Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-31 / 44. szám
I Ma már több tökéletes bányászati atomtechnológiai terv létezik. Például olyan robbantást is terveznek, amellyel 900 000 köbméter vasércet szándékoznak szétzúzni, mégpedig úgy, hogy annak fele elő legyen készítve a közvetlen kitermeléshez. víztároló - rendelésre Eddig csupán az úgynevezett csillapított robbantásokról volt szó, amikor a föld nem lökődik a felszínre, de a robbantások ipari kihasználásának területe állandóan bővül. Ezzel egyidejűleg a tudósok és a szakemberek kidolgozták az ipari kihasználás egyik új módszere, az ún. baggerrobbantás technológiáját, amelynek során a föld csak egy előre megszabott irányban lökődik ki a felszínen. Ennek egy szakosított ágazata is kialakul — az atom-hidrotechnika. Köztudomású, hogy a Szovjetunióban a sivatagok és az aszályos vidékek nagy területeket foglalnak el. Ezek termővé tétele és öntözése a legfontosabb feladat. Erre a célra kísérletképpen hatalmas víztárolókat létesítettek. A kísérletre egy kiszáradt közép-ázsiai folyam medrét választották ki, amelyben a tavaszi esőzések után nagv mennyiségű víz hömpölyög. A 100 kilotonna erejű robbanás 410 méter átmérőjű, és maximálisa^ 100 méter mély nyílást vágott a földbe. A bemélyedést magas földgát fogja körül, amely a robbanás során keletkezett. Az így létrejött tó vízterületének kiterjedése több mint három négyzetkilométer. Ezután az építőknek már csak a bevezetőcsatornát kellett elkészíteniük. A víztárolóban már az első tavaszi áradáskor 18 millió köbméter víz gyűlt össze Ez a mennyiség néhány évig elegendő a környező vidék vízellátására. Ezt az atomrobbantást a lakott helyektől távol eső vidéken hajtották végre, és így semmiféle szeizmikus veszéllyel sem fenyegetett. A kísérletnek sugárzási szempontból sem volt semmiféle következménye. A víztárolók feltöltése után a környezet radioaktivitásának szintje a megengedett normák között ingadozott. Ezért úgy döntöttek, hogy a tároló vizét nemcsak öntözésre, hanem szarvasmarhák itatására is felhasználják. A biológiai vizsgálat nem észlelt semmiféle eltérést az állatok fejlődésében és a gazdasági növények növekedésében sem. Amint tudjuk, 1976 tavaszán Moszkvában és Washingtonban aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződését a békés célú föld alatti atomrobbantásokról. A Szovjetunió részéről a szerződést és a hozzá tartozó jegyzőkönyvet L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, az Egyesült Államok részéről pedig G. Ford köztársasági elnök irta alá. A termelésnek a tudományos-műszaki forradalmon alapuló rohamos növekedését az új energiaforrások, elsősorban az atommag-energia széles körű felhasználása jellemzi. Az atom békés célú felhasználásának igen nagy fontosságú a jelene, de még nagyobb a jövője. Ez nemcsak az új, hatalmas erőművek építésével és a termonukleáris reakció irányító munkálataival függ össze, hanem az atomrobbantásoknak a népgazdaság érdekében történő ipari kihasználásával is. A Szovjetunióban az atomrobbantások technológiája terén igen gazdag gyakorlati tapasztalatokra tettek szert. Ezek alapján olyan bonyolult mérnökiműszaki feladatok megvalósítása válik lehetővé, amelyek megoldása a klasszikus módszerekkel elvileg lehetetlen. FÖLD ALATTI EMELETEK BOLYGÓNKON A szakemberek igen gondosan választották ki a kísérlet helyét. Egy ritkán lakott körzetben fekvő hatalmas sómasszívumot választottak ki. Ebbe nyílásokat fúrtak, és ide helyezték el az aránylag kis atomtöltetet, amelynek ereje körülbelül egy kilotonna volt (1000 tonna trinitrotoluén robbanóerejének felel meg). Meghatározott időben végezték el a robbantást: a föld megremegett, felhangzott a dörrenés, majd a földrengésre jellemző morajlás. Ez volt talán a robbanás összes külső megnyilvánulás. Viszont a föld alatt, 175 méteres mélységben üja hatalmas erejű és magas hőmérsékletű robbanás hulláma összepréselte a szomszédos földrétegeket és így egy óriási üreg keletkezett, amelynek falát a megolvadt só páncélrétege megbízhatóan összetartotta. Az üreg formájának és méreteinek vizsgálata céljából, valamint a deformációs övezetek meghatározása végett a geológusok a kőzetekben hat nyílást fúrtak. Ekkor jutottak el fi végkövetkeztetésre. A föld alatti üreg konfigurációja egy forgó ellipszoidéhoz hasonló, amelynek függőleges tengelye 37 méter, űrtartalma 14 000 köbméter. Szeizmikus értelem, ben a robbanás 6—7-es fokozatú helyi földrengésnek felelt meg. A robbanás a környéken semmiféle súlyosabb elváltozást nem okozott, viszont a népgazdaság számára a hatalmas föld alatti tároló létesítésének óriási jelentősége van. Vegyük például ezek szükségességének csupán az egyik lehetőségét. A termelés fejlődése és a városok növekedése az ipari és a háztartási hulladékok jelentős emelkedésével jár, amiket óriási anyagi ráfordítások nélkül gyakran sem hasznosítani, sem feldolgozni nem lehet. Ez a hulladékmennyiség, amely már több száz millió tonnát tesz ki évente, egyes országokat helyrehozhatatlan következményekkel fenyeget. Különösen kellemetlenek a petrolkémiai ipar folyékony hulladékanyagai, amelyeket nem lehet a városból kiszállítani, sem pedig a folyókba és a víztárolókba bocsátani annak kockázata nélkül, hogy az életkörnyezetben és a lakosság egészségében óriási kár ne essék. Ezért kell szokatlanul bonyolult tisztítóberendezéseket, néha pedig óriási űrtartalmú vasbetontartályokat építeni. Világos tehát, hogy az ilyen fejlődés, amelynek mérete évről évre növekszik, óriási pénzösszeget emészt fel. További jelentős körülmény — a szabad földterület egyre növekvő hiánya. A jövőben már nem lehet több százezer hektárnyi mezőgazdasági területet szeméttelepként felhasználni. Erre a célra sokkal megfelelőbbek lesznek bolygónk föld alatti emeletei, vagyis földünk belsejében mesterségesen létesített tárolóüregek. Az az atomrobUuatás, amejyeí cikkünk elején leírtunk, csupán az első fecske volt az évszázad problémájának megoldásában.. Ezt aztán további kísérletek követték. Az atomrobbantási módszer alkalmazásával a tárolóüreg előállítási költsége egyhar- madára, az ehhez szükséges fémmennyiség az egyti- zedére csökkent, továbbá kétezerszer kisebb területre volt szükség a tároló elkészítéséhez. A kőolaj- és gázipar fejlődésének üteme "közvetlenül az ilyen tárolóüregek kiépítésétől függ. A zökkenőmentes nyersanyagtermelés és a feldolgozó üzemek ütemes munkája megköveteli a hatalmas tárolópark létesítését. A föld alatti tárolók új módszerrel történő létesítését ma már széles körben alkalmazzák. HARC AZ ELEMEKKEL Az atomrobbantás — ez az óriási megsemmisítő erő — megbízható segítőnk az elemekkel vívott harcban. Sőt mi több. bebizonyosodott, hogy kritikus helyzetben ez az egyedüli lehetséges alkalmazható módszer. Több mint két évig dühöngött az a tűzvész, amely egy közép-ázsiai földgázlelőhelyen tört ki. A fúró- nyíláson át naponta 1—1,5 millió köbméter földgáz tört fel hatalmas lánggal. Minden elképzelhetöt megtettek, hogy ezt a tűzszökőkutat megfékezzék: hatalmas ágyúkkal lőtték, repülőgépekről bombákat szórtak rá, de a tűzfergeteg tovább dühöngött. A tűztenger lángnyelvei szélben több száz méter magasra is felcsaptak. Csupán egy lehetőség maradt még hátra — ferde nyílásokat fúrni a tűzfészek oldalfalaiba, oda atomtöltetet helyezni, és felrobbantani. A robbanás a mélyben földrengést idéz elő, a felső földréteget eltolja és ez mind a fúrónyílást, mind pedig a környező talajrepedéseket — amelyeken keresztül a földgáz feltört — elzárja. így végleg megszüntethető a tűzgejzír. Igen érzékeny szeizmikus műszerek, valamint a tudósok és mérnökök eredeti számításai lehetővé tették, hogy 35 méteres hajlással nyílást fúrjanak a íőfurat közelébe. Ezután a nyílás alján elhelyezték a 30 kilotonna erejű atomtöltetet, majd bekapcsolták a gyújtószerkezetet. A robbanás még nem is volt hallható, viszont a tájra már leszállt a csönd — megszűnt a tűzgejzír fülsiketítő zúgása, a lángoszlop még egyszer fellobbant, majd egyre kisebb lett, a nyílás közelében még néhányszor körülnyaldosta a földet, majd eltűnt. Azóta az atomrobfianás a hatalmas gáz- és kőolajfáklyák megszüntetésének legmegbízhatóbb eszköze. AZ ATOM ÉPÍTÖEREJE Hét éve termelték ki a kőolajat egy új lelőhelyen. A további kőolajkitermelésre vonatkozó prognózis biztató volt, viszont az utóbbi időben a lelőhely ho> zama rohamosan csökkent. Felmerült a kérdés, mi legyen tovább? A földtani kutatás adatai szerint még hatalmas mennyiségű kihasználatlan tartalék rejlik a föld alatt. Elkészült az atomfelhasználási terv. A tudósok elvégezték a különleges lelőhely elemzését és arra a megállapításra jutottak, hogy a kőolajat tartalmazó réteget nagy erejű hullámlökéseknek kell kitenni. A munka első szakaszában a masszívum központi, olajban leggazdagabb részében 2 atomtöltetet robbantottak fel, amelyek együttes ereje 2,3 kilotonna volt. Bizonyos idő elteltével egy további, erősebb robbantást hajtottak végre. A tölteteket a fúrótoronytól 100—120 méternyire levő különleges fúrónyílásokban helyezték el. Az atomrobbanások megbontották a rétegekben az évszázadok folyamán kialakult egyensúlyt. A hatalmas lökés megváltoztatta a földrétegek szerkezetét, új repedések, törések keletkeztek benne, és a rengés hirtelen nyomáscsökkenést váltott ki. A kőolaj a szabadabbá tett utakon tódult a fúrónyílások szája felé. A robbantások után az olajtermelés volumene az egész körzetben 27—60 százalékkal nőtt. A termelés mennyisége állandósult, és most már jogosan feltételezhetjük, hogy a lelőhely ipari kihasználásé jelentősen emelkedni fog. BIZTONSÁG MINDENEKELŐTT A békés atomrobbantás technológiájának kidolgozása során a tudósok nagy gondot fordítottak a biztonságra. A legkülönbözőbb foglalkozású szakemberek — orvosok, mérnökök, tervezők, biológusok már bőséges tapasztalatokat gyűjtöttek össze. Minden csillapított és baggerrobantás következményeit a szakemberek előre ki tudják számítani. Ismeretes, hogy a szeizmikus biztonság jelentős mértékben a töltet erejétől és a robbantás helyén található kőzetek jellegétől függ. A tudomány fejlettségének jelenlegi időszakában lehetővé vált, hogy a tervezett robbantás összes lehetséges következményét meglehetős pontossággal előre meg lehessen állapítani. Erejét mindig úgy lehet megszabni, hogy a megengedett veszélyküszöböt ne haladja túl. Ha ez nem felel meg a terv feltételeinek, különleges óvintézkedéseket foganatosítanak, hogy az esetleges kárt a minimumra csökkentsék. Amennyiben még 'ezekkel az intézkedésekkel sem lehet a kellő biztonságot garantálni, vagy az eljárás túlságosan költséges, az atomrobbantástól eltekintenek és a tervet más módszerrel valósítják meg. Ezenkívül tekintetbe kell venni az atomrobbantásoknak az emberekben kiváltott pszichológiai és emocionális reakcióit is. Egyesek a kísérleti atomrobbantásokat kapcsolatba hozzák Hirosima és Na- gaszaki tragédiájával. Sőt még az atomerőművek építése is különféle aggályoskodásokra ad okot. Tény, hogy a radioaktív sugárzás veszélyes. Például egy akkora sugáradag, amit egytized gramm rádium egy perc alatt bocsát ki, a szervezetben helyrehozhatatlan kárt idézhet elő. Hasonlítsuk össze ezt az elektromos árammal. A 0,1 amper erősségű áram már halálos adag. De talán ez mégsem indokolja azt, hogy lemondjunk a használatáról, hiszen tulajdonképpen csak az elemi biztonsági előírásokat kell megtartanunk. Pontosan ugyanez vonatkozik a békés atomrobbantások sugárkövetkezményeire is. Igaz, ennek a elektromos árammal való összehasonlítása csak szimbolikus jellegű. Próbáljuk meg azonban szilárd alapra helyezni a gyakorlati tényeket és az elméleti számításokat. A szovjet tudománynak és technikának a békés atomrobbantás technológiája kidolgozásában elért sikerei, valamint a sugárveszély-probléma megoldásával kapcsolatos fáradozásai alapján határozottan állíthatjuk, hogy még a legbonyolultabb probléma is megoldható. A szakemberek kutatásai egyrészt az igen nagy tisztaságú töltetek korszerű robbantóberendezéseinek fejlesztésére és újabb biztonsági intézkedések kidolgozására irányulnak. Eközben következetesen tanulmányozzák a meteorológiai viszonyokat és kutatják az atomrobbanáskor keletkező felhő utólagos hatása elhárításának legeredményesebb módszereit. A komplex biztonsági intézkedéseknek olyan eredményekkel kell járulniuk, amely bármiféle káros sugárzás hatását kizárja. Helytelen lenne azonban azt feltételezni, hogy békés atomrobbantás ma már bárhol végrehajtható. *Á nagy lehetőségeket rejtő széles körű alkalmazást azonban még sok rendszeres munkának kell megelőznie. Az SZKP és a szovjet állam álláspontja szerint, amelyet világosan fejez ki az SZKP XXV. kongresszusának anyaga, az atomenergiát csakis békés célokra szabad felhasználni. Minden atomfegyver-kísérlet végleges megszüntetése és tökéletesítésük radikális korlátozása érdekében a Szovjetunió konkrét tervet terjesztett az ENSZ 32. közgyűlése elé. A szovjet terv az atomfegyverek teljes eltiltásán kívül gyakorlati módszert javasolt a békés célú atomrobbantások lehetőségének kihasz. nálására. A békés célú atomrobbantások technológiájának a gyakorlatba való mielőbbi bevezetése jelentős szerepet játszhat a tudósok és a szakemberek nemzetközi együttműködésében. A Szovjetunió ezt az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében fejleszti, mégpedig kölcsönösen az Amerikai Egyesült Államokkal. Az atomenergiának csak a béke és a haladás ügyét szabad szolgálnia. I. DMITRIJEV 197B. X. 31. Atomrobbantással keletkezett mesterséges tó
