Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-18 / 29. szám
M odern korunkat a lakosság létszámának gyors növekedése, a tudomány és a technika fokozódó ütemű fejlődése jellemzi. Földünk lakóinak száma 1965-ben 3,2 mílliárdot tett ki, s megbízható előrejelzések szerint az évezred végére eléri a 6,5 milliárdot. Az életnek csaknem valamennyi területén állandóan növekszik a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazása. Ezek a tényezők megteremtik a koncentrált iparosítás feltételeit, melynek elengedhetetlen velejárója az urbanizálódás, a városiasodás. E folyamatra jellemző, hogy míg 150 esztendővel ezelőtt a világ lakosságának csupán 3 százaléka lakott városokban, jelenleg a városlakók száma világviszonylatban 30 százalékot tesz ki. Az előrejelzések értelmében ez az arány 2000-ben eléri a 90 százalékot, vagyis a jelenleginek nem kevesebb, mint háromszorosát. AZ URBANIZÁLÓDÁS NEGATÍV HATÁSAI Az urbanizálódás egyrészt lehetővé teszi, illetve megköveteli a közlekedés, a kereskedelem, valamint a szolgáltatások gyors ütemű fejlődését, másrészt viszont sok tekintetben kórosan befolyásolja a táj és az életkörnyezet számos összetevőjét. Az ipartelepek, a közlekedési csomópontok, a repülőterek, az erőművek stb. valamilyen formában az életkörnyezet jelentős romlásához vezetnek. Ezt a romlást elsősorban a levegő nagyfokú szennyeződése, a zajártalom növekedése, valamint a különféle kórokozók rosi lakosra 0,14 hektár parkerdő jut. A Szovjetunió sikerei a városok körüli zöldövezetek létesítésében, valamint a parkerdők berendezésében és fenntartás sában világviszonylatban is általánosan ismertek. A parkerdők nemcsak a lakosság körében örvendem nek igen nagy népszerűségnek, hanem a külföldi szakértők osztatlan elismerését is kivívták. A PARKERDŐK KÉRDÉSE NAPIRENDEN AZ SZSZK-BAN IS elszaporodása idézi elő. Mindez közvetve vagy közvetlenül károsan befolyásolja a lakosság munkáké- pességét és egészségi állapotát. Különféle „civilizációs“ betegségek keletkeznek, amelyek végső fokon nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom szempontjából is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járnak. Szükséges tehát, hogy az ipari dolgozók, illetve a városlakók szabad idejüknek legalább egy részét olyan környezetben töltsék, ahol testileg-szel- lemileg felfrissülve, az említett káros hatásokat kiküszöbölve vagy legalább mérsékelve, új erőt gyűjthetnek további munkájukhoz. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET JÓTÉKONY HATÁSA Tudományosan megalapozott kísérletek eredményei igazolják, hogy a testi-szellemi regenerálódáshoz szükséges legmegfelelőbb feltételeket a legtökéletesebb természeti környezetben, az erdőkben, kisebb méretekben a parkokban találhatjuk meg. A fás kultúrák jelentősen csökkentik a levegő szeny- nyezettségét, tompítják a zajt, és csökkentik a levegőben levő kórokozó baktériumok számát. Míg például a nagyvárosok levegője köbméterenként 30—40 ezer darab kórokozót tartalmaz, addig a kedvező fajtaösszetételű erdőké csupán 300—400 darabot. Mindez kedvező hatással van a dolgozók munkateljesítményére és egészségi állapotára. Kívánatos lenne e kedvező hatás értékét pénzben is kifejezni. Bár jelen ismereteink birtokában erre még nincs lehetőségünk, egyes külföldi adatok arra engednek következtetni, hogy ez az érték igen jelentős, és sok esetben meghaladja az erdők által nyújtott materiális (fa, vad, erdei melléktermékek) javak értékét. Belgiumban például az erdők évi átlagos üdülési értékét mintegy 850 millió dollárra becsülik. Igen értékes eredményekhez jutottak ezen a téren Magyarországon is, ahol a jóléti erdőgazdálkodás keretében az erdőknek hármas, nevezetesen termelési, környezetvédelmi, valamint üdülési funkcióját különböztetik meg. Ezt a felosztást az 1972-ben Buenos Airesben megtartott 7. Erdészeti Világkongresszus is elfogadta, s így mi is alkalmazhatjuk. PARKERDŐK A LAKOSSÁG ÜDÜLÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN Ahhoz, hogy erdeink a lakosság üdülési, turisztikai, sportolási, esztétikai és kulturális igényeit a lehető legjobban kielégíthessék, tervszerűen hozzáférhetővé kell tenni az erdőket, beleértve a célnak megfelelő nevelést és üzemeltetést. Az ilyen célra alkalmas erdőterületeket elsősorban a nagyvárosok és az ipartelepek közelében parkerdőkké k§ll fejleszteni. Szükséges továbbá a különböző berendezések megépítése és karbantartása. Ide tartoznak elsősorban a jó utak, a kilátóhelyek, a jelzőtáblák, játszóterek, tüzrakóhelyek, fapadok, esőházak, hidacskák, csónakázásra alkalmas tavak létesítése, valamint karbantartása. Fontos követelmény az is, hogy ezek jól beilleszkedjenek az' erdő természetes környezetébe. Természetesen mindezek megvalósításához jól elkészített tervekre, időre, valamint anyagi eszközökre van szükség. Számos országban létesítettek, illetve létesítenek parkerdőket, elsősorban a nagyvárosok, fürdők, ipari központok körzetében. így például a Szovjetunióban, ahol a lakosságnak több mint a fele városokban él, jelenleg 10,5 millió hektár parkerdő áll a lakosság rendelkezésére, amiből Moszkvára 70 000 hektár esik. Belgiumban 100 000 hektárnyi területen, mfg Magyarországon 150 000 hektáron kívánnak a jövőben parkerdőt létesíteni. Norvégia parkerdeinek területe már most eléri a 400 000 hektárt, a fővárosé, Oslóé pedig a 13 000 hektárt. Hasonló területtel rendelkezik Frankfkurt is az NSZK-ban. A SZOVJETUNIÓ ÉLENJÁRÓ SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Tekintettel, a kérdés fontosságára, szükségesnek tartjuk, hogy kissé behatóbban is foglalkozzunk a Szovjetunióban e téren elért eredményekkel, tapasztalatokkal. Ez azért is fontos, mivel a Szovjetunió a parkerdők kiterjedése tekintetében világviszonylatban is igen előkelő helyet foglal el. Ha a parkerdők területét elosztjuk a városlakók számával, arra az eredményre jutunk, hogy a Szovjetunióban egy vá A hazánkban végbemenő nagyfokú iparosodás és urbanizálódás, valamint hazánk kedvező természeti feltételei következtében a parkerdők kérdése nálunk is napirendre került. A probléma komplex megoldásával kapcsolatos kérdéseket szakembereink ez év júniusában (9—11-éig) KoSicében egy háromnapos országos konferencia keretében vitatták meg, A probléma fontosságát, illetve össztársadalmi jelentőségét mindennél jobban „ bizonyítja az a tény, hogy a konferencián az illetékes minisztériumok, kutatóintézetek, oktatási intézmények, valamint az érdekelt természetvédelmi, városfejlesztő és -tervező szerveken kívül a párt és a nemzeti bizottságok küldöttei is részt vettek. A konferencián előadások hangzottak el a parkerdők tervezésének, kialakításának, illetve telepítésének, berendezésének és fenntartásának témaköréből. Külön előadások foglalkoztak a parkerdők esztétikai, egészségügyi, szociális és egyéb, úgynevezett össztársadalmi vonatkozásaival, illetve jelentőségével. Ugyancsak önálló előadások keretében ismertették szakembereink Bratislava, Kosice, Trencín, Praha, Brno és Plzen, valamint jelentősebb fürdővárosaink parkerdőkkel kapcsolatos eredményeit, gondjait, valamint tennivalóit. Az előadások elhangzása után a résztvevők hozzászólások formájában foglaltak állást a problémák megoldásával kapcsolatban. Amint az előadásokból és a hozzászólásokból világosan kicsendült, a parkerdők kialakítása és berendezése terén — a szomszédos országokkal összehasonlítva — bizonyos lemaradás tapasztalható. Ez a tény azzal magyarázható, hogy ae elmúlt időszakban szakembereink figyelmét és erejét egyéb fontos problémák megoldása kötötte le. Ugyanakkor azonban megállapítást nyert hogy • 166/1960 sz. erdőtörvény lehetővé teszi parkerdők létesítését minden olyan esetben, ahol az erdők össztársadalmi jelentősége, illetve szerepének követelményei azt megkívánják. ADATOK, EREDMÉNYEK, TÁVLATOK Amint már arról szó volt, egyelőre csak nagyon szerény eredményekkel dicsekedhetünk. Szlovákia területén jelenleg csupán két, nevezetesen a bratisla- vai és a kosicei parkerdő létezik 5763, illetve 3965 hektáros területtel, míg a jelentősebb fürdővárosok körzetében elterülő parkerdők területe 7574 hektárt tesz ki. Az erdőgazdaság fejlesztési terve azonban, amelyet az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodást Minisztériuma dolgozott ki, lehetővé teszi, hogy 1990-ig a parkerdők területe elérje Szlovákiában az 50 000 hektárt. Ebből a területi jelentőséggel bíró városok (Bratislava, Kosice, Nitra, Nővé Zámky, Trnava, Trencín, B. Bystrica, D. Kubín, Luőenec, Zili- na, Poprad, Presov, Michalovce) övezetében 33 000 hektárral, a körzeti városok övezetében 9000 hektárral, míg a jelentősebb fürdővárosok övezetébem 8000 hektárral lehet számolni. Az egyes városok körzetében kialakítandó parkerdők területe és berendezése a város nagyságától, gazdasági jelentőségétől, valamint az erdőkhöz viszonyított fekvésétől függ. A konferencia egyik napirendi pontjaként a résztvevők külszíni bejárás keretében ismerkedtek meg a kosicei parkerdő egyes részleteivel. Az érdeklődést különösen az ún. „egészség areálja“ elnevezésű rész keltette fel, ahol gyermekek, fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálják a természetben végezhető testgyakorláshoz szükséges feltételeket. A látottakkal kapcsolatos észrevételek megvitatására a helyszínen került sor. A „Parkerdők — városok üdülési övezete“ jelszó alatt megrendezett konferencia több mint 10 résztvevője határozati javaslat formájában foglalt állást a parkerdők tervezésével, telepítésével, kialakításával, védelmével stb. kapcsolatos legfontosabb tennivalók kérdésében. Egyértelműen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy egész társadalmunk szempontjából fontos feladatról van szó, melyet csakis valamennyi érdekelt szerv legmesszebbmenő együttműködésével lehet eredményesen megvalósítani. Ezek tudatában bátran remélhetjük, hogy parkerde- ink is a szocialista társadalom legfőbb kincsének, az embernek érdekeit fogják szolgálni. KOHÁN ISTVÁN Bratislava abban a szerencsés helyzetben van, hogy erdők és parkok övezik, s az árnyékot nyújtó fákból a város belterületén is akad még néhány (A ŰSTK felvételei) 8 C » *3 Q3 N ! I :0 :0 •a t t83 N (Q .* s « 00 ° 'ffl © s as I u -í a 00 o • • i ~Ä ■5 M 'O X© I 3 it r *a “1 I t* ® >s M -S w I "3 •«■» SÍ5 ‘SE I ■ < " *
