Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-26 / 39. szám
□ Maja Pliszeckaja, a moszkvai Nagy Színház világhírű szólótáncosnője, az Anna Karenina balettfilm címszereplője forgatókönyvet írt a Tavaszi vizek című Turgenyev-regény nyomán; Anatolij Efrosz, a moszkvai Malaja Bronnaja utcai Színház főrendezője rendezett belőle tévéfilmet. Maja Pliszeckaja drámai szerepet játszik a filmben, de természetesen táncol is. minthogy a cselekmény a leglíraibb pillanatokban táncba csap át. A tévéváltozat címe: Fantázia. Férfi főszereplője Innokentyíj Szmoktunovszkij, aki Turge- nyevet is, Szanyint is megeleveníti. □ Az Agnes meghalni megy című olasz film a megrendítő háborús filmek közé tartozik. Forgatókönyvét Renata Vigano 1949-ben Viareggióban díjat nyert regényéből írták. Hősnője, Agnes, egyike azoknak a névtelen áldozatoknak, akik nélkül a partizánok % nem tudtak volna eredményesen harcolni. Az idősödő parasztasszony összekötő volt, vitte-hozta az üzeneteket, gyűjtötte az információkat s egy napon az életével fizetett ezért. Giuliano Mon- taldo olasz rendező e film jében ismét életre hívja a neorealizmust. ★ □ A filmszakmában is Jól cseng a Hemingway név. A nagy író unokájának — az egyébként fotómodellként ismert Margaux Hemlngway-nek — nem kellett sokáig várnia jó filmajánlatra. A Lipstick című filmben egy neves fotómodell szerepét bízták rá. ★ 0 Szentimentális-groteszk filmkomédiát forgat A fehér telefonok címmel Dino Risi olasz rendező. A női főszereplő Agostina Belli. A férfiszerepeket Vittorio Gassman, Ugo Tognazzl, Alberto Lionello és Renato Pozzetto játssza. ★ 0 Negyven évvel ezelőtt készült Dziga rendező Kronstadtiak című filmje, a szovjet filmművészet müem- lékszámba menő darabja. A filmet a jubileumi alkalomból ismét bemutatták Moszkvában. Kronstadtban és más szovjet városokban. ★ 0 Fielding „Tom Jones“ című regényének filmadaptációja után Tony Richardson rendező Fielding egy másik művét, a „Joseph Andrews“ című, a restauráció korában játszódó regé nyét viszi filmre. ★ 0 Shakespeare „Lear király“ című tragédiájának motívumaiból filmet készít Akira Kurosawa japán rendező. A film címe „Ran“ lesz. ★ 0 Francoise Truffaut francia rendező nevét nálunk is jól ismerik. Legutóbb az Amerikai éjszaka című. a filmkészítésről szóló filmjét mutatták be. Ezt nemcsak rendezte, játszott Is benne. Truffaut rövidesen egy amerikai produkcióban áll a kamera elé. Az Állkapcsok (A fehéí cápa) című filmjével híressé vált kollégája. Steven Spielberg bízta rá a főszerepet legújabb filmjében, amely tudományos krimi. ✓ Andrej Tarkovszkij négy film után most színpadon dolgozik. A Lenini Komszomol Színházban Shakespeare Hamletiét rendezi. Az Iván gyermekkora, az Andrej Rubl- jov, a Solaris és a Tükör alkotóját már az első filmje világhírűvé tette. Velencében Arany Oroszlán díjat kapott, a Rubl- jovval pedig a világ elismerten nagy rendezőinek sorába lépett. A Tükör a moszkvai bemutató után várja a külföldi premiereket. Tarkovszkij filmtükrében egy negyven év körüli férfi gyermekkorának és jelenének képei elevenednek meg A háború körüli évek kisfiújának világa a ma felnőttjének, illetve már az ő gyermekének tör ténetével szembesül. Emlékek emlékekre rímelnek, a múlt és jelen összetartozó egymást felidéző momentumai egy mai magatartás formálói. S a kettő közti kapocs a film női figurája, a feleség, aki a férfi álmaiban mindig az édesanyja arcát viseli. • Filmjeiben különösen fontos szerepet kap a gyermekkor emléke. Miért? — Valamelyik nagy ember mondta: a tehetség nyolcvan százalékban a gyermek- ,kor emlékezete. Ha végignézzük a nagy művészek életútját, akár Tolsztojét vagy Van Goghét, kiderül, müven meghatározó egy alkotó életében a gyermekkor. Számomra a gyermekkorra való emlékezés valami elvesztésének az érzetét kelti, mindig nosztalgikus, mindig valami visszahoz-' hatatlan utáni sóvárgás. • A film szerint, de a valóságos történelmi események szerint is az ön gyermekkora korántsem volt kiegyensúlyozott és felhőtlenül boldog ... — Olyan korszak volt. amikor mégis Jelenet az Andrej Rubljov című filmből gond nélkül, céltalanul az életért magáért éltünk, élveztük az éleiet. a létezést, önmagában. Hittünk a halnatatlansáeban. a halál eszünkbe sem jutott. Azt a harmóniát vágyom vissza amelyet aztán az ember egy életen át hasztalanul kerget. • A film kisfiú figurája láthatóan diszharmonikus világban él. a háború fenyegetésében. Lehetetlen, hogy ne érezzen meg valamit a felnőttek zaklatottá lett, felkavart életében. A harmincas évek végének, negyvenes évek elejének Szovjetuniójában vagyunk ... — Igen. Mégis, mindennek ellenére a környezetet ő nem érezte diszharmonikusnak. A félelmeket, bajokat természetesen, ösztönösen élte át. • A gyermekkor emlékezete valóban sok nagy művész munkásságát alakította. Ön szerint ilyen sorsformáló szerepet játszik a köznapi emberek életében is? — Ha megkérdezek egy embert, mire emlékezik a gyermekkorából, nagyon sokat megtudok róla. Valamit, persze, mindenki elmond: örömöket, szomorúságokat. De hogy miképpen rögzítődtek ezek az emlékek mi szűrődött le belőlük az évek során ez már az ember egyéniségétől függ. Számomra a gyerekkor olyan, mint egy műalkotás: hogy tovább él|en az emberben, művésznek, vagy érzékeny, gondolkodó müélvezőnek kell lennie. Tehát hz ember életének ez a korszaka mindenképpen meghatározó, vagv azért mert élete végéig hat, vagy azért mert nyomtalanul elmúlik. • A Rubljov a művész magára eszmé- lési folyamatáról, a művész és a társadalom kapcsolatáról szól. a Tükör pedig általánosabb értelemben ■~igy értelmiségi tudati fejlődését kíséri végig. — Igen, a Tükör hőse átlagember, aki legfeljebb abban különbözik a többiektől, hogy állandóan kérdésekkel gyötri magát. Azon gondolkodik, azokra a mindenki számára létfontosságú kérdésekre keres választ. hogy miért is él a földön, mit kell tennie, hogy ember maradhasson. S ez a tény. hogy gondolkodik, a világgal való kapcsolatteremtés lehetőségét villantja fel. • A Tükör általánosabb, többünk számára álélhetőbb sorsot formál meg, mint a Rubliov. Szándékos-e ez a „nyitás“ a világ felé, mert bár ebben a fiimben is konkrét, dokumentumhitelű történelmi események között élnek hősei, a Rubljov jellegzetesebben orosz közegét itt egy külföldinek .is „otthonosabb" világ váltja fel... — Valószínűleg azért hat a Rubljov sokaknak egzotikusnak, mert egy Európa által kevéssé ismert korba, a XV. századbeli orosz nemzeti múltba viszi a nézőket. De nem hiszem, hogy egy jellegzetesen nemzeti vonásokkal megrajzolt film, ha igaz és jó, ne hordozhasson mindenki számára felfogható általános üzenetet. Nekem sok mindent elmond egv olyan amerikai film is, amelyik a négerkérdést boncolja, bár igazán nem érzem sajátoménak a problémát. Mégis azt olvasom ki belőle, ami engem foglalkoztat: a szabadság és a hatalom kérdését. • Ez az alkotói felelősség akár egy más rendezőé is lehetne ... — Igen. Csak én az általános problémának a gyökereit a saját életemben, a családom történetében kerestem meg Két nemzedék sorsa vetül egymásra a valóság és az emlékek találkozásában: az apámé, akinek a verseit hallhatják a filmben és az enyém. A filmbéli ház a mi eredeti házunk rekonstruált mása, és pontosan annak a helyén építették fel. Ha úgy tetszik, „dokumentumfílmről“ van szó. • Ez a „szubjektív dokumentum! ilm* valódi archív háborús- és híradásfelvételekkel egészül ki. A képsorok alá vágott versszövegeknek és a „nyers* valóság képeinek együttese sajátos stilizációt teremt meg. — A háború híradófelvételei meg apám anyámhoz írt szerelmes versel számomra egyformán dokumentumok, az életem történetét formáló dokumentumok. Az otthon objektfvjén keresztül láttam viszont a múltat. Ezt a filmet sehol máshol a világon nem tudtam volna leforgatni. Érti, hogy miért „orosz* film számomra a Tükör? • Miért választotta most a film helyett a színházat? Mi vonzotta a színházhoz? — Nem a színház vonz. hanem a Hamlet, és megrendezésére a színházban kaptam lehetőséget. Számomra a Hamlet az emberi gondolkodás legzseniálisabb formája. Saját személyes kérdéseimet fogalmazza meg. (Pedig látja, az aztán igazán angol dráma, én meg Igazán orosz vagyok.) Hamletet a Rubljov alakítója, Anatolij Szolonytcin, Oféliát Inna Csuri- kova. Gertrudist a Tükör főszereplője, Margarita Tyerehova látssza. Velük együtt próbáljuk feltenni a shakespeare-1 kérdést: mit Is jelent embernek lenni a világon? SZ. G. ffl WWM HM' a_ o a. SJ i— o N V) o — — o 3 *■ 3 3 > O a> L. o >h3 L. 0 CT; a £
