Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-19 / 38. szám
A TRANZIT GÁZVEZETÉK MÁSODIK VONALÁN . 9 ■ - ' . . A tranzit gázvezeték első vonalán nak megépítését és tizeimbe helyezését az 5. ötéves tervidőszak egyik legnagyobb sikerének tekinthetjük. A gázvezetéken tnár az elmúlt évben mintegy 12,6 milliárd köbméter szibériai gáz áramlott az NDK-ba és Csehszlovákiába, valamint az energiagondokkal küzdő Ausztriába, Olaszországba és az NSZK-ba, s a tervek szerint a szállított mennyiség ebben az évben már a 17 milliárd köbmétert is eléri. Eredetileg úgy tervezték, hogy a kompresszorállomások és az egész rendszer teljes kiépítése után a tranzit gázvezeték évente 28 milliárd köbméter földgázt szállíthat. az említett országokba. A szovjet földgáz iránt azonban oly nagy az érdeklődés a nyugateurópai államokban, hogy már ez a tervezett mennyiség is kevésnek bizonyul. A Szovjetunió az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya szellemében hajlandó lenne fokozottabb mértékben is fe dezni az európai államok földgáz szükségletét, sőt arról is szó van. hogy az iráni földgáz is a Szovjetunió közvetítésével, hazánk területén át juthat el az NSZK-ba, esetleg a többi érdekelt országba is. A jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági helyzet kedvez az ilyen együttműködésnek, annál is inkább, mert a Szovjetunióból szállított föld gáz jelentősen enyhítheti a nyugateurópai államok energia- és nyersanyaggondjait, s az ellenszolgáltatásként szállított termékek — többek között a vezetékek építéséhez szükséges acélcsövek — megbízón tó piachoz juthatnak a Szovjetunió dinamikusan fejlődő népgazdaságában. E kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés kibontakozása termé szetesen attól is függ, hogy évente mennyi földgázt képes szállítani a hazánkon áthaladó tranzit gázveze ték. A számítások szerint a jövőben esedékes lehet évi 50 milliárd köbméter földgáz szállítása. Ez csaknem kétszerese a megépített tranzit gázvezeték előirányzott teljesítményének. Egyelőre olyan elhatározás született, hogy a gázvezeték tervezett teljesítményét még a 6. ötéves tervidőszakban további 9 milliárd köbméterrel kell növelni, ami azt jelenti, hogy 1980-ban el kell érni az évi 37 milliárd köbmétert. Napirendre került tehát a gázvezeték megkettőzésének a feladata. Újból benépesültek a kivitelező vállalatok felvonulási telepei, nyeregbe szálltak a daruk, a kotrógépek és a földgyaluk kezelői, a csöveket szállító tehergépkocsik vezetői, s az első vezeték építésénél szerzett tapasztalataikkal a tarsolyukban a hegesztők, a csőgörbítők és a szigetelő berendezés kezelői is munkához láttak. Szlovákia területén a szovjet határtól a Plaveck? Peter-i elágazásig terjedő szakaszon 417 km távolságban kell lerakni az 1200 mm átmérő jű acélcsöveket. E feladat teljesítésében három vállalat vesz részt, a csővezeték nyugati felét 186,8 km hosszúságban Plavecky Pétertől a Veiké Zlievce-i (nagyzellői) kompresszorállomásig a bratislavai Hyd- rostav rakja le, a többin a Koslcei Mélyépítő Vállalat és a Potrubi Praha osztozkodik. Az egész vonalat szervezésileg nyolc építkezésre osztották fel, a szovjet határtól kiindulva a 023-as és a 024-es építkezés a Koäicei Mélyépítő Vállalathoz, a 025-ös és a 026-os a Potrubí Praha vállalathoz, a 027-e, 028-as, 029-es és 030-as a bratislavai Hydrostavhoz tartozik. A napokban az SZSZK Építésügyi Minisztériuma és a bratislavai Hydro- stav vállalat meghívásának eleget téve a PláStovce (Palást) és az Ivanka pri Nitre-i kompresszorállomás között elterülő 028-as építkezésre látogattunk, ahol megismerkedtünk a munkák szervezésével, menetével, a feladatok teljesítésével és az építésben alkalmazott műszaki újdonságokkal. A defeklológusuk csőbe helyezik a Ahol az „ikrekor gyártják Mikulás Lipsky mérnökkel, a Hyd- rostav csőépítési szakosztályának vezetőjével először a vállalat Veiké Kostolany-i felvonulási telepére látogattunk el. Érdekes és célszerű munka folyik itt, a vasúton ide érkező 12 méter hosszú acélcsöveket kettesével összehegesztik, s 24 méteres „Ikreket“ készítenek belőlük. Az így előkészített csöveket ezután speciális tehergépkocsikkal kettesével szállítják ki a terepre. Bár az alaphegesztést, az ún. „gyökeret“ és a második réteg hegesztését itt is kézzel végzik, mégis könnyebb ez a munka, mert nem a hegesztés megy körbe a csövön, hanem egy szovjet gyártmányú berendezés a hegesztés ütemének megfelelően lassan körbe forgatja a csövet, és így a hegesztő mindig optimális helyzetben készítheti a varratot. Az ún. fedőrétegeket már hegesztőautomatával készítik. Lipsky mérnök azt is elmondta. hogy a vállalat az „ikrek“ hegesztésére egy nagy teljesítményű berendezést fejlesztett ki, ezt a levi- cel (lévai) támaszponton helyezték üzembe. A munkákat itt magas fokon automatizálták, s a berendezés üzembe helyezésével jelentősen növelték a hegesztőtelep teljesítményét. Ez nem csekély devizamegtakarítást is jelentett, mert a berendezést nem kellett külföldön megvásárolni. A telep további különlegessége, hogy a hegesztéshez egyenáram helyett hálózati váltóáramot használnak, s így nincs szükség nagy zajjal működő áramfejlesztőkre. A 48 óra alatt áthelyezhető teleprendszer bevezetése a gázvezetéket építő vállalatoknál 20 millió korona értékű megtakarítást eredményezett, ebből 12 millió koronára tehető a megtakarított deviza összege. Az „ikrek“ készítésének természe,szalamandrát“ tesen az a legnagyobb jelentősége, hogy így a hegesztéseknek csupán a felét kell kint a terepen elvégezni. Érdekes munka itt a csőhajlítás is, amit egy roppant nagy erejű gép segítségével végeznek. A hajlított csövekre főleg a különböző terepakadályok. folyók, utak és vasútvonal leküzdéséhez van szükség. A menet álén A hegesztők kinti csoportját a Nyitra folyó mellett egy éppen learatott kenderföldön kerestük fel. A 028-as 70 km hosszú szakasz nyugati felét a Hydrostav Jaslovské Bo- hunice-i üzeme építi Pavol Zákovic mérnök vezetésével A szakasz keleti felének építését a vállalat bratislavai üzeme végzi. A Nyitra folyót hatalmas ívben áthidaló acélszerkezeten ezüstösen csillog a már működő első vonal, s vele párhuzamosan a második vonal számára is előrelátóan elkészítették a tartószerkezetet. A híd Mikulás Lipsky mérnök, a Hydrostav csőépítési szakosztályának vezetője tehát már eredetileg isikét vezeték számára épült. Az Ivánka irányából kelet felé kígyózó acélcső már közeledik a hídhoz. Hatalmas daruk rakják le itt a tehergépkocsikon érkező Ikercsöveket, s a hegesztők csoportja azokat folyamatosan a már elkészült vezetékhez illeszti és hegeszti. A gázvezeték hegesztése nehéz és felelős munka, ezért ezt csak a legtapasztaltabb hegesztők végezhetik. Ebben a csoportban Stefan Vavro hegesztő halad az élen, ő a „gyökeret* készíti. A második réteget ketten he- gesztik a csőre, majd szükség szerint 10—14 hegesztő készíti a fedőrétegeket. Egy csoportban tehát körülbelül 20' hegesztő dolgozik, s további 25 ember végzi a kisegítő munkákat. Naponta^ 400—500 métert haladnak, volt azonban már olyan napúk is, amikor 1150 métert értek elv Hogy ez mennyi varratot jelent, könnyű kiszámolni, hiszen az ikercsövek hosszúsága 24 méter. Viliam Gasparík művezető mérnök arról is felvilágosít, hogy a tranzit gázvezeték második szakaszának hegesztését a bratislavai Hegesztési Kutatóintézetben kifejlesztett elektródokkal végzik. Ez az első szakasz építéséhez viszonyítva, amikor még NSZK-ban vásárolt elektródokat használtak, nagy dévizamegtakárí- tást jelent, emellett a hazai E-122-es gyökérelektród kitűnően alkalmazkodik a különböző acélfajtákhoz. A Hydrostav dolgozói a csehszlovák elektródokat először az 500 mm-es chomutovi csövek hegesztésénél próbálták ki. Tapasztalataik alapján a Bambergi Vas- és Drótgyár elvállalta az elektródok gyártását, s azok felhasználásával a hegesztési folyamat 10—15 százalékkal meggyorsult. A hibakereső szalamandra Meg kell azonban jegyezni, hogy a gázvezeték hegesztőinél nem a napi csúcsteljesítmény fokozása a legfontosabb, hanem a kifogástalan minőségű munka. Tudatában vannak annak, hogy a vezeték sűrűn lakott területeken halad át, és a selejtes munka nagyon komoly következményekkel járna. Ezért is nagy gondot fordítanak a varratok ellenőrzésért a defektoszkópiára. A varratok röntge- nezését már nem a hagyományos módon, kereken gördülő kiskocsira feküdve végzik. Ezt a munkát egy négy kerekű automata vette át, amely telepes meghajtással, kívülről ]ó ütemben haladnak a szigetelők és a csórakók Az utolsó munkafeladat az acélcső betakarása (A szerző felvételei)
