Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-29 / 35. szám
VASÁRNAP BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 1976. augusztus 29. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 5.04, nyugszik 18.42 Közép-Szlovákia: 4.58, nyugszik 18.34 Kelel-Szlo- vákla: 4.48, nyugszik 18.26 órakor A HOLD kel — 09.58, nyugszik 20.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntök ERNA nevű kedves olvasóinkat A Szlovák Nemzeti Felkelés 32. évfordulója • 1888- ban született Mihail Nyiko- lajevlcs Pokrovszklj szovjet tSrténösi (+1932) 0 1858-ban született Bíró Lajos magyar utazó és természettudós, néprajzi gyfij- tó, rovartani kutató (+1931) AZ OJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZAmANAK tartalmából A nagy sztrájk Gál László riportja a fülek! munkások harcáról Kerékpárral Afrikán keresztül Stefan Micek riportsorozatának ötödik része Negyvenhét kilométer könyvespolc Látogatás a bratislavai egyetemi könyvtárban - Pálházy József riportja A toronyóra már Helsinkiben is üt Batta György beszélgetése Osvald Záhradníkkal A magányos nótafa Kövesdi János írása Nászúton Grendel Lajos elbeszélése Választástól választásig Észak-morvaországi körkép Északon, a fjordok hullámain Kohón István norvégiai riportja Telik az idő, múlik az esztendő (Folytatás az 1. oldalról) A martini Maticáből írógépeket hoztunk, meg sokszorosítót Mindennap sugároztunk, egyre hosszabb ideig, végül már 10 órát naponta — egész negyvennégy október huszonhetedikéig. Azon a napon a hegyekbe kellett húzódnunk. Donovalyban hangzott el az utolsó parancs: a hegyi viszonyok között harcolni minden eszközzel a felszabadulásig. A Szabad Szlovák Adó dolgozói is elhagyták Banská Byst- ricát. A hegyekben nehéz körülmények között dolgoztunk, de legalább a környező falvakat akartuk tájékoztatni az Igazságról, hogy dacoljanak az ellenséges propagandával. Amikor nem volt rádióadónk, gondoskodtunk írógépről, sokszorosítóról, stencilről, papírról, szereztünk egy jó minőségű vevőkészüléket, a legmagasabb fenyők csúcsára hatalmas antennát erősítettünk, és munkához láttunk. Lapunknak ismert címet választottunk, a Szabad Szlovák Adó állomás jeligéiét, Samo Chalupka forradalmi versének címét. (Mór ho!) Megszerveztük a hírszolgálatot, a szerkesztői, a nyomdai és a terjesztőt munkákat. Hogy ez nem ment simán, talán mondanom sem kell. Télen megkeményedett a festék, rossz volt a világítás, a heves szélviharok zavarták a vevést. Még rosszabb volt a helyzet a papírral és a papír minőségével. Néha átnedvesedett, néha meg egyáltalán nem volt. 1944. november 16-tól 1945. március 19-ig a következő sajtótermékeket adtunk ki: 5 szlovák, 2 magyar és 1 német nyelvű röplapot, a Mór ho! (Halál reál) 48 számát, és a Zvesti (Értesítői 3 számát — összesen 20 313 példányban. A magyar olvasót bizonyára érdekli, mit tartalmaztak a magyar nyeívű röplapok. Sajnos, pontos szöveg nincs birtokomban. Felhívást intéztünk a magyar katonákhoz arra buzdítva őket, hogy ne engedelmeskedjenek a németeknek, vessenek véget a további fölösleges harcnak hazájukon kívül. Arra a kérdésre, hogy milyen eredménnyel jártak ezek a felhívások, nehéz válaszolni. Mindössze annyit tudok, hogy hozzánk 27 magyar jelentkezett; a dandárparancsnokság a 3. partizánszakaszba osztotta be és Rlchtárovában szállásolták el őket özvegy Dovalovnénál. Az én feladatom az volt, hogy a lehető leggyakrabban meglátogassam és tájékoztassam őket a fronthelyzetről stb. Mivel nem az én szakaszomhoz tartoztak, nem tartottam őket nyilván. Arra emlékszem, hogy elsőként Klem- pa Vince jelentkezett; Dunaszerdahelyen él, sajnos a címe elkallódott. A legfiatalabbra Is emlékszem, miskolci születésű volt, gyakran emlegette, hogy gyerekkorában az anyjával szlovákul beszélt. Jóskának hívták. * • * A felkelés területén sok emlékmű és sok tábla található, de sok olyan hely van, amire a harcok közvetlen részvevője is alig ismer rá. Az óhegyi völgyet modern út szélesíti, és a mai fiatal ember kételkedve hallgatja, milyen előnyöket nyújtott hajdan a völgy a felkelőknek; a tureckai völgybe aszfaltút vezet; Rychtárovában nyoma sincs Donovalné, Hafamáék és az öreg Richter házának, ahol a megfáradt partizán mindig talált menedéket. Emlékművek tisztelegnek az elesett hősöknek, a megmaradtak, akiknek sora egyre ritkul, szomorú-fájdalmasan nyugtázzák az elmúlt harcok nyomának eltűnését és a társak távozását, bár tudván tudják, hogy ennek így kell lennie, az új élet, a jobb élet így kívánja. Az időt nem lehet megállítani... JÄN BALADA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Ford és Corter párharca előtt Mint ismeretes, a Köztársasági Párt konvenciója a múlt héten igen kis többséggel Gerald Fordot állította a párt elnökjelöltjének a novemberi elnökválasztásokra. Ford végeredményben 1187—1070 arányban győzött Reagan ellen. Eldőlt tehát a bosszú és szívós harc a két esélyes között. Küzdelmük ismét felszínre hozta a republikánus párton belüli egyre jobban kiéleződő ideológiai ellentéteket. A Christian Science Monitor című amerikai lap szerint a Köztársasági Párt konvencióján ,.nem a mérsékeltek és a kunzervativok, hanem a jobboldal és a szélsőjobb között“ folyt a harc, s a párt programja „még Nixonétól is jobbra áll.“ A Washington Post arra emlékeztet, hogy a republikánusok 1964 — az ultrakonzervatív Goldwater szenátor elnökválasztási veresége — óta nem voltak olyan súlyos helyzetben, mint jelenleg. James Carter, a Demokrata Párt elnökjelöltje választási hadjáratában ezt a véleményt igyekszik megerősíteni az amerikai közvéleményben, azt hangoztatva, hogy a „Ford-kormány csupán folytatja — de gyengébben — a Nixon-korszak bel- és külpolitikáját. Egy követ fúj vele az amerikai polgári sajtó nagy része is. amely a Köztársasági Párt jobbratolódásáról ír, és alig ad esélyt Ford pártjának arra, hogy győzzön a novemberi elnökválasztáson. A sajtó túlnyomó része szerencsétlen döntésnek tartja Robert Dole szenátor alelnöki jelölését. Az amerikai hirmagyarfizék szerint ugyanis Dole mind „földrajzilag“, mind középnyugati konzervatív felfogását tekintve teljesen hasonló Fordhoz. Ford nehézségei, az előválasztások során ért vereségei nem kis mértékben azokbél az engedményekből is származtak, amelyeket — a szélsőjobboldali szavazók megnyerésére számítva — az enyhülés ellenfeleinek, Reagan támogatóinak tett. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy ilyen kis tekintélyű politikus, mint Reagan, nem a képességei miatt maradhatott olyan hosszú ideig Ford elnök ellenfele, hanem azért, mert támogatták az enyhülés ellenes erők, amelyeknek még ma is meglehetősen nagy a befolyásuk az amerikai politikai életre. Azok az engedmények azonban, amelyeket Ford az elővá- lasztási kampány során tett a párt jobbszárnyának, semmilyen különösebb előnyt sem hoztak számára. A Köztársasági Párt programja, amely erősen bírálja a Ford és Kissinger politikáját, sok kompromisszumos elemet tartalmaz a szélsőséges konzervatívok kiengesztelésére és megnyerésére. Az elnökválasztásért vívott harc menetét és Ford győzelmét kommentálva Moszkvában rámutatnak, hogy az elnök személyében olyan politikus nyerte el pártja támogatását, aki — ha nem is mindig egyértelműen és következetesen — de kiállt az enyhülési politika és a nemzetközi együttműködés folytatásáért. A korábbi elnökválasztási küzdelmekkel szemben az idei kampányban rendkívüli nagy szerepet kapott a külpolitika. A következő hónapokban még élesebbé válik a küzdelem, mig novemberben eldől, hogy Ford vagy Carter lesz-e az EgyesUlt Államok elnöke, s a két párt jelöltjeinek ebben a párharcában sem lesz bizonyára közömbös az, melyikük nyújt a választóknak nagyobb biztosítékokat arra, hogy a háború ellen, az enyhttlés folytatására irányuló politikát folytat majd. PROTICS JOLÁN A prágai Cernln Palotában augusztus 23-án megkezdődtek Bo- huslav Chfíoupek (baloldalon) csehszlovák külügyminiszter És Binar Agustsson izlandi külügyminiszter (jobboldalon / közti bilaterális tárgyalások (CSTK felvétel) Az SZNF 32. Évfordulójának ünnepséget keretében uuyusztus 22-én Levlcében (Léván) Ján Janovic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadta az ú) élelmiszeripari kombinátot, amely te)-, baromfi- és tojás)eldolgozó üzemből, maláta- és kenyérgyárból áll. Az ú) kombinát felépítése öt évig tartott. Csak a tejüzem építése 125 millió koronába került. Napi kapacitása 400 000 liter tej, és így hazánk legnagyobb tejüzeme ■ (CSTK felvétel) Taljöld fővárosában Bangkokban mintegy 15 000 főiskolás tüntetett Prapasz Csarusathlen egykori thaiföldi katonai diktátor emigrációból való hazatérése ellen. A diktátor, mint ismeretes, a volt katonai uralom bukása után emigrált. A diákok azt követelik, hogy Csarusathlent, akinek parancsára a rendőrség 1973 októberében brutális módon szétkergette a diáktüntetés résztvevőit, és közülük 72-öt legyilkolt,, állítsák bíróság elé. A diktátor hazatérése politikai válságot Idézett elő az országban. A thaiföldi kormány a közvélemény megnyugtatására törekedve bejelentette, hogy az egykori katonai diktátort, akit jelenleg Bangkokban házi fogságban tartanak, a közeljövőben kiutasítják az országból. (CSTK—AP felvétel) E heti karikatúránk Washington afrikai és közel-keleti politikájának „új elemei* — Kinek is kell szabadság?! (D. Agajev rajza)
