Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-26 / 52. szám
« Ä 5* eo Igaz tiarátok és segítőtársak A szülői gondoskodás pótlásában a pedagógusoknak, nevelőknek nagy segítségére van a szülők és iskolabarátok szövetsége mintájára alakított Az otthon barátainak klubja. Kik a tagjai? Az embertársaik sorsa iránt érdeklődő, társadalmunk gondjait sajátjuknak valló emberek. A Szlovák Nemzeti Színház Műhelyeinek, a Szlovák Filmvállalatnak, a bratislavai Közlekedési Vállalatnak a dolgozói, a Dunajská Streda-i (duna- szerdahelyi) Baromfifeldolgozó Vállalat és a Suranyi Elitex nőszövetségi szervezetének tagjai, a bratislavai Ve- Cerník szerkesztősége és a Juraj Hro- nec Gimnázium SZISZ-tagjai. Milan Neklapiltól, a Szlovák Nem zeti Színház Műhelyei liakatosbrigád- jának vezetőjétől megtudtuk, hogyan jött létre ez a klub. — Még amikor csak foglalkoztunk a gondolattal, hogy kapcsolatot kötünk egy gyér mekotthonnal, elhatároztuk, nem elégszünk meg az egyszeri, ünnepek előtti megajándékozással, cukor, csókolómég többet segítettek. Egyetlen éjszaka alatt kifestették az otthon ebédlőjét, melyet SZISZ-tagjaik mesealakokkal, az asztalosok pedig az ebédlő régi építészeti stílusához illő csillárral tesznek majd hangulatosabbá. A szabónők játékkosztümökkel, a parókakészítők hozzá ülő kis parókákkal lepték meg a szívesen szereplő gyerekeket. Mint Milan Neklapil mondta, mindezzel a gyerekek esztétikai nevelését akarják segíteni. Törik a fejüket, hogyan tehetnék még otthonosabbá számukra a célnak nem a leg jobban megfelelő régi kastélyt. Kerékpárokat is ajándékoztak védenceiknek, mégpedig a színház zenekara által adott hangverseny bevételéből. Nem feledkeztek meg róluk a Télapó-est rendezésekor sem. Saját csemetéikkel együtt az otthon kis lakói is részt vettek rajta. — Tudjuk, hogy ezeknek a gyerekeknek a felnőttekkel való személyes kapcsolat hiányzik a legjobban. Sze- retetre, becézgetésre vágynak ők is, mint minden gyerek. Szívesen, örömmel járunk közéjük. Amikor időnk en gedi, megyünk. Erre nem kell buzdítani, rábeszélni a brigádtagokat. Ha hosszabb idő telik el egy-egy látogatás között, már nekik is hiányoznak a gyerekek. S az apróságok a legkisebb érdeklődést is ragaszkodással hálálják meg. Nem egy köszönőlevelet kaptunk már az otthonból nemrég elkerült gyermekektől — mondta a brigádvezető. A barátságnak, a segítségnek a gyerekek után legjobban az igazgató nő örül. Szívén viseli a kicsik sorsát, mindent megtesz, hogy körülményeik a lehető legjobbak legyenek. Az ő ötlete volt a klub létrehozása is.- — Ruháról és élelmiszerről bősége sen gondoskodik az állam. A klub tagjainak segítsége azonban megfizethetetlen. Leírhatatlan élmény, például a gyerekeknek egy-egy bratislavai kirándulás, amikor nem csoportosan, hanem egy bácsit, vagy nénit kézen fogva járják a várost. Ismerkednek a A karácsony a család ünnepe. A családé, a szeretőié, az összetartozásé. Ilyenkor elfelejtjük a hétköznapok gondjait, élvezzük a nyugalmat, az otthon máskor talán észre sem vett melegét. Az összegyűlt nagy családok boldogan ülik körül az ünnepi asztalt; ilyenkor kétszeresen érezzük a távollevők hiányát, és a magányosakra súlyosabban nehezedik az egyedüllét. Vajon az árvák, az elhagyottak karácsonya milyen? Nekik ki ad ajándékot, ünnepi vacsorát? Bátran feltehetjük ezt a kérdést, mert választ is adhatunk rá: a legnagyobb család, szocialista társadalmunk róluk sem feledkezik meg. Szüleik élnek, de... A Cakanyi [csákányi] Gyermekott honban hetvenen ülik körül az ünnepi asztalt, hetven apróság bontogatja majd türelmetlenül, csillogó szemmel a karácsonyi csomagot. Soknak közülük ez ítész az első igazi Ijoldog karácsonya. Boldogabb, mint valódi otthonukban, szüleik mellett volt. Mert ott nem volt nyugalom, családi béke. Örökre elűzte azt — a megannyi baj és fájdalom okozója —: az alkohol. Ezek a gyerekek ugyanis mindany- nyia-n rossz szociális körülmények közül, többnyire alkoholista szülőktől kerültek állami gondozásba. Szüleik élnek, de szülői kötelességük teljesítése csupán a ritka, sokszor évente egyszeri látogatásig terjed. Tőivé nyeink értelmében ugyanis az évente egyszeri látogatás elegendő ahhoz. hogy a gyermek jogilag a szülőé ma radjon. — De szülőknek tekinthetök-e azok, akik nem törődnek gyermekükkel, éheztetik, sorsára hagyják a magán segíteni nem tudó apróságokat? tette fel a kérdést beszélgetésünk kezdetén Marta Habáková, a gyermek - otthon igazgatónője. — Gyermekükről nem hajlandók lemondani, habár ezáltal sokszor boldog otthonhoz, gondos nevelőszülőkhöz juttathatnák őket. S ha a gyermek jogilag a szüleié, nem fogadható örökbe, ledig sok gyermektelen házaspár érdeklődik. Tőlünk évente átlagosan tíz gye rek talál új szülőkre. A Csákányi Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló Szlovákiában: diagnosztikai intézet is. Azaz, mielőtt az idekerülő három-hat éves gyerekeket a gyermekotthoni részben elhelyeznék, alapos megfigyelésnek vetik alá. Egészségi állapotukat, fizi kai és szellemi fejlettségüket vizsgálják.- Szakemberek — gyógypedagógus, pszichológus, logopédus igyekeznek pótolni, amit a szülök elmulasztottak, illetve helyrehozni, amit azok lelkiismeretlenségükkel elron tottak. — A gyerekek itt ismerkednek meg a közösséggel, a rendszeres, nyugodt élettel. A beilleszkedés, az új környezet megszokása legtöbb esetben hosszú ideig, néha egy évig is eltart — magyarázta az igazgatónő. — Öröm látni, hogyan fejlődnek hónapról hónapra, válnak egyre aktívabbá a közösségben, alakulnak félszeg, idegen kis vadócokból bátor, értelmes gyerekekké. dé, gyümölcs átadásával, egy egy si- mogatással. Állandó segítségre, szoros baráti kapcsolatok kialakítására gondoltunk. Elhatározásunk valóra vált. A színház műhelyeinek öt szocialista brigádja tart fenn állandó, közvetlen kapcsolatot az otthonnal, de a színház minden dolgozója szívesen segít — ha csak közvetve is — amikor szükség van rá. Az első látogatás óta eltelt egy év alatt sokat jártak a gyerekekhez, s világgal. Vagy amikor a gimnazisták, mint idősebb barátok, testvérek eljönnek, időt és fáradságot nem sajnálva, hozzájuk játszani. Persze az ajándékba kapott játékoknak is örülnek a gyerekek. Az Elitex ipari tanulói például saját készítésű körhintákkal lepték meg őket, a közlekedési vállalat egy valódi trolibuszt állított be az otthon kertjébe, tavaszra pedig a közlekedési pálya is elkészül a kert végében. Hasznosak a baromfifeldolgozó vállalattól kapott könyvek s a konyha számára rendszeresen szállított friss tojás is. A legértékesebb azonban: a gyerekek érzik és látják, hogy törődnek ve lük, hogy szeretik őket. Sorolhatnánk tovább, hogy ki mit csinált, miben segített, megemlíthetnénk a falu lakosságát és tömegszervezeteit. A lényeget azonban már az elmondottakból is megérthetjük; az otthon barátainak közös ' célja, hogy melegséget vigyenek a gyermekotthon kis lakóinak életébe, legalább valamelyest pótolják a gyerekeknek legjobban hiányzó, de teljesen soha és senki által nem pótolható szülői sze- retetet és gondoskodást. Példájuk talán másokat is 'követésre ösztönöz. Követőkre pedig szükség van, mert felelőtlen szülők, s ezáltal mások szeretetére szoruló gyerekek, sajnos, még mindig vannak. FLÖRIÁNNÉ M. MÁRTA 1970. XII. 26. '» 3 fi E ' e fi 3 fi £ 'S M .2. >o « OC N fi 00 e o £ o fi E u fi iK 00 03 > ^ O ■* 3 ® '«o = «« »3 h fi fi r* ►> 5? M II A lakatosbrigád tagjai gyakran felkeresik kis védenceiket (Kontár Gyula felvételei)
