Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-20 / 19. szám, csütörtök

Mély gyús liipsildviálmn Holnap temetik Bijedics kormányfőt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára az Aranycsillag érdem­rendet nyújtja át Tula város képviselőinek. (Foto: ČSTK — TASZSZ) SÚLYOS ZAVARGÁSOK EGYIPTOMBAN A kormány felfüggesztette az élelmiszerárak emelését Belgrád — Mint már tegnapi számunkban közöltük, Dzse­mal Bijedics, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács el­nöke és felesége kedden dél­előtt Kresevonál, Szarajevótól nyugatra repülőszerencsétlen­ség áldozata lett. A szerencsét­lenséget senki sem élte túl. A különrepülőgép Belgrádból Sza­rajevó felé tartott. A gépen nyolcán tartózkodtak: Bijedics és felesége, a kormányfő kísé­retének három tagja, valamint a gép háromfőnyi személyzete. A jugoszláv lapok tegnap gyászkeretben jelentek meg, el­ső oldalukon a tragikus körül­mények között elhunyt kor­mányfő Dzsemal Bijedics arc­képével. Jugoszlávia-szerte mély gyász és együttérzés uralkodik Dzsemal Bijedics váratlan ha­lálával kapcsolatban. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács gyászülésén úgy határo­zott, hogy az elhunyt kormány­fő temetése január 21-én lesz. Ezt a napot országos gyásznap­pá nyilvánították. Belgrádban 46 főből álló temetési bizottság alakult, amelynek az ország magasrangú párt- és állami vezetői a tagjai. Belgrádba egy­más után érkeznek a különbö­ző országok legmagasabb álla­mi és politikai képviselőinek részvéttáviratai. A hivatalos látogatáson Lí­biában tartózkodó Joszip Broz Tito államfő Tripoliban nyilat­kozatot adott ki Dzsemal Bije­dics tragikus halála alkalmá­ból. „Bijedics elvtárs halála nem­csak közvetlenül munkatársai számára jelent nagy vesztesé­get, hanem a mi nemzeteink és nemzetiségeink, Jugoszlávia va­lamennyi polgára számára is. Bijedics elvtárs évtizedeken át következetesen érvényre jut­tatta a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének irányvonalát, hozzájárult a forradalmi vívmá­nyok megszilárdításához, a Ju­goszláviában élő nemzetek és nemzetiségek barátságáért, egységéért és egyenlőségéért szállt síkra. Bijedics elvtárs ha­lála sorainkban nagy és fájdal­mas űrt okozott. Bijedics elv­társ úgy él majd emlékezetünk­ben, mint munkabíró, szerény és következetes harcos, kom­munista és forradalmár" ­hangsúlyozta Joszif Broz Tito. DZSEMAL BIJEDICS 1917. április 12-én Mosztarban szüle­tett. A Belgrádi Egyetem Jogi Karán tanult. Már főiskolai ta­nulmányai idején bekapcsoló­dott a haladó diákmozgalomba. 1938-tól tagja a Jugoszláv Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek, majd egy évvel később belépett a kommunista pártba. A második világháború előtt Hercegovinában a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség kerületi bizottságának titkára volt, és más felelős funkciókat is betöltött. Többször letartóz­tatták és elítélték kommunista tevékenységéért. A nemzeti felszabadító moz­galmak idején felelős pártfunk­ciókat töltött be, többek között a JKSZ mosztari helyi bizottsá­gának titkára volt. Jugoszlávia felszabadulása után mint vezető pártfunkcio­nárius kivette részét az ország újjáépítéséből. A JKSZ moszta­ri területi bizottságának titká­ra, a Bosznia és Hercegovina Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezető­je volt. A Bosznia és Hercegovina Kommunista Pártjának első kongresszusa óta Dzsemal Bi- jedicset annak Központi Bizott­sága tagjává választották. A JKSZ VII. kongresszusán meg­választják a JKSZ Központi Bizottságának tagjává. A köz- társasági és szövetségi népha­talmi szervekben ugyancsak fe­lelős funkciókat töltött be. Dzsemal Bijedicset ezenkívül többször megválasztották Bosz­nia és Hercegovina Szkuptsiná- jának tagjává és a Szövetségi Szkuptsina tagjává, ezenkívül tagja volt a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB Elnöksé­gének. 1971 júliusában Dzsemal Bi­jedicset a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) elnökévé választották és ezt a funkciót töltötte be egvészen tragikus haláláig. Forradalmi és közéleti tevé­kenységének elismeréséért Dzsemal Bijedics több ízben ka­pott magas kitüntetést. két évtizedben délen, Plains-I szülővárosa környékén kiala­kult politikai, gazdasági köz­pont képviselője. Elnökké vá­lasztása előtt először Georgia állam szenátora, majd később kormányzója volt és a közvé­lemény úgy Ismerte őt, mint liberális demokratát, konzerva­tív elképzelésekkel. ígéretei szerint elsőrendű feladatának tekinti a gazdasági válság mér­séklését, majd leküzdését, az infláció üteméneJc megállítá­sát és a munkanélküliség csök­kentését. Meghirdetett külpoli­tikai programjában támogatá­sáról biztosította a NATO-t és nyugati szövetségeseit, de emellett azt is kijelentette, hogy kormánya a kölcsönös bi­zalom és megértés megerősíté­sét kívánja elérni a nemzet­közi kapcsolatokban és hozzá kíván járulni a feszültség eny­hüléséhez. Azon kívánságának is hangot adott, hogy mielőbb találkozni szeretne Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitká­rával, és reméli, hogy őszig új megállapodást érhetnek el a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról. (Az első SALT- megállapodás ősszel jár le.) Carter azt is hangoztatta, hogy csökkenteni kívánja a katonai kiadásokat. Már választási kampánya so­rán is ígérte, hogy olyan egyé­nekből állítja össze új kormá­nyát, akikre nem jellemző a bürokratizmus és a politikai professzionalizmus. Ez irányú ígéretét csak részben teljesí­tette. Néhány miniszteri tárcát ugyan a délről származó bará­tai kapták (így a kereskedel­Kairó — Az egyiptomi kor­mány a parlament elé terjesz­tett 1977. évi állami költség­vetés-tervezetében 150 millió font deficittel számol, ami az elmúlt évhez képest a felére csökkentené a stabil árakon ér­tékesített élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek állami támogatását. Mindez elkerülhe­tetlenül a széles tömegek élet- színvonalának további csökke­néséhez vezet. A hír bejelentése nyomán az egyiptomi főváros közelében és az ország második legnagyobb városában, Alexandriában Is több ezer dolgozó tüntetett, til­takozásul a kormány bejelen­tett áremelési intézkedései el­len. Alexandriában a rendőrség összecsapott a tüntetőkkel, akik kormányellenes jelszavakat ki­áltoztak. A tüntetések és zavar­gások átterjedtek a fővárosra is. A tiltakozó tüntetések teg­nap Is folytatódtak a kormány döntése ellen. A kairói rádió szerdán közölte, hogy kijárási tilalmat rendeltek el Kairóban és környékén. A rádió ismertet­te a belügyminisztérium közle­ményét, amely figyelmeztetett minden rendzavarót, a karha­talmi egységek pedig parancsot kaptak a fegyveres fellépésre a tüntetőkkel szemben. mi-, igazságügyi és a földmű­velésügyi miniszteri tárcát), de a kulcspozíciókba a hagyomá­nyos keleti ethablisment kép­viselői kerültek, akik már fon­tos funkciókat töltöttek be az előző republikánus és demok­rata kormányokban. Közülük került ki a külügyminiszter, a hadügyminiszter, a pénzügymi­niszter, az energetikai minisz­ter és ugyancsak hatáskörükbe tartoznak nemzetbiztonsági kérdések is. A kabinet összetétele azt mutatja, hogy Carter kompro­misszumos megoldást válasz­tott, mert fontos funkciókat ruházott déli politikai körökre, akik lehetővé tették választási győzelmét, de, nem feledkezett meg a washingtoni politikai centrumról sem, amelynek a támogatása nélkül nem válasz­tották volna meg elnökké. A legfontosabb minisztériu­mi tárcát, a külügyminiszté­rium vezetését Cyrus Vance-^e bízta, aki már a hatvanas évek­ben a demokrata és a republi­kánus kormányokban egyaránt fontos kormányfeladatokkal lá­tott el. Többször is kijelentette, hogy támogatja a nemzetközi feszültség enyhülését és tár­gyalásokat kíván folytatni a Szovjetunióval az újabb SALT- megállapodásról. Várható, hogy Inkább az elnök külpolitikai terveinek végrehajtója lesz, sem mint azok aktív alkotója, (ellentétben Kissingerrel, aki szinte maga irányította az Egyesült Államok külpolitiká­ját. Politikai megfigyelők szerint az amerikai külpolitikára je­Jelentések szerint az egyipto­mi főváros szerdán csatatérhez hasonlított. A belváros utcáin és az egyetemnek otthont nyúj­tott Gizai negyedben kormány- ellenes jelszavakat kiáltozó, követ dobáló diákok és munká­sok csaptak össze a könnygáz­bombákat bevető és gumibotju- kat használó rendőrökkel. Hírek szerint már öten meg­haltak és 150-en megsebesültek. Az egyiptomi közvélemény széles rétegei, valamint az el­lenzéki pártok részéről is el­ítélést és tiltakozást váltott ki a kormánynak az a döntése, hogy felemelik a közszükségle­ti cikkek árát. Az egyiptomi nemzetgyűlés független képviselőinek cso­portja Szadat elnökhöz intézett táviratukban szintén elítélték a kormány gazdasági intézkedé­seit. A zavargások és a szinte át­tekinthetetlen helyzet nyomán Szalem egyiptomi kormányfő szerdán bejelentette, hogy a kormány egyelőre felfüggesz­tette az élelmiszerek árának emeléséről szóló rendeletének végrehajtását. Egyszersmind közölte, hogy az illetékes kor­mánytestületek még egyszer megvizsgálják az ország gazda­sági helyzetének megjavítására irányuló intézkedéseket. lentős befolyással lesz majd valószínűleg a lengyel szárma­zású Zbigniew Brzezinszki, akit Carter nemzetbiztonsági ta­nácsadójává tett meg. Brzezin­szki, a columbiai egyetem pro­fesszora, már a választási kampány Idején Is Carter egyik fő külpolitikai tanácsadója volt. Mindenekelőtt a kelet— nyugat-i kapcsolatok szakértő­je. Carter hadügyminisztere Ha­rold Brown (50 éves), akinek eredeti foglalkozása fizikus és már tíz évvel ezelőtt a kato­nai légierő minisztere volt. Ugyancsak tagja volt annak az amerikai küldöttségnek, amely részt vett a Szovjetunióval folytatott SALT-tárgyalásokon. Carter a gazdasági helyzet javítását három emberétől, az 53 éves Charles Schulze-tól, a Gazdasági Tanácsadók Taná­csának elnökétől, az 51 éves Michael Blumenthal pénzügy- minisztertől és egy eddig is­meretlen atlantai bankártól, Bert Lance-tól várja, aki a költ­ségvetési hivatalt vezeti majd. Carter déli barátai töltik be a kereskedelmi miniszter és az igazságügyminiszter funkció­ját fuanita Krebs asszony, il­letve a Georgia állambeli Grif­fin Bell személyében. Ugyan­csak déli származású Ray Mar­shall munkaügyi miniszter Is. A Carter-kormány második női tagja Illinois államból Patri­cia Harris (53 éves), aki a város- és lakásfejlesztési mi­niszteri tárcát kapta. Az elkövetkező hónapok ese­ményei mutatják majd meg, hogy a Carter-kormány meny­nyire váltja be azokat az ígé­reteket, amelyek a választási kampány idején és azóta el­hangzottak. (pve) A SZÓFIAI csehszlovák kul- túrközpontban megnyitották a „A csehszlovák politikai pla­kát“ című kiállítást. GEORGE MACOVESCU román külügyminiszter január 25-én négynapos hivatalos látogatás­ra Pakisztánba utazik, ahová Aziz Ahmad, a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság külügyminisz­tere hívta meg. ALEXANDER HAIG tábornok, a NATO európai haderőinek fő- parancsnoka Lisszabonba érke­zett Eanes portugál elnök ve­zérkari főnök meghívására. STROESSNER diktatúrája Pa- raguayban fokozza a februári választások előtt a demokrati­kus és hazafias erők üldözését. HÉT LATIN-AMERIKAI ország köztársasági elnöke közös le­véllel fordult James Carterhez, az USA új elnökéhez, amelyben kéri, hogy az Egyesült Álla­mok minél előbb kössön új szerződést a Panama csatorná­ról. LUDVÍK ČERNÝ, a Csehszlo­vák Kereskedelmi Kamara el­nökének vezetésével csehszlo­vák kereskedelmi küldöttség utazott ötnapos látogatásra Kuala Lumpurba, Malaysia fő­városába. PEKINGBE utazott a japán Komeito párt hattagú küldött­sége, élén Takeirl Josikacu pártelnökkel. A küldöttség egy hetet tölt Kínában a kínai—ja­pán társaság vendégeként és többek között találkozik Hua Kuo Feng kínai pártelnökkel és miniszterelnökkel is. FAKHRUDDIN ALI AHMAD, indiai elnök tegnap feloszlatta a Népek Kamaráját, az Indiai parlament alsóházát. Kongresszus—Carter 1:0 Washington — Már több mint egy hete folyik a Carter- kormány tagjainak meghallga­tása a szenátus illetékes bizott­ságaiban, hogy ajánlást készít­senek a szenátus teljes ülésé­nek a kinevezett kabinettagok jóváhagyására vagy visszautasí­tására. Az eddigi meghallgatások alapján a szenátus külügyi bi­zottsága egyhangúlag elfoga­dásra javasolta Cyrus Vance ki­nevezett külügyminisztert. A jelek szerint csak két személy kinevezésének szenátort meg­erősítése kétséges. Az egyik Griffin Bell kijelölt Igazságügy- miniszter, a másik Theodore Sorensen, akit Carter a CIA ve­zetésével akart megbízni. Bellt korábbi években Georgia állam­ban Játszott fajüldöző szerepé­ért támadják, Sorensent pedig azért, mert titkos anyagokat vitt el a Fehér Házból Kenne­dy elnök meggyilkolása után és azokat felhasználta egy Kennedyről szóló könyvének megírásához. Vizsgálják azt is, milyen szerepe volt Kennedy idején a külföldi vezetők meg­gyilkolására szervezett össze­esküvésekben. Sorensen a szenátort bizott­ság előtt a támadások hatásá­ra közölte, hogy nem vállalja el a CIA vezetését. Sorensen visszalépése a szél­sőjobboldali körök első győzel­me Carter ellen, állapítják meg az esetet értékelő első kom­mentárok. A Fehér Ház szóvi­vője közölte, hogy az új elnök csak a mai beiktatása után ne­vezi ki a titkos szolgálat új fő­nökét. Sorensen a szenátusi kihall­gatásról távozva közölte az új­ságírókkal, hogy a kinevezése ellen irányuló támadásokat az amerikai konzervatívok szövet­sége és egyéb konzervatív cso­portok szervezték. A lapok megállapítják, hogy Sorensen esete jelzi: annak el­lenére, hogy a Fehér Ház és a kongresszus is demokrata párti ellenőrzés alá került, a Carter kormány könnyen se­bezhető marad a kongresszus­ban. Másrészt látható, hogy a jobboldal elszánta magát a Carter-adminlsztráció politiká­jának befolyásolására. Kommentárunk á 39. elnök és vólosnoltjoi A z Egyesült Államok al- ** kotmányának értelmé­ben ma iktatják be hivatalába az USA 39. elnökét, James Earl Carter személyében, akit tavaly november 2-án válasz­tottak meg. Ugyancsak ma ve­szi át tisztségét Walter Frede­ric Mondale alelnök Is. Minden jel arra vall, hogy a ma beiktatott amerikai elnök­nek elődeinél könnyebb dolga lesz saját elképzeléseinek vég­rehajtásában, annál is inkább, mert támaszkodhat a kong­resszusban pártjának képvise­lőire, akik többségben vannak. A republikánus elnököknek jó­val nehezebb dolguk volt, ugyanis nem rendelkeztek ez­zel a többséggel, hiszen a köz­társaságpártiak kisebbségben voltak mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Nyolc­éves szünet után tehát el­mondható, hogy ismét lényegé­ben egy párt kezében összpon­tosul a törvényhozó és a vég­rehajtó hatalom. Tavaly november 2-án az amerikai polgárok nemcsak új elnököt és alelnököt választot­tak, hanem megválasztották a kongresszus új tagjait is (vagyis a képviselőház tagjait, Illetve a szenátorok egyharma- dát). A Demokrata Párt meg­tartotta jelentős fölényét mind a két házban: a képviselőház­ban az arány 286:145 a repub­likánusok javára, míg a szená­tusban ez az arány 62:38 ugyancsak a republikánus párt javára. A Demokrata Párt ugyancsak megszerezte a kor­mányzói posztok többségét az USA egyes államaiban. Az új kongresszus két háza már január 3-án megkezdte te­vékenységét. James Carter, az új elnök jelenleg 53 éves és az utóbbi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents