Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

A dél-morvaországi kerületben találkozik hazánk két legfontosabb hegyvonulata — a Cseh-masszívum és a Kárpátok. Nagyság tekintetében a legterjedelmesebb csehor­szági kerület, 2 millió lakosával pedig or­szágos viszonylatban a legnépesebb terüle­ti egységünk. Felszíne általában sík, nagy részét a Cseh-morva dombság és a Dél­morva medence tölti ki. Délen az osztrák határig terjed. Vízhálózata sűrű, legna­gyobb folyói a Morava, d* Dyje és a Svrat- ka. Ásványgazdaságát lignit, kőolaj, föld­gázlelőhelyek és mészkőtelepek alkotják. Fejlett iparral és mezőgazdasággal ren­delkezik, fontos szerepet tölt be az egész ország népgazdaságában. Csehszlovákia ipa­ri termelésének 11,5 százalékát itt állítják elő. Legfőbb ágazata a gépipar, itt gyártják az országban a legtöbb traktort, szerszám­gépet, írógépet, valamint cipőt, készruhát és bútort. Legjelentősebb ipari központja Brno, a kerület székhelye, második legna­gyobb városunk. Gépgyárai és textilgyárai külföldön is ismertek. Meg keli említenünk egyetemét, főiskoláit és nem utolsósorban világhírű vásárait. A kerület további ipari központjai Blansko (turbinák), Jihlava (tex­til- és gépipar), Zd'ár nad Sázavou (gép­gyár és öntöde), Gotfwaldov (legnagyobb cipőgyárunk, szerszámgépgyár), Prostéjov (ruhaipar), Otrokovice (gumiabroncsgyár), Znojmo (élelmiszeripar). A kerület déli és keleti részében a ter­mékeny síkságokon búza, árpa. kukorica, cukorrépa és zöldség terem. Jelentős az ál­lattenyésztése, elsősorban sertéstermelése is. Említést érdemelnek halgazdaságai, kö­rülbelül 1300 hektár a halastavak összte­rülete. LÉPÉST TARTANI A FEJLŐDÉSSEL BESZÉLGETÉS MILOSLAV JAKSÍKKAL, A DÉL-MORVAORSZÁGI KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG ALELNÖKÉVEL A legutóbbi választások óta a dél-morvaországi kerület is ha­talmas fejlődésen ment ke­resztül. Az elért eredmények­ről és az ú] választási prog­ramjavaslatról beszélgettünk Miloslav JakSíkkal, a Dél-mor- vaországi Kerületi Nemzeti Bi­zottság alelnökével. ■ Az elmúlt ötéves tervidő­szakban az egyes ágazatokban hogyan teljesítették a tervjel­adat okát? — A gazdasági fejlődés kerü­letünkben gyorsabb volt, mint ahogy azt az ötéves terv meg­határozta. Az ipari termelés 37,9 százalékkal növekedett. Mezőgazdasági üzemeink az említett időszakban 4 millió tonnával több gabonát termel­tek, mint az ötéves tervidőszak éveiben. Élelmiszerüzemeink több mint 200 új gyártmánnyal gyarapították piacunk választé­kát. Feladataikat túlszárnyal­ták az építőipari vállalatok is. Az e téren elért 39,3 százalékos növekedés 90 százaléka a mun­katermelékenység növelésének köszönhető. A szóban forgó idő alatt elkészült egy távolsági gázvezeték, a bruskyi földgáz- tároló; a gottwaldovi, az Uher- ské HradiSté i, a Zdár nad Sá- zavou-i és a chrlicei házgyár, a novosedlyi téglagyár, az otro- kovicei gumiabroncsüzem, a chropynéi Technoplast, a hru- sovanyi cukorgyár, a jihlavai, a znojmói, a gottwaldovi, brnói tejfeldolgozó üzem, 23 gabona­■BSBnBBBMi siló stb. Számos szakszervezeti üdülő épült fel és elkészült 45 kilométer autópálya is. Ebben a megbízatási időszakban 85 933 ^ lakás épült, az utak egész sorát tettük rendbe s a tömegközlekedési vállalatok 1018 autóbuszt kaptak. A ke­reskedelmi hálózat és a ven­déglátóipar bővítésére 749 mil­lió koronát fordítottunk. A kü­lönböző építkezési formákban több mint 10 000 gyermek ré­szére épült óvoda és több kór­házat is átadtunk (összesen 1269 ággyal) rendeltetésének. ■ Milyen eredményeket ér­tek el a társadalmi munka te­rén? — A kerület lakosai ebben a választási időszakban 3,56 mil­liárd korona ráfordítással csak­nem 8 milliárd korona értéket hoztak létre. Egy lakos átlag­ban 152 óra társadalmi munkát végzett s ezzel 4071 korona ér­téket alkotott. A Z-akció kere­tében többek között elkészült 28 kisebb iskola, 127 óvoda és bölcsőde, 58 iskolai étterem, 295 üzlet, 1643 kilométer út és járda, 56 egészségügyi központ, 116 művelődési létesítmény, 60 fürdőmedence, 34 sportstadion, 135 nemzeti bizottsági székház stb. A Z-akció nem beruházási részében 30 700 000 óra társa­dalmi munkát dolgoztak le. Mindez képviselőink jő szerve­ző munkájáról, a választókkal való szoros kapcsolatukról ta­núskodik. B A szolgáltatások terén mi­lyen eredményekkel dicseked­hetnek? — Az ötödik ötéves tervidő­szakban a kiskereskedelmi for­galom 27,9 százalékkal növeke­dett. A kisipari szövetkezetek terven felül 92,8 millió korona értékű munkát végeztek. Amel­lett, hogy a helyi gazdálkodási üzemék a szóban forgó idő alatt 31,4 százalékkal növelték a lakosságtól eredő bevételek tervét, 1970-hez viszonyítva 1975-ben 62,9 százalékkal fo­kozták az árutermelést. Ezzel nagymértékben sikerült csök­kenteni a hiánycikkeket. Javu­lást értünk el a mosás és a ruhatisztítás, a rádió, televízió és -az iparcikkek javítása, vala­mint az autósz lesztése terén i; tünk elégedetté és a várakozási gyatékosságok n zeljövőben vár r B Mit tartat lasztási prograr A választási i zett feladatok rolására nincs súlyt helyezünk velőmunkára, a velősre, az él landó javításár terv irányszáír zák kerületünk lesztését. A br ciős körzetben waldoviban a anyag, valamin fejlesztésére he súlyt. A fogyás ipar strukturál tervben szerepe gyár építésére fejezzük a dale építését és e atomerőmű épí kótelep is kög vet kap. Nem" a mezőgazdasá sem. Az 1976— a kerületben 1 det alagcsövez zött területet hektárral nőve növelésével pá lesztjük az éle véljük a raktá pességét. Elkés tér autópálya i ■ Mit kapne a lakótelepek? — Arra ti: mindenütt érvé komplex laká vagyis a lakói MINDENBEN AZ EMBERT LÁTNI A PARKOK VÁROSA • SEGÍTENEK AZ ÜZEMEK # ÜJSZERÜ A közelgő választások arra ösztönzik a nemzeti bizottságok tisztségviselőit, a képviselőket és a választókat, hogy meg­vonják a most záruló időszak mérle­gét. A legtöbb helyen sikeresen teljesí­tették, sőt számos tekintetben túl is tel­jesítették a választási programot. Az utóbbiak közé tartozik a 70 000 lakosú festői szépségű Gottwaldov város is. A gottwaldoviak eredményeiről talán a legilletékesebbel, Jaroslav PosluSnyval, a városi nemzeti bizottság fejlesztési osz­tályának vezetőjével beszélgettem. Mind­járt az elején meg kell jegyeznem, hogy olyan szeretettel és ragaszkodással be­szélt a gottwaldoviakról. illetve a vá­rosról, hogy ha nem is árulja el, kita­lálhattam volna: helybeli lakos és már jó néhány éve (1954-től) a nemzeti bizott­ságon dolgozik. — Az egész választási időszak alatt ar­ra törekedtünk, hogy a nemzeti bizott­ság szervei tökéletesítsék munkaformái­kat. Nagy figyelemmel kísértük a gaz­dasági és a szociális fejlődést, a kultu­rális és a nevelő tevékenységet, a kö­telezettségvállalási mozgalmat, melyet minden évben felújítottunk. 1973-ban a 20 ezren felüli lakosú városok kategóriá­jában a városfejlesztési versenyben első helyen végeztünk a Cseh Szocialista Köz­társaságban. Kerületi viszonylatban min­den évben az elsők között végeztünk a versenyben. Tavalyi vállalásunkat 1 mil­lió 246 000-ről hárommillióra emeltük. — Milyen eredményt értek el a lakás­építés terén? — Erre megkülönböztetett gondot for­dítottunk. Az volt a célunk, hogy leg­kevesebb 4000 lakás építését fejezzük be, s 4100, főleg szövetkezeti lakás épült. Az előző ötéves tervidőszakban 260Ö lakás építését fejeztük be, az új választási idő­szakban 3500-at építünk. A legkorszerűbb és a legszebb a Ju2nf svahy (Déli lejtő) nevű lakónegyedünk lesz, melyben 25—- 30 000 ember lakik majd. Ha felépül ez és a legszebb a Jizny svahy (Déli lejtő) 'tatja a város képét, hiszen számos új­szerű megoldást alkalmaznak az építők, például a garázsok a föld alatt lesznek. A gyorsan épülő városban a közleke­dés fejlődéséről is gondoskodni kellett. Ennek érdekében az elmúlt időszakban rekonstruálták a várost átszelő első osz­tályú utat és aluljárót építettek. Az el­következő választási időszakban további aluljáróval gazdagodik Gottwaldov. En­nek építését jövőre kezdik meg s 1980- ban fejezik be. Az új létesítmény 30 mil­lió koronába fog kerülni. Az ivóvízellátás terén is nagyot lé­pett előre a város az elmúlt években. Gottwaldovtól 20 kilométernyire víztáro­lót létesítettek, s ez hosszabb időre, de legalább az ezredfordulóig fedezni tudja a város vízszükségletét. A jelenlegi vá­lasztási időszakban több olyan városrész is hálózati vízhez jutott, melyben eddig nem volt vízvezeték. Városaink egyik fő gondja az üzlethá­lózat fejlesztése. Gottwaldovban felépült néhány élelmiszerüzlet a lakosság segít­ségével. A választási program keretében 10 új Jednota szövetkezeti bolttal gazda­godott a város. Három üzlet már a programon kívül épült. Az elkövetkező Gottwaldov, a gyárak és a fák városa ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK választási időszakban 4—5 üzletet épí­tenek a peremterületen és bővítik a belváros üzlethálózatát. Mindez'a lakosság részvétele nélkül aligha képzelhető el. A gottwaldoviak kezdeményezése az utóbbi időben rend­kívül fellendült. Kivált a szolgáltatások fejlesztéséből és a környezet szépítésé­ből veszi ki szívesen részét a lakosság. Ezt néhány számadat is bizonyítja. A la­kosság által létrehozott érték évről év­re nagyobb 1971-ben 3,9, 1972-ben 10,8, 1974-ben 17,85, tavaly pedig már 22,72 millió korona volt. — Az óvodák építéséhez a helyi üze­mek, vállalatok támogatását is megnyer­jük — mondja Poslusn? elvtárs. — Pél­dául a Svit és a ZTS egy-egy 120 helyes óvoda építése felett vállalt védnökséget, sőt óvodát épít a Magasépítő Vállalat is. Kisebb üzemek szervezetei is részt vesz­nek (főleg a városhoz csatolt környező falvakban) volt alapiskolák óvodává va­ló átalakításában. ' Ilyenkor, a választási időszak vége fe­lé, már megvonható a mérleg. — Megnyugtató, hogy többet értünk el, mint valaha. Persze, sokan még mindig panaszkodnak, hogy kevés a lakás, az üzlet, nem a legjobb a közlekedés. Én azonban így is nagyon szeretem ezt a várost, mert szerintem egyike a legszeb­beknek az országban. Ezt többek közt sajátos városrendezésnek köszönheti és annak, hogy rengeteg benne a zöldövezet. Azt Is mondhatnám, hogy olyan a váro­sunk, mint valami zöld tenger. A vnb műszaki szolgáltató vállalat tavaly 78 hektár zöldterületet gondozott. Amikor azt kérdeztem, mi jellemzi a városi nemzeti bizottság fejlesztési osz- tája vezetőjének tevékenységét, Posluän^ elvtárs így válaszol: — Semmi rendkívülit nem követel ez a tisztség, csak szerénységet. Meg azt, hogy az ember mindig tudjon helyesen rangsorolni. Ehhez azonban alaposan is­merni kell a város szükségleteit és meg kell érteni az embereket. Ha helyes egy- egy követelmény, akkor harcolni kell ér­te, ha meg nem, meg kell magyarázni az embereknek, miért nem helyes. Hogy mi a fontosabb vagy sürgősebb. Egyszó­val mindig és mindenben az embert kell látni. Valahányszor Brnóban jártam, min­dig megcsodáltam utcáinak forgalmát, műemlékeinek sokaságát. Ám a kül­városaiba, ahol hatalmas gép- és te­xtilipari létesítmények kéményei ágaskodnak, ahol új lakótelepek hú­zódnak meg az erdők alján, sohasem jutottam el. Brno ugyanis vásárváros, s bármikor érkezik ide az ember, VÁSÁRA 17 788 CSALÁD KÖLTÖ2 IGÉNYES CÉLOK A . PROGR7 mindig van itt valamilyen rendez­vény, kiállítás. Pedig számos kulturá­lis létesítmény, színház és más lát­nivaló is akad ebben a 360 000 lako­sú városban. — Városunk rohamosan fejlődik — tájékoztat készséggel dr. Miroslav PastyHk, a városi nemzeti bizottság titkára. — A múlt ötéves tervidőszak­ban az ipari termelés 39,6 százalék­kal növekedett. Szép eredményeket értünk el a lakásépítés terén is. Az említett idő alatt 17 788 család köl­tözött új lakásba. A választási programot nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyal­ták. A titkár egymás után sorolhatja azokat az akciókat, amelyekkel ebben a megbízatási időszakban gazdagab­bak lettek. Felépült 28 új üzlet, Les- nén egészségügyi központ, Zidenicén nyugdíjasok házának építését kezd­ték meg. Az alapiskolák 112, az óvo­dák 58 tanteremmel gazdagodtak. Bár sok utca még most is átépítés alatt van, arról számolhatnak be, hogy 16 kilométer új utat építettek, 77 kilo­métert átépítettek, 48 kilométert rendbe hoztak. — A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy megépült a vízvezeték- hálózat második ága, s ez egy időre megoldja a város ivóvízellátását — mondja Pastyfík elvtárs. — S bár az üzletekben a kiskereskedelmi forga­lom növekedett, javult a szolgáltatá­sok mennyisége és minősége. Az új lakótelepeken az utóbbi évek­ben javult a járulékos építkezés üte­me, de még mindig nincs olyan szín­vonalon, mint amilyen kívánatos len­ne. A brnóiak társadalmi munka kere­tében igyekeznek behozni a lemara­dást. Az elmúlt öt évben 207,6 millió

Next

/
Thumbnails
Contents