Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-12 / 37. szám
jelenet az Utasítás című filmelbeszélésből • Hogyan jellemezné mostani filmjét? — A Stafétabot három elbeszélés ötvözete, s a film olyan emberekről, kommunistákról szól. akik a múltban sokat tettek, fáradoztak társadalmunkért vagy személyes példájukkal hatottak. Az első elbeszélés címe Utasítás; cselekménye a háború végén játszódik. A máscdik Önfejűek címmel kerül bemutatásra, s története az ötvenes években, a falu kollektivizálásának Idején játszódik. A harmadik címe A tagjelölt, s témáját napjainkból meríti. A filmet a stafétabothoz hasonlíthatnánk. ezért is adtuk alkotásunknak ezt a címet. • A filmet dokumentumanyag alapján készítette Bizonyára azért, hogy méa hitelesebb, autenhkusabb legyen az alkotás. " — Igen, arra törekedtetn, hogy életközeibe hozzam a kort és felidézzem szellemét. Hiszen a mai fiatalok meglehetősen keveset tudnak például az ötvenes évekről, amikor új társadalmunk formálódott Hogy do- kumentumanyagot használok játékfilmben, ez nemcsak esztétikai okokkal magyarázható. zőleg. ha egy politikai témát művészi szinten fogalmazunk meg, valóban igényes alkotás születhet. Ha az alkotóknak sikerül jellemes embereket és izgalmas életsorsokat vászonra vinniük, s ilyen egyéniségek hordozzák a cselekményt, valóban mély mondanivalóié, a nézők számára pedig vonzó film készülhet. S hogy ez lehetséges, ezt számos kiváló mű is igazolja, mint például a Facsemeték, vagy a Ragyogj, ragyogj csillagom című szovjet, vagy egy régebbi amerikai film. a Nürnbergi per. • Önt mindig is vonzották életünk és társadalmunk jelentős, nagy kérdései — legalábbAdolf Filip és Zdenék Zák A tagjelölt főszereplői is erre következtethetünk életművéből, hiszen több’ mint negyven éve működik filmesként, s ez idő alatt számos alkotást forgatott. így ''öbhek közt o Fekete zászlóalj. u Fáklyák, a Kulcs, az F.sküvtr gyűrű nélkül, a Magas kék fal c- m í filmeket. Munkája során milyen célt követ? _ v — Meggyőződésem, hogy a filmnek életközeibe kell hoznia a jelentős történelmi eseményeket. vagy egy kor erkölcsét, embereinek magatartását, azo- két. akik részt vesznek a történelem alakításában. Ezt azonban mindig oly módon kell ábrázolnia. hogy a filmből a néző valamit magával vigyen • Ön szerint jelenleg melyek a legidőszerűbb kérdések? — Társadalmunkban — Véleményem szerint — elsősorban a nemzedékváltás kérdése. Nekünk idősebbeknek. tudatosítanunk kell. hogy helyünkbe fiatalok lépnek, de csak olyanok, amilyeneket nevelünk Segítenünk kell őket. esetleges nehézségeik ellenére is ösztönözzük őket munkára. Ha netán eredménytelen lenne munkájuk, a mi feladatunk, hogy buzdítsuk őket. s lehetőséget adjunk számukra, hogy bizonyíthassanak. • Szerelne erről a problematikáról filmet készíteni? — Igen. Előbb azonban be kell fejeznem a már megkezdett munkámat. • Mondhatna erről közelebbit? — Két felvételt készítek a televízió számára Az egyiknek a forgatókönyvét is én írtam. A témáia az európai lányok elhurcolása az ázsiai és dél-amerikai országokba. Széles körű bűnügyi . tevékenységről van sző. hiszen a nyugat-európai országokban számos szervezett csoport foglalkozik leányrablással. Ezt a filmemet az ENSZ szociális bizottsága patronálja. • Munkássága során bizonyára sok hasznos tapasztalatra tett szert. Mit mondana erről és a munkamódszereiről? — fontos, hogy az alkotónak világos, határozott arcéle legyen. Ez nem csupán az úgynevezett vonalasság kérdése, hanem a törekvéseinkbe vetett hit. melynek az egyéni siker nem lehet kizárólagos célja. A művészeti alkotások, vegyünk akár képzőművészeti, irodalmi vagy zenei alkotást, mind igazolják az alkotó jellemének, tehetségének, öntudatának jelentőségét. • Az utóbbi időben sok szó esik filmgyártásunkról, annak sikereiről és nehézségeiről. Mi erről az ön véleménye? — Szerintem nagyon fontos, hogy hosszú távú koncepciót dolgozzunk ki, mely magas művészi színvonalat biztosítana. Fontos, hogy még jobban kiaknázzuk az irodalmi tartalékokat. Nemcsak a kiváló szerzőkre gondolok, hanem azokra, akikről azt mondják, hogy sorkatonák. Hiszen elsősorban a közönség igényeit kell szem előtt tartani és számára kell filmet készíteni. A film néző nélkül holtan született gyermek'. Az elefántcsonttoronyban napvilágot látott művek ugyan érdekesek lehetnek, de egészében véve nem hathatnak a társadalomra, sem nevelői, sem politikai. sem esztétikai vagy érzelmi szempontból. A Stafétabot — s ezt nyíltan vallom — politikai film, melynek célja, hogy bizonyos történelmi összefüggésekre is rávilágítson. Ezt a célt azonban rendhagyó módon igyekeztünk valóra váltani. • Mennyiben rendhagyó a film? — Elsősorban a hősök felfogásában. Történeteinkben a hősök nem sematikusak, a cselekményt szokatlan nézőpontból közelítettük meg, s a kameramozgatás sem hagyományos. • A múltban nemegyszer ki- ■fogásolták, hogy a jelentős társadalmi kérdéseket felvető filmek felszínesek. Mi erről a véleménye? — Nem lenne szabad hogy egy film felszínes vagy sematikus legyen, s éppen megengedhetetlen. hogy az alkotók a kérdéseket leegyszerűsítsék. Ostobaság azonban, ha valaki azt állítja, hogy a politikai film feltétlenül sematikus. EllenkeStafétabot a címe Vladimir Cech legújabb filmjének, melyet az ismert cseh rendező a párt XV. kongresszusának tiszteletére készített A forgatás befejeztével a Kinő munkatársa interjút kért az alkotótól. A beszélgetést az alábbiakban közöljük. MILYENEK AZ OLASZ FILMRENDEZŐK? Évtizedekig szereposztó rendezőként működött a legnevesebb olasz filmrendezők mellett Guidarino Guidi „Volt idő, amikor Róma színészeinek — és családluknak — a fele tőlem függött“ — emlékezik. Nemrég önálló színészügynökséget nyitott, azaz lényegében most is azzal foglalkozik, amivel korábban: szereposztásról tanácskozik a rendezőkkel és a producerekkel „Mindig megvetettem az ügynököket, közvetítőket és — önmagamat kivéve — most is ezt teszem. Mi a különbség? A szereposztó filmrendező segíti megalkotni a filmet, a szinészüqynök pedig egy-egy karrier felépítését Az utóbbi tulajdonképpen szórakoztatóbb, több kielégülést ad és tartósabb.“ Ezután a legnevesebb filmrendezők mellett eltöltött évtizedeinek tapasztalatairól beszélt és így jellemezte őket: ROBERTO ROSSELINl: Miként a filmek, úgy változott ő is, ám végül a filmkészítés realizmusa túlnőtte Csillaga kihunyt, s korábbi munkáit, még a legjobb periódusát is megtagadta, mert abban sem bizonyos már, hogy az jó volt. VITTORIO DE SICA: Évekig színpadi sztár volt, mielőtt filmrendező lett, és ezért tudta filmjeit oly bensőségessé tenni. Mint félig-meddig nápolyi ember, megértette az emberi szívet és tudott érzelmet varázsolni a vászonra. Napjaink legjobb nagy rendezője volt. FRANCO ZEFFIRELLI: Túlságosan rabja a látványosságnak Az egyszerűség nem erőssége. De kitűnő ízlése van és díszlettervezői múltjával jól ismeri a vizuális művészeteket. Bármilyen tehetségesen tud szerkeszteni, a dolgok mélyén azért valami hiányzik Látja a fákat, de az erdőt nem. Igaz. hogy fái csodálatosak. LUCHINO VISCONTI: Ö mindig látta az erdőt, még ha sok munkájában volt is törés. Valójában operai rendezésével alkotta a legjobbakat, kedvelt színházi elemei ott érvényesültek a legkiválóbban. Fénykorában a részletek tökéletességét éppúgy meg tudta valósítani, mint az egészét. MICHELANGELO ANTONIONI: Visconti mellett a legkevésbé provinciális olasz rendező De ahogy intellektuelle vált. megpróbálta filmjeit is intellektualizálni. És közben elveszítette egyéniségét. Mintha most valami szeméiyíségkereső válságban volna, szeretné kinyomozni, ki is ő tulajdonképpen. Ez látszik a filmjein, amelyek ezért váltak unalmassá. PIER PAOLO PASOLINI: A barátom volt, de nem szerettem a filmjeit. Nagyon kultúráltak voltak, de olyasmit akart elmondani a vásznon, ami inkább nyomtatásba való. Intelligens, éles szemű megfigyelő volt, ám azt gondolta, a film formanyelve nem fontos. Ezért filmjei primitívek voltak csak a korai filmjei voltak lók. BERNARDO BERTOLUCCI: Ezzel szemben Bernardo túlságosan is sok figyelmet szentel a formának. Minden jelenetét túlzottan megkomponálja. Szerintem az Utolsó tangóját túlértékelték. Jóllehet Bertolucci és Pasolini ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak. Bertoluccinak kevesebb a mondanivalója. Az a tény, hogy legutóbbi filmje, az 1900 a vágás után is hat óráig tart, valami nagyon kedvezőtlent árul el a munkájáról FEDERICO FELLINI: 0 a legjobb. Ö olyasmit csinál, amit senki más nem tud. Néha melléfog, de a varázslatot mindig tudja közvetíteni. A hibái is mindig intelligensek. Különleges látomása van a világról és filmjeiben ezt mindig láttatni is tudja. Egyidejűleg egyszerű és barokkos rendező és van hozzá bátorsága, hogy a maga embere legyen és a maga módján alkossa meg a filmjeit. Egy Fellini-film sohasem hagy közömbösen: vagy szereted, vagy gyűlölöd. (-) 1976 IX. 12 lí IC7Ó
