Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-14 / 46. szám

Stanislav Tereba felvétele Gyors ütemben fejlődik fővárosunk • Az ezredfordulóig 1 millió 400 ezer kikosa lesz Prágának • Nagy gondot fordítanak a műemlékvédelemre ► Ha egykor Prága történetének kutatói felmérik, milyen változások tör téntek a főváros életében a szocialista építés évtizedeiben, akkor száza­dunk hetvenes éveit kétségkívül fontos időszaknak nyilvánítják. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa előtt, a felszabadulást követő negyed század eredményei után ugyanis ebben az évtizedben nyíltak meg a korszerű szocialista mintavárossá alakulás közeli távlatai. Tapasztalhatjuk, hogy Prága területén, amely számos peremközség hoz­zácsatolása után már eléri az 500 km2-et, az előző évtizedekkel szemben még nagyobb ütemben folyik az építőmunka, s az ország valamennyi ke­rületének cselekvő részvételével minden évben értékes, nemcsak a prá­gaiakat, hanem az egész társadalmunkat szolgáló alkotások születnek. Prága jelentőségét államunk életében nemcsak az húzza alá, hogy az ország legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális központja, hanem az is, hogy a CSSZSZK ipari munkásságának 12 százaléka a prágai üzemek­ben dolgozik. A főváros közel száz nagy iparvállalata, 285 ipari üzeme, illetve ipartelepe számottevően hozzájárul az országépitő munkához, sőt a prágai gépipar jelentősége KGST-viszonylatban is figyelemreméltó. Huszonegy állandó színházával, 11 múzeumával, világhírű zenei rendez­vényeivel, 8 egyetemével és főiskoláival, közel 300 tudományos kutatóin­tézetével Prága az ország legnagyobb művelődési és tudományos központ­tá is. Prága fejlesztésének történetében elévülhetetlen érdemei vannak Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának, amely 1971-ben az egész ország figyelmét a főváros fejlesztésére irányította, s Prága átfogó fejlesztését egész Csehszlovákia feladatának nyilvánította. Sokatmondó számadatok Az ötödik ötéves tervidőszakban Prága fejlesztése, az első tervidősza­kokhoz viszonyítva, szemmel látha­tóan meggyorsult. Csupán néhány adat az eredmények szemléltetésére: A tervezett 40 ezer lakás helyett közel 43 ezret adtak át. Üzembe he­lyezték a metró első, 6,7 km hosszú szakaszát. Várostervezők nemzedékei­nek vágya vált valóra a nuslei völ­gyet átívelő Gottwald-híd felépítésé­vel. 1973-ban elkészült a milliós város egészséges vízellátását biztosító Ze- livkai vízműrendszer. A szolgáltató létesítmények számának növekedése mellett nagy jelentőségű a prágaiak, de a Prágában tartózkodó vidékiek és külföldiek számára is a Kotva, Máj és a Drufba áruházak átadása. Jelen­tősen bővült Prága egészségügyi há­lózata, számottevően nőtt a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma. Az állam nagy összegeket fordított a műemlé­kek karbantartására. Felújították a Smetana Operaházat, a Vár területéin levő Szent György-kolostorban méltó hajlékot kapott a régi cseh képzőmű­vészet, a barokk stílusú Sternberk- palotában az európai művészet gyűj­teménye, a zbraslavi kastélyban és annak parkjában a XIX. és XX. szá­zadi cseh szobrászművészet. Az ötödik ötéves terv eredményei megbízható alapot teremtettek ahhoz, hogy Prága fejlődése a jelenlegi, ha­todik ötéves tervidőszakban még na­gyobb ütemben haladjon előre. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa újabb távlatokat nyitott meg a főváros fejlődése előtt. A kongresszus határozatban szögezte le, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­ja folytatni fogja Prága előnyben ré­szesített fejlesztésére irányuló politi­káját. A pártkongresszuson jóváhagyott hatodik ötéves terv céljainak valóra váltásán már folyik a munka, ami kezdetét jelenti egy másik fontos ter­vezet, a Prága főváros általános fej­lesztési távlati terve nevén ismert okmány megvalósításának is. Ez a távlati terv meghatározza a Prága építésével, illetve átépítésével kap­csolatos fő feladatokat egészen 2000- ig. A tervezet kijelöli a főváros te­rületi fejlesztésének irányait, a nép- gazdasági terv által meghatározott időrendi sorrendet figyelembe vevő elképzeléseket, valamint a városfej­lesztéssel összefüggő konkrét végre­hajtási tervet. Ez a dokumentum nagy segítséget jelentett a hatodik ötéves terv Prágára vonatkozó fel­adatainak kidolgozásában. 60 milliárd korona A Prága fejlesztése iránti megkü­lönböztetett figyelem kifejezésre jut abban is, hogy a hatodik ötéves terv­ben a főváros fejlesztésére irányuló beruházások összege eléri a 60 mil­liárd koronát, ami kétszerese az elő­ző tervidőszak Prágára fordított beru­házásainak. A legnagyobb tétel a beruházások­ból a lakásépítésre jut. A tervek sze­rint 1980-ig Prágában 58 ezer új la­kás épül, amelyekbe összesen 200 ezer lakos költözik. Az új lakások számottevő része az építőipar és a gépipar fiatal műszaki és munkás­utánpótlás számára épül. A lakásépí­tési programmal szorosan összefügg az egészségügyi, kereskedelmi és közművelődési intézmények létesíté­se, a közművesítés és a szolgáltatá­sok gyorsabb ütemű fejlesztése. Az utóbbi években hozott fontos szociálpolitikai intézkedések következ­tében Prágában is kedvező a népsza­porulat alakulása. Az ötéves terv ki­dolgozásakor 6500 bölcsődei, illetve óvodai férőhely építését tervezték, de szükség lesz további 6500 férőhely létesítésére — elsősorban az üzemek és vállalatok segítségével és a la­kosság társadalmi munkájával. A Prá­gában tanuló sok ezer diák életkö­rülményeinek javítása érdekében a terv szerint 1980-ig ötezer férőhaly- lyel bővül a jelenlegi főiskolai diák­szállók befogadóképessége. A hatodik ötéves tervidőszakban to­vábbi 15 ezer prágai háztartás tér át 1976. XI. 14. N C/3 a gázfűtésre, s megkezdik a gázveze­ték-hálózat átalakítását a nagyobb fű­tőértékű és veszélytelenebb földgáz­fogyasztásra. A főváros korszerűsíté­sével függ össze példáui egyes város­részek villamos vezetékrendszerének 120 voltosról 220 voltos vezetékre va­ló átépítése. A tervidőszak végén to­vábbi 78 ezerrel növekszik a telefon­előfizetők száma. A városfejlesztési költségvetés a közvilágítás korszerű­sítésére legkevesebb too millió koro­nát irányoz elő. 14 új metróállomás . Meggyorsul a prágai metrórend­szer építése is: a már üzemben levő 6,7 km hosszú metróvonal újabb 20 km-rel növekszik, illetve 14 állomás­sal bővül. Az előző szakasz építésé­hez hasonlítva a metróépítés üteme a bevált szovjet metrótechnika alkal- mazásávall jelentősen meggyorsul. A mélyv.asút építésének arányait jelzi az is, hogy a hatodik ötéves terv prá­gai beruházásainak 12 százalékát for­dítják rá. Jelenlegi tervidőszakunk nagy épít­kezései közé tartozik a főváros közúti közlekedési rendszere további szaka­szainak felépítése. Ez a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő 200 km-es úthálózat teljes egészében húsz év múlva készül el, s a metrórendszerrel együtt alapvetően megváltoztatja Prága közlekedési viszonyait, anél­kül, hogy megzavarná a felbecsülhe­tetlen értékű műemlék-városnegyede­ket. Ez a beruházás tehermentesíti a belváros forgalmát, s hozzájárul Prá­ga életkörnyezetének tisztábbá téte­léhez. A beruházás megvalósításán egy egész nemzedék fog munkálkod­ni. Húsz évig tartó, húszmilliárd korona költséggel megvalósuló beru­házásról van sző! Prága ma egy hatalmas építkezési területet juttat eszünkbe. Utcafroe- tok tűnnek el, új lakónegyedek épül­nek. Eltűnik a múlt század végén épült Ziíkov városnegyed iS, hogy helyén korszerű, egészséges város­rész épülhessen fel. A Központi pá­lyaudvart áthidaló főútvonal, érintve a Főpályaudvar felújított épületét, impozáns látványként folytatódik a Gottwald-hídon át a prága—bratisla- vai műútba. Prága lakásállománya jelenleg eléri a 450 ezret. Ebből 135 ezer épült 1945 után. A tervek sze­rint 1990-ben a prágai lakások szá­ma már eléri az 530 ezret! Ez azzal is összefügg, hogy az ezredforduló éveiben Prága lakosainak száma eléri az 1 millió 400 ezret. A mai Prága a múlt gazdag örök­ségének és a szocialista jelennek nagyszerű ötvözete. A történelmi és kulturális örökség karbantartására és felújítására az állam az előző ötéves tervben több mint ötszázmillió koro­nát fordított. Prága történelmi belvá­rosát a CSKP és a kormány döntésé­re 1971-ben műemlékké nyilvánítot­ták. Ebben a történelmi városrészben összesen 1376 műemléképületet tarta­nak nyilván. Új szociális létesítmények Prága lakosságának több mint az egynegyede túl van a nyugdíjkorha­táron. Ahhoz a nemzedékhez tartoz­nak, akik sokat tettek a fővárosért. A tervek szerint 1980-ban legalább 7000 rászoruló idős ember részesül szociális gondozásban: egyrészt a a nyugdíjasotthonokban, másrészt pe­dig a szociális létesítményekben. Az egészségügyi ellátás terén Prá­gában a figyelem középpontjában az anya- és gyermekvédelem tökéletesí­tése, az idős és tartósan betegeskedő lakosokról való gondoskodás áll. Elő­térbe kerül a daganatos betegségek­ben szenvedők gyógykezelésének, az ér- és szívbetegségek megelőzésének korszerűsítése. Prágában a tervek szerint a kórházak kapacitása 1980- ban meghaladja a 13 ezret. Prága lakosságának zöldségellátá­sában javulás áll be azzal, hogy a fővároshoz tartozó mintegy 26 ezer hektár mezőgazdasági földterületen elsősorban zöldséget fognak termel­ni. A prágai közművelődési és művé­szeti létesítmények a hatodik ötéves tervben főként az eszmei és művészi színvonal emelésére irányítják figyel­müket. Állandó feladatuknak tekintik, hogy a prágai közönséggel megis­mertessék a cseh és a szlovák kultú ra legnagyobb értékeit és a szocia­lista országok szellemi életének ki­emelkedő alkotásait. A Klement Gottwaldról elnevezett völgyhíd pankráci hídfőjénél felépül a CSSZSZK Kongresszusi Palotája. Ez nemcsak kongresszusok színhelye lesz, hanem méltó hajlékot nyújt nemcsak a prágai, de az egész csehszlovákiai, sőt nemzetközi jelentőségű kulturá­lis és társadalmi rendezvényeknek. Tervbe vették valamennyi prágai szín­ház rekonstruálását 1990-ig; a Kong­resszusi Palota jól pótolhatja az érin­tett színházak átmeneti épülethiányát is. Folynak a munkálatok már a Nemzeti Színház felújításán is. 1983- ban, a Nemzeti Színház megnyitásá­nak 100. évfordulójára már úi köntös­ben fogadhatja az ünneplő közön­séget. Több lakótelepen mozikat, klu bokát, olvasótermeket létesítenek és színházi előadásokra is alkalmas mű­velődési házakat építenek. Ezekben rendszeresen szerepelnek majd a prá­gai állandó és a vidéki színházak társulatai. Fővárosunk jövőjének, sokoldalú harmonikus fejlődésének .alapja első­sorban Csehszlovákia Kommunista Pártja céltudatos, előrelátó politikája, a CSKP Központi Bizottsága részéről megnyilvánuló szüntelen gondosko­dás. A pártnak ez a gondoskodása és egész társadalmunk támogatása teremti meg az alapot ahhoz, hogy a századforduló előtt elmondhassuk Prágáról: igazi szocialista mintavárossá fejlődött. SOMOGYI MÁTYÁS SNHBH EBflHH j&.iaíSjfeáte.W’« n

Next

/
Thumbnails
Contents