Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-14 / 46. szám
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság A 70 méter magasból leznhanó Kuriong vízesés 100 méter mély kutat vájt a sziklába hegyek borítják. (Dél-Korea területe 99 578 négyzetkilométer, lakosainak száma viszont 35 millió). A hegyek rendkívül gazdagok ásványi kincsekben, aminek következtében arany-, wolfram-, grafit-, magnezit-, mészkő-, barit- és fluorit-készleteit és évi kitermelését illetően a világ első tíz állama között tartják nyilván. Ugyancsak a hegyek szolgáltatják az ország fő energiabázisát, a vízi energiát. A rizstermesztés szempontjából a víz jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Mivel a mezőgazdaságilag hasznosítható terület aránylag kevés (az összterületnek nem egészen egynegyede), igyekeznek minden talpalatnyi termőföldet intenzíven megművelni, amihez nagyban hozzájárul az öntözés, gépesítés, villamosítás és a műtrágyák használata. Legfontosabb termékeik a rizs és a szójabab (egyben a lakosság fő tápláléka), továbbá a kukorica, búza, árpa és köles, valamint a zöldségfélék és a gyapot. Nagy hagyománya van még a gyümölcstermesztésnek és a gyógyszerek alapanyagául szolgáló zsensen termesztésének is. A lakosság TÁiAK, EMBEREK, EREDMÉNYEK Amikor Phenjanból, illetve a nyugati partvidékről elindulunk, első utunk Vönszanba, a Japán-tenger partján fekvő egyik legnagyobb kikötőbe vezet. Bár az éjszaka meleg, a hálókocsikban a ventillátorok kellemesen hűtik a levegőt. Pihenőre azonban egyikünk sem tér, a vonat ablakából gyönyörködünk a holdfényben fürdő, tovasuhanó táj álomszerű szépségében. Bár nyugat-keleti irányban, a Sárga-tengertől a Japán-tenger partjáig átszelve a félszigetet, csaknem egész éjjel utazunk, fáradtságot senki sem érez közülünk. Észre sem vesszük, amikor a szerelvény begördül a vönsani pályaudvarra. Vidéki városok Vönszan egyébként a kilenc tartományra osztott KNDK Kangvön nevű tartományainak a székhelye. Phenjan- hoz, valamint a többi koreai nagyvároshoz hasonlóan a háború folyamán úgyszólván teljesen lerombolták. Ma azonban, két évtizeddel a háború befejezése után az ország egyik legfontosabb ipari bázisa és kikötője. Igen jelentős vegyi és nehézipara, valamint vagongyára és halfeldolgozó üzemei vannak. A tervek szerint az ország legnagyobb idegenforgalmi központját kívánják itt kiépíteni. Rendkívül jó fekvésű strandjáról, a Sondovan-strand- ról, gyönyörű kilátás nyílik a part menti, festői szépségű szigetekre, és innen sétahajók röpítik a kirándulókat a japán partok felé. Idegenforgalmi jelentőségét az is aláhúzza, hogy kiindulópontul szolgál azok számára, akik a Kumgang-hegységet (Gyémánt-hegységet) akarják meglátogatni. A keleti partvidék nagyobb városai csaknem mind tartományi székhelyek, s a háború utáni években valameny- nyit teljesen újjáépítették. Hamhüng és Hüngnam, a két teljesen egymás mellett fekvő város, — együttesen 400 ezer lakosával — Phenjan után a második legnagyobb település a KNDK- ban. Már a japán megszállás idején jelentős vegyi iparral és nagy vízi erőművel rendelkeztek. Ezt a két várost ma is a koreai vegyi ipar központjaként tartják számon, de nehéziparuk is fontos szerepet játszik a népgazdaság életében. A 300 ezer lakosú Cshöngzsin a közelben levő vasérclelőhelyek, valamint jő kikötője révén nemcsak ipari, hanem fontos közlekedési központja is az országnak. Különösen hajógyára, élelmiszer- és halfeldolgozó ipara teszi ismertté. Kimcshek városa viszont tűzálló anyagokat gyártó iparáról ismeretes. Kumgangsan, a KNDK gyöngyszeme A keleti part mentén húzódó, aránylag jó karban levő műúton könnyen eljut az ember bármely part menti vidékre. Maga az út hol a tengerből csaknem merőlegesen kiemelkedő sziklafalon kígyózik, hol pedlig kissé eltávolodva a parttól, enyhe lejtésű völgyeken halad keresztül, hogy azután meredek hegyoldalak mentén fusson tovább. A tengerre néző hegyoldalakon még ma is jól láthatók a sziklafalakba épített hadállások, ahonnan a néphadsereg katonái sokszor verték vissza a támadót a háború folyamán. A tenger gazdagon tagolt partjával s ki- sebb-nagyobb szigeteinek egész sorával valóban felejthetetlen látványt nyújt a part mentén utazóknak. Amit azonban a Kumgang-hegység nyújt a látogatónak, az valóban magasan felülmúl minden várakozást. A hegység a 38. szélességi körtől északra emelkedik a magasba. Fekvésénél fogva a háború idején a legádázabb harcok színhelye volt. Nevét valószínűleg egy buddhista irodalmi /emlék, a „Gyémánt-szutrik“ elnevezésű szövegről kapta, bár koreai barátaink szerint a hegység gyémántot is tartalmaz. S valóban, amikor a csupasz sziklák, hegycsúcsok és gerincek visszaverik a nap sugarait, a fény csaknem elvakítja a szemlélőt. Ugyanakkor a magasabban fekvő hegyormokat szinte ál-. landóan ködfátyol takarja, ami még csak fokozza sejtelmes szépségüket. A terep tagoltságára jellemző, hogy a hegyvidék egyik legmagasabb csúcsáról, a Pirobon csúcsról állítólag 12 000 kisebb-nagyobb hegycsúcs számlálható meg. A Kumgang-hegység, a KNDK Nemzeti Parkja, geológiailag három, egymástól jól elkülöníthető részre, a part menti, a belső, valamint a külső sávra, illetve vonulatra osztható. Nehéz lenne eldönteni, a három rész közül melyik nyújt szebb látványt. Ha tekintetünk átugrik a külső vonulat kőrengetegén, ha átsiklik a belső vonulat számtalan taván, patakján és vízesésén, a tengerből kiemelkedő csupa szikla szigeteken — elakad a lélegzetünk. Most már nem is csodálkozunk, amikor megtudjuk, hogy itt telepedtek le a Koreába érkező első buddhista szerzetesek, s itt építették föl mesés szépségű kolostoraikat és pagodáikat, melyek a háború folyamán elpusztultak. Azt is értjük már, miért kapcsolódnak a táj minden jelentősebb helyéhez a népmese legendás alakjai. Az ismertek közül is a legismertebbek a' Samsonam (a Három kígyó sziklája), a Kvimenam (az Ördög álarcának sziklája), a Dzsonsonde (a Mennyei leányka hegycsúcs), a Kuriong (a Kilenc sárkány vízesés), a Samilpo (a Három nap tava), a Ryonzudam (Gyöngyszem-tó), a Paldam (a Nyolc tündér tó), a természetnek megannyi csodája. Persze a Gyémánt-hegységhez nagyon sok tragikus" esemény is fűződik — jegyzik meg koreai barátaink, amikor megközelítjük a 38. szélességi kör mentén húzódó demarkációs vonalat, melyet a KNDK népe ma sem tekint határnak. A KNDK kormánya pedig minden lehetőséget megragad, s minden békés eszközt felhasznál arra, hogy a demarkációs vonal minél előbb eltűnjön, s az egyesített Korea fogadhassa vendégeit. Természeti kincsei, termékek Az ország 121193 négyzetkilométernyi területének (lakosainak száma 15 millió] több mint kétharmad részét húsellátásában jelentős szerepet játszik a baromfitenyésztés és a halászat, mely utóbbi egyébként a legfontosabb állati takarmány, a halliszt gyártásának bázisa. A gazdasági élet és a tervgazdálkodás A KNDK tervgazdálkodására jellemző, hogy mind a nyersanyagbázis, mind pedig az ipari és mezőgazdasági termelés területén önálló, lényegében önellátó közgazdasági rendszert kíván kiépíteni. Az ország vezetői azt tartják, hogy a gazdasági önállóság az alapja mind a politikai önállóságnak, mind pedig a honvédelemnek, jóllehet kiépítése kezdetben nem gazdaságos és sok lemondást, erőfeszítést igényel. Az 1971—1976-os évek hatéves tervének feladatait határidő előtt, 1976 októberéig, vagyis a Koreai Munkapárt megalakulásának 30. évfordulójáig teljesítették. Az ipari termelés volumene 2,2-szeresére, az állami beruházásoké pedig 2,3-szeresére növekedett. A tervidőszak eső három évében 13 800 üzem épült, melyek között szép számmal található közszükségleti cikkeket gyártó üzem is. A következő népgazdasági terv célkitűzéseinek legfontosabb tíz pontja lényegében a legfontosabb tíz ipari, ill. mezőgazdasági termék, így pl. az acél, szén, villamos energia, cement stb. termelésének mennyiségére vonatkozik. Feliratokon is gyakran találkozhatunk a 10-es számmal, mely az említett célkitűzéseket jelképezi. Gazdasági önállóságra való törekvése mellett a KNDK élénk kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal (80 százalékos), elsősorban pedig a Szovjetunióval (70 százalékos részaránnyal), továbbá Kínával, s a fejlett kapitalista országok közül Japánnal. Az ország legfontosabb kiviteli cikkei közé tartoznak a különböző ércek, színes- és nemesfémek. megmunkáló gépek, vegyipari készítmények, cement, porcelán, textiláru és dohány, gyümölcs- és halkonzervek, gyógynövény-készítmények, növényi olajok és bizonyos esetekben a rizs. A behozatal legfontosabb tételeit az energiahordozó és tüzelőanyagok, gépek és gépi berendezések, s kisebb mértékben a vegyi ipar termékei alkotják. A közszükségleti cikkek behozatala a jelen körülmények között minimális. Ugyanakkor a legfontosabb közszükségleti cikkeket (pl. a rádió, televízió, kerékpárok, órák) ma már minden nagyobb nehézség nélkül beszerezheti a lakosság. Életszínvonal, szokások, hagyományok Az életszínvonal alakulásának értékelését a KNDK-ban — legalábbis a mi szemszögünkből nézve — megnehezíti néhány körülmény. Először is tudatosítanunk kell, hogy az elmúlt esztendők folyamán — tekintettel a nemzetközi helyzetre — az ország vezetői kénytelenek voltak jelentős összegeket fordítani védelmi célokra. Másrészt a pénzbeli juttatások (bérek) mellett a polgárok különböző természetbeni juttatásokban is részesülnek, továbbá a lakbér-, villany- és gázszolgáltatási hozzájárulás inkább csak jelképes, mivel egy átlagos család kiadásainak alig 3 százalékát teszi ki. A legfontosabb élei-" miszerek, így pl. a rizs, növényi olajok, szójatermékek, zöldségfélék, tojás stb. ára olyan alacsony, hogy ugyancsak inkább jelképesnek tekinthető. A húsfogyasztás növekedését nagyban elősegíti az utóbbi időben a baromfitenyésztési és halipari fejlesztési tervek sikeres teljesítése. Ugyanakkor a szarvasmarha-tenyésztés és ezzel párhuzamosan a tej és tejtermékek gyártásának növelését gátolja az a körülmény, hogy a termőföldet elsősorban az intenzív növénytermesztés céljaira igyekeznek kihasználni. A hegyoldalakon viszont talajvédelmi meggondolások alapján nem legeltetnek, hanem gyümölcsösöket vagy erdőt telepítenek, ami rendkívül okos, előrelátó és modern gazdaságpolitikájuknak tudható be. A hatéves terv végére az ipari termékek ára 30 százalékkal (ezen belül a ruházati cikkek és a lábbelik ára 50 százalékkal) csökken, ugyanakkor az átlagkereset csaknem 30 százalékkal növekszik. Kulturális és szociális célokra az állami költségvetés jelenleg másfélszer annyit irányoz elő, mint az előző tervidőszakban. Itt jegyezzük meg, hogy a KNDK-ban a felszabadulás óta eltelt Idő alatt sikerült az írás- tudatlanságot teljesen felszámolni, jóllehet 1945-ben még 2,3 millió analfabéta volt. A példás rend és tisztaság mellett van a koreai utcának néhány sajátos vonása. Az anyák például gyermekeiket (2—3 éves korig) a hátukra erősítve hordják. A csomagokat — főleg az idősebb korosztály tagjai — gyakran kendőbe csavarva a fejükön viszik. Gyakran találkozni a köszöntés hagyományos módjával, amikor is jobb kezüket a mellükre téve, mély meghajlással üdvözlik egymást. A koreai nyelvben a megszólításnak mintegy 60 különböző formája ismeretes. A szocialista erkölcs helyes értelmezéséről tanúskodik az a tény, hogy borravalót sehol, semmilyen körülmények között nem fogadnak el. KOHÁN ISTVÁN 1978. XI. 14. N 5/2 Modern szálloda fogadja a vendégeket (A szerző felvételei)
