Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-12-05 / 49. szám

kávécserje Kelet-Afri- kából, pontosabban Abesszíniából származik. Kö­rülbelül a XV. században ke­rült át az Arábiai-félsziget- re. Vándorkereskedók idő­vel elterjesztették a Közel- Kelet országaiban, később Indiában és Brazíliában is. A kávé szó az arab „kach- va“ szóból származik. A ká­véról az első európai fel­jegyzések 1574 bői származ­nak. Ennyit talán a kávé ere­detéről. De most térjünk vissza a mába, mezőgazdasá­gi üzemeinkbe, ahol a kávé­pótlók alapanyagát termelik. Kevesen tudják, hogy miből készül a kávépőtló. Az egyik legfontosabb alapanyaga a cikóriagyökér, amely a cu­korrépához hasonlít, de va­lamivel vékonyabb, ezért hektárhozama is sokkal ki­sebb. Mivel csak kevés he­lyen termelik, sokan nem is ismerik.' A nyugat-szlovákiai kerületben csak a topofőa- nyi, a' trnavai, a nyitrai és a galántai járás egyes szövet­kezetei termelnek cikóriát, és csak egyetlen üzem van Szlovákiában, amely ezt a terméket felvásárolja s fel is dolgozza — a seredi Ká- voviny. Feldolgozása nem olyan bonyolult, mint a cukorré­páé. Szeletelése után nagy dobokban addig szárítják, amíg nedvességtartalma 11 százalékra csökken. A cikó­ria száraz állapotban még nem kávőpótló. Előállításá­hoz szárított cukorrépa és ezenkívül pirított árpa is kell. Ebből a keverékből készül a Melta, az Eniiló, a Kavo- na és még ^ok más kávé- pótló. Mindegyiknek más az összetétele, de az alapanya­gok azonosak. V A termelőktől az üzem ebben az évben 750 vagon cikóriát és 1000 vagon cu­korrépát vásárolt fel Szlo­vákiában természetesen nincs szükség ilyen nagy mennyiségre. Termékeinek 60 százaléka exportra ké­szül, éspedig olyan fejlett országokba is szállítanak, mint Olaszország, Svédor­szág, Svájc és Dánia. Az üzem jelentős segítsé­get nyújt a cikóriát termelő mezőgazdasági üzemeknek ,is. Saját szakembere, agro- nómusa van, aki hasznos ta­nácsokkal látja el az üze­meket. Hiszen a gyárnak is érdeke, hogy a termelők jobb eredményekét érjenek el. Cikóriából a 300 mázsás hektárhozam már nagy si­kernek minősíthető. Az el­múlt évben a Mostovái (Hi­daskürti.] Efsz cukorrépából elérte az 520 mázsás hek1- tárhozamot, és a 20 hektá­ron termelt cikóriából a ter­mésátlag hektáronként 320 mázsás volt, ami nálunk csúcstermésnek számit. A Iran 3 bm!íü V .. m |f* fl| aS „ 2 — Ya Ezekben a különle­ges fozóberendezé sekben készül a víz­ben vagy tejben könnyen oldódó ká­vépótló, amely Kavyt néven került üzle teinkbe u múlt évben Ebben a serecfi élelmi- szeripari üzemben pörkölik az amerikai mogyorót, a nyers kakaót, itt készül az ©lőfőzött rizs, a pezsgőpor, a vaníliás cukor és még sok egyéb árufajta. Az itt gyár­tott termékek közé tartozik az úgynevezett instant kávé (vízben oldódó kávékivo­nat) is, amelyet koffeinmen­tes változatban is forgalom­ba hoztak. Ha az élelmiszer- üzletben csomagolt mákot, babot, borsót vagy lencsét vásárolunk, ezeken is fel van tüntetve, hogy a seredi Kávoviny nemzeti vállalat ügyes kezű, dolgos asszo­nyai csomagolták, természe­tesen, korszerű, automati­kus csomagológépek segít­ségével. Az üzem dolgozói igyekeznek jó minőségű ter­mékekkel ellátni a piacot. KRAJCSOVICS FERDINAND Portré egy beat-iigy kapcsán SZISZ-gyűlésen, egy közel ötezer la­kosú faluban találkoztam vele elő­ször. Engem a téma érdekessége, Smaida Máriát, a SZISZ KoSice-vidé- ki Járási Bizottságának dolgozóját pe­dig kötelessége késztette arra, hogy részt vegyen ezen a nem mindennapi gyűlésen. Az történt a faluban, hogy a SZISZ-elnök betiltotta szervezetük beat-zenekarának működését, mert nem méltányolták a törvényes elő­írásokat. (A zenekar tagjai a szer­vezet engedélye nélkül, úgymond a „saját szakállukra“ jártak zenélni, a megengedettnél magasabb összegért.) A probléma akkor kezdett elmérge­sedni, mikor a zenészek nem akar­ták leadni a Szervezet hangszereit, sőt, mi több, még a hnb titkára is a védelmükre kelt. Kíváncsian, nagy érdeklődéssel vár­tam a gyűlés kezdetét, mivel a „beat- ügy“ kapcsán a szervezet is ketté­szakadt: „zenekari“, illetve „elnök­pártira“. Biztos voltam benne, hogy a SZISZ járási bizottsága kiküldötté­nek is melege lesz. Most utólag azt sem titkolom, hogy a szűkszavúnak, félénknek tűnő Smajda Máriáról nem tételeztem fel, hogy megállja itt a helyét. A látszat mégis csalt. Smajda Mária magabiztosan, tárgyilagosan és' bátran bogozta ki az érvek és ellen­érvek hálójából az igazságot. Igaza tudatában nem rettent meg a nála idősebb hnb-titkártól sem, sőt amikor az sértődötten távozni akart, még ma­radásra is bírta ... Ehhez csupán még annyit, a probléma végül is megoldó­dott. A kettészakadt fiatalság között már elmúlt a harag, a zenekar to­vább játszik, természetesen a törvé­nyes előírásokat megtartva. A történet lényegében itt véget is ért, bennem mégis további kérdések fogalmazódtak meg: Miként alakult ki Smajda Mária, a fiatal kommu­nista magabiztos egyénisége? Mi az, ami lány létére erőt ad neki ahhoz, hogy a fenti esetekhez hasonló dol­gokkal is bátran szembe mer nézni? És vajon örömmel csinálja-e ezt? A kérdésekre választ elsősorban tőle zártam, de ellátogattam szülőfalujába, Udvarnokba, egykori munkahelyére, a Vendégi Efsz irodaházába is. — Közgazdasági középiskolát vé­geztem, de világéletemben tanítónő szerettem volna lenni, egy időszak­ban pedig világutazó — de ez már régen volt — mondja Mária. — Szülőfaludban azt mondták, hogy kiskorod óta megfontolt, komoly vagy. Ha valamilyen rendezvény volt a faluban, a szomszédok kisgyerme­keit veled bátran el merték engedni. Gondolom, szeretted a gyerekeket, és ezért akartál pedagógus lenni. Talán komolyságod is ezzel magyarázható? — Gondoskodni, törődni másokkal mindig szerettem, de komolyságom­nak más forrása van. Hatodikos vol­tam, amikor édesanyám nagyon meg­betegedett. Már azt hittem, hogy el­veszítem. Azok a napok, amelyeket akkor átéltem, mélyen hatottak rám. Megtanultam, hogy az életet komo­lyan kell venni. — A, komoly gyerekek általában magányosak? — Én nem voltam az. Jóllehet, csínytevések központi alakja sem voltam, de pajtásaim, barátaim min­dig sokan voltak, és az idősebbek is kedveltek. — A Közösségi ügyek mikor kel­tették fel az érdeklődésedet? — Középiskolás voltam. Nem tud­tam szemet hunyni afelett, hogy az általános iskola elvégzése után a fia­talok között szétesik az a közösség, ami már lassan kezdett kialakulni. Tudtam — és napok múlásával egyre biztosabb lettem abban —, nem sza­bad engedni, hogy a fiúk kocsmába menjenek szórakozni, a lányok meg a izoba falai között unatkozzanak. Szól­tam egy-két lánynak, és addig jár­tunk a hnb-re, míg egy klubhelyisé­get nem bocsátottak a rendelkezé­sünkre. A klubnak mindenki örült. Akkor vagy ötven fiatal volt a fa­lunkban, de az elképzelések legalább százfélék voltak. A kezdetben nehéz volt őket túlkiabálni, de aztán meg­értették, hogy jobb együtt, mint, ket- ten-hárman, és nem elég az, ha csu­pán a magnó bömböl, de tenni is kell valamit. — Ügy tudom, mikor megválasztot­tak SZISZ-elnöknek, akkor Tornán, a Jednota Fogyasztási Szövetkezetben dolgoztál? — Igen. A szeszes italok voltak a gondjaimra bízva, de népi szerettem azt a munkát. Sok részeget láttam akkoriban, s-,az undorító volt. Nem tagadom, megkönnyebbülten sóhajtot­tam fel, amikor a vendégi szövetke­zetben könyvelői állást ajánlottak fel nekem. — Már második éve, hogy nem dol­gozol Vendégiben, de a szövetkezet tagjai, és főleg a fiatalok most is sok­szor említik a nevedet. Ottjártamkor azt mondták, azt is neked köszönhe­tik, hogy a járás efsz-ei közül náluk alakult meg elsőként a SZISZ-szerve- zet. Emlékszel ezekre az évekre? — Kezdettől fogva azt tartottuk, hogy nincs értelme formális dolgokat művelni. Minekután megalakítottuk a SZISZ-t, szétnéztünk a „házunk tá­ján“, feltérképeztük, hogy mi fiata­lok szervezetten miben segíthetnénk a szövetkezetnek. Tennivaló akadt bőven. A fiúk sok újítási javaslattal álltak elő. Ezekből sokat el is fogad- tak és megvalósítottak. Az ezért já­ró pénzösszeget viszont már nem akarták nekünk kifizetni. Ezt csak azért mondom el, hogy jelezzem, volt miért harcolnunk is. És mert nem hagytuk magunkat, tekintélyt szerez­tünk. Elértük, hogy ránk figyeltek s adtak javító szándékainkra. Most nyáron, ha elmész' ebbe a szövetke­zetbe, a gabonatáblákon például olyan kombájnokkal is találkozhatsz, amelyekre a SZISZ-jelvény van rá­festve. — A SZISZ járási bizottsága dol­gozójául az alapszervezetben kifejtett munkádért választottak. Most mi, pontosabban kik vannak a gondjaid­ra bízva? — Az iparitanuló-iskolák fiataljai­nak szervezeti életéért vagyok fele­lős. Ettől szebb és felelősségteljesebb munkát nem is tudok elképzelni. Ter­mészetesen, járási bizottságunk más munkaszakaszain is szívesen segítek a kollégáknak. Mivel beszélek ma­gyarul, járásunk magyar lakta fal­vaiba is gyakran járok. — A képviselő-testületi választások előtt jártam szülőfaludban. Többen is jnondták, szerették volna, hogy el­vállald a hnb elnöki tisztségét. — Szeretem a falumat, az ottani embereket. Jóleső érzést jelentett szá­momra bizalmuk ilyen irányú meg­nyilvánulása, de azért nem vállal­tam, mert egyelőre itt szeretném megmutatni, hogy mire vagyok ké­pes. SZÁSZAK GYÖRGY 1976 XII. 5. ÚJ SZÚ Ambróz Lukacovic mérnök, a seredi üz em főmérnöke a Kavyt minősé­gét ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents