Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-29 / 35. szám
A imirmanszki Lenin körúton (M. Popov [elvétele, APN) T izenhármán voltunk: bolgár, magyar, NDK-beli, kubai, mongol, lengyel, román és csehszlovák központi lapok és folyóiratok, az iraki és finn kommunista sajtó munkatársai. Három földrész újságírói, akik szovjetunióbeli utazásukat a Sarkkörön túl fejezték be. Itt, a Kola félszigeten ismerkedtek az első szovjet ötéves tervek történetének egyik legroman- tikusabb fejezetével — a Hibin-hegység természeti kincseinek feltárásával és kiaknázásával. — ... A hibini bányaipari központ, Kirovszk város az első szovjet ötéves terv kortársa hóförgeteggel fogadott minket az Apatyit bányaipari egyesülés igazgatóságára tartunk autók áradatában olyan útvonalon, amelynek helyén félszázaddal ezelőtt tundra terült el. Mögöttünk húzódik a sarkvidéki törpefenyővel borított Hibin- hegység egyenletes sávja. A hegység madártávlatból patkó alakú. A mély völgyek sok-sok magas fennsíkra tagolják. Legmagasabb pontja 1208 méter a tengerszint fölött. Ez a Ferszman-csúcs. A szovjet tüdős és utazó életéből 25 évet szentelt a Sarkkörön túli északi vidék tanulmányozásának. 1920-ban tudományos expedíciót vezetett ide: Egy évvel később 550 méter tengerszint fölötti magasságban a geológusok apatitércet fedeztek fel. Az első száz púd ásványt 1926-ban rénszarvasfogaton és vas-» úton szállították Raszvumcsorr fennsíkra. Ferszman javaslatára a szovjet ipar már 1929-ben megkezdte az apátit mezőgazdasági rendeltetésű ipari feldolgozását. Ezért kezdte az újságírókkal folytatott beszélgetést Vlagyimir Guscsin, a műszaki tudományok doktora, az Apatyit egyesülés főmérnöke annak ecsetelésével, hogyan járult hozzá Ferszman a Kola-félsziget bányaiparának fejlesztéséhez. SZÁLLÍTÓSZALAGON A „BŐSÉG KÖVE" — Észak akkori úttörőinek nemcsak az éghajlati és gazdasági nehézségek okozta akadályokat kellett leküzdeniük, hanem sok szakember kételkedését is. Ebben a küzdelemben Ferszman és követői Szemjon Mirono- vics Kirovnak, az SZKp Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a támogatására támaszkodtak. Hibonogorszkban, a mai Kirovszk- ban 1931-ben üzembe lépett az első apatit—nefeltn dúsító, a maga idejében Európa legnagyobb gépesített vállalata. Az apatit és a nefelin feldolgozásának hibini módszerét később az amerikaiak is átvették. Német szakemberek Is tanultak itt. „Csakis a tudomány és a munka szövetségének feltételei között, a magántulajdon és a tőkés ellentétek szűk határain kívül teremthető sark- • vidéki bányaipari egyesülés..." — írta Alekszandr Ferszman. Hol születik a „bőség köve“? A hegyek mélyén rejlő ércbányákban. Egyikük, a Centralnij ezer méter magasságban, a Raszvumcsorr platón van. Nem mindennapi éghajlat uralkodik itt: évente átlag 237 napon át borítja hő a földet, 98 nap esős és' ködös. Ennek ellenére egy percre sem dermed meg az élet. Reggelente százak Indulnak, hogy elvegyék a hegytől gazdagságát. A bányákból a dúsítóba vezet az érc útja. Bejártuk a dúsító szinte kilométernyi hosszú néptelen részlegeit, ahol automata vezérlésű nehéz ércmalmok, szállítószalagok működnek, szárítódoboK zakatolnak — több száz gépezet alakítja át fehér porrá az ércrögöket. Ez a zöldes árnyalatú fehér por — apatitkoncentrátum. A szovjetország vegyi üzemei ezt használják fel nyersanyagként foszfortrágyák gyártására. Egyébként a gyár jellemzői: a vas- útállömsáról naponta több száz tehervagon indul a szovjetország negyven városába, 17 külföldi országba értékes rakományával. Az előző" ötéves tervben, 1971-től 1975-ig az Apatyit Egyesülés több mint 19 millió tonna apa- titkoncentrátumot szállított a KGST- országoknak. Kiszámították, hogy minden tonna kencentrátumból két tonna értékes foszfortrágyát gyártanak. Ismert tény, hogy a 99,4 százalékos foszfortartalmú hibini apatit páratlan a világon. VAROSOK A HEGYEK LÄBÄNÄL Kirovszkból Apatyitibe utazunk. Ez sarkvidéki szputnyík-város. A fővárostól északra annyi kilométerre terül el, mint amilyen a távolság Moszkva és a fekete-tengeri Szocsi között. Télen sarkvidéki éjszaka nehezedik a tájra: a nap több mint egy hőnapig nem emelkedik a látóhatár fölé. Különösen februárban gyakori a hóvihar. A szibériai északkal szemben azonban az itteni fagyok nem erősebbek a moszkvaiaknál. Az év bármelyik napján reggeli fagy keményítheti csonttá a földet. Május végétől július derekáig tart a sarkvidéki nappal. A nap észak felől éjfélkor is süt. — Kirovszkban és Apatyitiben százezren laknak. Természetesen erős emberek élnek a sarkvidéken. En azonban még egy tulajdonságukat emelném ki: odaadóan ragaszkodnak zord vidékükhöz — mondja Nyefed Bolsakov, a kirovszk! városi pártbizottság titkára. Talán azért olyan alacsony színtű a munkaerő-hullámzás az Apatyit Egyesülésben, amelyben 16 ezer ember dolgozik? Ez a gazdasági mutató 1971-ben 6,4 százalék volt, de 1975-ben 4,6 százalékra csökkent. Az állam méltányolva a sarkvidéki emberek hősiességét, törődik velük. Íme, néhány tény az Apatyit munkaviszonyairól. Az Egyesülésben 1975-ben 384 rubel volt a havi átlagos kereset. Ez a mutató egyébként országos viszonylatban 146 rubel. Az itteni dolgozónak 42 munkanap szabadságra van igényük, míg a szovjet emberek zömének a szabadsága 24 munkanapig terjedhet. — A műtrágyagyártás növelésének a XXV. pártkongresszuson elfogadott programja a mi városaink lakóit is közvetlenül érinti — mondja Nyefed Bolsakov. — Kirovszk és Apatyiti a szovjet és külföldi vállalatokban műtrágyagyártáshoz szükséges nyersanyag több mint kétharmadát szállítja. A folyó évtől kezdve Leningrad közelében, Klngiszepp városban használják fel kitermelt nyersanyagunkat a KGST-államok új integrációs létesítményében. Így tehát a hibini „zöld arany“ alapján működik a szocialista országoknak különféle összetett műtrágyaféléket gyártó üzem. KÓLÁI AKADÉMIA ... A múlt század utazói „hideg Szaharának“ nevezték Kola félszigetet- „Ez a nehezen járható, északi, terméketlen, haszontalan sivatag valójában a föld egyik leggazdagabb helyének bizonyult" — írta Sz. M. Kirov. A sarkvidéki területnek a harmincas években elkezdődött rohamos kiaknázása folytatódik. Komplex módon, tervszerűen. Fejlődik az ipar, utakat építenek, városok születnek emeletes házakkal. Bővül a sarkvidék tudományos központja is, amelyet Alekszandr Ferszman hozott létre — a Szovjetunió Tuaományos Akadémiájának Kólái Fiókintézete. — Itt, a Kola félszigeten, ~a Hibin- hegységben a szovjet tudomány először bizonyította be közvetlen termelőerői szerepét, bizonyult az elmélet és a gyakorlat szerves egyesülése példaképének — így kezdte beszélgetését velünk Grigorij Gorbunov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kólái Fiókintézetének elnöke akadémiai levelező tag. — A félsziget térképén már egy fehér folt sincs/— folytatta. — Pe- csengában és a moncsegori tundrában nikkel-, Olenyogorszkban vasérclelőhelyeket tártak fel, Kovdorban már bányásszák a titánt és a mag- netitet. Vanádiumot, rezet, cirkóniumot, palaféléket, mészkövet és még mi mindent találtunk itt a kólái föld mélyén. Feltárásukat ötven évvel ezelőtt kezdte meg Ferszman akadémikus. A tudós előrelátásából ma már sok minden megvalósult. így például nemcsak mezőgazdasági célra bányásznak apatitot. Az apatittal együtt előforduló ásványok feldolgozásának a módját is kidolgozták. A nefelinből például alumíniumot, továbbá fluort és fluortartalmú termékeket nyernek. A félsziget természeti kincseinek tudományos felkutatását manapság hat tudományos kutatóintézet és az akadémia kólái fiókintézetének két osztálya folytatja. A geológusok és vegyészek, a kohászok és geofizikusok a sarkvidéki lelőhelyek elhelyezkedési törvényszerűségét tanulmányozzák, hatékony bányászási módszerek kidolgozásával foglalkoznak. — A tudományos tervben a félszigetet keresztben-hosszában áltanul- mányoztuk — jegyzi meg tz akadémia kólái fiókintézetének vezetője. — Emellett persze van számos kivitelezetten tervünk a hasznos ásványok kiaknázására. A jövőben az érdekelt országok nyilvánvalóan élhetnének az integráció adta előnyökkel, sokoldalú és kölcsönösen előnyös alapon folytathatnánk a természeti kincsek kiaknázását. Kólái utazásunk a Hibin-hegység lábánál, alpesi tavak partján ér véget. Itt, több mint száz kilométerre a „Sarkkör“» feliratú kőobeliszktől terül el a Sarkvidéki-Alpesi Botanikus Kert, a maga nemében egyedüli a sarkvidéki tájon. A botanikus kert az első ötéves terv kortársa. A Ferszman vezette kólái expedíció részvevőinek ajánlatára létesítették. Ez a Hibin-hegység gazdaságsága felfedezőinek élő és örökzöld emlékműve. JURI| SZINYAKOV, Kólái messzeségek (0. Ivanov felvétele, AP\| A Lenin tér Apatyitiben (D. Gyebabov felvétele, APN) az APN tudósítója gáloM INTER]! A SARKKÖRÖN
