Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-18 / 29. szám

A jubiláló üzem A jubileum alkalmából üzem- látogatásra hivott meg Zol­tán Prékop mérnök, a Szlo­vák Magnezitművek lubeníki üzemének igazgatója. Húsz esz­tendővel ezelőtt kezdték el eb­ben az új üzemben egyik igen jelentős nyersanyagunk, a mag­nezit feldolgozását. A Szlovák Magnezitművek legnagyobb szá­mú munkaközössége — több mint 2200 ember dolgozik itt. A Kopany völgyében meghú­zódó lubeníki magnezitüzem távolról is érzékelteti korsze­rűségét, s azt, hogy a szocia­lista társadalomban született. Az üzem húszéves múltjának fontosabb állomásait idézgetve, vendéglátóm, Prékop mérnök megjegyezte: — Ezen a helyen húszegynéhány esztendővel ez­előtt még mocsaras rét terült el, a lecsapolás után itt épült fel az új üzem. Első szakaszát 1956-ban helyezték üzembe, de az iparnak egyébként is csak­nem százharminc éves múltja van. A múltról és magáról Lubeiníkről meghallgattunk egyet-mást. A település létezését a XIV. szá­zadból eredő feljgyezések em­lítik, amikor a Záh és Zák, majd a Bebek családok peres­kedtek a gazdag ásványi kin­cseket takaró földterület tulaj­donjogáért. A községben annak idején kilenc „porta“ létezett. A krónika a község nevének eredetét a „Iub“ (szeress) szó­val is összefüggésbe hozza. Ál­lítólag a murányi vár úrnője, Szécliy Mária, ebbe a majorba járt szerelmi találkákra Wes­selényi Ferenccel, a füleki császári kapitánnyal, akinek 1664-ben átadta a várat. Mások Lubeník község nevének ere­detét az itt gyártott szekér- és malomkerekek külső kör ala­kú szélét jelentő „lub“ szótő­ből származtatják... De mellőzzük a legendákat, ezeknél sokkal inkább említést érdemelnek a völgy lakóinak munkát biztosító iparágak: előbb a vízikerékkel hajtott, 1846-tól tűzhelylapokat, rámá­kat. vaskályhákat gyártó hizs- nyóvízi vasgyár, majd 1897-től a Kopany hegy gyomrában fel­tárt nyersmagnezit feldolgozá­sa. Nagyon primitív feltételek között folyt itt a munka. A kül­földi német, amerikai és oszt­rák cégtulajdonosok vajmi ke­veset törődtek azzal, hogy a magnezitjövesztést és a feldol­gozással járó egyéb munkákat kézzel végző munkások ember­telen körülmények között dol­goznak. Számukra csak az volt a fontos, hogy olcsón hozzá­jussanak ehhez a világpiacon is igen értékes nyersanyaghoz. Az amerikai „AMAG“ cég pél­dául minden kitermelt mennyi­séget — évente 6—10 vagon nyersmagnezitot — saját or­szágába szállított. Amikor a monopóliumok tre­zorjai megteltek a munkások verejtékén szerzett nyereség­gel, „nem kifizetődő“ címen leállították a termelést. A mu­rányi völgy az éhség, szegény­ség és gyötrelmes élet otthoná­vá vált. Hatalmas méreteket öltött a munkanélküliség, amit az akkori „Slovensk? vecer- ník“ burzsoá napilap 1932. de­cember 15-i számában így jel­lemzett: „A revúcai járás népé­nek még sóra sincs elég pén­ze...“ Sötét korszaka volt ez magnezitiparunknak is, amely igazán a felszabadulást követő években indult fejlődésnek. Korszerűbb feltételeket teremtett itt a CSKP Szlovákia iparosítá­sát szorgalmazó politikája. Kor­mányunk 1951-ben jóváhagyta a Szlovák Magnezitművek n. v. lubeníki új üzemének felépíté­sét. Á hat szakaszra osztott épít­kezés 1971-ben ért véget s több mint 510 millió korona ráfor­dítást igényelt. Első szakaszát 1956-ban adták át rendeltetésé­nek, amikor csaknem 73 ezer tonna nyersmagnezitot dolgoz­tak fel. Az elmúlt év végén már több mint 435 ezer tonnára növekedett ez a mennyiség. Néhány sokatmondó adatot még összehasonlításképpen megemlítünk. Az új lubeníki üzem 1957-ben csak 465 embert foglalkoztatott, bruttó termelé­sének értéke valamivel -több volt 36 millió koronánál. Az ötödik ötéves tervidőszak végén pedig árutermelésének értéke meghaladta az 586 millió ko­ronát. Az értékelt időszakban az üzem nyeresége ötszörösére nőtt. Figyelmet .érdemelnek még a következő tények is. Először talán az, hogy hazánkban el­sőként itt, Lubeníkban kezdték termelni magnezitből a tűzálló építkezési anyagokat. Az új üzemben 1956-ban a magnezit- termékek negyven fajtáját ter­melték, jelenleg pedig, a mű­szaki fejlődéssel lépést tartva, 480-nál több kombinációban készítik a termékeket. Szocialista módon dolgozó és élő emberek képezik a Szlovák Magnezitmű­vek jubiláló lubeníki üzemének munkaközösségét, akiknek ál­dozatkész, példamutató mun­kájáról örömmel beszél Zoltán Prékop mérnök, az igazgató. Jú­lius Suhác, az üzemi pártszer­vezet elnöke, Ján Hrobiar, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke. A lubeníki kollektíva munká­jának eredményessége jól le­mérhető az elmúlt ötéves terv­időszak mérlege, valamint az 1976-os év megnövekedett fel­adatainak teljesítése alapján is. 1971—75-ben — az előző terv­időszakhoz viszonyítva 51,8 °/o-kal nagyobb feladatot — a bruttó termelés tervét 103 szá­zalékra teljesítették. Az ötéves terv többi feladatát is sikere­sen megvalósították, annak el­lenére, hogy az üzemépítés ha­todik szakaszának befejezése 1971-ben jelentősen megkésett. Ilyen késés áthidalására csak­is olyan munkaközösség képes, mint amilyen a lubeníki mag­nezitüzemben is dolgozik. Ma, a gazdasági eredmények és a dolgozók lelkes munkájának tudatában, ezt túlzás nélkül ál­líthatjuk. Tegyük hozzá még azt is, hogy az üzemnek ado­mányozott kitüntetések, címek és oklevelek, központi szer­veink elisraérését is igazolják. Az idén a lubeníki üzem árutermelésének értéke megha­ladja a 630 millió koronát. En­nek az árumennyiségnek negy­ven százaléka exportra irányul. Az üzemvezetőktől megtudjuk, hogy az Egyesült Államokon és Kínán kívül a világon min­denhová eljutnak az üzem ter­mékei. A jubileumi ünnepségeket megelőző időszakban megsokszorozódott a lubeníki üzem dolgozóinak lelkesedése. Az üzemvezetők egybehangzó véleménye szerint az itt dolgo­zó négyszázhúsz kommunista, illetve tagjelölt példamutató munkája követőkre talált. A CSKP XV. kongresszusa záró- dokumentumainak megtárgyalá­sakor elismeréssel nyugtázták az üzemben a szocialista mun­kabrigád címért folyó verseny­be bekapcsolódott 69 kollektí­va igyekezetét, a L. Sakmar elvtárs felhívását elfogadó Emil Kasiar és Ján Belica vezette brigádok kezdeményezését. Ez a két bányászkollektíva az üzem fennállásának 20. évfor­dulója napjáig — tehát határ­idő előtt — teljesítette féléves tervét. • Ennek az üzemszerte meg­nyilvánuló lelkes munkának köszönhető, hogy az év elején, január és február hónapokban mutatkozó energiaprobléma okozta lemaradást sikerült be­hozni s ugyancsak sikerült tel­jesíteni hat hónap alatt az évi feladatok 51 százalékát. A lubepíki üzemben dolgozik a vasércbányák és a magnezit­ipar vezérigazgatósága kereté­ben is a legjobb újító, Ján Mtt- ka mérnök, aki tavaly 29 újí­tási javaslatot nyújtott be. Eb­ből tizenkilencet elfogadtak, tizenhetet megvalósítottak. Újí­tásai 410 000 korona megtaka­rítást eredményeztek. Az ifjúsági brigádok közül a legeredményesebb Július Sli-. vensk? 20 tagú munkaközössé­ge, amely elnyerte a CSKP XV. kongresszusának kollektívája címet. Nagyszerű eredmények­kel dolgozik Ján Jesenka ifjú­sági csoportja, amely már az idén 726 000 korona értékű „el­fekvő“ gépet talált. Ezek egy részét már 368 000 koronás ösz- szegben értékesítették. Nem áll meg a fejlődés az új üzemben. A megnöveke­dett feladatok, a külföldi piac részéről megnyilvánuló nagyobb igények megkövetelik a munka, az egész termelési folyamat további korszerűsíté­sét. Az ezzel kapcsolatos igen sok tennivaló közül csak néhányat említünk. A nyersmagnezit jö­vőbeni jövesztésének folyama­tos előkészítése mellett szá­mottevő beruházásokra került sor. Például 1977-ben egy újabb égetőkemencét építettek. A jobb minőség érdekében az ún. sze­lektált jövesztés, a jó és ke­vésbé hasznos kőzetek azonnali szétválogatása kérdésének ren­dezése, a likvidálás előtt álló vájatokbán fellelhető nyers­anyag kitermelése, a munkahe­lyek szellőztetése, portalanítá­sa, a nyersanyag minőségi dú­sítása, a gépesítés és az auto- matizáció fejlesztése, a munka­igényesség csökkentése, a rotá­ciós kemencékben tüzelőanyag­ként mazut, illetve földgáz al­kalmazása, mind megvalósítás­ra váró feladat az üzem távla­ti programjában ... A Szlovák Magnezitművek lu­beníki üzemének munkaközös­sége az eltelt két évtized alatt minden esetben becsülettel helytállt, teljesítette a legigé­nyesebb gazdasági feladatokat. Remélhetjük, hogy ezután is így lesz, s az üzem „LOVINIT“ jelzésű termékei a világpiacon tovább öregbítik magnezitipa­runk jó hírnevét... KULIK GELLERT JUBILÁL A SZLOVÁK MAGNEZITMŰVEK LUBENÍKI ÜZEME Nyersanyagtermelés Magnezittéglák szállítás előtt (A szerző feltételen

Next

/
Thumbnails
Contents