Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-21 / 20. szám, péntek

SZLOVÁKIA, KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. január 21. PÉNTEK BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 20. szám Ära 50 fillér HALHATATLAN TANÍTÁS Az SZKP XXV. kongresszusa kiemelte, hogy „a marxizmus— leninizmus a helyes stratégia és taktika kidolgozásának egye­düli megbízható alapja. Lehetővé teszi, hogy megértsük a tör­ténelmi távlatokat, hozzásegít ahhoz, hogy sok évre előre meghatározzuk a társadalom politikai és gazdasági fejlődésének irányát és, hogy helyesen tájékozódjunk a nemzetközi ese­ményekben. A marxizmus—leninizmus ereje abban rejlik, hogy állandóan és alkotó módon fejlődik.“ A marxizmus legfontosabb elméleti tételeit, elveit Marx Ká­roly és Engels Frigyes dolgozta ki. Az imperializmus új körül­ményei közepette, amikor már megértek a feltételek a szo­cialista forradalom győzelméhez, a marxista elméletet és gya­korlatot Lenin sokoldalúan továbbfejlesztette. Ezért nevezik a leninizmust az imperializmus és a proletárforradalmak időszaka marxizmusának. Ä leninizmus tehát a marxizmus tanításának törvényszerű folytatása, a marxizmus—leninizmus, mint a mun­kásosztály elmélete és ideológiája nemzetközi viszonylatban is sokoldalúan érvényes. Ez az egyetlen olyan összefüggő tudo­mányos tanítás, amely helyesen tükrözi a természet, a társa­dalom és az emberi gondolkodás fejlődésének objektív törvény- szerűségeit s ezzel megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az emberek a törvényszerűségek ismeretében tudatosan cseleked­jenek. Lenin a marxizmust óriási mértékben fejlesztette tovább. A po­litikai gazdaságtan, a filozófia és a tudományos kommunizmus kérdéseivel foglalkozó művei, amelyek megálltak helyüket a legkülönfélébb irányzatú revizionistákkal és opportunistákkal vívott kemény eszmei küzdelmekben, lehetővé tették a munkás- osztály politikai szervezetének létrejöttét, amely a proletariátust képes győzelemre vinni a burzsoázia ellen ós vezetni a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében. Rendkívüli fontosságúak Leninnek a pártról szóló tételei. Azt tanítja, hogy a valóban forradalmi párt a szigorú tudományosság alapján jön létre. Ez azt jelenti, hogy a párt életének és vezetési elveinek eszmei- poltiikai és szervezési alaptételeit, normáit nem ©gyes vezetők szubjektív nézetei határozzák meg. A pártépítés elvei objektívak, a proletariátus osztályharcának szükségletei, a párt fő feladatai, legfontosabb és végső céljaik határozzák meg őket. Lenin azt tanította, hogy minden intézmény, szervezet felépítési módját természetszerűen és elkerülhetetlenül a szervezet tevékenysé­gének tartalma dönti el. A proletariátus osztályharca szervezé­sének feladatát és jelentőségét tudományos szintre emelte a pártépítésről szóló tanításával. Alkotó módon továbbfejlesztette a marxizmust az új történelmi körülmények közepette és sok­oldalúan kidolgozta a kommunista pártról szóló tanokat. Ezek­nek szerves részét alkotják a pártépítés Lenin által megfogal­mazott elvei, amelyek lényege a párt eszmei és szervezési alap­elvei, a pártélet normál és a párt irányításának elvei. A nemzetközi proletariátus vezetője és a szovjet kommunisták pártjának megalapítója a lenini munkastílus alapelveit is kidol­gozta és a forradalmi gyakorlatban következetesen megtartotta őket. A lenini munkastílus a párt munkamódszereinek, formái­nak, eszközeinek és módozatainak összessége. Pártunk számára létfontosságú feladat, hogy a lenini munkastílus elveit meg­tartsuk és a mindennapos gyakorlatban érvényesítsük — hang­súlyozta a CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs. A marxista—leninista tanítás következetesen tudományos jel­lege és e tanítás elveinek gyakorlati megtartása az, ami bizto­sítja a marxista—leninista pártok sikeres tevékenységét, a mun­kásosztály hatalmának megszerzéséért folyó harcban ugyanúgy, mint a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ezen elvek megszegése pedig végső soron törvényszerűen nehézsé­gekhez, az egész pártot, a szocializmus építése során pedig az egész társadalmat érintő komoly válságokhoz vezet. Utat nyit ugyanis a revizionizmusnak és az opportunizmusnak, sőt még nyílt ellenforradalmi kísérletnek is tápot adhat, aminek ha­zánkban az 1968—69-es válság idején voltunk tanúi. Az ellen- forradalom visszaszorítása csak úgy volt lehetséges, hogy 1909 áprilisa után pártunk Gustáv Husák elvtárs vezetésével ismét a következetes marxista—leninista irányvonal követését kezd­te el. A marxista—leninista tanítás iránti hűség nagy anyagi és szellemi haszonnal jár a szocialista táboron belül élő népek számára. Míg a tőkés világban milliókban számítva is egyre növekszik a munkanélküliek száma, a mély válság miatt a dol­gozók lassan minden perspektívájukat és szociális biztonságu­kat elveszítik, addig a szocialista országok dolgozói egyre job­ban élvezhetik a szabad munka,, a reális szocializmus gyümöl­csét, nem tudják, mi a munkanélküliségtől való félelem, állan­dóan tovább szilárdítják és elmélyítik szociális, politikai és jogi biztonságukat. A szocialista világrendszer már belépett a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába, amelyet a tudo­mányos-műszaki forradalom eredményeinek az új társadalmi viszonyokkal való egybekapcsolása, a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális és az eszmei nevelési kérdések átfogó meg­oldása jellemez, s egyúttal lehetővé válik az emberek egyre növekvő szükségleteinek kielégítése is. A szocialista közösség jelenlejr a legdinamikusabban fejlődő gazdasági erő a világon. A marxista—leninista tanításhoz való hűséget nemzetközi vi­szonylatban is siker koronázta. Az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini gondolata el­terjedt a világ békeszerető emberei százmillióinak körében, tovább folytatódik a nemzetközi feszültség enyhülésének folya­mata, tárgyalások folynak a fegyverkezés korlátozásáról is. A szocialista országok nemzetközi biztonsága, sokoldalú felvirág­zásuk távlatai biztosítottak. Az imperializmus és a proletárforradalmak korszaka marxiz­musának kidolgozója 53 évvel ezelőtt meghalt, tanítása azonban halhatatlan. Lenin forradalmi hagyományának teljesítése meg­követeli, hogy a marxizmus—leninizmust állandóan továbbfej­lesszük, elveit érvényesítsük a mindennapos gyakorlatban, őriz­zük e tanítás tisztaságát és tevékenységünkben érvényesítsük a lenini munkastílust. Ez az egyedüli biztosítéka annak, hogy a munkásosztály a marxista—leninista párt vezetésével teljesíti történelmi küldetését: megvalósítja a kommunizmust. 'v.- •'•š. • . i'V * ' ' ' < : (ČSTK) — Karul Šmidkének, a CSKP alapító tagjának, az SZLKP V. illegális központi vezetősé­ge élvonalbeli személyiségének, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság Jeles államférfié­nak, in memoriam a CSSZSZK Hősének meg nem élt 80. születésnapja alkalmából tegnap a Bra­tislavai Krematórium urnaligetében kegyeletes emlékünnepség volt. Az ünnepségen részt vett Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének pót­tagja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Ján Janik, Ľudovít Pezlár és Gejza Šlapka, az SZL KP KB Elnökségének tagjai, Miloslav Boďa, az SZLKP KERB elnöke, František Hagara, Jozef Gajdošík és Anna Kretová, az SZNT alelnökei, Július Hanus és Karol Martinka, a szlovák kormány alelnökei. Jelen volt Valéria Šmidkeová elvtársnő is. Szlovákia párt- és közéleti személyiségei mély tisztelettel adóztak Karol Šmidke emlékének, s az emlékműnél koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el. MEGEMLÉKEZÉS KAROL ŠMIDKE ELVTÁRS SZÜLETÉSÉNEK MEG NEM ÉLT 80. ÉVFORDULÓJÁRÓL 1 itt érdekeinek következetes harcosa volt Miloslav Hruškovič elvtárs beszéde a bratislavai ünnepi nagygyűlésen (CSTK) — Ünnepi nagygyűlést tartottak teg­nap Bratislaoában Karol Šmidke, pártunk jelen­tős tisztségviselője, az áldozatkész forradalmár, a bátor csehszlovák hazafi, a tántoríthatatlan internacionalista születésének meg nem ért 80. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a CSKP KB El­nökségének tagjai: Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, az SZSZK minisz­terelnöke, továbbá Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke; az SZLKP KB Elnökségének további tagjai: Ján Ja­nik, Ľudovít Pezlár és Gejza Slapka; Miloslav Boda, az SZLKP KERB elnöke; a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnökei: František Hagara, Jozef Gajdošík és Anna Kretová; a Szlovák Szocia* lista Köztársaság miniszterelnök-helyettesei: Jú­lius Hanus, Karol Martinka és Ján Gregor, va­lamint az SZLKP KB osztályvezetői, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének, a szlovák kor­mánynak és a Szlovák Nemzeti Front KB El­nökségének a tagjai, a nyugat-szlovákiai ke­rület és Bratislava párt és állami szerveinek, társadalmi, tudományos és kulturális szerveze­teknek és intézményeinek képviselői, veterán párttagok és más vendégek. Jelen volt Valéria Smidkeová elvtársnő is. Az ünnepi nagygyűlést Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára nyitotta meg. Karol Šmidkének Csehszlová­kia legűjabbkorl történelmében játszott szerepét Miloslav Hruš- kovič elvtárs méltatta. Megálla­pította: „Tisztelettel emlékezünk Ka­rol šmidkének, a CSKP alapító tagjának sokéves munkásságá­ra, politikai tevékenységére, amelyet személyes érdekei fölé helyezett, s egész életét a párt érdekelnek szentelte. Élete és munkássága szorosan egybefo­nódott munkásosztályunk sor­sával és harcaival és az idő múltával az egész haladó köz­vélemény harcaival is. Mint ál­dozatkész funkcionárius, na­pouta közvetlen kapcsolatban állt a dolgozó emberekkel, Jól ismerte vágyaikat és törekvé­seiket, jól ismerte a munká­sok, a falusi szegénység, a pa­rasztság, de az értelmiség sor* sát is, a Szlovák Nemzeti Fel­(Folytatás a 2. oldalonJ Támogatjuk a CSKP politikáját Hazánk népe elhatárolja magát rendszerünk rágalmazóitól (ČSTK) — Dolgozóink további nyilatkozatokban ítélik el a charta ’77 elnevezésű pamflet szerzőinek szocialistaellene* tevékenységét. Üjabb és újabb üzemek kollektívái és magán­személyek emelik fel tiltakozó szavukat társadalmi rendsze­rünk rágalmazása ellen. A hadsereg alakulatai, egy­ségei is tiltakozó gyűléseket tartanak, amelyeken kifejezik fejlett szocialista társadal­munk iránti hűségüket és azt a szándékukat, hogy a Szovjet­unióval és a többi testvéri or­szággal való szövetség megszi­lárdítására fognak törekedni. Ilyen tiltakozó gyűlésekre ke­rült sor a Jan Švermáról el­nevezett katonai főiskolán és a Žilinai Közlekedési Főiskola Katonai Karán is. Az önjelöl­teket elítélték a Liptovský Ml- kuláš-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Katonai Főiskola hall­gatói. A február 25-e harcko­csizó ezred gyűlésén felszólalt Milan Hruška, az egyik SZISZ­alapszervezet elnöke, és nyi­latkozatot terjesztett a részt­vevők elé. Ezt egyhangúlag jó­váhagyták. A kollektíva nevé­ben felhívták az összes hiva­tásos, tényleges és tartalékos katonát, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, amelyben élesen elítélték a charta ’77-et és le­szögezték, hogy becsületes munkával, valamint a harcá­szati és a politikai feladatok teljesítésével fejezik ki, hogy támogatják a GSKP-t és veze­tőségét. A bratislavai Komenský Egyetem Bölcsészeti Kara Ál­talános Történelmi és Régésze­ti Tanszékének dolgozói is egyértelműen elítélték a char" ta ’77 aláíróinak ellenséges magatartását. Megállapították, hogy a pamfletet olyan kísér­letnek tartják, amely társadal­mi fejlődésünk lassítását, az építésben elért sikereink be- mocskolását célozza. Leszöge* zik továbbá, hogy a társadal­mi fejlődés objektív törvény- szerűségek szerint történik, nem pedig néhány egyén aka­rata szerint. A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete martini járás­ban működő szervezetének tag­jai is tiltakozó nyilatkozatban ítélték el a hazug pamfletet, A CSKP politikájának támoga­tását új szocialista felajánlás­sal fejezték ki. A több mint egymillió korona értékű köte­lezettségvállalásban vállalják, hogy több mint 25 000 órát dolgoznak le társadalmi mun­ji'jt.* i (Folytatás a 2. QldQlonl

Next

/
Thumbnails
Contents