Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 4. szám
I MILYEN FILMEKET LÁTHATUNK ÁTÉLI SZEMLÉN Szirtes, Iqényes műsor várja a nézőket a mozikban: január 23. — február 8. napjaiban országszerte megrendezik a Dolgozók Filmfesztiválját. A hagyományos kultúrpolitikai rendezvény során 13 hazai és külföldi filmet láthatunk, olyan alkotásokat, melyek á világ filmtermésének legjavából keresztmetszetet adva, a nézőket újabb művészi élményekkel gazdagítják. Alábbi összeállításunk a seregszemle műsorából segít olvasóinknak válogatni. Jeienel a Láz cimö szlovák filmből; középen Michal Docolomansk"' Tamara Makarova fbalra) a Geraszimov-film főszerepében Oanial Olbrychski Az ígéret földje uímű lengyel filmben Á téli szemlén hazánk fillfi- gyártása két üj alkotással mutatkozik be. Láz címmel Martin Holly készített filmet a 68-as lázas napokról, amelyek próbára tették az emberek jellemét, helytállását. Tulajdonképpen ez az első szlovák film, mely a közelmúlt zűrzavaros eseményeivel foglalkozik. Az alkotók a film központi alakját, egy fiatal gyár- igazgatót komoly dilemma elé állítják: engedjen-e a karrieristák és haszonlesők nyomásának s beleegyezzen-e az „új gazdasági modell“ bevezetésébe, vagy megalkuvást nem tűrve, következetesen védelmezze a saját álláspontját. Cseh—lengyel koprodukcióban készült A Pacifik Szálló két világa. A filmben fanusz Majewski rendező hatásos képet rajzol a háború előtti évek kisvárosi szállodáinak sajátos világáról, felfedi a személyzet kettős arculatát, s ezen keresztül szélesebb társadalmi összefüggéseket tár fel. Egy moszkvai értelmiségi család lakását látjuk a vásznon. Csöngetnek. Az ajtóban egy fiatal lány várakozik. Könnyes szemmel öleli át a ház asszonyát: „A lányod vagyok“ — mondja meggyőzően. Ezzel a képsorral kezdődik Szergej Geraszimov szovjet rendező legújabb filmje, az Anyák-lányok Szergej Geraszimov ebben a filmlében mély értelmű gondolatokat vet fel a családi nevelésről, a szülők szerepéről és az állami gondozottak helyzetéről — természetesen hatásos történetbe ágyazva az időszerű mondanivalót. A főbb szerepeket Tamara Makarova és Innokentyij Szmoktunovszkii látsz sza. Szovjet—üzbég film a l askent, a kenyér városa, amely Andrej- Mihalkov Koncsalovszkii forgató- könyve alapján készült. A forradalom, a polgárháború után a fiatal szovjet államban a nyomor és az éhinség jelentette a legnagyobb veszélyt. A Volga menti termőföldek nem a megélhetés, hanem a nyomor forrásává lettek. A költői szépségű, ám komor hangvételű alkotás a szovjet filmművészet legjobb hagyományaira énül. Örkény István Macskajáték című színdarabja évekkel ezelőtt méltán aratott nagy sikert Londontól Prágáig, Izlandtól Finnországig a világ legkülönbözőbb színházaiban. Az egész Macskajáték „elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklgtottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal“. A századforduló szecessziós világát Idéző tragikomédiából — Makk Károly rendezésében — készült a film, amelyben Dayka Margit, Bulla Elma és Töröcsik Mari kitűnően ráérzett az Örkény-figurákra. Az ígéret földje Andrzej Wajda pályájának jelentős állomása. A Reymont-regény nyomán készült film a lengyel iparosodás kialakulásának korszakába viszi a nézőt. Szélesen hömpölyög a történet a múlt század végén Lódz városában. Forr, zsibong, sietségben él az egész város. S ebben a kaval- kádban próbál egy fiatal nemes kiemelkedni, hogy megteremtse a lengyel nemzeti ipar alapját... A kegyetlen és kíméletlen fiatal tőkést Dániel Olbrychski alakítja - Wajda rendezéséhez méltóan. Jurek Becker világsikert aratott regényéből készült A hazudós Jakab című NDK-film. Jakabot, a gettó egyik lakóját előállítják. Ott haltja meg a rádióból, hogy közelednek a felszabadító szovjet csapatok. Ezt elmeséli társainak. Eny- nyi elég ahhoz, hogy az egész gettó megmozduljon s a halálra ítélt, éhező, nyomorgó, már-már mindent feladó szerencsétlenekben felcsillanjon a remény. Egymás után keresik fel Jakabot, újabb híreket várnak, követelnek :öle. És Jakabnak nincs ereje, hogy bevallja az Igazat, inkább újabb híreket talál ki a náci csapatok visszaszorításáról. Mert ebben a kétségbeesett helyzetben a falat kenyérnél is többet jelent a kenyér. Vlastimil Brodsky, cseh színész árnyaltan, mélyen átélve kelti életre ezt a tragikomikus figurát. Élő problémát vet fel Az utolsó nyár című bolgár film: a régi utáni nosztalgia és az újjal szembeni idegenkedés emberi vonatkoztatásaival foglalkozik. Riportok hangzanak el a filmen: fiatalok és idősek vallanak arról, milyen érzéssel hagyják el a falut. Néhány év múlva a község helyén vízduz- zasztőt látunk. Hriszto Hrisztov rendező időszerű és mély értelmű gondolatokat vét fel a filmben. Az Amarcord nemcsak a harmincas évek egy italkülönlegességének a nevére utal, hanem az olasz nyelvjárásban azt jelenti: emlékezem. Federico Fellini legújabb filmje, az Amarcord, sok meglepetést tartogat. Az alkotás cselekménye a' rendező szülőföldjén, Riminiben és Ferrarában Játszódik a harmincas években. Az olasz vidéket, a születő fasizmust ábrázolja — megrendítően és szatirikusán. Nagyszérű film a Suttogások, sikolyok; megriadó vallomás az ember érzelmi világának' drámai problémáiról. Ingmar Bergman ezúttal egy haldokló otthonába vezet el: drámai erővel jeleníti meg a haldoklást és a halált követő órák hangulatát. A svéd film azonban elsősorban az emberi érzelmekről és kapcsolatokról, pontosabban ezek hiányáról szól. Suttogva, sikoltva szól erről Bergman, oly nagyszerű színészek közreműködésével, mint Liv Ullmann, Ingrid Thulin. Harriet Andersson és Kari Sylvan. Theodor Fontane legnépszerűbb regénve az Ejfl Briest, a házasság bilincseiben a társadalmi előítéletek rabjaként vívódó asszonyt lélek rajzát adja. Házasságtörésről szól. de hősnője. Effi. inkább áldozat, mintsem bűnös: egy hazug alapokra épült társadalmi rend áldozata. Sorsában a porosz úri világ hamis eszményeit, megátalkodott előítéleteit, lélektelen ürességét leplezi le az író. A társadalmi regény filmváltozatát Rainer Werner Fassbinder, a nyugatnémet csodagyerek készítette — sajátosan alkalmazva filmre a jelentős müvet. Hivatásos lehallgató —. vagyis olyan szakember, akinek az a munkája, hogy lehallgasson nem nyilvánosságnak szánt közléseket — a hőse a Magánbeszélgetés című amerikai filmnek. Francis Ford Coppola izgalmas filmjében bemutatja, hogyan funkcionál ez a gépezet. a személyiség kiszolgáltatottságának ez a társadalmi mecha nizmusa. A rendező felismerte ezt a személyi szabadságot lábbal tip- rő közártalmat és fölényes mesterségbeli tudással készült szug- gesztív filmjében leleplezte. Hitelesen sikerült érzékeltetnie a mai amerikai társadalom életérzését, az elidegenedésnek, a kiszolgáltatotf Ságnak a legmagasabb fokát. Zsarolás, fényképhamisítás, meg vesztegetés, politikai botrány — mindez nyomon követhető a Nem zörög a haraszt című francia film ben. André Cayatte alkotása leleplező film; egy becsületes polgármesterjelölt küzdelméről szól, akit a korrupt ellentábor előbb felesége sajátos lejáratásával, majd őt magát gyilkosság vádjával próbálja kiiktani a választási kampány ból. TÖLGYESSY MARIA * 41976. I. 25.
