Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

■ Mint ismeretes, Finnor­szág egészen a forradalomig a cári Oroszországhoz tartozott. 1917. december 31-én a Népbiz­tosok Tanácsa aláírta a Finn­ország önállóságát és nemzeti függetlenségét kinyilvánító dekrétumot. Ez a történelmi nap áll a Bizalom című szov­jet—finn koprodukciós film kö­zéppontjában. Lenint a lenin- grádi Gorkij Színház nálunk is Jól ismert művésze, Kirill Lav­rov alakítja. ■ lan Lomnicki, a neves len­gyel rendező Krakkóban készíti A parancs — megmenteni a vá­rost című filmjét. A cselekmény két könyvön alapszik. Az egyik Ivan Konyev szovjet marsall Negyvenöt című műve. a másik A manőver, amely Krakkót megmentette, Ryszard Slowac- kitől. 1945 januárjában az 1. Ukrán Front szabadította fel a várost. Hála a szovjet hadsereg gyors és merész beavatkozásá­nak, a város felbecsülhetetlen kulturális értékeivel megmene­kült a teljes pusztulástól. A fa­siszták ugyanis Krakkó nagy részét a levegőbe akarták rö­píteni. A lengyel színészek mel­lett szovjet művészek is közre­működnek a történelmi film­ben. ■ A nap szépe című film fő­szereplője, a francia Catherine Deneuve és az olasz Vittoria Gassman útjai találkoznak; mindketten leszerződtek az El­veszett lélek című Dino Risl- filmre, amelynek forgatóköny­vét Giovanni Arpino regényéből írták. • B Valamikor réges-régen, 1933-ban elkészült a Micsoda ár Hollywoodért című film Con­stance Bennettel és Neil Hamíl- tonnal, majd 1937-ben úi válto­zata, Janet Gaynor ős Frederic March főszereplésével. Ennek a változatnak azonban az Oj csil­lag született címet adták. A harmadik variáció főszerepét Judy Garland alakította James Mason oldalán 1955-ben. Most ismét elővették a jól bevált tör­ténetet; ezúttal Barbra Strei­sand forgatja saját stúdióiban az Dj csillag született című filmet. ☆ ■ Mostanában kedveltek a filmnovellák. Luigi Comencini olasz rendező is e műfajhoz fordult, hogy elmondja mind­azt, amit talán még nem mond­tak el az alaposan lerágott csontról: a férfi és a nő kap­csolatáról. A Hölgyeim és ura­im. jó éjszakát című filmben a szárazarcú Vittorio Gassman éli-hazudja-játssza a szerelmet minden ' epizódban. Partnere természetesen mindig más és más. Az egyik epizód hősnőjét a nálunk Is Jól Ismert színész­nő, Senta Berger alakítja. ☆ ■ Több mint harminc eszten­deje forgatta első nagy filmjét, A mennyország kulcsát, s azó­ta is a legismertebb és legnép­szerűbb színészek közé tartozik Gregory Peck. Csaknem hatvan film van a háta mögött, olyan világsikerek, mint A Kilimand­zsáró hava, a Római vakáció, Az egymillió fontos bankjegy. Gregory Peck most töltötte be hatvanadik életévét s most fe­jezte be A jelzés című filmjét. „Szeretem az életkoromat — mondja —, mert megtanítotak rá, hogy csak az igazán fontos dolgokra figyeljek és őrüljek nekik. Mélységesen hiszek a filmben és dolgozni akarok, amíg erőmből futja.“ — Azt hiszem, annak köszönhetem éle­tem első filmfőszerepét, amiért gyermek­koromban a legtöbbet gúnyoltak: arany- szőke hajamnak. Szülőhelyem, a Moszkva melletti Filímenki iskolájában osztálytár­saim Szalmafejnek csúfoltak, és amikor azt kiabáltam „Nem vagyok Szalmafej,“ így válaszoltak: „Nézz a tükörbe és mind­járt azt is meglátod, hogy hazug vagy.“ Sírva mentem haza és könyörögtem édes­anyámnak, vágja kopaszra, vagy festesse feketére a hajam. Nem volt hajlandó egyikre sem ... Évekig keseregtem, sőt szenvedtem szőkeségem 'miatt. Azután tizenhat éves koromban, a szó szoros értelmében meg­törtem a csűfolkodásokat. Lovagoltam, vívtam, atletizáltam, úsztam — minden lehetséges eszközzel erősítettem magam, és az első szóra ölre mentem. A hangos gúny elmaradt, de bennem feltámadt a gyanú: a szemeket kutattam, a gondola­tokban igyekeztem olvasni, féltem tár­saimtól elfordulni, nehogy mögöttem újra összesúghassanak: Szalmafej. Amikor 1962-ben a moszkvai Filmmű­vészeti Főiskolára jelentkeztem és a fel­vételi vizsga végén a folyosón egy fia­talember megszólított: Halló, szőke fia­talember — csak pillanatok választottak el a verekedéstől. Pedig filmszerepet kí­náltak csupán: epizódalakítást a Világ vége című filmben. Alig mertem elhinni, hogy tényleg erről van szó.. És a csoda — főiskolás éveim alatt — évfolyamon­ként megismétlődött. Mire negyedéves lettem, már negyedik — igaz kis — film szerepemet alakítottam. 1965 tavaszán, Alekszander Ptusko a Gulliver, az Arany- kulcsocskq és sok más világhírű film al­kotója kerestetett meg és a főszerepet ajánlotta fel a Puskin nyomán készülő Mese Szaltán cárról című filmjében. A klasszikus mese aranyhajú Gvidonja le­hettem — és azt hiszem ennek köszön­hetek mindent, amit pályámon eddig el­értem ... Szürkéskék szem, merész tekintet, hatá­rozott kijelentések és mozdulatok, finom, lendületes mozgás, kellemes hang. Ha Oleg Vidovval beszélget az ember, ez az első benyomása. Később megragadja hu­mora, játékossága és intelligenciája. — Miután bemutatták a Mese Szaltán cárról című filmet, egy nap dán meghí­vást kaptam. Nem sokkal később szer­ződtettek a Vörös palást című dán film egyik főszerepére. Éppen akkor szereztem meg a diplomámat és szabad voltam. A Vörös palástban egy fiatal jugoszláv is dolgozott. Neki köszönhettem, hogy hó­napok múltán Belgrádba hívtak. Fősze­repre, a Halál oka Ismeretlen című ju­goszláv játékfilmhez. És Belgrádban szer­ződtettek mindjárt egy másik jugoszláv filmre is: Van szerelem, nincs szerelem volt a címe. Még be sem fejeztük a forgatást, amikor Veljko Bulajics, a nemzetközi hírű ju­goszláv rendező vastag forgatókönyvet kül­dött nekem: „Azt szeretném, ha ön lenne Nikola komisszár,“ írta a cím, a Neretvai csata fölé. így kerültem ebbe a jugosz­láv—olasz—nyugatnémet koprodukcióba. És csatáből-csatába vezetett az út: a Ne- retvától — Waterloohoz. Szergej Bondar- csuk hívott meg olasz—szovjet koproduk­cióban készüló alkotásának egyik jelentős szerepére. Korban, Időben, nemzetiségben, színészi feladatokban hatalmas területet jártam be. Ismét Ptusko keresett: rám bíz­ta a Ruszlán és Ludmilla filmváltozatának egyik címszerepét. A visszaforgatott szavak mögött jelen­tős művészi sikerek húzódnak. Oleg Vi­dov kitűnő színész, és jelentős nemzet­közi hírnevet vívott már ki magának. Ta­lán az egyetlen olyan szovjet színész, akinek íilmográfiájában több külföldön készült, taint szovjet film címe szerepel. — A Ruszlán és Ludmilla emlékezetes sikert aratott a Szovjetunióban és a ha­tárokon túl is. A mesevilágból ismét visz- szatérhettem a mába. Egy afgánokkal közös filmben, a Kabult küldetésben kap­tam szerepet, majd egy könnyed szovjet vígjátékban játszottam, azután Japán kö­vetkezett. Szerelmem, Moszkva címmel készült egy szovjet—japán koprodukció és én kaptam az egyik főszerepet. Ezu­tán ismét Jugoszláviába hívtak. A Jad (Gyötrődés) című történelmi filmben kap­tam hálás szerepet (az alkotás egyébként a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfeszti­válon a jugoszláv filmgyártást képvisel­te), majd Magyarországon Mihályfl Imre A tizenhetedik nap című tv-filmjében alakítottam Blinyickij szovjet várospa­rancsnokot, Dobozy Imre történetének egyik főszereplőjét. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint Vidov eddig még mindig kitűnő alakítást nyújtott. Ez indokolja, hogy mű­vészi felkészüléséről kérdezzük. — A színész semmit sem bízhat a vé­letlenre. Ezért minden feladatra külön készülök. Könyvtárak, képtárak, filmek, újságok — minden elérhető, felkereshet tő, felhasználható segédeszközt igénybe veszek, hogy minél Jobban felkészülhes­sek. Hogy mit keresek ilyenkor? A szel­lemet Igyekszem megérteni, mely a kort, a történelmi hátteret jellemezte, mely­ben az író élt vagy él, és amelynek ke­retében a történet játszódik. Ebből kiin­dulva igyekszem azután beleélni magam egy-egy filmszerepbe. Más titkom — ha titok ez egyáltalán — nincs. A többi a felvételek közben alakul ki. Alakításom egyik része „rögtönzésekből“ születik — és épp ez teszi mindig érdekessé. Izgal­massá a játékot. Tizenöt év alatt kilenc ország tizen­nyolc filmjében szerepelt, közöttük szá­mos koprodukcióban. Sikeres, befutott, ismert művész. Már csak egy kérdésem van: — Ha valaki ma azt mondaná önnek, „Szalmafej“ — mit tenne? Tekintete hirtelen megkeményedik: — Gondolkodás nélkül ölre mennék vele... FENYVES GYÖRGY | Ml | 1111 IHBlUllill'llll Kedvenc kutyájával a Moszkva folyó partján 3 '41 >- a C 41 I « SI S a — k­0 'O 1 N > *-2 £ S o §» t a 3 O >- O 2 :2 * a .§ 2 o 41 C o C ® Ü 41 a -ű 2 O i 01 •— k_ 5 _ c ^ » r « c a $5 >5 a­2 £ = □ 4)

Next

/
Thumbnails
Contents