Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-26 / 39. szám
zamosan elkészüljenek a járulékos építkezések is. A 6. ötéves tervidőszakban kerületünkben 69 684 lakóház épül fel. Az óvodák befogadóképességét 1980-ig 17 160 hellyel bővítjük. Több főiskola bővítésére, diákszálló építésére is sor kerül. Ötmillió fát és ugyanennyi díszbokrot ültetünk ki. védett területnek nyilvánítjuk a Fehér-Kárpátokat. Családi házak, művelődési otthonok és üzletek építését csak a központi községekben szorgalmazzuk. A Z-akciónál igyekszünk a helyi építési anyagokat kellően kihasználni. A bölcsődei helyek számát a terv szerint 1460, a kórházi ágyakét 475-tel növeljük. A kerület 14 járásában számos alap- és szakközépiskola is épül a következő megbízatási időszakban. ■ Az elmondottakat mivel ' egészítené ki? — A választási proramjavas- '-Jatot nyílt dokumentumnak tekintjük. Éppen ezért szeretném kihangsúlyozni, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek a jövőben nagyobb figyelmet szentelhetnének az óvodák és a bölcsődék építésének.^ Ez •nagymértékben segíténe megszüntetni a munkaerőhiányt. Szeretném kiemelni, hogy szorgalmazni fogjuk a már megkezdett építkezések mielőbbi befejezését. Mindenki segítségére számítunk. A lakosság kezdeményezése és önfeláldo- • zó munkája nélkül a múltban sem értünk volna el ilyen szép eredményeket, s ez vonatkozik az elkövetkező időszakra is. AZ ÖSSZEFOGÁS sikerhez vezet Esett az eső, az autó ablakai újra és újra bepárásodtak, de a kőrútról mégsem mondtunk le, aminek végül mindketten örültünk. Fronti- sek Kfivda hnb-elnök azért, mert eldicsekedhetett mindazzal," amit az elmúlt öt év alatt a választási program keretében megvalósítottak, az újságíró pedig azért, mert Vlcovban, az Uherské Hradis- té-i járás e 3400 lakosú falujában valóban nem mindennapi értéket hoztak létre. Hosszú lenne felsorolni mindazt, ami a 21 millió koronás érték keretében felépült. Fontossági sorrendet is nehéz felállítani, hiszen a lakosok egyik-másik csoport, jának más-más létesítmény hozta a legnagyobb örömet. — A háziasszonyok elsősorban a vízvezetéknek örültek. öt kilométer hosszú csőrendszert kellett lefektetnünk. Sok helyen, például ebben a keskeny utcában kézzel kellett kiásni az árkot —■ mutatott kísérőm az egyik mellékutcába. A falu központjában álló hatalmas épületet belülről is megnéztük. — Az év végére elkészül — magyarázta az elnök. — A fiatalok minden bizonnyal elsősorban a sportcsarnoknak örülnek, ahol télen is röp- labdázhatnak, kézilabdázhatnak. Sokan persze az épülethez tartozó többi résznek örülnek elsősorban — mondta, továbbvezetve az egyes épületrészekbe. — Ez lesz az ebédlő, ez pedig a táncterem, ahol esküvőket is tarthatnak. Tovább folytatjuk az utat, hiszen még sok mindent látni kellett. Az öt év alatt ugyanis korszerűsítették a falu fürdőjét, ahol nyáron betonmedencében lubickolhatnak a kicsinyek és nagyok. Klubhelyiséget kaptak a fiatalok, korszerű bevásárló központot a lakosok, hatvanról kilencven férőhelyesre bővítették az óvodát, és immár negyedik éve, hogy megszervezték a szemét elhordását. Akaratlanul is adódik a kérdés, hogyan érték el e valóban figyelemre méltó eredményeket. — Nem véletlenül, az biztos — felelte az elnök. — Gondos, meggyőző szervezéssel sikerült a köz javára végzett munkákba bekapcsolnunk a falu lakosainak 99 százalékát. Nagyon sokat köszönhetünk a helyi egységes földművesszövetkezetnek, amely elsősorban gépeinek kölcsönzésével veszi ki részét a választási program teljesítéséből. Ez egyben felhívás volt, hogy ellátogassunk a szövet kezeibe is, annál inkább, mivel figyelemre méltó eredmé nyékét; tudnak felmutatni. A járás szövetkezetei közül hek táronként a legnagyobb jövedelmet érik el, és az idén eddigi legsikeresebb aratásuk kai dicsekedhetnek. 47 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, ami járási viszonylatban is szép siker. Ötszázötven tehénnél 3500 liter felett van a fejési átlaguk és a hízó sertések napi súlygyarapodásában is az elsők kö zött vannak a járásban. — Nem volt ez mindig ígv — mondta FrantiSek Sik el nők. — Tíz évvel ezelőtt, ami kor idekerültem, gyenge sző vetkezetet kaptam a kezembe. Jelenlegi sikereink a jó szervezés, a becsületes munka, és nem utolsósorban a falu, a helyi nemzeti bizottság hathatós segítségének törvényszerű eredményei. • — Tehát végül is ki kinek segít? —■ kérdeztem, amikor már mindhárman együtt voltunk. — Mi a szövetkezetnek — felelte a hnb-elnök —, mi pedig a falunak — folytatta elnöktársa —, majd felváltva hozzátették, hogy ezzel párhuzamosan mindketten a saját ügyüket is szolgálják. Válaszukat bővebben is megmagyarázták. A szövetkezet elnöke kezdte: — A falu lakosságának nagy része a szövetkezetben dolgozik. Amit a falunak adunk, azt tehát tagjainknak, hozzátartozóiknak és gyermekeiknek adjuk. A segítség értékét évi százezer koronában határoztuk meg, de ez általában több szokott lenni. Két nagyobb város közelében élünk, érdekünk, hogy a lakosság, köztük a fiatalok szí. vesen maradjanak idehaza, megtalálják azt a szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, amit a városban. így, amikor a falut segítjük, lényegében a magunk érdekeit is támogatjuk. — Két évvel ezelőtt történt — vette át a szót ahnb elnöke —, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kézzel kellett kiszedni a cukorrépát. A társadalmi munkára megszerveztük az egész falut, és a szövetkezet idejében, szinte veszteség nélkül begyűjtötte a répát. És így említhetném a példák sorát, amikor az egész falu bevonásával siettünk a szövetkezet megsegítésére, hozzájárulva ezzel a jobb eredmények eléréséhez. Természetes, hogy önmagunknak, a falunak is dolgoztunk ezzel, hiszen a jól gazdálkodó földművesszövetkezet hathatósabban támogathat bennünket, kulturáltabb, jobb életfeltételeket teremthetünk a faluban. T sál 546,3 millió ko-ezer lakás, 49 óvoda 3050 gyerek ránk létre. Parkokat larkolóhelyet építet- i nagy szükség van, inden hetedik brnói van. si időszakban az el- városkörzetben vol- yesebbek — folytat>s \SBA © *ÄSI a titkár. — Azüze- lové Pole-i Gépgyár, anentgyár és a ZKL ltak a társadalmi legaktívabbak. A jö- érni, hogy a többi igyobb részt vállal- asztéséből, óvoda- és ik megoldásából. izeti Front új válasz- i sok-sok akció kö- a legfontosabbakat, lőszakban felépül 20 szére, 10 alapiskola 220 tanteremmel, Prior áruház, szálloda, melyre igen nagy szükség van. Egy szabadtéri mozi építését és az állatkert kibővítését is tervezik. — A jövő választási időszakban az új lakások 50 százalékát a fiatal házasok kapják meg — mondja Pastyrík elvtárs —, s hogy az óvodák és a bölcsődék is idejében elkészüljenek, ezeket beépítjük az egyes háztömbökbe. Bővítjük az autóparkolóhelyeket, folytatjuk az utak átépítését, növeljük a parkok területét. Bővítjük a szolgáltatásokat, főleg az autószervizekben és azokban az ágazatokban, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők második műszakját. Amikor a vnb titkárától elbúcsúzom, kezembe nyomja az új választási programjavaslatot, mondván, öt év múlva jöjjek el megnézni, hogy mit valósítottak meg belőle. Mindjárt azt is hozzáteszi, hogy a képviselők, a város lakosai a múltban is helytálltak, s nem lesz ez másképpen a jövőben sem. Szavai meggyőzően hatnak. Hazánk második legnagyobb települése, jelentős ipari és művelődési központja, a vásárváros a fejlődés terén nem áll meg félúton. NEM SAJNAUA A FARADSÁGOT A nagyságával tanteremnek is beillő műhelyben katonás rendben tíz esztergapad Sorakozik. Lányok, asszonyok akaratának engedelmeskednek a bonyolult szerkezetek, a kések alól különböző nagyságú és formájú csődarabok és egyéb, a vízvezeték szereléséhez szükséges alkatrészek kerülnek Összpontosított figyelmet igénylő munka. A gépek kezelői észre sem veszik, hogy idegen lépett műhelyükbe. Smot- kova Mária is csak akkor néz fel az esztergapad mellől, amikor mestere megérinti a vállát. Leállítja a gépet és elindul felém. Először látjuk egymást, de ennek ellenére mint ismerőssel fogok kezet. Már korábban Gottwaldovban a járási nemzeti bizottság szervezési osztályán sokat megtudtam róla. Itt a faluban, SlaviCínban lakik, és a helyi egységes földművesszövetkezet tagja. Korábban fejőnő volt, jelenleg a műhelyben dolgozik, önmagával szemben igényes, munkaeredményei figyelemreméltóak, a rábízott feladatokat maradéktalanul elvégzi. A Cseh Nemzeti Tanácsban képviseli a 142-es számú választókörzetet, amelynek területén, közel tízezer ember él. A lakosok körében tekintélyt szerzett, az emberek - bizalmát | élvezi. A többit már ő mondja: — Megszerettem a falut és a vidéket. „Valaésko a kenyér vége és a kő kezdete“ — mondták évtizedekkel ezelőtt, ami ma már teljesen a múlté. Dolgos és szorgos emberek átalakították, megváltoztatták e vidéket. A régmúltról a közelebbire, az elmúlt öt évre terelődik a szó. Talán minden addiginál jobban figyelte az életet, hiszen azt már a képviselő szemével is néznie kellett. — Elég kitekinteni az ablakon — mutat az üvegen át látható épületekre. — Az új ötszázas tehéntelepünk korszerű körfejőházzal. Mi még kézzel fejtünk, majd kézből kézbe adva csodáltuk meg az első fejőgépet, amelyet a szövetkezet vett. De ugyanígy számtalan példát említhetek a saját képviselői kerületemből is, amivel érzékeltetni lehet az elmúlt öt év alatt elért eredményeket. Sorba veszi a kereskedelmet, a közlekedést és a szolgáltatásokat. Lakóhelyének bevásárló- központját említi elsőnek. Olyan ez, amilyenről korábban álmodni sem mertek volna. És nemcsak SlaviCínban van ilyen, hanem körzpto í*iw>nöt falujának túlnyomó többségében. Sokat javult a közlekedés — autóbuszjárat köti össze a falukat a városokkal —, és ez mondható el a szolgáltatásokról is. — Sokszorosan többel rendelkezünk, mint akár öt évvel ezelőtt, az emberek néha mégis elégedetlenek. Törvényszerű, jó dolog ez, hiszen természetes, hogy mindig többet, jobbat akarunk. A kritika azonban csak akkor helytálló, ha kőnk rét, ha nem felületes és főleg ha nem általánosít. Örülök, ha választóimmal való találkozásaikor konkrét bírálatokat hallok, amelyeket tolmácsolhatok a bizottság ülésein. Egy kicsit a saját érdememnek is tartom, ha az egyes üléseken felvetett problémák eltűnnek mindennapi életünkből. Találkozások ä választókkal, gyűlések, kötelezettségek. Magától adódik a kérdés, hogyan győzi mindezt, hiszen három gyermek édesanyja. A legnagyobb, a lánya 17, idősebb fia 15 éves, a fiatalabbikat pedig most szeptember elsején kísérte először az iskolába. Ö maga is fiatal még, a szórakozásról, kikapcsolódásról sem mondhat le. Mosolyog, még a barna szemével is. Nem én vagyok az első, aki ezt kérdezi, de — mint másoknak — nekem is válaszol. — Természetesen elsősorban a férjem érdeme, aki — bizonyára azért, mivel maga is tevékenyen dolgozik egyes tömegszervezetekben — nagy segítségemre van. A gyerekek is segítenek, már megszokták, hogy ha anyunak el kell mennie, átveszik a háziasszony szerepének egy részét. Kezdetben a kisebbik fiammal volt egy kis nehézség. Munkába indulásomkor gyakran megkérdezte, nem megyek-e megint úgy el, hogy nem alhat velem. — Az elkövetkező választási időszakra ismét jelölik. Mit gondol, mivel érdemelte ki az újabb bizalmat? Beszélgetésünk során először jön zavarba. Mit is mondjon? Minden bizonnyal egész sor érdemet említhetne, mégis nehezen állnak össze a mondatok. — Nem éreztem, hogy rendkívülit csinálok. Tettem, amit kellett, aminek szükségét láttam, sosem olyan tudattal, hogy én többet teszek, mint a környezetem. Természetesen örülök a bizalomnak, és ez egyben kötelez is. Elsősorban arra, hogy — amennyiben megnyerem választóim bizalmát — a képviselői gyakorlatom első öt éve alatt szerzett ismereteket és tapasztalatokat kamatoztatva, a kövekező időszakban még az eddigieknél is jobb munkát végezzek. jin ....................... . —... Az oldal anyagát összeállította: EGRI FERENC FÜLÖP IMRE NÉMETH JANOS akóteiepeken korszerű üzletek várják a vásárlókat ’S o CO u a CO M B A 3 S ‘io 3 3 C*-4 N CO '03 00 03 N CO 03 3 N CO CO .a '3 M s 3 S g 3 *3 CO CO u 'CO <
