Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-12-26 / 52. szám

A vetőmagok elemzése türelmes munkát igényel Martonosi Dóra és Irena Aradská az őszi háza vege­tációs csúcsát mikroszkóp segítségével vizsgálja Binder Pálné előkészíti a takarmánymintákat az elem­zéshez (A szerző felvételei) Iskolai intézmény a gyakorlat szolgálatában A _ iskola tágas udvarán sportosan öltözött *** lányok és fiúk vidám csoportja igyekezett a tornaterem felé, a többiek a tanítás szünetében a múlt heti labdarúgó-forduló eseményeiről, egye­sek az előző óra anyagáról vitatkoztak. Balra a szakközépiskola korszerű, többemeletes diákszállója látható. Az iskolák meghitt, mindennapi élete zaj­lik a Komáméi Mezőgazdasági Műszaki Iskolában, a járás egyik tanintézetében;“ Az iskolaudvar hátsó részében földszintes, villa­szerű épület áll. A bejárat mellett elhelyezett tábla arról tanúskodik, hogy itt található a szakközép­iskola agrolaboratóriuma, amelyet másfél évvel ez előtt létesítettek s amely fontos szolgáltatásokat nyújt a komáromi járás földraűvesszövetkezeteinek és állami gazdaságainak A fiatal intézményben mosolygó arcú, 30 év körüli férfi fogad. Hodek György mérnök, az agrolaboratórium vezetője kész­ségesen tájékoztat e fiatal, Szlovákiában jelenleg még egyedülálló intézmény munkájáról és rendel­tetéséről. — Laboratóriumunk egy iskola mellett működő ön­álló gazdasági egység. Elsődleges feladata az iskola tanulóinak képzése. A jövő mezőgazdasági szakem herei itt sajátítják el azokat a tudnivalókat, ame­lyeket a növénytermesztés vagy az állattenyésztés szakaszán ma már egyetlen szakember sem nélkü­lözhet. Ezzel azonban egy ilyen korszerűen felsze­relt agrolaboratórium nem lenne teljes mértékben kihasználva, ezért a nyugat-szlovákiai kerületben levő szakközépiskolák tangazdaságai, valamint a járás mezőgazdasági üzemei részére a termeléssel közvetlenül összefüggő elemzéseket, értékeléseket is végzünk. Olyan feladatok ezek, melyek egyrészt fölöslegesen terhelnék a központi, kimondottan tu­dományos munkával foglalkozó tudományos intéze leket, ugyanakkor megfelelő felszerelés hiányában a nagyobb mezőgazdasági üzemek, vagy gép- és traktorállomások mellett működő kisebb laboratóriu­mok nem képesek megbirkózni velük. Intézményünk a maga nemében Szlovákiában még egyedülálló, de a központi szervek hasonló körzeti laboratórium létrehozását tervezik. E terv alapján laborató­riumunk feladatkörét járásunk határain túlra is ki terjesztik. Jgy a szomszédos érsekújvári, galántai és dunaszerdahelvi járás mezőgazdasági üzemei számá­ra is végeznénk elemzéseket és adnánk szaktaná csőt. — Milyen konkrét feladatokat végez intézményük a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások terén? — Tevékenységünk a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel összefüggő feladatokra irányul. A laboratórium növénytermesztési osztálya dolgozza ki az egyes üzemek színjelzésekkel ellátott talaj­térképeit, melyekhez szakmai magyarázatot is fű­zünk. Ez a térkép az egyes parcellák tápanyagainak jelenlegi szintjét és tápanyagszükségletét tartalmaz za. E térkép ismeretében az agronómus az optimá­lis terméseredmények elérése érdekében megfelelő tápanyagellátást tud biztosítani. A laboratórium ve­zetője a továbbiakban elmondotta, líbgy az egyes parcellákból vett talajmintákat a laboratóriumban előkészítik, csomagolják és a oratislavai Mezőgaz dasági Központi Ellenőrző és Kísérleti Intézetbe (ÚKSUP) továbbítják. Ott végzik a talajminták elem­zését, de az elemzés eredményeit tartalmazó jegy­zéket mát itt értékelik, s ez szolgál alapul a ta­lajtérképek összeállításához. A növénytermesztési osztály dolgozói tavasz köze­ledtével az őszi vetések vegetációscsúcs-vizsgálatait is végzik. Ezzel meghatározzák a növények, főleg az őszi búza fejlődési stádiumát, így tanáccsal szol­gálhatnak a mezőgazdasági üzemeknek, hogy az optimális terméseredmények érdekében milyen adag­ban és összetételben fejtrágyázzák a növényzetet. Ezenkívül az üzemek saját természetű vetőmagjait is elemzik. A laboránsok a mezőgazdasági üzemekben a hely­színen vizsgálják a műtrágyát, istállótrágyát és a komposztok minőségét. Az agrolaboratórium feladat­köre a növénytermesztés szakaszán tulajdonképpen ezzel le is zárult. A felmérés eredményeiről tájé­koztatják a iárási mezőgazdasági igazgatóságot. Amint azt Hodek György mérnök a továbbiakban elmondotta, az elmúlt esztendőben vezették be a növények talaj feletti részének elemzését. Ennek lényege, hogy tavasszal mintákat vesznek a növényi kultúrákból. Szárítás után megállapítják a növény föld feletti részének nitrogéntartalmát. Az állattenyésztéssel kapcsolatban főleg a tömeg- takarmányokat elemzik. Erről többek között a követ­kezőket mondotta az agrolaboratórium vezetője: — Ezen a szakaszon is szoros kapcsolatot tar­tunk a járási mezőgazdasági igazgatósággal. Közö­sen kidolgozott harmonogram szerint folyik a mun Bereczk Mária és Mária Kyselová a takarmányok táp­értékét vizsgálja ka. A zootechnikai szolgálat dolgozói behozzák labo­ratóriumunkba a silókból, szénákból és szenázsokból, esetleg lucemalisztből vett átlagmintákat, melyeket elemzésnek vetünk alá. Az állattenyésztők maximá­lisan egy hét leforgása alatt kézhez kapják az eredményt. Ez tartalmazza többek között a takar­mányok legfontosabb jellemzőit, mint például a szárazanyagtartalmat, az emészthető nitrogéntartal­mú anyagok mennyiségét stb. Ezek az ismeretek rendkívül fontosak a tehénál­lomány tejelése és a hízó marhák gyarapodása szem­pontjából, mivel a takarmányok összetétele mindezt alapvetően befolyásolja. — Az így nyert eredmények hasznosak ugyan — folytatta Hodek György mérnök —, de a gyakorlat számára nem eléggé kielégítők. Az elemzések ered­ményeit a jövőben számítógépek segítségével dol­gozzuk fel, s így még pontosabb információkkal szolgálhatunk a zootechnikusoknak. A számítógépek ugyanis a helyi viszonyok és lehetőségek messze­menő figyelembevételével optimálisan megadják a takarmányadagot és összetételét. Mondhatjuk azt is, hogy szinte „recept“ formájában kézhez kapják az állattenyésztők az állati takarmányok adagját és összetételét. Ezt a számítógépes módszert a jövő évtől szeret­nénk meghonosítani a komáromi járásban. Az első szakaszban kísérletképpen három kiválasztott mező- gazdasági üzemben, a Komáromi Állami Gazdaság­ban, továbbá a naszvadi és a gútai szövetkezetben akarják bevezetni. A felső szervek részéről már eddig is hatékony támogatásban részesült az agrolaboratórium. Ezt a támogatást a megfelelő eredmények elérése érde­kében a jövében is igénylik. A takarmányok elem­zésétől például a járásban — előzetes becslések szerint — a tejtermelés 3—5 százalékos növekedé­sét várják. Ez nagy lépést jelentene a legutóbbi járási pártkonferencia határozatának teljesítésére, mely szerint a jelenlegi tervidőszak végére az egy tehénre jutó évi tejtermelés átlagában el kell érni a 3000 litert. Az agroiaboratóriumban az üzemekben termelt te­jet is elemzik. Azoknak az üzemeknek a számára, amelyek ilyen igénnyel fordulnak az intézményhez, meghatározzák a tej zsírtartalmát. Úgyszintén elem­zik a lucernaszárítók termékeit, a lucernaliszteket is. Tóth Tiborné, a laboratórium helyettes vezetője végigkalauzolt az egyes munkahelyeken. A lombi­kok, mikroszkópok és egyéb korszerű műszerek kö­zött fehér köpenyes fiatalok tevékenykednek. Nem­csak az intézmény fiatal tehát, hanem a dolgozói is. — Évekkel ezelőtt én is itt végeztem a mezőgaz­dasági műszaki iskolát — mondja Kartali Zsuzsan­na, . a laboratórium egyik dolgozója. — Ebben az épületben, ahol jelenleg dolgozom, a diákszállás volt elhelyezve. Munkámmal, amely rendkívül érde­kes feladatok megoldását jelenti, elégedett vagyok. — A munkatársak helyeslő tekintetéből kiolvasha­tom, hogy valamennyien így vélekednek munka­helyükről, munkájukról. A továbbiakban azt is megtudom, hogy a fiatal kollektívából hárman párttagok, a többiek pedig a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai. Úgy tervezik, hogy a jövő évben beneveznek a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Amint azt az agrolaboratórium példája bizonyítja, a komáromi járásban mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy maradéktalanul teljesítsék a mező gazdaság fejlesztésére vonatkozó kongresszusi ha­tározatokat. Az igényes feladatok teljesítése ma már csak az elmélet és a gyakorlat szoros összefogása alapján lehetséges A XV. pártkongresszus ezt úgy fogalmazta meg, hogy hazánkban a tudományos ku­tatómunkának közvetett, vagy közvetlen formában termelőerővé kell válnia. K. NÉMETH ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents