Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
R 'l év telt el azóta, hogy a fiatal cigányszár- >1 mazású katonák megérkeztek a kaszárnyába. Kezdeti problémáikról már beszámoltunk. Most itt az ideje, hogy értékeljük nevelésük első szakaszának eredményeit. — Azt hiszem, ez alatt a rövid idő alatt sokat tettünk — mondja Peter Maraky szakaszvezető, politikai dolgozó. — Gyakorlatilag ismeretek és tapasztalatok nélkül kezdtük a munkát. Az elején számos publikációt gyűjtöttünk össze a cigánykérdésről, s ezeket a kiadványokat gondosan tanulmányoztuk. Az a közös igyekezet vezetett bennünket, hogy öntudatos dolgozókat adjunk szocialista társadalmunknak s felszámoljuk azokat a fogyatékosságokat, amelyeket a szülők, egyes társadalmi szervezetek és munkahelyek felületessége okozott. A fiatal cigányok munka- és életkörülményeivel gyakran nem foglalkoztak eléggé rugalmasan, vagy pedig egyáltalán nem érintették ezt a kérdést. Persze, nem könnyű pótolni a lemaradást. A fiatal cigányszármazású katonák társasága sokrétű, eltérő az egyes katonák fejlettségi foka, nem mindegyikük tudja egyformán megérteni feladatait. Elsőrendű feladatunk az volt, hogy teljes mértékben felszámoljuk körükben az írástudatlanságot. Rendszeres munkával sikerült elsajátíttatni velük a kulturált viselkedést és a személyi higiénia alapszabályait. Milyenek az első időszak tapasztalatai? Azt szokás mondani, az akarat mindent legyőz. Ezek a fiúk számos esetben rendezetlen családi körülmények közepette éltek. Nagyra értékelik a humánus bánásmódot, érzékenyen reagálnak, ha megdicsérjük vagy bíráljuk őket, csoportjuk jó elvtársi kollektívává kovácsolódott össze. Az emberek a nevelés folyamatában megváltoztak, megismerték egymást. Afféle polarizálódás játA jelentés már teljesen szabályos 4 Ríe/MWOft£LHI miLMT szódott le a csoporton belül. Nőtt azoknak a száma, akik megértették, hogy parancsnokaik, politikai feletteseik és pedagógusaik igyekezete csak a javukat szolgálja, továbbá azt, hogy meg kell változtatniuk maguk és családjuk életmódját. Személyi fejlődésüket bizonyítja, hogy egyre nagyobb gondot fordítanak egymás problémáinak megoldására. Ügyelnek arra, hogy egyesek hanyagsága ne rontsa az egész csoport hírnevét. Bírálni kezdték azokat, akik nem tulajdonítottak fontosságot ß tanulásnak, politikai és szakismereteik növelésének. Segítenek egymásnak a tanulásban. „Alezredes elvtárs, Vach katona, az üteg szolgálatosa jelenti...“ Szinte hihetetlen, hogy ennyire katonásan tud viselkedni az a fiú, aki már 13 éves kora óta hozzájárult családja anyagi fenntartásához. Apjuk otthagyta őket, pénzt nem küldött haza. Ott kellett hagynia az iskolát, hogy segítsen testvéreit eltartani. A fiatal munkás szakképzettség nélkül kezdte el tényleges katonai szolgálatát, s itt kezdte megtanulni azt, ami hozzásegíti őt ahhoz, hogy szocialista államunk öntudatos, szakképzett polgáraként kapcsolódjon be ismét az építőmunkába. Aktívan tevékenykedik az ifjúsági szervezetben. — Mindenki tapasztalhatja ifjúsági szervezetünk munkájának pozitív eredményeit. Gondoskodunk a gyengébbek megsegítéséről, közösen oldjuk meg a fegyelmi ügyeket, a katonákat bekapcsoljuk a politikai és egyéb munkába — mondja a SZlSZ-alap- szervezet munkájáról Vladimír Vach, aki a Se- nica nad Myjavou melletti Cácovból való. Az itteni SZISZ-szervezetnek nincs sok tagja. Tényleg csak a legjobbakat vették fel. Felvetődik a kérdés: helyes ez így? Ennél az egységnél minden fiatalnak elkötelezett munkával kell kiharcolnia a tagságot. Elsősorban a harci és a politikai kiképzés feladatait, a tanulmányi feladatokat kell teljesíteniük. A katonák számára szabad idejükben gazdag kultúrprogramokat szerveznek. Ellátogattak a Banská Bystrica-i, a kremnickai és a nemeckái SZNF Múzeumba, a bratislavai Lenin Múzeumba, megkoszorúzták az elesett partizánok emlékművét, megtekintették Krasna Hörka várát, a martini Szabadtéri Múzeumot és a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumát. Mindez szélesítette a fiatal katonák látókörét. — Örülök, hogy már többet tudok a helyesírásról, megtanultam számolni, és sok új dolgot ismertem meg — folytatja Vach katona. — Nagyon jók a tanítóink. Hozzásegítenek ahhoz, hogy más szemmel nézzük a világot. Tudatában vagyok annak, hogy másképp, jobban kell élnem, mint ahogy szüleim éltek. Azt akarom, hogy a fiamnak már ne kelljen akkora nehézségekkel és problémákkal megküzdenie, mint nekem. Leveleimben figyelmeztettem is a feleségemet, hogy sokat olvasson és a gyerekeket kulturált életmódra nevelje. Az orvossal és a kulturális intézményekkel karöltve az egészségügyi felvilágosító munkát is megkezdték. Nagy gondot fordítanak a szlovákiai cigányság, történetének, etnográfiai sajátosságainak és szokásainak magyarázatára. * * * * Peter Maraky minden fontos dolgot tud a csoportjába tartozó katonákról. Mindegyikkel többször is elbeszélgetett. Logikus gondolkodásra és arra tanítja őket, hogy megtalálják helyüket a szocialista haza építésében és védelmében. — Persze nem lehet összehasonlítani a mi legjobbjainkat a példás katonai egységek legjobbjaival, példás katonáival — mondja. — Ettől függetlenül kiváló eredményeket ért el Vladimír Vach, Martin Gunar és Eugen Sipos. Tisztségviselők a SZISZ-szervezetben, élen járnak a kezdeményezésben. Az első szakasz feladatait sikeresen megvalósítottuk. Sajnos kevés segédeszközt, filmet kapunk. A politechnikai nevelés is komoly nehézségeket okoz. Ezen a téren nagyobb segítségre lenne szükségünk a felsőbb szervektől. — Régi módon élni nem lehet. Ha visszatekintek korábbi életemre, tudatosítanom kell, hogy 'túlságosan könnyelmű voltam. Nem becsültem meg eléggé azokat a lehetőségeket, amelyeket társadalmunk nyújt. A katonai szolgálat megkezdése előtt szinte semmit sem tudtam a családról, a jogrendről és az emberi kapcsolatokról —• mondja Ladislav Kovái katona. Nagy megtiszteltetésnek venném, ha Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjelöltjévé, majd tagjává válhatnék. Tudatában vagyok annak, hogy ehhez még sokat kell tennem, ezt csak becsületes és lelkiismeretes munkával érdemelhetem ki. Rövid idő alatt sokat megtanultam. Most már véglegesen kulturált emberként szeretnék élni. Persze, sok a nehézség. Azt tanultam, hogy az ember, ha valamit fel akar mutatni, akarnia is kell, igényesnek kell lennie saját magával szemben, s következetesen kell céljára törekednie. Emil Miker katona, sokgyermekes munkáscsaládból származik. Felesége esztergályos Sninában. Kislányuk, Szilvia, másfél éves. — Nagyon tetszik a. kollektíva — mondja. Korábban mindenki a maga módján, magának élt. Csak magunktól, esetleg a rokonságtól függtünk. Rövid idő alatt itt baráti kollektíva kovácsolódott egybe. A kollektíván belüli emberi kapcsolatok nagyon közvetlenek, gyakran jobbak, mint a testvérek között. Mindig örömmel fogok emlékezni parancsnokaimra és feletteseimre. A CSKP KB 1958. áprilisi határozata megszabja a cigány lakosság körében végzendő nevelő és szervező munka politikai elveit. A cigányoknak a társadalmi életbe és a munkába való beilleszkedését valamint új, szocialista emberekké való átfogó nevelését a CSKP XV. kongresszusa, s nemrég a CSKP KB harmadik ülése is kiemelte. Az SZNF alakulat katonáinak céltudatos, türelmes munkája elősegíti, hogy a fiatal cigányok fokozatosan megszabaduljanak régi szokásaiktól és előítéleteiktől, öntudatosan növelik képzettségüket s becsülettel készülődnek arra, hogy teljesítsék állampolgári kötelességüket: a szocialista haza építését és védelmét. MIROSLAV NEDOMA, alezredes Baráti kollektíva alakult ki 1978. XI. 21. N C/3