Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-12-19 / 51. szám

6 c? ,5*'S If a — ® N N CO s 6 ■5 0 g P­N * Tj_ C -1 o © ja uo CO > CO « m u <a a X. s 3 £ CM *© JS CO <3 C *T N o >§ » hi ^3 * 3 e 'S 'CO \QJ ^ Si A Prágától északra fekvő, az Elba és a Moldva folyók találkozásánál elterülő Mélník városától né­hány kilométerre, Horni Poéáply község közelében, két, már üzemben levő hőerőmű közvetlen szomszédságában egy harmadik energetikai létesítmény épül, mégpedig Csehszlovákia első 500 me­gawattos hőerőműve. Az erőműnek az egész csehszlovák energiatermelés szempontjából rendkívül nagy a jelentősége. Egy 500 megawattos blokk ugyanis azonos időtartamban két és félszer több energiát termel, mint az eddig épített 200 megawatt teljesítményű blokkok. Érthető tehát, hogy ennek a fontos létesítménynek az üzembe helyezése elsőrendű feladat. Ennek tudatában a Szocia lista Ifjúsági Szövetség a M élni ki III. Hőerőművet e z év márciusában országos ifjúsági építkezéssé nyilvánította. Ez az erőmű a csehszlovák ifjúság huszonnyolcadik építkezése a felszaba­dulás után, és a második jelentősebb ifjúsági építkezés a Szocialista Ifjúsági Szövetség történeté­ben. Méltán sorakozik az Ifjúsági Vasútvonal, a trineci vasmű, a púchovi ifjúsági gát, a gúlái ifjú­sági szövetkezeti falu, a tusimicei hőerőmű és még számos más ifjúsági vállalkozás mellé. II II II------M II--------\f------\l—V /—II—IF 1 r i *— < L _> J _ L. _* JV L *_ Az ELBA partián 330 FIATAL Az épülő hőerőmű körül nagy a forgalom. Te herautók, betonozok, hegesztők sürögnek forog nak a már felépített, 270 m magas kémény alatt elterülő hatalmas betonüregben, ami nem más, mint az „ötszázas“ betonbázisa. Az erőmű óriási betonaiapzata jóval az Elba szintje alatt épül. Sok ezer tonna földet, kavicsot kellett megmoz­gatni az alapépítményhez, és rök ezer tonna be­tonra van szükség az erőmű felépítéséhez. A Centromat G 16 os típusú, korszerű betono­zógép körül fiatal munkások dolgoznak. Prágai­ak, a SZISZ felhívására jöttek az építkezésre. Petr Vanék a betonozógép vezérlőpultjának kap­csológombjait figyeli. Vele együtt dolgozik még Pavel Haselberger és Pavel Drbal. Arrébb fán Krajéovicot látjuk két munkatársával, éppen a vasszerkezetek elhelyezésének tervezetét tanul­mányozzák. — Kiváló szerkezet ez a betonozógép. Fő elő­nye az, hogy a betont csövön keresztül szállítja rendeltetési helyére. Csupán akkor állítják le néhány percre, amikor a cső, a „betonkígyó" száját máshova kell helyeznünk. A gép óránkén­ti teljesítménye 16 m3 beton — tájékoztatnak a prágai fiatalok. Az építkezésen jelenleg háromszázharminc fia­tal dolgozik, s Václav Vedralnak, a SZISZ-bizott- ság elnökének szavai szerint számuk ez év vé­gére négyszázra nő. Már eddig is két ifjúsági kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád megtisztelő címért. A hőerőmű építkezési részének főkivitelezője az Armabeton n. v. — Elégedettek vagyunk a SZISZ-tagok munká­jával. Főleg annak örülünk, hogy tudatában van­nak munkájuk jelentőségének. Velük együtt örü­lünk annak, hogy az „ötszázas“ napról napra vál tozik, növekszik. Egészséges ifjúsági kollektíva van itt kialakulóban — mondja Ludvík Kala, az Armabeton vezérigazgatója. ' 1980 NOVEMBERÉBEN BEFEJEZZÜK A MUNKÁT A hőerőmű népgazdasági jelentőségét kidombo­rítja az is, hogy hazánk területén ez az első 500 megawattos erőmű, amelynek felépítése, korsze­rű gépi és irányító berendezése kiváló 'minőségi munkát követel az építkezésben rész't vevő vala­mennyi vállalattól. (Nevezzük meg őket: a fóbe- ruházó a prágai Pragoinvest, a főtervező a prá gai Energoprojekt, az építkezési rész főkivitele­zője az Armabeton n. v., a technológiai rész fő- kivitelezője a DIZ Skoda — Prága j. A tervek szerint az 500 megawattos blokk 1980. november 30-ig elkészül, s az üzembe he­lyezés után a hőerőmű-blokk tervezett évi ener­giatermelése elérné a hárommillió MWó-t évi hatezer óra üzemeltetése mellett. A hőerőmű óránkénti tüzelőanyag-fogyasztása 529 tonna szén, amelyet a közeli komoranyi szénmedencéből szállítják majd ide. Az idei év utolsó heteiben és a jövő évben a munka elsősorban az alapépítményre és a hő erőmű járulékos épületeire összpontosul. 1977 végén pedig megkezdik a szerelőmunkálatokat. Ekkor az itt dolgozók száma eléri a kétezret. MEGALAPOZOTT FELHÍVÁS 1980 novembere már nincs nagyon messze. Az építkezésen jelenleg — az Armabeton n. v. közel négyszázötven dolgozójával együtt — háromszáz­harminc fiatal dolgozik. Valamennyien a SZISZ felhívására érkeztek ide. Elmondható, hogy a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozók elége­dettek munkájukkal. Együtt örülnek annak, hogy munkájuk nyomán szemlátomást rajzolódnak ki e fontos energetikai létesítmény körvonalai. Már most sajátjuknak érzik az erőművet. A közös ügy, a társadalom igényeinek megértése, nem utolsósorban az ifjúsági mozgalom hagyományai ösztönözték az itt dolgozó fiatalokat arra, hogy az Armabeton dolgozóival együtt felhívást in­tézzenek a Mélník III. Hőerőmű építésében részt vevő és érdekelt kivitelező vállalatokhoz. A fel­hívás lényege: a kitűzött határidő előtt felépí­teni a hőerőművet, és előbbre hozni az üzem­be helyezés időpontját! Az Armabeton dolgozói és a SZISZ-tagok el- - határozták, hogy 2—6 hónappal határidő előtt elvégzik a hőerőmű gépi berendezése felszerelé­séhez szükséges teendőket, mivel ez lényegesen közelebb hozza a hőerőmű üzembe helyezésének időpontját. Nagy tételről van szó. Ahány hónap­pal előbb helyezik üzembe. az erőművet, any- nyiszor 80 millió koronát takarítanak meg a népgazdaság számára. ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK A felhívás jelenleg az építőket, a betonozókat, kőműveseket, ácsokat stb. érinti, mivel a léte­sítmény idei 160,4 millió korona beruházási ösz- szegéből 154,5 millió korona a hőerőmű építé­sével függ össze. De 1977-ben alapvetően meg­változik a helyzet. Ekkor az építőknek 197,6 millió korona értékű munkát kell elvégezniük, de ugyanakkor a technológiai szerelőmunka ér­téke az idei 5,9 millió koronáról 245,9 millió ko­ronára emelkedik. A fentiekből adódik, hogy ezen az építkezésen nagy jelentősége van a dolgozók munkakezdemé­nyezésének. Az építőmunka irányítói megterem­tik a feltételeket ahhoz is, hogy az erőmű ér­tékes technológiai berendezésének felszerelésé­ből kivegyék részüket az ott dolgozó fiatalok is, hogy a Mélníki III. Hőerőmű magasabb szintű if júsági építkezés legyen. A hőerőmű dolgozói 1976-ra közös szocialista felajánlást tettek, amely nagyban hozzájárul az építkezés ütemtervének pontos teljesítéséhez. Miután egybehangolják, megvitatják az egyes vállalatok és munkakollektívák felajánlásait, csatlakoznak a Mladá Boleslav-i Autógyár dolga zói által kezdeményezett, a termelőmunka min­den szakaszára kiható, a minőséget és a haté konyságot előtérbe állító mozgalomhoz. SOMOGYI MÁTYÁS HASZNÁLJUK KI A HAZAI NYERSANYAGOKAT! Nemcsak országunkban, ha­nem világszerte évről évre nö­vekszik a fémek iránti keres­let, viszont egyre nagyobb ne­hézséggel jár az előállításuk­hoz szükséges nyersanyag ki­termelése, illetve beszerzése. A világpiaci á^ak kedvezőtlen ala­kulása minket is érint, még akkor is, ha iparunk — min­denekelőtt fejlett gépiparunk — a Szovjetunió nyersanyag- bázisára támaszkodik. Ez tette szükségessé a hazai nyersanya­gok fokozottabb kihasználását, az ércbányászat fejlesztését, a széles körű geológiai kutatást, amint ezt a XV. pártkongresz- szus irányelvei is megszabják. A távlati tervek hatalmas ösz- szeget — 1990-ig közel 2 mil­liárd koronát — irányoznak elő a geológiai kutatásra. Mennyiben érintik ezek a kutatások a Szepes—Gömöri ■Érchegységet? Roznava (Rozs­nyó) környékén már évszáza­dok óta fejtik a vastartalmú és egyéb ércet. E hosszú idő alatt kimerültek a földfelszín alatti lelőhelyek, egyre mé­lyebbre kellett hatolni a föld gyomrába. Vajon kifizetödik-e a vasércbányászat ezen a vidé­ken? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ a roznavai bá­nyaüzem igazgatóságán. — Bányaüzemünk hathatós segítséget kap a központi ala­pokból — mondotta Badin Ro­land mérnök, a termelési osz­tály vezetője. — A Szlovák Geológiai Intézet közreműkö­désével elsősorban a Mária- bányában folyik a geológiai kutatás. Ugyancsak a központi alapokból folynak a kutatások Rozsiiyóbányán, a Mér-bányá- ban és az úgynevezett 5-ös számú teliér felkutatásában. Teljesen új programja volt az 5. ötéves tervnek a rákosi hi- ganytellér feltárása. A kutatá­sok eredményei egyértelműen igazolják: kifizetődik az ércbá­nyászat üzemünkben és még sokáig rentábilis marad! Kü­lönösen akkor, ha sikerül meg­oldani a Mária-bányában fejtett réz-sziderit érc problémáját. A rézkoncentrátum ugyanis hi­ganyt és 14 százalékban anti- mont is tartalmaz. Az utóbbit egyelőre itthoni eljárással nem tudják kiválasztani, ezért most több irányban folyik a kuta­tás, nemcsak nálunk, hanem a KGST keretében is, például a kazahsztáni érckutatók segítsé­gével. EGYRE MÉLYEBBEN A FÖLD GYOMRÁBAN A fejtés a rozsnyói bá­nyákban jelenleg 500—800 mé­teres mélységben folyik. Nem is kell szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: ez sokféle problémával függ ösz- sze. — Igen, ez több nehézséget okoz, főleg ami a szellőztetést és a vízszivattyúzást illeti. De ahogy egyre mélyebbre hala­dunk, úgy igyekszünk gépesí­teni a munkát. Nagyon szép eredményeket értünk el a<z új emelő munkapadokkal: éppen az elmúlt hónapokban fe­jeztük be a 320 méter magas kéményt, méghozzá rekordidő: hat hónap alatt! A nagy mélységben végzett fejtés nagyon fontossá teszi a megfelelő szellőztetést. Erről Batta István mérnök, szellözte- tési és munkavédelmi felügye­lő elmondta, hogy évről évre nagyobb összeget irányoznak elő az egészségvédelemre a roznavai bányaüzemben: míg tavaly a ráfordítás 3 175 000 korona volt, az 1977-es évben már 4 422 000 korona lesz. Eb­ben az évben az úgynevezett központi bányamezők térségé­ben az egész szellőztetési rendszert átszervezték: a rud- nai-les számú akna lett a fő­kihúzó akna a Szadlovszki-, a Bernárd- és az István-bánya­mezök részére. Kihajtottak egy 320 méteres gurítót is, amelyre most ideiglenes ven­tillátor-állomást szerelnek — teljesítménye 2—3 évre telje­sen megfeleli a követelmények­nek. Nagyon fontos a szelek vezetésére szolgáló gátak és ajtók építése Is, mert a jó szellőztetés nemcsak oxigént biztosít, hanem a porártalom ellen is védelmet nyújt-. . KÖZPONTI KÉRDÉS: AZ ÁRAMTAKARÉKOSSÁG A bányaüzemek egyik nem kevés gondot okozó problémá­ja az energiaellátás. Ismeretes hogy a bányakompresszorok, szivattyúgépek sok áramot fo­gyasztanak — igaz az utóbbia­kat a rozsnyói bányákban most már csak éjjel működtetik. De sok fennakadást okoz, hogy az áramcsökkentés következtében időnként a sűrített levegő nyo­mása is csökken. Kétségtelen, hogy a bányaüzem jellege más, mint egy gyáré, ahol egyenletes az áramterhelés. Előfordult, hogy éppen akkor kell csökkenteni az áramfo­gyasztást a bányaüzemben, amikor a legtöbb sűrített leve­gőt igénylik a kompresszorok. — Az áramfogyasztás egy részét, mintegy 32—33 száza­lékot átvittük az éjszakai mű­szakba — mondta Ján Nevicky mérnök, főenergetikus. A ki­eséseket gyakran szabad szom hatokon kell pótolni. Ugyanis a bányamunka összefüggő cik­lust képelz — minden kiesés­nek káros következményei van­nak. Ezért igyekszünk maximá­lisan kihasználni a gépeket és nem utolsósorban a munkaidőt is. Kisebb takarékossági intéz­kedésekkel is szép eredményt értünk el, mint például azzal, hogy a bányákban a villanykör­téket kevesebb áramot fogyasz­tó higanygőzégőkre cseréltük fel. A BÁNYAÜZEM ÁTÉPÍTÉSE Iparunk fejlesztése szem­pontjából nagyon fontosak^ a szakosítással járó korszerűsí­tések. Erre jó példa a rozna­vai bányaüzem is, ahol ez ösz- szefügg a Nizná Slaná-i fel­színi pörkölő építésével. Az ércfeldolgozó itt bányagépipa­ri üzemmé alakul át. Az itte­ni ércdúsító egységek, régi forgókemencék, aknás kemen­cék, a szeparálok és a mosó üzemelését fokozatosan leállít­ják. Közel százéves berendezé­sekről van szó, és az ércfeldol- gozás lényegesen korszerűbb eszközökkel folyik majd az új pörkölőben. Viszont már a múlt ötéves tervidőszakban egy gépipari üzemrészleg létesült, ahol munkalehetőséget talál­nak a leálló üzemegységek dolgozói. Ez a részleg — a felfutás után — 400—500 em­bert fog alkalmazni. Bánya- és dúsítógépeket gyárt nemcsak hazai szükségletre, hanem ki­vitelre is — éppen ebben az évben indították útnak a mág­neses szeparátumokból álló el­ső exportszállítmányt a Szov­jetunióba. IDŐ ELŐTT TELJESÍTIK A TERVET Rozsnyóbányának már hagyo­mányosan jó bányász- és mű­szaki gárdája van. Ezt igazol­ja, hogy hiánytalanul teljesí­tették az 5. ötéves terv fela­datait és az idén sem marad­nak adósak. Sőt! A vállalati igazgatóság októberben 18 és fél millió koronával növelte az árutermelés tervét és annak ellenére, hogy közben segítet­ték az épülő Nizná Slaná-i testvérüzemet is — a meg­emelt feladatokat 104,7 száza­lékra teljesítik és minden fel­tétel megvan hozzá, hogy az árutermelés tervét két héttel korábban realizálják. —r —r

Next

/
Thumbnails
Contents