Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-19 / 38. szám

vezérelve halad a csőben. Az egyes varratoknál parancsra megáll — ezt egy varratra helyezett készülékkel érik el — ott körbesugározza a var­ratot, s a varratra kívülről elhelye­zett filmre vetíti az esetleges hibá­kat. A filmek előhívása után- az egész szakasz ellenőrizhető. Ezt az elmés szerkezetet az NSZK- ból vásárolták, amely alakja miatt még ott kapta a találó1 radioizotópos szalamandra nevet. A . defektoszkó- posok munkája íjfy igen egyszerűvé vált. Behelyezik á szalamandrát a csőbe, amely a megadott helyen au­tomatikusan munkához lát, s ha el­végezte, automatikusan kikapcsol. Ez azért fontos, mert működése közben a kezelők is távolabb tartózkodnak a veszélyes sugárzás miatt. Erre egy zseblámpa nagyságú detektor inten­zív hangjelzéssel figyelmezteti őket. A menet végén Ha a csövet a szalamandra rend­ben találta, következhet a gázveze­ték építésének leglátványosabb műve­lete, a cső szigetelése, árokba helye­zése és elföldelése. Erre a Szakaszra is ellátogattunk, ahol Ladislav Búj- ■, dós építésvezető és Ján Andrasko mester irányítja a munkát. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének | példájával itt is találkoztunk, az USA-ban vásárolt fekete szigetelő fóliát ugyanis szovjet gép helyezi az NSZK-ban gyártott csőre, s a fe- í kete fóliát borító fehér védőfóliát a hazai Faira Napajedla vállalat készí- - tette. Ez a fehér fólia egyébként szintén újdonság. Nemcsak arra szol­gál, hogy mechanikai sérülésektől védje a szigetelő réteget. A fekete színű fólia ugyanis annyira elnyelte a hőt, hogy gyakran felhólyagzott, ezért kezdték alkalmazni a fehér színt, amely jobban visszaveri a nap­sugarakat. Itt egy jól összeszokott kollektíva dolgozik, a szigetelőgép személyze­tének munkáját Stefan Benedikt, a hat szovjet T 3560-as csőrakógépet kezelő csoport vezetője Molnár De­zső. Ezek a hatalmas gépek felvált- va, ütemesen emelgetik a vezetéket, amíg az egyik néhány méterrel to­vábbhalad, addig a többi helyette is tartja a súlyos terhet. Bizony, kiöre­gedett gépek már ezek, az első vo- ; nal építéséből maradtak vissza, meg­érdemelnék már a „nyugdíjaztatást“. Erre nemsokára sor is kerül, rövide­sen új, még nagyobb teljesítményű gépek foglalják el a helyüket. ■ •* Tréfás társaság lehet ez a csőrakó brigád, az utolsó gép hátán ugyanis a „Bratislava—Poprad—KoSice Exp­ress“ feliratú tábla látható. Vajon hány kilométeres óránkénti sebesség­gel halad ez az „expressz“? Ladislav Bujdoé szerint egy műszak alatt egy — másfél kilométert haladnak. Ed­digi napi csúcsteljesítményük 2 ki­lométer, de még ebben az évben el I akarják érni a 3 kilométeres napi csúcsot. A teljesítmény nem is annyi­ra tőlük függ, hanem inkább attól, fc"~ hogy milyen hosszúak az egyes össze- hegesztett szakaszok, ez viszont at­tól, hogy milyen terepakadályok ; • vannak a vezeték útjában. Természe­tesen az is fontos, hogy milyen a S terep. A csőrakó brigád nyomában egy . bulldózer szaporán tologatja a földet az árokba fektetett fehér acélkígyóra. Ez itt már a munkafolyamat vége, de távolról sem az egész építkezésé. Külön gondot okoz majd a folyók, főleg a Vág, a Nyitra és a Garam át­hidalása, ami a hőmérsékleti inga­dozások hatása miatt különleges mű- szaki megoldást igényel. Amint azt í Lipsky1 mérnök elmagyarázta, az egyes szakaszokat' külön-külön kötik be az egész rendszerbe, olyan sor­rendben, ahogy elkészülnek. A Hyd- rostav egész 185 kilométeres sza­kaszán először a 027-es és a 029-es szakaszt adják át, az előbbire a ter­vek szerint a jövő év áprilisában ke­rül sor. Az egyes szakaszok fokozatos be­iktatása lehetővé teszi a kompresz- szorállomások és ezzel az egész ve­zetékrendszer teljesítményének a nö­velését. Mi itt ebben az írásban ter­mészetesen csak az építkezések 6. szlovákiai szakaszával foglalkoztunk, további feladat még a 448 kllométe- 9. rés 800 mm átmérőjű új csővezeték, az ún. déli szárny elkészítése Plä- veck? Pétertől az NSZK határáig. Az egész rendszernek a tervek sze­rint 1979 végére kell elkészülnie, amikor majd az összesen 2250 kilo­méter acélcsövet képviselő kettős vezetékben 11 kompresszorállomás továbbítja majd a szovjet földgázt, ezt az életet jelentő energiaforrást Európa említett államaiba. A tranzit gázvezeték építői így '• járulnak hozzá á különböző társadal­mi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez, a nem­zetközi feszültség további enyhítésé­hez, s ami a legfontosabb, a tartós béke megőrzéséhez. MAKRAI MIKLÓS KGST-EGYÜTTMÜKÖDÉS A HEGESZTÉS TERÜLETÉN A közelmúltban Borisz Paton aka­démikus nyilatkozott az APN tudósí­tójának, hogy bármely ország gaz­dasági életének fejlődésében milyen óriási szerepet játszik a hegesztés­tudomány és technika, amely végső soron rendkívül sokoldalú feladatok megoldására lehet képes, gyakorlati alkalmazása pedig szerteágazó. A hegesztés tudományos és gya­korlati kérdéseivel a Szovjetunióban számos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, üzem és gyár foglalkozik. Az Ukrán Tudományos Akadémia Jevgenyij Paton ívhegesztési Intéze­te ezen a téren vezető intézmény. Az általuk végzett munka igen je­lentős. Amíg 1958-ban az összes he­gesztési munkák alig 10 %-a volt gépesített, ma már több mint a fele. Számos iparágban a hegesztés te­szi lehetővé a munkaigényes techno­lógiai eljárások gépesítését és auto­matizálását, a munka meggyorsítá­sát, a munkakörülmények megjaví­tását, a termelékenység fokozását, a minőség javítását, a felhasznált . anyagok megtakarítását. A hegesz­tés új módszereinek kidolgozása, korszerű anyagok és hegesztőberen­dezések kialakítása tovább folyik. Korszerűbb technológiával és beren­dezésekkel dolgoznak. Már igen ha­tékony gépesített és automatizált he­gesztősorokkal és szalagokkal ren­delkeznek. INFORMÁCIÓCSERE A hegesztés tudományának és technikájának aktuális kérdései megoldása terén igen nagy hatékony­ságot jelent a KGST-tagországok szakembereivel folytatott együttmű­ködés. A kölcsönös tapasztalat- és in­formációcsere a felek számára lehe­tővé teszi, hogy a legkorszerűbb technikát, a legjobb szervezési és munkamódszereket alkalmazzák a nagyobb kutatási költségek nélkül. A intézet szoros kapcsolatban áll a bolgár, magyar, NDK-beli és len­gyel társintézetek szakembereivel. Kétoldalú együttműködés kereté­ben több hegesztőberendezés szüle­tett, amelyek ipari alkalmazást nyer­tek. Továpb folyik a berendezések, dokumentációk, eljárások leírásának, valamint hegesztési anyagok gyár­tási módszerének cseréje az együtt­működő országok között. A KGST 1971—75. évi tudományos­műszaki kutatási koordinációs tervé­ben már koordináltabbá vált az együttműködés, és új szervezeti for­mákat alakítottak ki. A kérdéses témákban mintegy 20 szovjet, több mint 60 szocialista or­szágbeli tudományos intézmény kap­csolódott be. A kijevi ívhegesztési intézet ke­retében létesített koordinációs köz­pont egyezteti a tudományos kuta­tásokat, elősegíti azok eredményes munkáját és ellenőrzi a közös prog­ramok végrehajtását. Az intézet sokoldalú feladatához tartozik a szakemberek képzése és továbbképzése, elősegíti a szakmai szemináriumok szervezését stb. Így pl. Csehszlovákiában minden évben megszervezik a hegesztés különböző területén a szakmai tanfolyamokat. Említésre méltó az NDK-ban 1975-ben megnyílt műanyaghegesztési iskola, amely 1976-ban is folytatja munká­ját. KOORDINÁCIÓS KÖZPONT A KGST-országok kijevi koordiná­ciós központjának létrehozásával egyidejűleg megszervezték az ENSZ Nemzetközi Elméleti Gyakorlati He­gesztési szemináriumot, amelyet ma már több mint 30 európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország kö­zel száz küldötte végzett el. A sze­minárium alapvető célja a mérnökök és kutatók megismertetése a szovjet szakemberek a hegesztés területén elért legújabb tudományos eredmé­nyeivel. Jelentős eredményeket értek el kö­zösen a kijevi és a hallei kutatók. Az NDK-beli intézet egy impulzus­hegesztőgépet alakított ki, a szovjet intézet pedig e berendezés energia- forrását hozta létre. Az új beren­dezés a lipcsei vásáron díjat nyert. Számos érdekes és fontos munkára került sor, amikor a hallei intézet­hez csatlakoztak a karl-marx-stadti műszaki főiskola, a magdeburgi tő- iskola, a berlini Humboldt Egyetem és más NDK-beli intézmények. így pl. az 1972—75. években az NDK volt az elektronsugaras és ultrahan­gos hegesztések kutatásának, a he­gesztési eljárások matematikai mód­szerei kidolgozásának, hegesztőbe­rendezések egységesítésének szerve­zője koordinátora. Ezen kívül az NDK-beli szakemberek számos más munka kivitelezői voltak, többek kö­zött szovjet kutatókkal együtt alakí­tották ki az ultrahangos Ereng ké­szüléket, amely röntgensugarak és filmek alkalmazása nélkül rendkívül gyorsan és egyszerűen felderíti a hegesztési varratok szemmel nem látható defektusait. Különösen sikeresnek bizonyult a fogaskerékgyártás céljára készített Paton-215 automata hegesztőberende­zés közös megalkotása. A gépjárművek sebességváltóinak fogaskerekeit általában ötvözött drá­ga acélból marják ki. A művelet ma­ga bonyolult, hosszadalmas, és saj­nálatosan sok acél válik forgács- csá. Magától értetődő, hogy ha a fogaskerekeket darabokból állítják össze, az lényegesen meggyorsítja az előállítást. A hagyományos hegeszté­si eljárások viszont nem teszik le­hetővé egy ilyen technológia alkal­mazását. Ezt az igen fontos problé­mát sikerült megoldaniok a Paton- ZIS kutatóinak a kijevi szakemberek­kel együttműködve. A közös kuta­tást Grigorij Leszkov irányította. Elő­ször az elektronsugaras hegesztő­ágyút és az energiaforrást alakítot­ták ki, majd az összes — négy — művelet teljes automatizálására ke­rült sor. A hegesztés maga is váku­umban zajlik le. A hegesztés elekt­ronsugaras ömlesztő eljárással tör­ténik, mivel a sugár jelentős ener­giát hordoz. A művelet nyomán igen vékony és nagyon szilárd varrat ke­letkezik, ugyanakkor a hegesztések­nél általában fellépő deformáció és minőségromlás a minimumra csök­ken. A Paton-ZIS berendezés, az alkat­részek méretétől függően 3. ... 30 másodperc alatt készít el egy fogas­kereket, vagyis évente másfél mil­lió fogaskerék gyártására képes. Al­kalmazásával egy sor munkaigényes folyamat automatizálható, a termelé­kenység növelhető, az acélfelhaszná­lás a munkavégző felületekre korlá­tozható, az önköltség csökkenthető és a minőség javítható. Az új eljá­rás nyomán várható megtakarítás a szovjet gépkocsi- és traktorgyárak­ban több millió rubel. Jelenleg az NDK-beli szakemberek az elektronsugaras hegesztés korsze­rűsítésén, alkalmazási területének bővítésén dolgoznak. A ZIS igazga­tója — Werner Hilde professzor — a KGST keretében folytatott koope­ráció hasznáról nyilatkozva kijelen­tette, hogy „a szovjet tudósok ku­tatási eredményeinek megismerése és alkalmazása az általa vezetett in­tézetnek évente 2 millió márka meg­takarítását teszi lehetővé“. * SOKOLDALÜ KÖZÖS KUTATÁS TÍZ1 évvel ezelőtt kezdődött a szov­jet és csehszlovákv anyagismereti szakemberek közös tevékenysége. Kezdeményezői a kijevi Paton Inté­zet és a Bratislava! ívhegesztési Ku­tatóintézet munkatársai voltak. Kez­detben az elektrokohászati hegesztés­re vonatkozó információkat és ta­pasztalatokat cserélték ki. Elektron- sugaras hegesztőberendezéseket,' elektrosalakos í?s automata ívhe­gesztőket ismertettek egymás előtt. A továbbiakban közös munkát végez­tek, többek között a vastag falú olajipari edények, tartályok elektro­salakos hegesztésének eljárását dol­gozták ki, hogy a költséges hőkeze­lés elhagyható legyen. Jelentősen bővültek 1972 után a szovjet és csehszlovák hegesztési szakemberek között a kapcsolatok. Ez már az 1972—75. évekre össze­állított közös kutatási tervben is megmutatkozott. A bratislavai inté­zet mellett a munkába bekapcsoló­dott a Prágai Állami Gépesítési és Automatizálási Gépipari Kutatóinté­zet, a Zápotocky Hegesztőanyaggyár, a Lenin Gépgyár és más intézmé­nyek. A KGST keretében szovjet és cseh­szlovák szakemberek közös mono­gráfiát adtak ki, amelyet a hegesz­tett varratok dinamikus terhelések­kel szembeni ellenállása vizsgálatá­nak szenteltek. A kijevi intézetben készült elektronsugaras hegesztőbe­rendezés, amelynek a mechanikai és automatikai részét — a programo­zási rendszerét — a bratislavaiak kísérletezték ki. A kísérleti példány is Csehszlovákiában készült, amely­nek kipróbálását a kijevi intézet vállalta. Ezen kívül a Paton Intézet doku­mentációja alapján Bratislavában ipari — hőkicserélő csőrendszerek hegesztését szolgáló — berendezést próbálták ki, első ízben kísérletként, PLAZMA- ÉS MIKROPLAZMA-EL JÁRÁS Csehszlovákia továbbra is szállít ívhegesztéshez generátorokat a Szov­jetunióba. Az elkövetkező öt évben Csehszlovákia fogja megszervezni a plazma- és mikroplazmasugaras he­gesztési eljárások alapjainak kidol­gozását, a fémek megömlesztése és vágása technológiájának kikísérlete­zését, új hegesztési anyagok és be­rendezések kialakítását. Ezekben és más témákban a csehszlovák és szovjet szakemberek közösen dolgoz­nak. Számos közös témában dolgoznak a szovjet intézetek — közülük is el­sősorban a kijevi intézet — a len­gyel intézményekkel, főként a gli- wicei hegesztési intézettel. A mun­kába bekapcsolódott a varsói Tech­nikai és Rádiőteletechnikai Intézet, a wroclawi Aspa Hegesztőberende­zések Gyára, a varsói' Unima stb. Az 1972—75. években a szovjet és len­gyel szakemberek közösen kidolgoz­tak egy értékelési rendszert, amely elfogadottá vált a szocialista orszá­gokban a kézi ívhegesztések vizs­gálatára és lehetőséget biztosít a további korszerűsítésre, egységesítés­re. A sokoldalú együttműködés átfo­gó, 1976—80. évekre szóló tervének megfelelően Lengyelország szervezi az ívhegesztés generátorainak kor­szerűsítése érdekében folytatandó ku­tatásokat, valamint más témák kidol­gozásában is közreműködik. A kijevi intézet és bolgár szakem­berek együttműködése még az ötve­nes évek végén kezdődött. Akkoriban még a szovjet kutatók főként taná­csokat adtak, technológiai segítséget nyújtottak, dokumentációkat adtak át, amelyek lehetővé tették a bolgár nemzeti hegesztőberendezés-gyártás megindítását. 1966-től, a szófiai ön- tészeti és Hegesztésgépészeti Inté­zet megalapítása óta közös tudomá­nyos kutatásokat is folytatnak. Ezek­hez csatlakozott előbb az Építőipari Kutatóintézet, később a Gép- és Elekt­rotechnikai Főiskola és más kuta­tóintézetek. Érdekes az a munka, amelyet a szovjet és bolgár szakemberek más országok tudósainak bevonásával folytattak a hegesztéstudományi és technikai kutatások összesítése érde­kében. A megfelelő adatok birtoká­ban sikerült meghatározni a legak­tuálisabb tudományos ismeretek, a nemzeti és közös kutatások távlati terveinek, a hegesztés tudománya fejlődésének irányát. Az 1976—80. években Bulgária fog­ja szervezni a jelenlegi hegesztöbe- rendezések alkatrészeinek egységesí­tésére és univerzális hegesztőberen­dezés megalkotására irányuló törek­véseket. Hasonlóképpen alakulnak a szovjet szakemberek kapcsolatai a román és a magyar szakemberekkel. A szocialista országok hegesztési szakembereinek együttműködése elő­segíti a tudományág és technika gyors fejlődését. Bár még viszony­lag rövid idő telt el a több olda­lú kapcsolatok kialakulása óta, már­is kimondhatjuk, hogy gazdaságilag minden együttműködő számára igen hasznosak. PAYER JÁNOS ........ ....'!|!:l!ll||l!l!l-!!!l!:;!!^|r!!tiV!!:h;:i::!;;;:-:::-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents