Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

A imirmanszki Lenin körúton (M. Popov [elvétele, APN) T izenhármán voltunk: bolgár, ma­gyar, NDK-beli, kubai, mongol, lengyel, román és csehszlovák köz­ponti lapok és folyóiratok, az iraki és finn kommunista sajtó munkatársai. Három földrész újságírói, akik szov­jetunióbeli utazásukat a Sarkkörön túl fejezték be. Itt, a Kola félszigeten ismerkedtek az első szovjet ötéves tervek történetének egyik legroman- tikusabb fejezetével — a Hibin-hegy­ség természeti kincseinek feltárásával és kiaknázásával. — ... A hibini bányaipari központ, Kirovszk város az első szovjet ötéves terv kortársa hóförgeteggel fogadott minket az Apatyit bányaipari egyesü­lés igazgatóságára tartunk autók ára­datában olyan útvonalon, amelynek helyén félszázaddal ezelőtt tundra te­rült el. Mögöttünk húzódik a sarkvi­déki törpefenyővel borított Hibin- hegység egyenletes sávja. A hegység madártávlatból patkó alakú. A mély völgyek sok-sok magas fennsíkra tagolják. Legmagasabb pont­ja 1208 méter a tengerszint fölött. Ez a Ferszman-csúcs. A szovjet tüdős és utazó életéből 25 évet szentelt a Sarkkörön túli északi vidék tanulmá­nyozásának. 1920-ban tudományos ex­pedíciót vezetett ide: Egy évvel később 550 méter tengerszint fölötti magas­ságban a geológusok apatitércet fe­deztek fel. Az első száz púd ásványt 1926-ban rénszarvasfogaton és vas-» úton szállították Raszvumcsorr fenn­síkra. Ferszman javaslatára a szovjet ipar már 1929-ben megkezdte az apá­tit mezőgazdasági rendeltetésű ipari feldolgozását. Ezért kezdte az újságírókkal foly­tatott beszélgetést Vlagyimir Guscsin, a műszaki tudományok doktora, az Apatyit egyesülés főmérnöke annak ecsetelésével, hogyan járult hozzá Ferszman a Kola-félsziget bányaipa­rának fejlesztéséhez. SZÁLLÍTÓSZALAGON A „BŐSÉG KÖVE" — Észak akkori úttörőinek nem­csak az éghajlati és gazdasági nehéz­ségek okozta akadályokat kellett le­küzdeniük, hanem sok szakember ké­telkedését is. Ebben a küzdelemben Ferszman és követői Szemjon Mirono- vics Kirovnak, az SZKp Politikai Bi­zottsága tagjának, a KB titkárának a támogatására támaszkodtak. Hibonogorszkban, a mai Kirovszk- ban 1931-ben üzembe lépett az első apatit—nefeltn dúsító, a maga idejé­ben Európa legnagyobb gépesített vál­lalata. Az apatit és a nefelin feldol­gozásának hibini módszerét később az amerikaiak is átvették. Német szak­emberek Is tanultak itt. „Csakis a tudomány és a munka szövetségének feltételei között, a ma­gántulajdon és a tőkés ellentétek szűk határain kívül teremthető sark- • vidéki bányaipari egyesülés..." — írta Alekszandr Ferszman. Hol születik a „bőség köve“? A hegyek mélyén rejlő ércbányákban. Egyikük, a Centralnij ezer méter ma­gasságban, a Raszvumcsorr platón van. Nem mindennapi éghajlat ural­kodik itt: évente átlag 237 napon át borítja hő a földet, 98 nap esős és' ködös. Ennek ellenére egy percre sem dermed meg az élet. Reggelente szá­zak Indulnak, hogy elvegyék a hegy­től gazdagságát. A bányákból a dúsítóba vezet az érc útja. Bejártuk a dúsító szinte kilo­méternyi hosszú néptelen részlegeit, ahol automata vezérlésű nehéz érc­malmok, szállítószalagok működnek, szárítódoboK zakatolnak — több száz gépezet alakítja át fehér porrá az ércrögöket. Ez a zöldes árnyalatú fe­hér por — apatitkoncentrátum. A szovjetország vegyi üzemei ezt hasz­nálják fel nyersanyagként foszfortrá­gyák gyártására. Egyébként a gyár jellemzői: a vas- útállömsáról naponta több száz teher­vagon indul a szovjetország negyven városába, 17 külföldi országba értékes rakományával. Az előző" ötéves terv­ben, 1971-től 1975-ig az Apatyit Egye­sülés több mint 19 millió tonna apa- titkoncentrátumot szállított a KGST- országoknak. Kiszámították, hogy minden tonna kencentrátumból két tonna értékes foszfortrágyát gyárta­nak. Ismert tény, hogy a 99,4 száza­lékos foszfortartalmú hibini apatit pá­ratlan a világon. VAROSOK A HEGYEK LÄBÄNÄL Kirovszkból Apatyitibe utazunk. Ez sarkvidéki szputnyík-város. A fővá­rostól északra annyi kilométerre te­rül el, mint amilyen a távolság Moszkva és a fekete-tengeri Szocsi között. Télen sarkvidéki éjszaka ne­hezedik a tájra: a nap több mint egy hőnapig nem emelkedik a látóhatár fölé. Különösen februárban gyakori a hóvihar. A szibériai északkal szem­ben azonban az itteni fagyok nem erő­sebbek a moszkvaiaknál. Az év bár­melyik napján reggeli fagy kemé­nyítheti csonttá a földet. Május vé­gétől július derekáig tart a sarkvidé­ki nappal. A nap észak felől éjfélkor is süt. — Kirovszkban és Apatyitiben száz­ezren laknak. Természetesen erős emberek élnek a sarkvidéken. En azonban még egy tulajdonságukat emelném ki: odaadóan ragaszkodnak zord vidékükhöz — mondja Nyefed Bolsakov, a kirovszk! városi pártbi­zottság titkára. Talán azért olyan alacsony színtű a munkaerő-hullámzás az Apatyit Egyesülésben, amelyben 16 ezer ember dolgozik? Ez a gaz­dasági mutató 1971-ben 6,4 százalék volt, de 1975-ben 4,6 százalékra csök­kent. Az állam méltányolva a sarkvidé­ki emberek hősiességét, törődik ve­lük. Íme, néhány tény az Apatyit munkaviszonyairól. Az Egyesülésben 1975-ben 384 rubel volt a havi átlagos kereset. Ez a mutató egyébként orszá­gos viszonylatban 146 rubel. Az itte­ni dolgozónak 42 munkanap szabad­ságra van igényük, míg a szovjet em­berek zömének a szabadsága 24 mun­kanapig terjedhet. — A műtrágyagyártás növelésének a XXV. pártkongresszuson elfogadott programja a mi városaink lakóit is közvetlenül érinti — mondja Nyefed Bolsakov. — Kirovszk és Apatyiti a szovjet és külföldi vállalatokban mű­trágyagyártáshoz szükséges nyers­anyag több mint kétharmadát szállít­ja. A folyó évtől kezdve Leningrad közelében, Klngiszepp városban hasz­nálják fel kitermelt nyersanyagunkat a KGST-államok új integrációs létesít­ményében. Így tehát a hibini „zöld arany“ alapján működik a szocialis­ta országoknak különféle összetett műtrágyaféléket gyártó üzem. KÓLÁI AKADÉMIA ... A múlt század utazói „hideg Szaharának“ nevezték Kola félszige­tet- „Ez a nehezen járható, északi, terméketlen, haszontalan sivatag va­lójában a föld egyik leggazdagabb helyének bizonyult" — írta Sz. M. Kirov. A sarkvidéki területnek a harmin­cas években elkezdődött rohamos ki­aknázása folytatódik. Komplex mó­don, tervszerűen. Fejlődik az ipar, utakat építenek, városok születnek emeletes házakkal. Bővül a sarkvi­dék tudományos központja is, ame­lyet Alekszandr Ferszman hozott lét­re — a Szovjetunió Tuaományos Aka­démiájának Kólái Fiókintézete. — Itt, a Kola félszigeten, ~a Hibin- hegységben a szovjet tudomány elő­ször bizonyította be közvetlen terme­lőerői szerepét, bizonyult az elmélet és a gyakorlat szerves egyesülése példaképének — így kezdte beszél­getését velünk Grigorij Gorbunov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kólái Fiókintézetének elnöke akadé­miai levelező tag. — A félsziget térképén már egy fehér folt sincs/— folytatta. — Pe- csengában és a moncsegori tundrá­ban nikkel-, Olenyogorszkban vasérc­lelőhelyeket tártak fel, Kovdorban már bányásszák a titánt és a mag- netitet. Vanádiumot, rezet, cirkóniu­mot, palaféléket, mészkövet és még mi mindent találtunk itt a kólái föld mélyén. Feltárásukat ötven évvel ez­előtt kezdte meg Ferszman akadémi­kus. A tudós előrelátásából ma már sok minden megvalósult. így például nemcsak mezőgazdasági célra bá­nyásznak apatitot. Az apatittal együtt előforduló ásványok feldolgozásának a módját is kidolgozták. A nefelinből például alumíniumot, továbbá fluort és fluortartalmú termékeket nyernek. A félsziget természeti kincseinek tudományos felkutatását manapság hat tudományos kutatóintézet és az akadémia kólái fiókintézetének két osztálya folytatja. A geológusok és vegyészek, a kohászok és geofiziku­sok a sarkvidéki lelőhelyek elhelyez­kedési törvényszerűségét tanulmá­nyozzák, hatékony bányászási mód­szerek kidolgozásával foglalkoznak. — A tudományos tervben a félszi­getet keresztben-hosszában áltanul- mányoztuk — jegyzi meg tz akadé­mia kólái fiókintézetének vezetője. — Emellett persze van számos kivitele­zetten tervünk a hasznos ásványok kiaknázására. A jövőben az érdekelt országok nyilvánvalóan élhetnének az integráció adta előnyökkel, sok­oldalú és kölcsönösen előnyös alapon folytathatnánk a természeti kincsek kiaknázását. Kólái utazásunk a Hibin-hegység lábánál, alpesi tavak partján ér vé­get. Itt, több mint száz kilométerre a „Sarkkör“» feliratú kőobeliszktől te­rül el a Sarkvidéki-Alpesi Botanikus Kert, a maga nemében egyedüli a sarkvidéki tájon. A botanikus kert az első ötéves terv kortársa. A Fersz­man vezette kólái expedíció részve­vőinek ajánlatára létesítették. Ez a Hibin-hegység gazdaságsága felfede­zőinek élő és örökzöld emlékműve. JURI| SZINYAKOV, Kólái messzeségek (0. Ivanov felvétele, AP\| A Lenin tér Apatyitiben (D. Gyebabov felvétele, APN) az APN tudósítója gáloM INTER]! A SARKKÖRÖN

Next

/
Thumbnails
Contents