Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-28 / 48. szám
K érdéseinkre Vlagyimir Alhimov, a Szovjetunió külkereskedelmi minszterének helyettese válaszolt. • Hogyan elemzi a szovjet kivitel és behozatal struktúráját, a Szovjetunió s más országok gazdasági kapcsolat óinak távlatait? Az elmúlt ötéves tervidőszakban a Szovjetunió külkereskedelmében a szociallista országok 59 százalékkal részesedtek. 1976- ban az árucsere-forgalom 13,6 százalékkal emelkedik, miközben a szocialista országok hányada alig változik: 57 százalék lesz. A Szovjetunió fedezi ezen országok szükségleteinek jelentős részét, főleg a kőolaj- és kőolajtermékek, földgáz, vasérc, gyapot, fa, különböző gépek és gépi berendezések terén. Ezért nyersanyagot, mezőgazdasági és ipari termékeket, ipari berendezéseket, gépeket stb. kap. • Hogyan fejlődik a Szovjetunió és a fejlett kapitalista országok kölcsönös kereskedelme? — Ezzel kapcsolatban három tényt szeretnék megemlíteni, melyek szemléltetik, hogy a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai ezekkel az államokkal egyre magasabb szintet érnek el. Először: ezek az országok a Szovjetunióval tudományos-műszaki együttműködési szerződéseket kötöttek. Másodszor: jelentős hosszú lejáratú hiteleket ajánlottak fel a Szovjetuniónak kedvező visszafizetési feltételekkel. Harmadszor: ezek az államok kompenzációs alapon együttműködnek velünk a nagy tervek megvalósítása terén. DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK BESZÉLGETÉS VLAGYIMIR AHIMOVVAL A nyugati gazdasági és valutaválsággal, valamint a vállalkozói aktivitás csökkenésével kapcsolatban az utóbbi időben a hitel megdrágult, és a kamat 10 százalékra is felszökött. A Szovjetuniónak Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, japán és más államok alacsonyabb — 6—7 százalékos — kamatra adtak kölcsönt. Ez kifizetődő számukra, mert a hitelbe adott összegből eszközük bevásárlásaikat. Kihasználják továbbá a vállalatok kapacitását, s ezzel részben megoldják a lakosság foglalkoztatottságát is. • Megemlíthetne néhány nagyobb tranzakciót? — Az utóbbi időben a nyugati országokkal egész sor szerződést kötöttünk. Lényegében arról van szó, hogy ezektől az országoktól gépek, egész -üzemek és technológiai eljárások megvásárlására kaptunk kölcsönt, amit az újonnan épített üzemek termékeivel fogunk törleszteni, ha majd megindul bennük a termelés. Ez számunkra előnyös, mert új gépi berendezéseket kapunk, és azonnal hozzáfoghatunk nyersanyagaink felhasználásához. A kölcsönvisz- szafizetés ilyen formája nemcsak lehetővé teszi számunkra, hogy felhasználjuk a gyártmányainkat, hanem előre biztosítja részükre a piacot is. Nyugati partnereink sem fizetnek rá, a tőkéjük után járó kamaton kívül még árut is kapnak, amire szükségük van. Már 50 ilyen objektum létesítésére írtunk alá szerződést. Ezek közül a legjelentősebb az az egyezmény, melynek értelmében Nyugat-Európának földgázt szállítunk, és cserébe csöveket és gázipari berendezéseket kapunk. Két-három év múlva a Szovjetunió gázkiviteléért körülbelül egymilliárd dollárt fog kapni, s ez az összeg 1980-ra másfél mil- liárdra emelkedik. Hatalmas építkezést valósítunk meg például a nyugatnémet cégekkel együttműködve. Felépítjük az oszkolszkiji kohókombinátot, amelyben a kurszki rendkívüli- minőségű magnetitből a mar- tinkemencés eljárás kizárásával fogunk acélt készíteni. Közismert a Szovjetunió és az amerikai Occidental Petroleum Corporation cég közötti tranzakció. Ennek értelmében az orenbur- gi gázlelőhelyeknél felépül a világ legnagyobb vegyipari komplexuma, melyben 4 millió tonna ammóniákot és egymillió tonna salétromsavat állítunk elő évente. Ez lehetővé teszi számunkra a nitrogéntartalmú műtrágyagyártás jelentős növelését, melynek egy részét az USA-ba és más államokba szállíthatjuk. Amerikában szuperfoszforsavat vásárolunk, amit nem tudunk beszerezni a foszfátot tartalmazó műtrágya gyártásához. • Milyen kereskedelmi kapcsolatai vannak a Szovjetuniónak a fejlődő országokkal? — A harmadik világ 76 államával kereskedünk, árucsere-forgalmunk 12 százaléka esik ezekre az országokra. Ez az árucsereforgalom gyorsan növekszik, az utóbbi öt év alatt 40 százalékkal emelkedett. A szovjet szállítmányok legnagyobb részét gépek és gépi berendezések képezik. A Szovjetunió hosszú lejáratú hitelnyújtás keretében főleg üzemeket, gyárakat, érc- és más bányákat épít ezekben az országokban és kőolaj, gáz és más termelőerők fejlesztése terén nyújt segítséget. Ezzel szilárdítja a fejlődő országok gazdasági függetlenségét. A továbbiak során ezek az országok a kölcsönt a Szovjetuniónak hagyományos termékeikkel térítik meg; gyapotot, földgázt, vasércet és különböző közszükségleti cikkeket kapunk tőlük. Nálunk éppen a fejlődő országokból ér kező közszükségleti cikkek iránt nagy a kereslet, mert az Indiából, Egyiptomból, Iránból, Irakból és más országokból érkező textil-, lábbeli, konfekció, szőnyegek, népművészeti készítmények előállításakor figyelembe veszik a szovjet fogyasztók kívánságait. • Mondjon valami közelebbit a szovjet kivitel újdonságairól. — Az egyik újdonság, hogy gyémántot és briliánst szállítunk külföldre. Az ebből eredő bevétel a kőolaj- és kőolajtermékek, valamint a fa és faanyagok kiviteléből befolyó bevétel után a második helyen áll. Másik újdonság a szolgáltatások eladása. Nyugaton nem rendelkeznek elegendő kapacitással az urán — az atomvillany erőművek fő tüzelőanyaga — dúsításához. Az NSZK, Franciaország és Olaszország az USA nyomása ellenére hosszú lejáratú szerződést kötött a Szovjetunióval. Uránt szállítanak hozzánk, amit megfelelő ellenértékért mi dúsítunk, majd visszaszállítjuk. A Szovjetunió fokozatosan bővíti a licenceladást is. A kereskedelemnek ez a formája azonban nagyon bonyolult. Meg kell tanulnunk tökéletesebben kidolgozni felfedezéseinket és tanulmányainkat, gondoskodnunk kell a helyes szabadalmaztatásukról, idejében való bejegyeztetésükről, és értékesítésükről. A kereskedelem e területének is rendkívüli nagy jövője van, és kölcsönösen előnyös. (APN) AZ EGYÜTTMÜKÜDES A TARTÓS BÉKE ALAPJA „A szovjet tudomány ma sokféle, a gyakorlatban felmerülő feladatokat képes megoldani — jelentette ki Vlagyimir Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Minisztertanács tudományos és technikai állami bizottságának elnöke a Moszkvában akk reditált külföldi diplomatákkal tartott találkozón. A Szovjetunióban gyakorlatilag több mint 1 200 000 tudományos dolgozó — a világ tudósainak egynegyede — folytat kísérleteket a tudomány különböző területein. S mint ismeretes, a Szovjetunió aktív támogatója a széles körű nemzetközi kapcsolatok kiépítésének. Készek vagyunk minden érdekelt országgal kifejleszteni tudományos-műszaki együttműködésünket, de senkire sem akarjuk rákényszeríteni akaratunkat.“ Joggal hihetnénk, hogy a nagy jelentőségű helsinki Záróokmány elfogadása után, amit 35 államfő írt alá, senkit sem kell a nemzetközi együttműködés fontosságáról meggyőzni. Földünkön vannak még olyan erők, melyek gátolják a különböző rendszerű országok között az utóbbi években bekövetkezett pozitív változások fejlődését. A Szovjetunió és a többi szocialista ország jóindulatáról, amellyel készek fejleszteni az egyenjogúság elvén alapuló sokoldalú kapcsolatokat, egyesek azt gondolják és híresztelik: a szocialista országok tudományos-műszaki és gazdasági téren „gyengék“, ezért valamiféle egyoldalú előnyökhöz akarnak jutni. Szélesebb körű információcserét, a szakemberek találkozóinak rendszerességét, a turista- és a kulturális kapcsolatok bővítését szorgalmazzuk, hogy a népek jobban megismerjék egymást. Kinek ártana ez? A tudomány és a tudományos kutatások eredményei felhasználhatók az emberiség javára vagy elpusztítására. „Nekünk, a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak — mondotta Kirillin akadémikus — szilárd meggyőződésünk, hogy a tudományos-technikai forradalom vívmányai hasznosak és nemkívánatos következményei elkerülhetők.“ A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a közös programok munkavezetői szigorú irányvonalat követnek: az új feladatok megoldásakor csakis a legjobb és legkorszerűbb vívmányok és eredmények iránt érdeklődnek. Természetesen az egyes új feladatok kidolgozása nem mindig éri el a felfedezés és a feltalálás színvonalát még a legfejlettebb ipaA szocialista országokkal, mindenekelőtt a- Szovjetunióval való gazdasági együttműködés előnyeit többek között Irak is élvezi. A közelmúltban szovjet segítséggel készült el a felvételünkön látható öntözőcsatorna, amely a Mile Tartar tavat köti össze az Eufrátesz folyóval. (Telefoto: CSTK — ZB) rú országokban sem. Ismét Kirillin akadémikus szavaira utalunk: „Mia elképzelhetetlen az olyan állam, amely a tudomány, a technika és a termelés minden fontos ágazatában az első helyet foglalná el.“ A tudományos-technikai forradalom hívja életre az újabb kutatási irányzatokat. Világszerte az az irányzat, hogy növelni kell a tudományos dolgozók számát és a kutatásokra folyósított összeget. Egyes szociológusok előrejelzései szerint a jövőben lehetetlen helyzet alakul ki: az egész munkaképes lakosságot a tudomány fogja foglalkoztatni és felemészti az egész állami költségvetést. Ez természetesen irreális elképzelés, de elgondolkoztató. Az emberiség előtt ezenkívül már egész sor probléma áll, elsősorban az orvostudomány és egészségvédelem, a tüzelőanyag-ipar és az energetika, a szállítás és az élelmezés, valamint a környezetvédelem problémája. Más szóval, a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködésnek nagyon sok indítóoka van. Ezek az okok a kor követelményeiből és objektív törvényszerűségekből erednek. Beszélnünk kell azon kapcsolatok kibővítéséről és elmélyítéséről is, melyek a kormányok közötti szerződések és egyezmények megkötése- nyomán és a nemzetközi enyhülés következtében alakultak ki. „Mi azt szeretnénk — mondotta Leonyid Brezsinyev, az SZKP KB főtitkára, az SZKP KB 25-i plénumán elhangzott beszédében —, ha az államok közötti békés együttműködés nemcsak kétoldalú, hanem egyre szélesebb körű és sokoldalúbb jelleget öltene és a tartós béke alapjává válna.“ jURIj KANYIN (APN* Riga mellett hatalmas földalatti földgáztartály-rendszert építenek, ezekből látják el tüzelőanyaggal a balti köztársaságok népgazdaságát. Az elkészült egyik tartály egymilliárd köbméter földgáz befogadására alkalmas. Felvételünkön a tartályrendszer egy része látható (CSTK — TASZSZ felvétele)
