalósítani. Eközben számos új probléma merült fel, amelyeket korábban nem lehetett előrelátni. Lenin nagyra értékelte a Párizsi Kommün példáját. A Párizsi Kommün azonban csak valamivel több mint két hónapig tartott és csak elkezdhette a feladatok megoldását. A proletariátus akkor egy városban vette kezébe, a hatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egy egész országban, új történelmi körülmények között győzött. A szocializmus és a kommunizmus építésében a szovjet népnek járatlan úton kellett haladnia, olyan feladatokat kellett megoldania, amilyeneket addig soha senki nem oldott meg.

Ráadásul Oroszország munkásainak és parasztjainak hallatlan nehézségeket kellett leküzdeniük, mivel a forradalom csak egy országban győzött, és a szocializmus építése ellenséges kapitalista környezetben folyt. A megdöntött kizsákmányoló osztályok ádáz ellenállása — ezeknek az osztályoknak azonnal segítségére sietett a nemzetközi imperializmus, intervenciót és blokádot szervezve Szovjet-Oroszország ellen —, az ország viszonylagos elmaradottsága, a háború okozta gazdasági ziláltság — mindez a végsőkig bonyolította a szocialista építés feladatainak megoldását.

Lenin élére állt annak á harcnak, amelyet a bolsevik párt és a szovjet nép a szocializmus építése történelmi feladatainak megoldásáért folytatott. Leninben megtestesültek az új proletár típusú államférfi tulajdonságai. A párt és a kormány politikáját tudományos alapra helyezte, jól ismerte azí életet, megértette a nép hő vágyait és törekvéseit. Lenin határtalanul bízott a dolgozó tömegek alkotó erőiben, rájuk támaszkodott, szoros kapcsolatban állt a munkásokkal és a parasztokkal, élvezte rendületlen bizalmukat és támogatásukat.

Lenin mint a kommunista párt vezére és mint a szovjet kormány feje bámulatosan sokrétű tevékenységet fejtett ki. Irányította az állami, a gazdasági és a kulturális építést, a hadügyeket, a külpolitikát, a társadalmi szervezetek munkáját, tevékenyen részt vett különféle kongresszusokon, konferenciákon, gyűléseken, gyakran mondott beszédet gyárakban és üzemekben, falvakba látogatott el. A gyakorlati munkát mindig elméleti tevékenységgel kapcsolta össze. Az Októberi Forradalom után írt művei új szakaszt jelentenek a marxista gondolat fejlődésében. A kommunizmus építésének és a nemzetközi forradalmi mozgalomnak a problémáit annak az új, meghatározó tényezőnek a szempontjából vizsgálja és oldja meg, hogy a világ két rendszerre, szocialista és kapitalista rendszerre oszlott, s a két rendszer párviadalt folytat.

Lenin, behatóan tanulmányozva az új rendszer kialakulásának folyamatát, a néptömegek alkotó munkáját, feltárta a kapitalizmusból a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeit. Lenin kidolgozta a szocializmus felépítésének tervét, amely testet öltött a kommunista párt íő irányvonalában, az új társa1977. L 21.

4