Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-01 / 31. szám
r Kevés az olyan ember, aki az első látásra meg ne szeretné Dunaszige- tünket, a Kis-Duna és az Öreg Duna közé ékelődött csallóközi rónát. Megszeretik aranykalászos gabonamezőit, vendégszerető népét, halban gazdag folyamát és pompás erdőségeit. Erdőségeit? De hiszen a régebbi földrajzkönyvek említést sem tesznek erdőségekről! Sőt az egyik monda szerint any- nyira lápos terület volt a Csallóköz, hogy amikor az esztergomi bég lányokat és asszonyokat akart össze- fogdoüfti, majdnem beleveszett jani-, csárjaival a Gútát környező ingoványba. Mi hát az igazság! Az igazság az, hogy még két évtizeddel ezelőtt is értéktelen sarjúfák és vízparti füzesek alkották a csallóközi erdőségeket. Csupán az ötvenes évek második felében kibocsájtott kormányprogram, illetve ennek nyomán egy favágóból lett erdőigazgató érte el azt, hogy ma már Jelentékeny erdők díszítik dél-szlovákiai rónánkat. Ki volt ez az erdőigazgató és hogyan oldotta meg a rábízott feladatokat ? — ezt szeretném elmondani ebben az írásban ... Lentről indult el Mielőtt rátérnék az elmúlt 18 esztendő eredményeinek ecsetelésére, hadd mutassam be az erdőigazgatót: Szegény munkáscsalád hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Idősebb testvérei beletörődtek a napszámossorsba, de a hetedik fiú tanulni vágyott, s mert végtelenül szerette az erdőt, arról álmodozott, hogy erdész lesz. Az erdészeti főiskola azonban elérhetetlen álom volt akkor egy szegény falusi gyermek számára, így aztán a csifári születésű Gyurcsek Ernő csupán annyit tudott kiverekedni, hogy rengeteg gürcölés és koplalás árán Léván tanítói oklevelet szerzett. De továbbra is kitartott gyermekkori vágya mellett, s mivel más út nem vezetett célja eléréséhez, beállt az egyik erdőgazdaságba favágónak. Itt érte meg a felszabadulást. Elöljárói felfigyeltek az értelmes favágó szorgalmára és becsületességére, segítettek neki. Előbb segédhivatalnokká, később tervezővé nevezték ki. 1948-ban felvették a pártba, CSISZ-elnökként és alapszervezeti titkárként is megállta a helyét, Jó munkát végzett. 1952-ben az akkori Erdő és Faipari Megbízotti Hivatal egyik vezető funkcionáriusává léptették elő, s hat esztendővel később kinevezték erdőigazgatónak, s azzal a feladattal bízták meg, hogy menjen Dunaszerdahelyre, és a füzesek helyébe telepítsen erdőt. A nagy terv A kormányprogram több vonatkozásban is javítani kívánt az erdőszegény vidék helyzetén. A fa felszívja a vizet, tehát megszünteti a talaj vi- zenyősségét, majd el is párologtatja, s ezzel tisztítja a levegőt. Azonkívül ott, ahol erdőségek vannak, meg lehet teremteni a fakitermelést, amely nemcsak a nemzetgazdaság számára hasznos, hanem munkát. Jövedelmet biztosít a lakosság számára. Ugyancsak jelentős szempont az is, hogy az erdőkbe vadat lehet telepíteni, amely egyrészt lehetőséget nyújt a vadászatra (akár sportból, akar kedvtelésből űzi valaki), másrészt pedig az elejtett vad húsa gazdagítja és változatosabbá teszi az Gyurcsek Ernő rekordlövése ország éléstárát. S végül az is pozitívum, hogy az erdő kellemes kirándulóhely: felfrissülést nyújt. Igen ám, de a megvalósítás nem ilyen egyszerűi Csallóköz erdei alig tettek ki 9000 hektárnyi területet s ezeknek nagy része iparilag hasznosíthatat- lan sarjúfából állott. Tudatos erdőgazdálkodásnak híre-hamva sem volt, a fákat legfeljebb tüzelőnek vágták' ki, s a letarolt területekkel senki sem törődött. Mit tett hát Gyurcsek Ernő? Először is megszüntette a rabló- gazdálkodást. A meglevő erdőterületeket hozzáértő favágók irtották, / Tizezerszamra élnek errefelé a vfzimadarak Csallóközi erdésxlak majd kanadai nyárfát telepítettek a felszabadult területekre. Ezek a fák ugyanis 15 éves korukban már cellulózként, 30 esztendős korukban pedig ipari faként értékesíthetők, szemben a bükkel és a tölggyel, amelyek 80— 100 esztendős korukban érnek fűrész alá. És ami a leglényegesebb, az új igazgató megteremtette a további erdősítés alapját: a kanadai nyárfa korszerű csemetekertjétl Gyurcsek igazgató 18 esztendei munkáját le sem mérhetem másképp, csak összehasonlításokkal. Amíg 1958 ban mindössze 18 ezer köbméter fát termeltek ki Csallóközben, s azt is csak tüzelés céljára, addig 1975- ben már 92 ezer köbmétert hasznosítottak a 13 ezer hektárnyi erdőterületen. De nem akármilyen fát ám! Húszezer köbméter fa már értékes bútoranyag volt. 60 ezer köbmétert pedig a Stúrovői (Párkányi) Papírgyár cellulózkén! vásárolt fel. Állandóan növelik az új erdőterületeket, évente mintegy 4—500 hektárnyi talajt ültetnek be kanadai nyárfával. És hol vannak már a kézifűrésszel való embertelen gürcölések! A favágók mintegy 90 korszerű motorfűrésszel dolgoznak És nem lőfogattal, vagy csónakokkal húzatják a fát a teherautókhoz, hanem hat speciális erdei traktorral, illetve 3 drótkötél- pálva segítségével. Igen jelentős változás következett be az erdei munkások munkafeltételeiben is. Hogy csak néhány példát említsek: Ma már nem kell ázniuk, fázniuk: a legtávolibb irtásokon is mosdóval és ruhaszekrénfiyel ellátott kerekes bódék állnak rendelkezésükre. Az üzem eddig már 120 családnak juttatott építkezési kölcsönt s évente biztosítják üdülésüket is. Idén például 40 munkás nyaral a bolgár tengerparton, ötvenen-hatvanan pedig hazai üdülőhelyeken pihenik ki az évi munka fáradalmait. Vadászok éderie Gyurcsek Ernő nem is lenne vérbeli erdész, ha nem volna „megszállottja“ a vadászatnak. Ez is magyarázata annak, hogy a csallóközi erdők vadállományuk révén ma már országos hírűek. A „Büdös“ nevű csodálatosan szép erdő vizeiben például ezerszámra lubickolnak a vadkacsák és az egyéb vízimadarak. Itt figyelhetjük meg többek között azt a Kö- zép-Európában csupán ezen a helyen található kétméteres szárnyú tengeri sast, amely féltve őrzött kincse az erdészetnek. No persze, az egyéb vadfajtákért sem kell a szomszédos kerületekbe menni Nyúlon, szalonkán, foglyon, fácánon kívül már nagyvadakban is bővelkednek a du- naszerdahelyi erdőüzemhez tartozó erdők. A vaddisznó, az őz kedvéért a kapitalista országok vadászai is szívesen ellátogatnak az erdőgazdaságba, nem is beszélve az erdők koronás vadjáról, a szarvasbikáról, melynek agancsairól ébren is álmodik a vadászi S hogy miket tett e vadállomány megteremtése érdekében Gyurcsek igazgató? Először is gondosan felmérette a különböző területeket és a vadat az életkörülményeinek legmegfelelőbb helyre telepítette. Néhány esetben más vidékről is hozatott élő vadat. Vaskézzel akadályozta meg a „fekete“ vadászatot. Erdészeinek szinte darabszámra kell ismerniük a vadállományt és jaj annak, aki akárcsak egy őzzel is nem tud elszámolni! Sokat tesznek a vadállomány védelme érdekében. Különösen aratás idején fejtenek ki széles körű propagandát. Felhívják az aratók figyelmét, hogy ne tiporják el a gabonában rejtőző vadfiókákat. Kijavítják és fertőtlenítik a téli vadetetőket és pusztítják a vadnak ártó kártékony állatokat. Kilövik például a rablómadarakat, a rókát és a hozzá hasonló ragadozókat pedig mérgezett tojással pusztítják. És hogy mit jelent az ország éléskamrájának ez a gondoskodás? 1974-ben és 1975-ben Nyugat-Szlovákiában a dunaszerdahelyi erdőgazdaság adta a legtöbb és legjobb minőségű vadhúst a közellátásnak! Érdemes volt ? Gyurcsek Ernő ebben az esztendőben ünnepelte ötvenedik születésnapját, s a véletlen úgy hozta, hogy éppen ezen a napon találkoztam veleu Gratulálás közben elnéztem kissé fáradt arcát és kicsúszott a számon: — Igazgató elvtárs szinte emberfeletti munkát végzett Csallóköz megszépítéséért. Érdemes volt ennyit fáradnia? Mit kapott érte cserébe? — Az alkotás, a teremtés semmi mással össze nem hasonlítható örömét — válaszolta Gyurcsek Ernő kissé megfényesedett szemmel. — Emellett a megbecsülés sok-sok külső jelét. Hiszen lektora és aktivistája vagyok a járási pártszervezetnek, tagja a szakszervezet nyugat-szlovákiai kerületi tanácsának és elnökségi tagja a Szlovák Vadászszövetség Központi Bizottságának. Jár egy embernek több bizalom és több elismerés? Ügy látszik, jár! Mert Gyurcsek Ernőnek a közelmúltban adták át „A szocialista erdészet építője“ érmet és „Az építésben szerzett érdemekért“ című állami kitüntetést. NEUMANN JÁNOS Irány a vasútállomás' Prandl Sándor felvételei
