Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-26 / 39. szám
Atomenergetikai programunk a megvalósulás útján Dinamikusan fejlődő gazdaságunk növekvő energiaszükségletének kielégítése nem csekély gondokat okoz. Az ipari termelés növelése, főleg a termelési folyamatok korszerűsítése, automatizálása, a mező- gazdaságban többek között az öntözés, a pogácsázott takarmányok készítése, az állattenyésztési munkák gépesítése, a vasúti közlekedés további villamosítása, az új lakótelepek villanyárammal való ellátása — hogy csak a legfontosabbakat említsük — feltétlenül megköveteli, hogy a villanyenergia termelést legalább évi 10 százalékkal növeljük. Ehhez további hatalmas energetikai beruházásokra van szükség, s építőiparunk, valamint energetikai gépgyártásunk képes is ezeket a feladatokat megvalósítani. A problémát inkább az jelenti, hogy milyen energiaforrásokra támaszkodjon a villanyáram-termelés további fejlesztése. Jelenleg a hagyományos tüzelőanyagokkal — szénnel, olajjal, gázzal — fűtött hőerőművek, a vízi erőművek és az atomerőművek jöhetnek számításba. Ami az első csoportot illeti, a szénjövesztés hazai növelése meglehetősen korlátozott, a 6. ötéves terv előirányzatai szerint a kitermelt szén mennyisége az 1975-ös 114 millió tonnáról 1980-ban mindössze 122—125 millió tonnára emelhető, ami öt év alatt a 10 százalékos növekedést sem éri el, s további növekedésre nem is számíthatunk. Az értékes vegyipari nyersanyagok, a kőolaj és a földgáz energetikai felhasználását már ma is fontolóra kell venni, tekintettel az üzemanyagok, a kenőanyagok, a festékek, a műtrágyák és a különböző petrolkémiai termékek gyártásának gyors ütemű növelésére. A vízi erőműveknek hazai feltételeink mellett csak kisegítő szerep jut, ezek gyakorlatilag csupán a csúcsfogyasztás időszakos kilengéseit tudják fedezni. Az energiaellátás folyamatossága szempontjából azonban ez is rendkívül fontos feladat, ezért továbbra is kellő figyelmet szentelünk a vízi erőművek, főleg az átszivattyúzó vízi erőművek építésének. A fentiekből kiindulva tehát megállapíthatjuk, hogy a növekvő villanyenergia-szükséglet fedezésében csak az atomerőművek építése és fejlesztése jelenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban a CSKP XV. kongresszusán elhangzott beszámolóban Gustáv Husák elvtárs a következőket mondotta: „Tüzelőanyag-energetikai problémáink alapvető perspeküv megoldását nálunk is csak a magenergia kihasználása jelenti, melynek megvalósítását a Szovjetunió hatékony segítségével kezdjük el. Ez messzemenő szerkezeti változásokat jelent gazdaságunk további fejlődésében, amelyek realizálására kezdettől fogva maximális igyekezetei kell fordítani." AZ ATOMENERGETIKA SZEREPE a csehszlovák népgazdaság további fejlődésében A 6. ötéves tervidőszakra elfogadott kongresszusi irányelvek feladatul adják az atomerőművi berendezések, főleg a reaktorrészek, a cirkulációs főszivaty- tyúk, s a különböző részegységek gyártásának fejlesztését. E program teljesítésében a legnagyobb és legfejlettebb kohászati és gépipari vállalataink vesznek részt, mint például a Vítkovicei Klement Gott- wald Vasmű, a Podbrezovái Jan Sverma Vasmű, a Chomutovi Csőhengerde és Vasmű, a Plzefíi Skoda Művek, a Sigma Olomouc. a Tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyár stb. Az atomerőművi berendezések gyártási programja új és szokatlanul igényes feladatok elé állítja a csehszlovák kohászatot és gépipart. A reaktorrészeket különleges nemes acélból kell kovácsolni, s az egyes elemek súlya a 200 tonnát is eléri. További fontos feladat a különböző átmérőjű, nem rozsdásodó acélcsövek gyártása. Mindez azt jelenti, hogy a berendezések gyártásához új, korszerű termelési kapacitásokra van szükség. Ezek építése már folyamatban van. Amint arra Bubomír Strougal elvtárs a CSKP KB 3. ülésszakán rámutatott, ez a beruházási program 40 építkezésre terjed ki, s különböző okok miatt komoly problémákkal jár az építési határidők megtartása. A Jaslovské Bohunicén épülő V—1 atomerőműhöz még a Szovjetunió szállítja a belső kör berendezéseit, a reaktorokat és a gőzgenerátorokat, a külső kör tartozékainak szállítása azonban már a hazai vállalatok feladata, a négy 220 MW-os turbogenerátort például a Slfoda Művekben készítik elő, s a gőzszeparátorok beállításán a tlmacei gyár szerelői már a helyszínen dolgoznak. Mindez azonban csupán a kezdet, ismerkedés a feladatokkal, felkészülés azok problémamentes teljesítésére A csehszlovák kohászatnak és gépiparnak ugyanis a KGST-tagállamok között megvalósított nemzetközi munkamegosztás keretében arra kell felkészülnie. hogy már 1980-tól évente 4—5 komplett reaktort legyen képes gyártani, a belső kör egyéb tartozékaival együtt, részben a hazai, ~ részben a külföldi szükségletek fedezésére. A Jaslovské Bohunicén jelenleg épülő WER 440-es típusú (két 220 MW-os turbogenerátort működtető) reaktorok gyártásának elsajátítása mellett fel kell azonban készülni a WER 500-as és a WER 1000-es reaktorok, valamint az 500 MW-os turbogenerátorok gyártására is, amelyek gazdaságosabban üzemelnek. A távlati prognózisok szerint ugyanis 1990-ig csupán Csehszlovákiában 10 000—12 000 MW teljesítményt akarunk elérni WER típusú atomerőművek építésével. Ezt követően valószínűleg már a gyorsreaktorok veszik át a szót, ami újabb fejezetet jelent majd az energetika fejlesztésében és az energiagazdálkodásban. mindaddig, amíg a termonukleáris energiatermelés véglegesen meg nem oldja az emberiség nagy problémáját. Az atomenergetikai berendezések gyártásának vállalásával tehát a csehszlovák kohászat és gépipar nagy jövőt ígérő útra lépett, amely hosszú időre szilárd alapokra helyezi energiagazdálkodásunkat és gépipari termelésünk szerkezetét. A SZOVJETUNIÓVAL együttműködésben A Szovjetunióval 1970 áprilisában kötött egyezmény alapján Jaslovské Bohunicén az első csehszlovák A—1 atomerőmű mellett épül a WER 440-es típusú (vodo-vodjanij energeticseszki) reaktor) atomerőmű. Novij Voronyezsben építették fel az első két ilyen reaktort, ezért voronyezsi típusúnak is nevezik. Ez a típus nemzetközi összehasonlításban is jól bevált, számos előnye van, amelyek indokolttá tették, hogy a csehszlovák atomenergetikai program is ezt a típust válassza. A Szovjetunióban működő további reaktorokon kívül már az NDK-ban (a Nord atomerőmű) és a bulgáriai Kozlodujban is működik 2—2 ilyen reaktor, s továbbiak építése van folyamatban az említett országok mellett Magyarországon és Finnországban. A WER atomreaktor moderálására és hűtésére könnyű, vegyileg tisztított vizet, fűtésére enyhén dúsított uránt használnak. A XV. kongresszus irányelvei szerint a 6. ötéves tervben 3500—4000 MW összteljesítményű új erőművi kapacitást keli üzembe helyezni. Ebből 1200 MW-ot Szlovákiában, ezen belül 880 MW-ot a V—1 atomerőmű felépítésével Jaslovské Bohunicén. Az atomerőmű építésének előkészítő munkái 1972-ben kezdődtek, a földmunkákat 1973 áprilisában, a betonozást 1973 októberében kezdték. Az atomerőmű két 440 MW-os blokkjának átadására folyamatosan kerül sor. az elsőt a tervek szerint 1978. november 15-én., a másodikat 1979 végén kell átadni. Még ebben az ötéves tervidőszakban elkezdődik a V—2 atomerőmű építése a jelenleg épülő V—1 mellett, amely hasonló teljesítményű lesz, műszaki szempontból azonban tökéletesített változat. Így a jövőben a Jaslovské Bohuni- ce-i atomerőmű-komplexum összteljesítménye — az A—1 atomerőmű 150 MW-os teljesítményével együtt — eléri az 1900 MW-ot, ami azt jelenti, hogy itt lesz hazánk legnagyobb energetikai központja. A NAGY ÉPÍTKEZÉSEN A napokban ellátogattunk a Jaslovské Bohunicén folyó nagy építkezésre. Az építési munkákat a bra- tislavai Hydrostav nemzeti vállalat Jaslovské Bohu- nice-i üzeme végzi, amely az A—1 atomerőmű építése során már gazdag tapasztalatokat gyűjtött össze az ilyen igényes feladatok teljesítésében. Az építkezésen Vladimír Síkúra mérnök kalauzolt végig, aki a Hydrostav vállalatban az atomerőművi építkezés műszaki előkészítési osztályát vezeti. Ezen a több mint 6 milliárd koronás beruházáson az építkezési munkák értéke 1 milliárd 442 millió koronát tesz ki, ebből eddig körülbelül 820 millió koronát teljesítettek. Az év végéig ez 1 milliárd 200 millió koronára nő, ami azt jelenti, hogy az építési munkák már a befejezéshez közelednek, s az építők helyét fokozatosan a technológiai berendezések szerelői foglalják el. A főépület legmagasabb szintjéről és tetejéről az egész építkezés nagyszerűen betekinthető. A reaktorcsarnokban a szovjet szakemberek már elhelyezték az első reaktor biológiai védőtartályát, s már a gözgenerátorok is a helyükön vannak. Síkúra mérnök elismerően nyilatkozott az Ostravai Autófuvarozási Vállalat dolgozóiról, akik a 165 tonnás gőzgenerátorokat a bratislavai kikötőből ideszállították. A portáldaruk is működnek már a reaktorcsarnokban, ami természetes is, hiszen nélkülük a szerelési mun- ^ kákra nem kerülhetett volna sor. Az épületkomplexum második párhuzamos csarnokában a turbogenerátorok betonágyai készülnek, az első már készen várja a Skoda Művek szerelőit, azok számára azonban még csak most készítik elő a felvonulási terepet. Egy földgyalu serényen tologatja le a szántóréteget az erre a célra kijelölt tábláról. Az építésvezető főmérnök meg is jegyzi, hogy bár az építkezés nagy területet és sok jó termőtalajt vett igénybe, azért a mezőgazdaság nem károsodott, mert az eltávolított termőréteggel majdnem annyi hasznavehetetlen területet tettek termékennyé. Hasonlóan járnak majd el a V—2 atomerőmű építkezési területének előkészítésénél. Ez a jó löszös talaj egyébként is problémákat okozott az építőknek. Hajlamos a süllyedésre, ezért alaposan meg kellett Söngölni, s az alapozásnál is különleges eljárásokat kellett alkalmazni. Emellett az egész építkezés rendhagyó, a betonozást például a hagyományos zsaluzás helyett hegesztett fémlemezek segítségével végzik. Fontos követelmény ugyanis az abszolút sima felület, hogy a radioaktivitást hordozó por ne rakódhasson be, illetőleg hogy minden épületszerkezeti elem vegyszeres oldatokkal köny- nyen lemosható legyen. Ezt részben a fémlemezek használatával, részben a felületek epoxidos festésével érik el. Az egész építkezésen 8000 mJ nem rozsdásodó és 24 000 m2 egyéb fémlemezt, valamint 350 000 m3 betonkeveréket használnak fel. Ez egyébként is célszerű megoldás, hiszen az ácsmesterség ma „hiánycikk“, s a helyén maradó fémlemezes zsaluzás többszörösére növeli a munkatermelékenységet, A betonozás egyébként sem egyszerű feladat ezen az építkezésen, hiszen amint mondják, mintegy 20 000 különböző elemet keli beépíteni, különböző csövekéit, kábelrendszert, tartóvasakat stb. A legnagyobb gondot a méretek abszolút pontosságának a követelménye okozza, itt milliméteres eltérésekről sem lehet szó, ami az építők számára elég szokatlan. A munkák igényességét az is fokozta, hogy a dokumentációk egy részét a Szovjetunióban készítették, s elég nagy problémát jelentett azok átvetítése a hazai nyelvhasználatba. Az építők mindennek ellenére sikeresen megbirkóztak az eddigi feladatokkal. Jelenleg 2150 építő és szerelő dolgozik az építkezésen, s a Skoda Müvekből körülbelül 500 szerelő érkezését várják. Ha ehhez hozzászámítjuk a tranzit gázvezetéket építő mintegy 300 dolgozót, valamint az A—1 atomerőmű 1200 alkalmazottját, ez azt jelenti, hogy körülbelül 4000 dolgozó szállításáról kell gondoskodni Trnaváról és a környező falvakból. Az üzemnek 10 saját autóbusza van, emellett a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat is indít rendszeres járatokat. Az üzemi étkezde egyébként jó ellátást biztosít az építkezésen dolgozó munkások számára, ilyen irányban tehát nincsenek problémáik. Biztató ütemben épül tehát hazánk első atomenergiai központja, s reméljük, hogy a technológiai szereléseket végző dolgozók ugyanolyan sikeresen megbirkóznak majd a problémákkal, ahogy ezt eddig a Hydrostav építői tették. Nagy felelősség hárul itt az építkezés minden dolgozójára, különösen pedig a berendezéseket szállító vállalatokra, nemcsak azért, mert népgazdaságunk türelmetlenül vár a V—1 atomerőműben termelt villamos-energiára, hanem azért is, mert a munkák jelenlegi menetének meghatározó szerepe van atomenergetikai programunk további megvalósításában. A cél ugyanis az, hogy 1980-ban villamosenergia- 15 fogyasztásunk 5,8 százalékát atomerőművekből fedezzük, s ez az arány 1985-ben 18,5 százalékra, 1990-ben IX pedig 31 százalékra növekedjen. A jövő fejlődés az atomenergetikai Ipari-mezőgazdasági komplexumok kiépítéséhez vezet amely a keletkező hulladékhő hasznosítását Jelenti, s a tüzelőanyagok kihasználási foka a jelenlegi mintegy 30 százalékról 60—70 százalékra növekszik. Nagy jövő előtt áll a nagyvárosi komplexumok, elsősorban Prága és Brno atomenergia távfűtési rendszerének kiépítése is, s ezt a sok, ma még fantáziába illő feladatot csak úgy tudjuk majd eredményesen teljesíteni, ha az első lépéseket is sikeresen valósítjuk meg, beleértve a Jaslovské Bohu- nice-i atomerőmű építését, s az atomerőművi programhoz tartozó egyéb beruházási feladatok tervszerű teljesítését. MAKRAI JÜIKIŰS A Jasluvské Bohunicén épülő V—1 atomerőmű főépületének komplexuma % (A szerző felvétele)
