Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

Atomenergetikai programunk a megvalósulás útján Dinamikusan fejlődő gazdaságunk növekvő ener­giaszükségletének kielégítése nem csekély gondokat okoz. Az ipari termelés növelése, főleg a termelési folyamatok korszerűsítése, automatizálása, a mező- gazdaságban többek között az öntözés, a pogácsázott takarmányok készítése, az állattenyésztési munkák gépesítése, a vasúti közlekedés további villamosítása, az új lakótelepek villanyárammal való ellátása — hogy csak a legfontosabbakat említsük — feltétlenül megköveteli, hogy a villanyenergia termelést leg­alább évi 10 százalékkal növeljük. Ehhez további hatalmas energetikai beruházásokra van szükség, s építőiparunk, valamint energetikai gépgyártásunk képes is ezeket a feladatokat megva­lósítani. A problémát inkább az jelenti, hogy milyen energiaforrásokra támaszkodjon a villanyáram-terme­lés további fejlesztése. Jelenleg a hagyományos tü­zelőanyagokkal — szénnel, olajjal, gázzal — fűtött hőerőművek, a vízi erőművek és az atomerőművek jöhetnek számításba. Ami az első csoportot illeti, a szénjövesztés hazai növelése meglehetősen korláto­zott, a 6. ötéves terv előirányzatai szerint a kiter­melt szén mennyisége az 1975-ös 114 millió tonnáról 1980-ban mindössze 122—125 millió tonnára emelhető, ami öt év alatt a 10 százalékos növekedést sem éri el, s további növekedésre nem is számíthatunk. Az értékes vegyipari nyersanyagok, a kőolaj és a föld­gáz energetikai felhasználását már ma is fontolóra kell venni, tekintettel az üzemanyagok, a kenőanya­gok, a festékek, a műtrágyák és a különböző petrol­kémiai termékek gyártásának gyors ütemű növelé­sére. A vízi erőműveknek hazai feltételeink mellett csak kisegítő szerep jut, ezek gyakorlatilag csupán a csúcsfogyasztás időszakos kilengéseit tudják fedezni. Az energiaellátás folyamatossága szempontjából azonban ez is rendkívül fontos feladat, ezért tovább­ra is kellő figyelmet szentelünk a vízi erőművek, fő­leg az átszivattyúzó vízi erőművek építésének. A fentiekből kiindulva tehát megállapíthatjuk, hogy a növekvő villanyenergia-szükséglet fedezésé­ben csak az atomerőművek építése és fejlesztése je­lenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban a CSKP XV. kongresszusán elhangzott beszámolóban Gustáv Husák elvtárs a következőket mondotta: „Tüzelőanyag-ener­getikai problémáink alapvető perspeküv megoldását nálunk is csak a magenergia kihasználása jelenti, melynek megvalósítását a Szovjetunió hatékony se­gítségével kezdjük el. Ez messzemenő szerkezeti vál­tozásokat jelent gazdaságunk további fejlődésében, amelyek realizálására kezdettől fogva maximális igyekezetei kell fordítani." AZ ATOMENERGETIKA SZEREPE a csehszlovák népgazdaság további fejlődésében A 6. ötéves tervidőszakra elfogadott kongresszusi irányelvek feladatul adják az atomerőművi berende­zések, főleg a reaktorrészek, a cirkulációs főszivaty- tyúk, s a különböző részegységek gyártásának fej­lesztését. E program teljesítésében a legnagyobb és legfejlettebb kohászati és gépipari vállalataink vesz­nek részt, mint például a Vítkovicei Klement Gott- wald Vasmű, a Podbrezovái Jan Sverma Vasmű, a Chomutovi Csőhengerde és Vasmű, a Plzefíi Skoda Művek, a Sigma Olomouc. a Tlmaőei Szlovák Ener­getikai Gépgyár stb. Az atomerőművi berendezések gyártási programja új és szokatlanul igényes feladatok elé állítja a csehszlovák kohászatot és gépipart. A reaktorrésze­ket különleges nemes acélból kell kovácsolni, s az egyes elemek súlya a 200 tonnát is eléri. További fontos feladat a különböző átmérőjű, nem rozsdásodó acélcsövek gyártása. Mindez azt jelenti, hogy a be­rendezések gyártásához új, korszerű termelési kapa­citásokra van szükség. Ezek építése már folyamatban van. Amint arra Bubomír Strougal elvtárs a CSKP KB 3. ülésszakán rámutatott, ez a beruházási prog­ram 40 építkezésre terjed ki, s különböző okok miatt komoly problémákkal jár az építési határidők meg­tartása. A Jaslovské Bohunicén épülő V—1 atomerőműhöz még a Szovjetunió szállítja a belső kör berendezé­seit, a reaktorokat és a gőzgenerátorokat, a külső kör tartozékainak szállítása azonban már a hazai vállalatok feladata, a négy 220 MW-os turbogenerá­tort például a Slfoda Művekben készítik elő, s a gőzszeparátorok beállításán a tlmacei gyár szerelői már a helyszínen dolgoznak. Mindez azonban csupán a kezdet, ismerkedés a feladatokkal, felkészülés azok problémamentes tel­jesítésére A csehszlovák kohászatnak és gépiparnak ugyanis a KGST-tagállamok között megvalósított nemzetközi munkamegosztás keretében arra kell fel­készülnie. hogy már 1980-tól évente 4—5 komplett reaktort legyen képes gyártani, a belső kör egyéb tartozékaival együtt, részben a hazai, ~ részben a külföldi szükségletek fedezésére. A Jaslovské Bohunicén jelenleg épülő WER 440-es típusú (két 220 MW-os turbogenerátort működtető) reaktorok gyártásának elsajátítása mellett fel kell azonban készülni a WER 500-as és a WER 1000-es reaktorok, valamint az 500 MW-os turbogenerátorok gyártására is, amelyek gazdaságosabban üzemelnek. A távlati prognózisok szerint ugyanis 1990-ig csupán Csehszlovákiában 10 000—12 000 MW teljesítményt akarunk elérni WER típusú atomerőművek építésé­vel. Ezt követően valószínűleg már a gyorsreaktorok veszik át a szót, ami újabb fejezetet jelent majd az energetika fejlesztésében és az energiagazdálkodás­ban. mindaddig, amíg a termonukleáris energiaterme­lés véglegesen meg nem oldja az emberiség nagy problémáját. Az atomenergetikai berendezések gyár­tásának vállalásával tehát a csehszlovák kohászat és gépipar nagy jövőt ígérő útra lépett, amely hosszú időre szilárd alapokra helyezi energiagazdálkodá­sunkat és gépipari termelésünk szerkezetét. A SZOVJETUNIÓVAL együttműködésben A Szovjetunióval 1970 áprilisában kötött egyez­mény alapján Jaslovské Bohunicén az első csehszlo­vák A—1 atomerőmű mellett épül a WER 440-es tí­pusú (vodo-vodjanij energeticseszki) reaktor) atom­erőmű. Novij Voronyezsben építették fel az első két ilyen reaktort, ezért voronyezsi típusúnak is nevezik. Ez a típus nemzetközi összehasonlításban is jól be­vált, számos előnye van, amelyek indokolttá tették, hogy a csehszlovák atomenergetikai program is ezt a típust válassza. A Szovjetunióban működő további reaktorokon kívül már az NDK-ban (a Nord atomerő­mű) és a bulgáriai Kozlodujban is működik 2—2 ilyen reaktor, s továbbiak építése van folyamatban az em­lített országok mellett Magyarországon és Finnor­szágban. A WER atomreaktor moderálására és hű­tésére könnyű, vegyileg tisztított vizet, fűtésére eny­hén dúsított uránt használnak. A XV. kongresszus irányelvei szerint a 6. ötéves tervben 3500—4000 MW összteljesítményű új erőművi kapacitást keli üzembe helyezni. Ebből 1200 MW-ot Szlovákiában, ezen belül 880 MW-ot a V—1 atomerő­mű felépítésével Jaslovské Bohunicén. Az atomerő­mű építésének előkészítő munkái 1972-ben kezdődtek, a földmunkákat 1973 áprilisában, a betonozást 1973 októberében kezdték. Az atomerőmű két 440 MW-os blokkjának átadására folyamatosan kerül sor. az el­sőt a tervek szerint 1978. november 15-én., a másodi­kat 1979 végén kell átadni. Még ebben az ötéves tervidőszakban elkezdődik a V—2 atomerőmű építése a jelenleg épülő V—1 mellett, amely hasonló telje­sítményű lesz, műszaki szempontból azonban tökéle­tesített változat. Így a jövőben a Jaslovské Bohuni- ce-i atomerőmű-komplexum összteljesítménye — az A—1 atomerőmű 150 MW-os teljesítményével együtt — eléri az 1900 MW-ot, ami azt jelenti, hogy itt lesz hazánk legnagyobb energetikai központja. A NAGY ÉPÍTKEZÉSEN A napokban ellátogattunk a Jaslovské Bohunicén folyó nagy építkezésre. Az építési munkákat a bra- tislavai Hydrostav nemzeti vállalat Jaslovské Bohu- nice-i üzeme végzi, amely az A—1 atomerőmű építése során már gazdag tapasztalatokat gyűjtött össze az ilyen igényes feladatok teljesítésében. Az építkezésen Vladimír Síkúra mérnök kalauzolt végig, aki a Hyd­rostav vállalatban az atomerőművi építkezés műsza­ki előkészítési osztályát vezeti. Ezen a több mint 6 milliárd koronás beruházáson az építkezési munkák értéke 1 milliárd 442 millió ko­ronát tesz ki, ebből eddig körülbelül 820 millió ko­ronát teljesítettek. Az év végéig ez 1 milliárd 200 millió koronára nő, ami azt jelenti, hogy az építési munkák már a befejezéshez közelednek, s az építők helyét fokozatosan a technológiai berendezések sze­relői foglalják el. A főépület legmagasabb szintjéről és tetejéről az egész építkezés nagyszerűen betekinthető. A reak­torcsarnokban a szovjet szakemberek már elhelyez­ték az első reaktor biológiai védőtartályát, s már a gözgenerátorok is a helyükön vannak. Síkúra mér­nök elismerően nyilatkozott az Ostravai Autófuvaro­zási Vállalat dolgozóiról, akik a 165 tonnás gőzgene­rátorokat a bratislavai kikötőből ideszállították. A portáldaruk is működnek már a reaktorcsarnokban, ami természetes is, hiszen nélkülük a szerelési mun- ^ kákra nem kerülhetett volna sor. Az épületkomplexum második párhuzamos csarno­kában a turbogenerátorok betonágyai készülnek, az első már készen várja a Skoda Művek szerelőit, azok számára azonban még csak most készítik elő a felvo­nulási terepet. Egy földgyalu serényen tologatja le a szántóréteget az erre a célra kijelölt tábláról. Az építésvezető főmérnök meg is jegyzi, hogy bár az építkezés nagy területet és sok jó termőtalajt vett igénybe, azért a mezőgazdaság nem károsodott, mert az eltávolított termőréteggel majdnem annyi hasz­navehetetlen területet tettek termékennyé. Hasonlóan járnak majd el a V—2 atomerőmű építkezési terü­letének előkészítésénél. Ez a jó löszös talaj egyébként is problémákat oko­zott az építőknek. Hajlamos a süllyedésre, ezért alaposan meg kellett Söngölni, s az alapozásnál is különleges eljárásokat kellett alkalmazni. Emellett az egész építkezés rendhagyó, a betonozást például a hagyományos zsaluzás helyett hegesztett fémleme­zek segítségével végzik. Fontos követelmény ugyanis az abszolút sima felület, hogy a radioaktivitást hor­dozó por ne rakódhasson be, illetőleg hogy minden épületszerkezeti elem vegyszeres oldatokkal köny- nyen lemosható legyen. Ezt részben a fémlemezek használatával, részben a felületek epoxidos festé­sével érik el. Az egész építkezésen 8000 mJ nem rozsdásodó és 24 000 m2 egyéb fémlemezt, valamint 350 000 m3 betonkeveréket használnak fel. Ez egyéb­ként is célszerű megoldás, hiszen az ácsmesterség ma „hiánycikk“, s a helyén maradó fémlemezes zsa­luzás többszörösére növeli a munkatermelékenységet, A betonozás egyébként sem egyszerű feladat ezen az építkezésen, hiszen amint mondják, mintegy 20 000 különböző elemet keli beépíteni, különböző csövekéit, kábelrendszert, tartóvasakat stb. A legnagyobb gondot a méretek abszolút pontosságának a követelménye okozza, itt milliméteres eltérésekről sem lehet szó, ami az építők számára elég szokatlan. A munkák igényességét az is fokozta, hogy a dokumentációk egy részét a Szovjetunióban készítették, s elég nagy problémát jelentett azok átvetítése a hazai nyelvhasz­nálatba. Az építők mindennek ellenére sikeresen megbirkóz­tak az eddigi feladatokkal. Jelenleg 2150 építő és szerelő dolgozik az építkezésen, s a Skoda Müvekből körülbelül 500 szerelő érkezését várják. Ha ehhez hozzászámítjuk a tranzit gázvezetéket építő mintegy 300 dolgozót, valamint az A—1 atomerőmű 1200 al­kalmazottját, ez azt jelenti, hogy körülbelül 4000 dol­gozó szállításáról kell gondoskodni Trnaváról és a környező falvakból. Az üzemnek 10 saját autóbusza van, emellett a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat is indít rendszeres járatokat. Az üzemi étkezde egyébként jó ellátást biztosít az építkezésen dolgo­zó munkások számára, ilyen irányban tehát nincse­nek problémáik. Biztató ütemben épül tehát hazánk első atomener­giai központja, s reméljük, hogy a technológiai szere­léseket végző dolgozók ugyanolyan sikeresen megbir­kóznak majd a problémákkal, ahogy ezt eddig a Hydrostav építői tették. Nagy felelősség hárul itt az építkezés minden dolgozójára, különösen pedig a be­rendezéseket szállító vállalatokra, nemcsak azért, mert népgazdaságunk türelmetlenül vár a V—1 atom­erőműben termelt villamos-energiára, hanem azért is, mert a munkák jelenlegi menetének meghatározó szerepe van atomenergetikai programunk további megvalósításában. A cél ugyanis az, hogy 1980-ban villamosenergia- 15 fogyasztásunk 5,8 százalékát atomerőművekből fedez­zük, s ez az arány 1985-ben 18,5 százalékra, 1990-ben IX pedig 31 százalékra növekedjen. A jövő fejlődés az atomenergetikai Ipari-mezőgazdasági komplexumok kiépítéséhez vezet amely a keletkező hulladékhő hasznosítását Jelenti, s a tüzelőanyagok kihasználási foka a jelenlegi mintegy 30 százalékról 60—70 száza­lékra növekszik. Nagy jövő előtt áll a nagyvárosi komplexumok, elsősorban Prága és Brno atomenergia távfűtési rendszerének kiépítése is, s ezt a sok, ma még fantáziába illő feladatot csak úgy tudjuk majd eredményesen teljesíteni, ha az első lépéseket is si­keresen valósítjuk meg, beleértve a Jaslovské Bohu- nice-i atomerőmű építését, s az atomerőművi prog­ramhoz tartozó egyéb beruházási feladatok tervszerű teljesítését. MAKRAI JÜIKIŰS A Jasluvské Bohunicén épülő V—1 atomerőmű főépületének komplexuma % (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents