Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-29 / 35. szám
Nálunk is Telefonhívásra már indul is Az utóbbi három évben még sohasem fordult elő, hogy a Roznavai (Rozsnyói) Járási Építőipari Vállalat címére érkezett vagon szállítmánya kira- katlan maradt volna. Ez főként Kiss Béla autódarusnak köszönhető. Szombaton vagy vasárnap telefonhívásra már indul is a garázsba, s onnan a kijelölt munkahelyre, hogy eleget tegyen feladatának. Ez az alacsony termetű, 44 esztendős autódarus 1958 óta dolgozik a válla, latnál. Kezdetben tehergépkocsi-vezető volt, de 1965-ben rábízták az egyik autódaru kezelését, s azóta nagyon megszerette ezt a gépet. És ami a legfontosabb: segítségével egyre nagyobb a munkateljesítménye. Odaadó, becsületes munkájáért a vál- lalat vezetősége már többször Is kitüntetésben részesítette. Gaál István Megalakult Salka (Ipolyszalka) községben is a választó blzpttság, és az agltáclós központ is megkezdte tevékenységét. Az új választók, a fiatalok számára Szentes László elvtárs, az agltáclós központ vezetője, és Sze- verin Marcel elvtárs, a hnb-titkár előadásokat tartanak a választási törvényről. Közben a képviselők tevékenységének értékelése is napirenden szerepel. Tény, hogy az elmúlt választási Időszakban jelentős fejlődésről adhatnak számot. A hnb vezetősége megoldotta az égető lakáskérdést, a házat építeni szándékozók kérelmét engedélyezte, így egész sor új ház épült. Z- akció keretében két autóbusz-várótermet építettek. Értékük 40 000 korona. Bővítették a járdahálózatot. Kéthektárnyi területen parkot létesítettek. Befejezték a temető körűiké, rítését. Új postahivatalt kapott a község. Értéke: 1,5 millió korona. Felújították a villanyhálózatot. Egymillió koronába került. Az év végéig befejezik az új vendéglátó és közétkeztetési üzem építését Is. A meghirdetett választási programot tehát bizonyos vonatkozásban nemcsak teljesítették, hanem jelentősen túlteljesítették. Sokat ígérő a kővetkező választási Időszakra szóló program Is. Még ebben az évben megkezdik az új óvoda alapjainak lerakását. Az új, 16 tantermes iskola, tanítói lakásokkal szintén ebben a programban szerepel. Ezeken kívül pedig még számos olyan létesítmény építése, mely a község lakosságának érdekét szolgálja. Nálunk is építő szándékkal, jó munkakedvvel készülnek a választásokra. Majerszky Márton Felépült a Hubertusz vadászlak A vadászat kedvelői és a természet védelmezői An- dovce (Andód) községben 1952-ben megalapították a vadászok helyi szervezetét, melynek tevékenységéhez jelentős segítséget nyújtott a helyi efsz. Alapító tagok: Ludovít Bednárik, Ondref Brieiník, Czabán Sándor, Cza- párik László, Kiss Kálmán. A szervezetnek jelenleg 15 tagia van Vadászterületük 1078 hektáros. A 60-as években a szervezet vagyona még csak 35—40 000 korona körül volt. de 1971 ben már 106 186 koronás vagyonról adhattak számot. Nagy gondot fordítanak a vadállomány megvédésére. Erre a célra az utóbbi években 11 000 koronát költöttek. Legjelentősebb akciójuk a Hubertusz vadászlak felépítése, amely 62 520 koronába került. Építésekor társadalmi munkában 2200 órát dolgoztak le. A vadászat terén is jelentős skereket értek el. Több szép trófeával, arany- és ezüstéremmel dicsekedhetnek. Cza- párik László, Badura Péter, Vttkó László aranyérmes vadászok. Kiss Kálmán ezüstérmes. Dicséretet érdemelnek a többiek is: Madarász László, Kiss Lajos, Hrala János, Biltcz Ferenc, Kvas Mihály, Madarász József, FrantiSek Daiio, Ondrej Brieiník, id. Kvas Mihály, Kiss Ferenc. A népmüvelőmunkából is derekasan kiveszik a . részüket. A lakosok és a pionírok számára gyakran tartanák előadásokat a vadvédelem fontosságáról. Munkájuk eredményeit krónikában örökítik meg. Létszám szempontjából a vadászok szervezete a legkisebb községünkben, de a tevékenység és a munka szempontjából az élenjáró szervezetek egyike. Érdemes megnézni Martovcében (Martoson) a műemlékké nyílvánított házat a gerendára rótt feljegyzés szerint 1871-ben építették. Formája, berendezése megegyezik a hagyományos martosl pa- rasztházakéval. Tetejét náddal fedték, hiszen a múltban volt elegendő a környéken. Homlokzatát vesszőből fonták. Az épület elsőszobából, hátsószobából és a gazdasághoz tartozó kamrából. Istállóból, fészerből áll. A helyiségek berendezése Is hű-# en mutatja a valamikori parasztcsaládok életkörülményeit, szokásait. A szobák és a konyharész díszítői a falra akasztott festett tányérok. Valóságos népi múzeum a ház, mely bemutatja az elődök életkörnyezetét. Az emlékkönyvben számos bélés külföldi látogató bejegyzése bizonyítja, hogy érdemes megnézni ezt a házat kívülről és belülről egyaránt. Ruhás Teréz Példamutatással Veterán pártharcos Ko- zár János elvtárs. 1899- ben született Vágsellyén. Egyszerű vasúti munkás volt. Egyik alapító tagja szülőfaluja pártszervezetének. Tevékenyen működött a Vörös Szakszervezetben is. Érthető, hogy az első köztársaság Idején Bratis- lavából a Zlatná na Ostro- ve-i (csallóközaranyosi) állomásra helyezték, mégpedig kisegítői beosztásba. A Horthy-rendszer Idején még ott sem maradhatott meg, ezért 1939-től 1944- ig hivatalszolgaként dolgozott az egyik komáromi ügyvédnél. A felszabadulás után egyike volt azoknak, akik példamutatással adtak jelt 8 munkáshatalom megerősítésére. A városházán megalakították a párt- szervezetet és a népi milícia megszervezésével biztos alapot teremtettek a politikai harchoz. Később a gépállomáson teljesített fegyveres szolgálatot. 1952-ben a párt megbízásából igazgatóként a járási Epítővállalat élére került. Példamutatással járt elöl a munkában. Még ma Is emlékeznek a vállalat dolgozói, hogy Igazgatójuk sohasem maradt távol, ha társadalmi munkáról volt szó. Sőt, az első volt. Ö vitte a táblát, melynek felirata hirdette, hogy ezen a munkahelyen a JÉV alkalmazottal dolgoznak, kezébe vette a csákányt, s odaszólt a többieknek: Gyerünk, elvtár- sakl És egész nap rendületlenül együtt dolgozott a többiekkel. Példamutatással járt elöl akkor is, amikor a mezőgazdaság szövetkezetesítéséről volt szó. Ügy kezdte az agitációt, hogy a földeken dolgozókhoz csatlakozott, egész nap velük dolgozott és pihenés idején állt elő javaslatával: Másképpen kellene dolgozni. Hallgattak rá, mert látták, hogy ért a munkához. Sokat dolgozott, de a ma már nyugdíjas dolgozó nem sajnálja a fáradságot, s így vélekedik: Érdemes volt példát mutatni, hiszen felnőtt az Ifjúság, a szocialista Ifjúság, jó kezekbe került az Irányítás. Ifjú kutatók sikerei A Sarai (vágsellyei) DUSLO vegyikombinátban a munkaverseny során Thuróczy Mária vezetésével különösen szép eredményt ért el a kísérleti osztályon dolgozó bronzérmes ifjúsági szocialista munkabrigád, űk, a „szervetlenek“ — mivel a szervetlen kémia körében kísérleteznek — készítették a mezőgazdaság számára az NPK elnevezésű műtrágyát. A kereskedelemben DAM— 390 néven ismeretes folyékony műtrágya előállítása is az ő érdemük. Kutató-kísérletező munkájuk most főleg arra irányul, hogy olyan összetételű műtrágyákat állítsanak elő melyek keresettek a mezőgazdák körében. Cseppfolyós és granulált, nagy hatású vegyszerek előállítására törekszenek. Ugyanakkor különféle védőszerek, rozsdásodást gátló anyagok kikísérletezésével fog-, lalkoznak. Egyébként ez a munkacsoport semmi másban nem különbözik a többi versenyző kollektívától. Az önkéntes és ingyenes véradásból, a közös mozi- és színházlátogatásokból sohasem maradnak ki. A „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni!“ — jelszó számukra nem üres frázis. AlakSa Milan Űj célok Merész célokat tűztek ki Dolny Piai (Alsópél) községben a következő választási időszakra. Egymillió koronás költséggel bölcsődét, bevásárlóközpontot, szolgáltatóházat szeretnének felépíteni. A merész célkitűzések valóra -váltását reálissá teszi az a tény, hogy a község lakossága közel 2 millió korona értékű társadalmi munka elvégzését vállalta. Abel Gábor Múlt a jelenben Pieäfany, a világhírű fürdőváros, akár a „parkok és a szökőkutak városa“ nevet is viselhetné. A sok szép park egyikének lombos fái alatt búvik meg a Balneológia! Múzeum. Itt a város három arculatát ismerhetjük meg. Egyik arculata: fürdőváros. A gyógyvíz és a gyógy- lszap keletkezéséről, hasznosításáról ad ismertetést, tájékoztatást a múzeum egyik szobájának anyaga. Érdekesség: évente 288 tonna iszapot használunk, beleértve az exportot is. A város másik arculata: régészeti ásatások színhelye. Közép Európa egyik legjelentősebb ásatása folyik a városban és környékén. Külön szobában őrzik a leleteket: a mammutmaradványt a jégkorszakból, és a különböző történelmi korokból származó agyag-, bronz-, üvegedényeket, tálakat és ékszereket. A város harmadik arculata: népi. A múzeum egyik helyiségében sárból épült nádfedéles kunyhó áll (felvételünkön), természetesen korhű berendezéssel. Dr. Celko Elemír, a múzeum igazgatója elmondja: Ötven évvel ezelőtt Ilyen házacskákból álló utcasorok voltak a városban Bizony, nagyot kellett hajolnunk, amikor az alacsony ajtón beléptünk a három pici helyiségből álló kunyhóba Nagyon érdekes 8 népviselet is. Jellegzetessége a ruhára hímzett sokféle virág. A múzeum ma az ország egyik leglátogatottabb múzeuma, évente 28— 30 000 a látogatók száma. A városban 1928-ban alakult meg a múzeumi társaság, 1933 ban nyitották meg a fürdőt majd a városi múzeumot, amely 1962 óta már mint Balneológiái Múzeum szerepel. Azóta állandóan bővítik, és 10-tagú munkacsopQ.rt gondoskodik róla, hogy a múlt egy-egy részét, Jelentősebb emlékeit megőrizze a jelen és a jövő számára. Tóth Erika Czuczor Jánosné Holczer László
