Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-04 / 27. szám
Hetenként kétszer Tavaly októberben alakult meg Zihárec (Zsigárd) községben a Fáklya klub. Működése még nem keltett különösebb visszhangot, de jelentős. A klub látogatottsága bizonyítja, hogy népszerű a fiatalok körében. Hetenként kétszer találkoznak a klub tagjai. Összejöveteleik prog: ramja gazdag. A találkozások műsorában ilyesmi szerepel: politika, történelem, földrajz, irodalom, zene és különféle társasjátékok. Gyakran szerveznek a klubesteken vetélkedőket is. Legutóbb, amikor „A Szovjetunió és Csehszlovákia barátsága" címmel rendeztek vetélke-' dőt, három község fiataljait hívták össze. A hazaiak kerültek ki győztesen ebből a vetélkedőből. Egyébként dicséretre méltó módon a társadalmi munkákba is bekapcsolódnak a klub tagjai. Főleg a faluszépítésl akciókba. A klub vezetőségének munkája azonban a problémáktól sem mentes, hiszen a munka nemcsak babérokat szül. Persze a problémákat megoldják. A klub legtevékenyebb tagjai: Vágó Ferenc, Szarka Gyöngyi, Katona Ferenc. Ók fáradságot nem ismerve törekszenek arra, hogy valóban színvonalas és vonzó legyen a klubtevékenység. Bízunk a fiatalokban, s reméljük, hogy a jövőben még gazdagabb tevékenységről számolhatunk majd be. Morvay Sándorné Már húszéves a „Zofcor” — ... Az optimizmusra és a mai este szívélyes barátságára támaszkodjatok egész életetekben. Jegyezzétek meg, hogy örömötök csak akkor lesz teljes, ha átadjátok fiatalságotok szép emlékeit a jövő nemzedéknek .. .1 Ezekkel a szavakkal kezdte Krizán Ján az együttes krónikáját Azóta húsz év telt el. Hogyan Is kezdődött? 1953-ban egy lelkes kis csoport, a nitrai (nyitrai) Mezőgazdasági Főiskola diákjai népviseleteket, hangszereket gyűjtöttek. Valamelyes felszerelést kölcsönöztek is. Pacák, Tamás, PaSka, Mráz és a többiek akkor még nem is gondolták, hogy ők lesznek a művészegyüttes alapítói. 1956 tavaszán volt az első összpontosítás Kislinkán. Ennek eredménye: a nitrai Mezőgazdasági Főiskola dal- és táncegyüttesének hivatalos megállapítása. Az együttes a Zobor-hegységről kapta a nevét. — Legszebb élmény? — A trutnói bányászok tapsa. És azután? Sikerek Brnóban, Tatranská Lomnicán, számos földművesszövetkezetben és állami gazdaságban ... Ahol nemcsak táncoltak és daloltak, henem a népi hagyományokat is terjesztették... Az első fellépés a tatabányai bányászok előtt... Teltek az évek ... Jöttek a problémák. Néhány szervező kiválása után 1960—65 között válság mutatkozott az együttes életében. 1965-ben kezdődött az újjáéledés. Rendszeressé válik az együttes munkája, növekedett az előadások színvonala, a fellépések száma. Az idősebb tagok búcsúznak, fiatalok jönnek. Mindig mindent újra kell kezdeni. Igen nehéz ez a munka, de az együttesnek 1971- től állandó szerepe van a főiskola politikai és művészeti tevékenységében. A Csehszlovák Televízióban, a rádióban, valamint a falvakban és városokban, a versenyeken és a népművészeti fesztiválokon való fellépések Is arra utalnak, hogy működésükben jelentős minőségi emelkedés mutatkozik. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 1971 májusában egész estét betöltő műsort mutattak be. Aki látta műsorukat, még jobban érti a folklórt, mert ezek a fiúk és lányok nemcsak reprodukálják a népművészetet, hanem feltárják a benne rejlő érzésgazdagság mélységét is. A húsz év alatt 400 főiskolás volt tagja az együttesnek, s 800 hazai és külföldi fellépéssel dicsekedhetnek. A népzene lárek Marian vezetésével, valamint Zatková Miroslava és Seredic Michal szólóénekesek többször értek el előkelő helyezéseket. A „Zobor“ együttes sikeresen képviselte szocialista hazánkat, Nitra városát és a főiskolát — külföldön is. Felléptek Magyarországon, Svájcban, Lengyelországban, az NDK-ban, Hollandiában, Jugoszláviában, Ausztriában, Belgiumban és a Szovjetunióban. Műsorukon főleg az alsó- és a felsőnyitrai folklór szerepelt Üjabb fellépések következnek, és ... de azt már a nézők döntsék el, hogy megérdemlik-e a tapsot, a sikert. Baka Zoltán Így is lehet Králova n/Váhom (Vág- királyfa) községben a CSE- MADOK helyi szervezete nemcsak kulturális téren tevékeny. A legutóbbi taggyűlésen például a tagság védnökséget vállalt a sportpálya egyik részlegének felépítése fölött. Bergend! Kálmán A bélyegzőkről Ot faluból Oj varrodát nyitott Drna- va (DernöJ községben a Járási Ipari Vállalat, öt faluból járnak ide dolgozni a nők. A műhely vezetője Gergely Zoltán. Elmondta, hogy köpenyeket, sportfelszerelést varrnak a műi helyben. A dolgozók létszáma: 35 nő, 4 férfi. Akár a fiatalok műhelyének is nevezhetnék a varrodát, hiszen a dolgozók átlagos életkora 30 év. Naponta átlagosan 350—400 köpenyt varrnak meg. Különösebb munkaproblémájuk nincs, mert a tervüket eddig 100 százalékra, néha pedig 104 százalékra is teljesítették. Ogy tervezik, hogy hamarosan megszervezik a szocialista munkabrigád címért versenyző csoportot is. Tóth Rozália Hangulatos horgászversenyt rendeztek a múltkor a nagygurabi halastavon. A hatvanas évek közepén tőzeget termeltek ki onnan, s a helyére került a víz meg a hal. Reggel kezdődött a horgászok versenye, és délután 1 óráig tartott. A nézők százai vették körül a versenyzőket és a sátrakat, ahol fűszeres halászlé, sült hal volt vásárolható. Sok tréfás megjegyzés kísérte a versenyző horgászok tevékenységét, de azokon a részeken, ahol a halak nem kaptak, délre már lecsendesedett a hangulat Nagy volt az izgalom újra, amikor kihírdtették az eredményt. Kitűnt, hogy Zongor Michal, a helyi szervezet tagja, már reggel 8 óra 30 perckor kihúzta a tóból a „győztes“ pontyot. Vagyis a legsúlyosabbat, amely 3 kg 14 dkg súlyos volt. Egy év múlva Ismét megrendezik majd a nagygurabi horgászversenyt. Példásan teljesíti feladatait Nővé Zámkyban [Érsekújváron), a járási posta- igazgatóság dolgozóinak sorából hat műszaki munkakörben dolgozó fiatal kérte felvételét a pártba. Hátuk közül az egyik Zele- nák Vladimir, a vezetékes rádió kezelője, önmagáról Így nyilatkozott a tagsági gyűlés résztvevői előtt: „Már gyermekkoromban rádióműszerésznek készültem. Ekkor még csak ösztönösen rajzolgattam, feste- gettem a sarlót-kalapácsot és az ötágú csillagot. Igazi jelentőségét, értelmét katonai szolgálatom idején értettem meg. Egyébként „Példás katona“ kitüntetéssel szereltem le.“ Azt már a többiek, a földijei, mondták el, hogy leszerelése után a bánkeszi ifjúsági szervezet titkáraként is példásan teljesítette feladatait. Személyére vonatkozólag pedig ismertek az adatok: elektrotechnikai ipari tanuló volt majd érettségizett, nős, egy kislány édesapja, s jelenlegi munkája mellett az elekrotechnikai szakközépiskola esti tagozatán tanul. Amikor felvételét kérte a pártba, így fogalmazta meg véleményét: „Teljes mértékben egyetértek a CSKP politikájával, amely a múltban a dolgozók felszabadulásáért küzdött, és jelenleg a békéért, a szocializmus győzelméért, az emberiség boldog életéért harcol. A munkásosztály élcsapatához szeretnék tartozni, mely a munkahelyeken, a közéletben többet vállalva küzd szabad hazánk felvi- virágzásáért.“ A taggyűlés bizalmat szavazott neki, hiszen minden feltétel adott, hogy igazi, tevékeny kommunista legyen belőle. A legsúlyosabb ponty A Stará Turá-i CHIRANA nemzeti vállalat egyik legjobb ifjú dolgozója a huszonhat éves Baranoviőová Boze- na (képünkön munka közben). A CHIRANA szaktanintézetében esztergályos szakmát tanult, s azóta a légsúly- méröt gyártó üzemrészlegen dolgozik. Munkájával elégedettek, azért nemrégen párttagjelöltnek vették fel. Példásan teljesíti feladatait. Egyébként a Béták Jaroslav vezette szocialista munkabrigád tagja és szakszervezeti megbízott. Elismeréssel szólt munkájáról Gerza Ján elvtárs, az 5. számú pártszervezet elnöke: — Nemcsak a fiatalok, de sok idősebb dolgozó számára is jó példaként szolgál. Mató Pál Többet vállalva Még a kremnicaiak sem tudnak pontos felvilágosítást adni, csak hosszas keresgélés után találok rá a járási szolgáltató vállalat „Ziaran“ üzemére. Az épület régi. málott vakolatú. Szűk, szobányi helyiség. Tizenkét mosolygós asz- szonyt találok az alacsony, sötét üzemben, melyet túlzás üzemnek nevezni, hiszen csak íjmolyan kis műhely ... — Nem hiányzik senki — tájékoztat Marta Kopec- ká, az üzem vezetője — ez a teljes létszám, és nem is küzdünk munkaerőhiánynyal. Mi érdekes lehet itt? — Szlovákiában három üzemben gyártanak bélyegzőt — folytatja Márta asz- szony —, mi vagyunk a legnagyobb ilyen üzem. Évente több mint ötvenezret gyártunk. Vállalatok, üzemek, intézmények és szép számban magánszemélyek számára is ... Lassan már gondot okoz minden rendelést kielégíteni, mintha divattá vált volna a pecsételgetés. Maga a gyártás viszonylag egyszerű. A rendelők már konkrét elképzelésekkel, tervekkel jönnek. Egy az egy arányban elkészítik a bélyegző rajzát, ennek tükörképét vésik a vékony gumilemezbe. — Van ahol már automatákkal dolgoznak, az NDK-ban például, de kézzel sem nehéz, csak egy kis ügyesség és gyakorlat kérdése — mondják az asszonyok. Évente ötvenezer bélyegző. Sok ez, vagy kevés? Akaratlanul is a hosszadalmas és bosszantó „hivatalos utánjárásokra“, a pe- csét-hajkurászásokra gondolok. — Egy jó bélyegző élettartama nagyjából egymillió leütés, persze nagyrészt attól függ, milyen erővel verik ... — Sok bélyegzőt készítünk, sokat — mondja végezetül az üzemvezető. Persze végső soron ebből élünk. Pálházy József Macsica Lajos Búkor József
