Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
Jelenei A hazáért harcoltak című filmből; balra Vaszilij Suksin nyarára, amikor egy maroknyi szovjet katona felveszi a harcot a túlerőben levő nácik kórszerű hadigépezetével. Szergej Bondarcsuk alkotása hihetetlen műgonddal és óriási eröbedo- bással készült; monumentális mű, mely a frontot is láttatja, mégis bensőséges, emberileg hiteles. Szép és humanista gondolatokat tartalmaz, s meggyőzi a nézőt a háború végletes embertelenségéről. A főbb szerepeket nagyszerű színészek játsszák: Szergej Bondarcsuk, Vaszilij Suksin és Vja- cseszlav Tyihonou. A múlt felidézése, az emlékezés a célja a Hajnaltól hajnalig című filmnek. Gavriil Jegjazarov nem azt mondja el, milyen volt a háború, hanem mit érzett az ember. A történet napjainkban játszódik; hőse különösen jelentős eseményre készül: találkozóra, hogy egykori harcostársaival megidézze a múltat. Sikerül-e a viszontlátás? Milyenek voltak a bajtársak, akiket csak a hős emlékeiből ismerünk? A főbb szerepeket Nyiko- laj Pasztuhov, Ljubov Szokolova, Zsanna Prohorenko és Borisz Toka. rév alakítják. A közösségért vállalt önfeláldozó munkában találja meg élete értelmét Jelizaveta Andrejevna Uvarova, a Szót kérek című film hőse. Ez a nyugtalanító, felkavaró, mozgósító erejű alkotás egy iparváros tanácselnökéről szól; az asszony valódi közéleti ember, életének az a tudat ad értelmet, hogy az embereknek szükségük van rá, és a köz javára cselekedhet. A közéleti tevékenység legbensőbb énjévé, szükségletévé vált, átsegíti őt a magánélet nehézségein is. A filmet Gleb Panfilov rendezte. A szereplők: Inna Csurikova, Nyiko- laj Gubenko, Vaszilij Suksin, Leonyid Bronyevoj. Az alkotás a XX. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál egyik jubileumi díját nyerte. Az ember és a természet legősibb, elszakíthatatlan egymásrautaltságának nagy erejű igazolása a Derszu Uzala című film, mely Vlagyimir Ar- szenyev útinnplója IAz llsszuri-vidék ölénI alapján készült. A mű hőse maga az író, Arszenyev kapitány, aki az 1900-as évek elején expedíciójával bebarangolta az orosz Távol-Keletet; itt találkozott Derszu Uzalával, a taj- gai vadásszal, aki a geológuscsoport társául és barátjául szegődött. A filmben megkapó szépséggel bontakozik ki a tajgai vadász és az expedíció tagjainak sírig tartó barátsága, testvériessége. Az alkotást Akira Kurosawa, a filmművészet immár klasszikussá növekedett egyénisége rendezte. A címszereplő, Makszim Munzuk remekbe szabott alakítást nyújt. A film méltán nyerte el a IX. moszkvai nemzetközi filmfesztivál fődíját és az 1976-os év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. Tavaly novemberben láthattuk a Vérdíj Kovpak fejére című filmet, mely az ukrán partizánhadsereg születését eleveníti fel. Most megnézhetjük ennek folytatását, a Vihart, az alkotók ugyanis három részben mondják el a Kovpak parancsnokról és társairól szóló történetet. Tyimo- fej Levesük rendező a második részben a partizánhadsereg sikeres támadásait és rajtaütéseit tárja elénk. A legendás Kovpak parancsnokot egyszerű, határozott vezéregyéniségként ábrázolja. Szerepét Konsztantyin Sztyepankov játssza. Vlagyimir Vasziljev, Marisz Liepa, fekatyerina Makszimova és Nyina Tyi- mofejeva szólótáncosok közreműködésével készült a Spartacus című balett filmváltozata. Aram Hacsaturján Értékes hagyománnyá, ünnepi eseménnyé vált már hazánkban, hogy novemberben megrendezik a szovjet filmek szemléjét — méltó megemlékezésként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. A seregszemle nemcsak megrendezésének időpontjával, hanem a bemutatásra kerülő filmek szellemiségével is idézi az emberiség történetének nagy pillanatát, a sorsfordító napokat, a történelmi igazság és a humánum diadalát; azt a változást, amely új irányt adott a világ mozgásának, és erejével, hatásával a mi népünk életének is- A november 5-én kezdődő és egy hónapig tartó rendezvény során vetített filmek nemcsak a forradalmi napokról szólnak, hanem hírt adnak egy új világról is, bemutatva, hogy a szovjet filmművészet mennyi értéket halmozott fel, s az alkotók hogyan viszik tovább napjainkban azt a zászlót, melyre a szocializmus programját és az igazság ügyének szolgálatát tűzték. Ünnep számunkra a szovjet filmek szemléje, mert lehetővé teszi a to- vább-bontakozó és valóban sok-sok remekművet teremtő szocialista film- művészettel való gyakoribb találko zást. A barátsági hónapban válogatást kapunk a szovjet filmművészet legújabb terméséből, és újra megjelennek a mozikban az elmúlt évek nagy sikerű szovjet filmjei is. Ily módon a közönség elé kerül a hatalmas lélegzetű, óriási témát feldolgozó, nagy hatású filmalkotás A hazáért harcoltak, melyben Solohov regényének lapjai, a könyv alakjai elevenednek meg — megrendítő látványt, döbbenetes élményt nyújtva. A film egy harcolva visszavonuló egység hősi eposza, szenvedélyes vallomás, feltörő emlékezés és emlékeztetés 1942 Nyikolaj Gubenko és Inna Csurikova a Szót kérek főszereplői Makszim Munzuk a Derszu Uzala címszerepében szovjet-örmény zeneszerző e népszerű művében monumentális képet fest a rabszolgalázadásról, a szabadságért és az emberi méltóságért vívott harcot jelképezve. Az alkotásban — melyet furij Grigorvvics, a „Bolsoj“ koreográfusa alkalmazott filmre — a moszkvai Nagyszínház művésziéi csodálatos teljesítményt nyújtanak. Napjainkban játszódik az Akik között élek című film cselekménye. Hő se egy moszkvai taxisofőr, aki szolgálatteljesítés közben emberek százaival, ezreivel ismerkedik meg, s így lehetővé válik számára, hogy bepillantson magánéletükbe is. Vlagyimir Rogovoj filmjében az emberi együttélés kérdéseit boncolgatja, pellengérre állítja az önzést, a kapzsiságot. a haszonlesést. Szovjet—csehszlovák közös vállalkozásban készült a Boriszek. A balladái hangvételű, megindítóan szép film megtörtént eseten alapszik: egy cseh kisfiúról szól, aki a csodával határos módon menekült meg a fasiszták karmai közül, majd a Vörös Hadsereg katonái vették őt pártfogásukba. Az alkotás az ismert szovjet gyermekfilm-rendező, Lev Golub munkája. A filmforgalmazók nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem. A barátsági hónapban számukra gyermekfesztiválokat rendeznek. TÖLGYESSY MARIA Vlagyimir Vasziljev a Spartacus című balett filmváltozatában 1976. XI. 7. N m N m io szovjet ram Mmm ★
